Felszólalás adatai

(9.30)

Nekünk itt az anyaországban nagyon egyszerű helyzetünk van: magyar nyelvi környezetben születünk; magyar óvodába járunk, mert mindegyik óvoda magyar; magyar iskolába, magyar egyetemre könnyű beiratkozni; soha nem fognak minket az utcán megvetni, leköpdösni, soha nem fognak inzultusok érni; soha nem fognak az őseinkre amiatt megjegyzéseket tenni, mert ők magyarok volnának; soha nem lesz gond, ha kiteszünk egy magyar zászlót vagy egy székely zászlót otthon vagy bármilyen közhivatalunkra, hiszen a mi magyarságunk teljesen egyértelmű adottság.

Azok, akik a határon túl élnek, az elmúlt egy évszázadban nagyon sokat szenvedtek a magyarságuk miatt, a szüleiknek, nagyszüleiknek sokszor nyomorúságot jelentett az, hogy a magyar identitást választották; azt a magyarságot választották, ami nekünk egyértelmű vagy nekünk sokszor fel se tűnik, hogy mekkora érték, azokért nagyon-nagyon-nagyon sokat küzdöttek. Sokkal nehezebb volt nekik Trianon óta megtartani magyarságukat, mint nekünk itt ebben a környezetben, hiszen akár erőszakkal, akár anyagi nehézségekkel, de próbálták őket rákényszeríteni arra, hogy valamilyen módon adják fel a magyarságukat, valamilyen módon asszimilálódjanak, de mégis itt a környező országokban másfél millióan kitartottak, és továbbra is őrzik a magyar identitásukat. Azokat sértette meg tehát magyarságában, akik a legtöbbet tettek a magyarságukért, hiszen a határon túl szinte bármelyikünknél többet tett nem egy politikus, nem egy képviselő, hanem egy bármilyen ottani magyar ember, aki a saját környezetében a saját magyarságát megőrizte. Ezért hihetetlenül nagy sértés velük szemben megfogalmazni ilyesfajta állításokat.

Ami pedig a Szocialista Párt bocsánatkérését illeti, nem akarom kétségbe vonni Mesterházy Attila jó szándékát, hogy másfajta politikát akar folytatni, ezért ment el Erdélybe, és kért bocsánatot, de úgy látszik, hogy ezt a bocsánatkérést legfeljebb a maga nevében tette meg, de a párttársai nevében semmiképp. Lehet, hogy az ő hozzáállása már más, mint azoknak a szocialistáknak, akik óriásplakáton hirdették, hogy a kettős állampolgárságra, a határon túli magyarokkal való közjogi közösségre nemet kell mondani; lehet, hogy ő tényleg tiszta szívéből így gondolja, hogy másfajta szocialista politikát kell folytatni, de jól láthatóan az MSZP-n belüli vélemény, a közvélemény, az MSZP meghatározó politikusai továbbra is ugyanazokkal a reflexekkel rendelkeznek, mint rendelkeztek korábban, akár 2004. december 5-én az akkori népszavazás során.

Úgyhogy én bízom benne, hogy azért sikerül a pártjában nagyobb népszerűségre szert tennie ennek a gondolatnak, és nemcsak a pártelnök megy el szimbolikus lépésekre, de úgy gondolom, hogy amíg a határon túli magyarok bármilyen legegyszerűbb helyzetbe is kerülnek ilyesfajta vezető szocialista politikussal, és ő így viselkedik velük szemben, addig vajmi kevés lesz a bizalom. Bízunk benne, hogy ettől függetlenül a kettős állampolgárság ügye és az, amiről itt ma már beszéltünk napirend előtt, a határon túli magyar közösségeknek az önkormányzatisága, a közösségi védelme, a szimbólumaik használata minél inkább elterjed.

És miközben mi itt beszélgettünk a határon túli magyarokról, a hírekben lejött, hogy Erőss Zsolt a világ egyik legmagasabb csúcsára fogja felvinni a székely zászlót - ez itt a Kárpát-medencében is jelképezni fogja előbb-utóbb a magyarok egységét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)