Felszólalás adatai

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István jegyző úr és a később érkező Osztolykán Ágnes jegyző asszony lesz segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Simon Gábor képviselő, MSZP, ma reggel bejelentette az Országgyűlés elnökének, hogy képviselői mandátumáról lemondott. Tájékoztatom önöket, hogy az országgyűlési képviselők létszáma így 381 fő.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, KDNP: "Ezt ígértük" címmel. Megadom a szót, frakcióvezető úr.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsi az esélye annak, hogy ebben a ciklusban ilyen összetételben találkozunk. Az ilyen összetétel persze úgy értendő, hogy a teljes parlament, de szép kihívás üres székeknek beszélni egy képviselő számára, úgyhogy nekem ez egy kellemes pillanat.

Négy év munkáját kell értékelnünk, és ha megengedik, akkor először a politikai osztályról szólnék, önmagunkról, a parlamentnek arról a bátor döntéséről, amit azok a képviselők is meghoztak, akiknek az útja másfelé fog vezetni, tehát arról, hogy a parlament a következő ciklusban kisebb létszámú lesz, hogy az önkormányzatokban dolgozók már ott fognak és nem itt dolgozni. Mivel minden négy év egy új kihívás, egy új lehetőség, új kezdés a mi szakmánkban, ez most különösen érvényes, hiszen sokan nem itt fogják folytatni a munkájukat, de ez még inkább alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt négy évre.

És ha ezen a szubjektív bevezetőn túl az objektív tényekről is beszélni kell, akkor mindenekelőtt azt kell elmondanunk, hogy ez a parlamenti többség és a kormányzat nemcsak bátor döntéseket hozott meg, hanem volt jövőképe, és ezek a döntések ebbe a jövőképbe illeszkedtek. Természetesen rögtön az alaptörvénnyel kell kezdenünk, hiszen ebben - a saját kifejezésével élve - olyan szövetségről van szó, amelyet az elmúlt időszak, a jelen és a jövő magyarjai kötöttek egymással, tehát visszatekint a múltba a gyökereinkhez, a jelen értékeiről beszél, és ugyanakkor a felelősségünkről a jövő nemzedék és országunk iránt.

(Osztolykán Ágnes elfoglalja a jegyzői széket.)

Ha egy mondatban kellene ennek a négy évnek a tevékenységét összefoglalni, akkor azt kellene mondanunk, hogy rendezett világot teremtettünk minden területen, hiszen amit megörököltünk, az egy rendezetlen, kusza világ volt. Ez a rendezettség elsősorban arra irányult, hogy a közösségeinkről olyan törvényeket hozzunk, amelyek megteremtik ennek a lehetőségét. Gondoljunk csak arra, hogy a családokról, a családok védelméről szóló törvény és magában az alkotmányban szereplő definíció a házasság és család intézményét védi és behatárolja. Egy mondattal kénytelen vagyok utalni arra az uniós döntésre, ami ezzel szembement, és ami nem a természet rendjét követi.

De nemcsak a családokat mint közösségeket védték ezek a törvények, hanem a nemzet egészéről is szóltak. Gondoljanak csak a ciklus elején meghozott törvényekre, elsősorban a határon túli magyarokra gondolok. De egy másik közösség, az egyházak világát is rendezte az a törvény, ami véget vetett a bizniszegyházak rendezetlen tevékenységének. Meg kell említenünk, hogy a közigazgatás területén is rendezett és a polgárok érdekeit szolgáló világot teremtettünk. A nyugdíjrendszer területén is rendet sikerült teremtenünk azzal, hogy az állami nyugdíjrendszert fenyegető kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert megszüntettük, és így biztosítottuk a hosszú távú fennmaradását ennek a rendszernek.

Az oktatásügy területén véleményem szerint a legfontosabb a Nemzeti alaptantervnek a megszületése, de az egységes színvonalt biztosító állami fenntartás is fontos. Magam is látom a saját körzetem kisiskoláiban, hogy ez mit jelentett számukra. A szociális területen is nagy lépést tettünk előre, hiszen a nyolc év elrontott szociálpolitikája helyett azt az irányt vettük fel ismét, ami egyszer már jónak bizonyult, hogy munkával próbálunk támogatást adni azoknak, akik rászorulnak. A középosztály megerősítése mellett a leginkább rászorulóknak nyújtott segítség is fontos volt ebben az időszakban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Végtelenül hosszú ideig lehetne folytatni. Egy mondat még idekívánkozik: az az út, amin elindultunk, helyes, ezt kell folytatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon-nagyon sok témát érintett, és többórányit vitatkoztunk ezekről a kérdésekről, vagy cseréltünk eszmét itt a parlamentben az elmúlt négy évben. Engedje meg, hogy csak párra reagáljak azok közül, amiket ön itt felhozott az elmúlt percekben.

