Felszólalás adatai

Elsősorban az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban nyugodtan kijelenthetjük, hogy Reding asszony nem szereti a magyarokat. Ennek több tanúbizonyságát is adta, többek között, amikor a magyar igazságszolgáltatás elfogulatlanságát vonta kétségbe vagy a magyarországi demokrácia hiányosságairól beszélt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Miért tette ezt? Erre ad választ a Magyar Nemzet leleplező cikke, amely egy titkos rendezvényről, a Bilderberg-konferencián elhangzottakról szól. Ez természetesen nem bizonyítható, de nem jelenti azt, hogy nem történt meg.

Maga a biztos asszony is megszólalt negyvennyolc óra után. Ez persze az embernek eszébe juttat egy eseményt, méghozzá Hruscsov elvtársnak azt a megjegyzését, hogy mától kezdve minden másképpen volt. Nem szeretnék ítéletet mondani és bizonyítani ennek a bizonyíthatóságáról, viszont nagyon jól beleillik az eddig elhangzottakba.

Miről szól ez a cikk? Arról, hogy a biztos asszony a '14-es választások eredményeinek hitelességét kívánja kétségbe vonni; arról szól, hogy vannak magyar partnerei, akik ebben segítségére lesznek, és ezek a magyar partnerek részben civil szervezetek képviselői, akik koholt vádakkal fognak (Zaj. - Az elnök csenget.) előállni, részben pedig Bajnai Gordon, aki arról fog szólni, hogy Magyarországon bizony a félelem légköre uralkodik, és ez a szavazófülkékben is megjelenik. Aki hallgatja Bajnai Gordon vagy szegény Gyurcsány Ferenc beszédeit (Szórványos derültség. - Moraj az MSZP soraiban.), az azt is hallhatja, hogy ez megvalósult, mindketten a magyarországi félelem légköréről szólnak, egyik kissé visszafogottabban, a másik önmagát is meghazudtoló hevességgel. (A Jobbik-frakció képviselői folyamatosan megérkeznek az ülésterembe.)

Vajon beleillik ez mindabba, ami elhangzott a Magyar Nemzet cikke szerint ezen a bizonyos konferencián? Igen, egyértelmű, hiszen az ott elhangzottak megvalósulásáról szól.

Ha ez valóban így történt, akkor ez támadás Európa ellen, Magyarország ellen és a demokrácia ellen. Európa ellen, hiszen mindannyian azt az Európát szeretjük és azt az Európát szeretnénk látni, amit Schuman és társai alapítottak, és amely a kereszténydemokrata elvek alapján épült fel, tehát tiszteletben tartva a másik személyi méltóságát, a demokrácia, a szabadság, a szolidaritás, szubszidiaritás értékeit, s nem pedig egy olyan Európát, amelynek képviselői megcsúfolják ezeket az értékeket. Támadás Magyarország ellen is, hiszen egy szuverén ország választási eredményeinek értelmezése során annak hitelességét vonja kétségbe, méghozzá olyan eszközökkel, amelyek megbocsáthatatlanok. De támadás a demokrácia ellen is, hiszen nem az emberek véleményét fogadja el, hanem ezt felülbírálva valami egészen mást. Éppen ezért, függetlenül attól, hogy bizonyítható-e ez az állítás, ami megjelent a Magyar Nemzetben, annak igazságtartalma és a környezetbe való illesztése egyértelművé teszi, hogy Magyarország ellen megjelennek rosszindulatú kezdeményezések. Ez ellen tiltakozunk - mi egy másik Európában gondolkodunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az az általános a Magyarországot érő nemzetközi kritikákban, hogy mindig nélkülözik a konkrétumokat, nélkülözik a tényeket, sosem abból indulnak ki, hogy az elmúlt két esztendőben valaha egy konkrét jogsértés történt volna, hanem mindig egy elvont szituációban egy absztrakt jogi veszélyhelyzetre hívják fel a figyelmet, egy olyan, élettől elvonatkoztatott veszélyhelyzetre, amelyik sok más országban is feltehető, de más országokban ezeket a kérdéseket nem teszik fel.

Immáron két éve fogadtuk el az új alaptörvényt, a sarkalatos törvényeinknek a jó része is évek óta hatályban van, a médiatörvény sokkal régebb óta is, és ennek ellenére sem sikerült egyetlenegy konkrét esetet sem találni itt Magyarországon, amikor alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a sajtószabadság, a vallásszabadság bármiféle konkrét sérelmet szenvedett volna. Mindig csak arról van szó, hogy egyfajta absztrakt jogi értékek vannak veszélyben - nem sérülnek, csak veszélyben vannak - olyan feltételezett szituációkban, amelyeket más országokkal kapcsolatban nem feltételeznek.

(9.20)

Tehát a konkrétumokat eddig is minden nélkülözte, most viszont egy jövőre nézve is mondott mondattal állunk szemben, amely vagy elhangzott, vagy nem. A biztos asszony elfogultságát már a Tobin-ügyből megismerhettük, hiszen nyilatkozatot tett, hogy megérti valamelyest az ír hatóságok közreműködését akkor, amikor Magyarországnak egy tíz évvel ezelőtt jogerősen elítélt, két gyermeket közlekedési balesetben megölő elítéltet kellene kiadni és átadni ide a büntetés végrehajtása céljából. Tehát a magyarokkal szembeni előítéletessége már ekkor megvalósult, akkor, amikor neki igazából a szabadság, az igazságosság és a béke térségévé kellene tennie igazságügyi biztosként az Európai Uniót.

2006-ban ő szintén biztos volt, ugyan nem ezért a területért felelt, hanem más területekért, de akkor az emberi jogokért, amikor könnygázgránátokkal békés tüntetőkre lőttek, amikor emberekre gumilövedékkel lőttek, akkor meg nem szólalt, ilyesfajta hangját nem hallatta. Más országokban, amikor akár az Európai Unió tagjaiként, akár az európai uniós tagság határán lévő országokban ennél sokkal súlyosabb erőszakos cselekmények történnek, pontosabban történnek súlyos erőszakos cselekmények - ilyen az elmúlt három évben Magyarországon nem történt -, nem emeli fel a szavát. Lehetnek akár gyújtogatások, fosztogatások vagy bármiféle rendzavarások, ott nem ennyire hangos a biztos asszony.

Ugyanakkor jól tudjuk, hogy a lista vezetését lebegteti a saját országában is, így ez a fajta tevékenysége mintegy a saját országában az ottani párton belüli választási kampányharcnak is lehet a része, hiszen egy év múlva lesznek az európai parlamenti választások.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy míg a magyar kormánypártok képviselőire és a magyar kormányra emberek milliói szavaztak, és azért van itt többsége a Fidesz-KDNP-nek, addig közvetlenül az Európai Bizottság tagjait senki nem választotta. Míg az itt ülő képviselőkre mind emberek tízezrei vagy százezrei adták a szavazatukat, addig az Európai Bizottság tagjai egyetlenegy szavazattal sem rendelkeznek, így a demokratikus legitimációja egyértelműen nagyobb a nemzeti parlamentek képviselőinek, mint teszem azt, a biztos asszonynak.

Az is elképzelhetetlen volt Magyarországon az elmúlt 23 évben, hogy Magyarországnak olyan igazságügy-minisztere legyen, akinek nincs jogi végzettsége, nincs jogi diplomája, hiszen igazságügy-miniszterként mindenkinek kellett a joghoz értenie. Az Európai Unióban elképzelhető, hogy a jogi végzettséggel nem rendelkező Viviane Reding igazságügyi kérdésekben oktatja ki azt az országot, amely az elmúlt 23 évben mindig jogi diplomával rendelkező, jogi doktor minisztereket tudott kiállítani. (Harangozó Gábor: Van Velencei Bizottság is. Azok se jogászok?) Így hát a kritikáinak egy része lehet, hogy nem is kritika, hanem igazából a jogi szakmai részek meg nem értése, és a jogi tudás hiányában keresendő a nagyon buzgó hozzáállása.

Magában a Bilderberg-csoportban elmondott beszédével kapcsolatban nagyon beszédes az, amit frakcióvezető úr is kiemelt, hogy két napig semmifajta cáfolat vagy reakció nem érkezett, és utána sem állt ki a sajtó elé külön ezzel a témával, hanem a Bizottság ülésén, mintegy annak a margóján elmondta lábjegyzetes megjegyzésként, hogy ezek a vádak messze állnak a valóságtól. Az viszont nem áll messze a valóságtól, hanem tény, hogy egy negyedórás blokk volt ezen a megbeszélésen Magyarországról, és az is tény, hogy legalább egy negyed órát ezek szerint beszéltek. Valószínűleg Viviane Reding is hozzászólt ehhez. Kíváncsiak vagyunk, ha nem ezt mondta, mit mondott Magyarországról. Az a biztos, aki totális átláthatóságot követel meg Magyarországtól, aki a kritikáiban megfogalmazza, hogy nem eléggé átlátható a magyar döntéshozatal, nem mondja el nekünk, magyaroknak, hogy rólunk mit mondott ezen a megbeszélésen. Jogunkban áll tudni, hogy biztos asszony mit mondott ezen a nemzetközi fórumon Magyarországról! Aki a Transparency International javaslatait mindenhol elfogadja - hol van ilyenkor a Transparency International, hogy a magyarok megtudják, hogy mit mond rólunk a mi érdekeinket is elvileg képviselő európai biztos Magyarországról?

Úgy gondolom, hogy a biztos asszony egy kicsit túlfűtött és túlságosan belehevítette magát a Magyarország elleni küzdelembe. Javaslom neki, hogy a nyáron egy hétre jöjjön el a Balatonra, vitorlázzon egy kicsit, mi magunk is szívesen elvisszük, pihenje ki magát, és talán egy kicsit lenyugodott hangnemben észreveszi, hogy Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia jól működik, az alapvető szabadságjogokkal minden rendben van.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Felszólalások:   1-3   4-6   7-12      Ülésnap adatai