Az alaptörvénnyel kezdte, én is ezt teszem. Ez az alaptörvény azért egy nagy újdonság, és ezért figyeltek rá sokan először támadólag, most pedig már tudományos érdeklődéssel - hiszen láthatjuk, hogy az elmúlt egy-két évben már csökkentek az alaptörvénnyel szembeni támadások, és immáron elfogadottá vált, és az a kezdeti hisztéria, amelyik övezte az elfogadását, az mostanra elült és tudományos érdeklődéssé változott át -, mert egyszerre tudja a hagyományos értékeket megjeleníteni, a keresztény ezeréves történelmét Magyarországnak, a történelmi hagyományainkat, különböző nagy királyaink vívmányait, és mindemellett pedig a modernséget is ötvözi. Hiszen a génmanipuláció tilalmával, a jelnyelv védelmével, a klónozás tilalmával, a szemétimport témájával és sok más új, az alkotmányban, alaptörvényben megfogalmazott jogintézménnyel vagy megfogalmazással igyekszik tényleg a legmodernebb alaptörvények közé emelni. Nem beszélve arról, hogy az emberi szabadságjogok egyik legszélesebb skáláját nyújtja, hiszen az Európai Unió alapjogi chartáján alapszik.

Képviselő úr többször is visszatért arra, hogy akár kistelepülésen élők, akár szegényebb körzetekben, országrészekben élők számára ez a kormány ugyanolyan lehetőséget kívánt teremteni, mint mindenki másnak. Ez megnyilvánult valóban az oktatási rendszerben is, hiszen az egységes állami fenntartás azt jelenti, hogy nem lesz kevesebb pénze annak az iskolának, amelyik egy keletebbi országrészben van, amelyik kisebb településen van, amelyik szegényebb önkormányzat által volt fenntartva éveken keresztül, hanem ugyanakkora anyagi bázisra, ugyanolyan biztonságra számíthatnak a kistelepülésen levő iskolákban tanuló vagy oktató diákok, illetve tanárok.

De ugyanígy véghezvittünk egy óriási közigazgatási reformot, hiszen az elmúlt negyven év legnagyobb átalakítása ment végbe a közigazgatásban, és ez az önkormányzati rendszert is nyilván érintette.

(9.10)

Nagyon sok államigazgatási, közigazgatási hatáskör került vissza a közigazgatási szervekhez. Ha megnézzük az elmúlt 20-25 év különböző közigazgatási átalakítási terveit, egy se volt olyan, amelyik a 3200 önkormányzat megtartásával számolt volna. Amikor a szocialisták akartak közigazgatást, önkormányzati rendszert átalakítani, ők 3200-ról körülbelül 2000-re akarták csökkenteni az önkormányzatok számát összevonással vagy megszüntetetéssel, a liberálisok, az SZDSZ-esek pedig azt mondták, hogy 1000 is elég lenne, ők a többségét elvették volna az önkormányzatoknak különböző összevonásokkal.

Mi viszont úgy hajtottuk végre a legnagyobb átalakítást, hogy a legkisebb településnek, a tizen-egynéhány fős Megyernek is ugyanúgy megmaradt a saját polgármestere, önkormányzata, képviselő-testülete, a saját maguk számára fontosnak tartott kérdésekben ugyanúgy dönthetnek, mint korábban. A nagy átalakítás úgy zajlott le, hogy minden kistelepülésen élő a saját önkormányzati lehetőségét megkapta. Minthogy ez a kormány nem az iskolabezárások, hanem az iskolanyitások kormánya volt, nem a kisposták bezárásának, hanem a posták újranyitásának a kormánya volt, így igyekeztünk mindenki számára valódi, egyenlő lehetőségeket teremteni.

A képviselő úr említette az egyházakkal való együttműködést, azt, hogy korábbi adósságát törlesztve az állam igyekezett egyenlő feltételeket biztosítani az egyházi intézményekben tanulóknak, dolgozóknak, az ott gyógykezelteknek.

Itt hívnám fel arra a figyelmet, hogy milyen veszély van a baloldali összefogás vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek abban az ígéretében, amelyben azt mondta, hogy felmondják a vatikáni szerződést, ha hatalomra kerülnek ők a baloldali összefogásban, hiszen ez nem kúriai bíborosokról szóló vagy püspöki előjogokról szóló megállapodás, hanem ez azt tartalmazza, hogy az egyházi iskolákban tanulók egyenlő finanszírozást kapnak, az egyházi kórházakban a betegek ugyanolyan támogatást kapnak, mint az állami kórházakban, és az egyházi fenntartású szociális intézmények is ugyanolyan fejkvótában részesülnek, mint az állami szociális intézmények. Ha tehát ez megtörténik, emberek százezrei lesznek másodrangú állampolgárok ebben az országban, és emberek százezrei fognak sokkal kisebb pénzt kapni akkor, ha egyházi iskolában tanítanak matematikát, mint ha államiban, és sorolhatnám tovább a többi példát is a különböző intézményekre. Ezért rettenetesen veszélyes Gyurcsány Ferencnek ez az ígérete a baloldali összefogásban.

A legnagyobb sikerek egyike azonban valóban az, hogy munkahelyeket sikerült teremteni. Az emberhez méltó élet csak munka mellett valósulhat meg, éppen ezért az a 255 ezer új munkavállaló, aki az elmúlt négy évben szerzett munkát, megélhetést magának, az a több mint 20 ezer fiatal, aki az ifjúsági munkanélküliséget csökkentette, a kismamák számára, az idősebb korúak számára nyújtott munkahelyvédelmi akciótervi védelmek mind-mind szolgálták azt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy valóban nőjön Magyarországon a foglalkoztatottság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai