Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! A szünetet követően folytatjuk a munkánkat.

Soron következik a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/18709. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/18709/59. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy - a benyújtott indítványok által módosításra kerülő törvényekre figyelemmel - a részletes vitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem a jegyzőt, hogy ismertesse az általam javasolt vitaegységeket.

DR. KIS ZOLTÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az első vitaszakaszban a normaszöveget érintő módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor, az ajánlás I. kötetének 1-4. pontjai szerint.

A vita második szakaszában pedig az egyes támogatási célokat érintő indítványok vitájára kerül sor, az ajánlás I. kötetének 5-287., valamint II. kötetének 1-265. pontjai szerint.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás I. kötetének 1-4. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Felszólalási szándékát senki nem jelezte, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás I. kötetének 5-287., valamint II. kötetének 1-265. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben.

Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Két módosító indítvány, illetve két csoport mellett szeretnék érvelni, illetve kérni az ön egyetértését, belátását.

Az egyik a 16. pontban szereplő módosító indítvány, illetve ezzel szinte azonos a 17. és a 18., de még a 15. is ide sorolható. Itt nem másról van szó, mint a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház rekonstrukciójának második üteméről.

Amikor ez a kórház-rekonstrukció hosszú-hosszú évek után elindult, akkor az volt a koncepció, hogy a 4 milliárd forint egyszerre nagyon nagy falat lenne, ezért bontsuk meg két részre, kétszer 2 milliárd forintos rekonstrukcióra, s amikor az első megvalósul, a másodikat lehet indítani. Egyrészt öröm az, hogy az első befejeződött, másrészt örömtelinek lehetne mondani azt is, hogy a másodikkal folytatódik, csak hát azt már nehezen érti meg az ember, hogy ha négy évvel ezelőtt 4 milliárd forint volt az igény, akkor a második ütemmel miért nem fejezzük be a kórház rekonstrukcióját, és miért bontjuk meg még további két ütemre. Ezért próbáltam az eredeti koncepciót továbbvinni egy mérsékelt nagyságú összeggel - ez van a 16. pontban -, még ha kicsivel kevesebb is az összeg, mint az eredetileg beígért második ütem kerete, és egy megemelt összeggel, hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy a kórház-rekonstrukció első üteménél jelentős elmaradás volt, amit a városnak kellett kipótolnia több mint 500 millió forinttal. Ez elég érzékenyen érintette a költségvetést, és úgy gondoltam, hogy ezzel a megemelt összeggel lehetne a második ütemet folytatni.

A következő egy másik terület. Ez sajnos kimaradt a támogatotti körből. Tudom, hogy a rendelkezésre álló keret nem teszi lehetővé, hogy mondjuk, a Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola rekonstrukciója bekerüljön. Csakhogy a kórház-rekonstrukcióval kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy amikor sokszor felvetettük, hogy ezt a rekonstrukciót, illetve felújítást is meg kellene ejteni, akkor ez előbb-utóbb bekerült. S ha másért nem, már csak azért is jó, hogy ez itt van - még akkor is, ha ezt elvetette a minisztérium -, mert szerencsés volna, ha a tárca ezzel rövid időn belül számolna, tudniillik olyan állapotban van az iskola - megjegyzem, nagyon fontos és szükséges igényt elégít ki -, hogy a rekonstrukció nem halogatható tovább, és az önkormányzatnak saját erejéből kell - hozzáteszem gyorsan, hogy igazából nem saját erejéből, hanem hitelt kell felvennie - ezt a rekonstrukciót megindítani, mert egyébként az oktatási tevékenység nem folytatható az iskolában. Valamilyen biztatás kellene arra, hogy a jövőben a következő körben ez az intézmény bekerülhet a támogatotti sorba.

Még egyszer arra kérem miniszter urat, hogy amennyiben módja és lehetősége van - elsősorban persze ha a pénzügyi kerete megengedi -, akkor a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház rekonstrukciójának második ütemét ezzel a megemelt összeggel legyen kedves támogatni, illetve a Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola rekonstrukciója pedig a közeljövőben kerüljön be a rekonstrukciós körbe.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

(19.20)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Pichler Imre képviselő úr, Fidesz.

PICHLER IMRE (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium mellett szeretnék érvelni. A beadási feltételek között olvashattuk azt, hogy azon önkormányzatok intézményei részesülnek előnyben, amelyek regionális beiskolázásúak. A szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium regionális beiskolázású intézmény, 46 településről járnak be tanulók. Ezerfős az iskola tanulólétszáma. Hangsúlyozni szeretném, hogy jelenleg négy helyen folyik az oktatás. Nagyon fontos lett volna tehát, hogy végre bele tudjon fogni az önkormányzat egy olyan rekonstrukciós beruházásba, amelynek ráadásul megvolt, megvan a saját lába is, tehát a városi önkormányzat a saját részét meg tudja finanszírozni.

A fejlesztéssel olyan célokat tűzött ki maga elé a beruházó, amelyek teljesülése esetén a jelenleginél minden tekintetben magasabb színvonalon, a XXI. század követelményeinek megfelelő oktatásra lesz lehetőség az oktatási intézményben. A kitűzött célok között szerepel a biztonságos iskola feltételeinek megteremtése, számítástechnikai terem fejlesztése, az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtése és a kollégiumi férőhely korszerűsítése. A kitűzött célok teljesítését részletesen bemutatja a dokumentáció, azonban tudom, hogy idő hiányában én ezt most nem tudom előterjeszteni, de két területet szeretnék kiemelni.

Az egyik a biztonságos iskola feltételeinek a megteremtése. A jelenlegi körülmények között csak az egymás mellett lévő két gimnáziumi épület között van egy olyan zárt közlekedési lehetőség, ahol a tanulók egyik épületből a másikba közlekedhetnek. A másik két épület a város egész más részén van. A terveink szerinti megoldással a teljes oktatási intézményegyüttesnek egyetlen központi főbejárata lenne, amelynél a belépés-kilépés szigorúan ellenőrizhető lesz. Ez a megoldás a tanulók oktatási időn belüli biztonságát teljes egészében garantálja, egyúttal szigorú felügyelet alá helyezi az idegenek belépését az intézmény területére.

A másik nagyon fontos feltétel az akadálymentes közlekedés megteremtése. A jelenlegi helyzetben az iskolaegyüttest kerekes székhez kötött tanuló nem tudja látogatni. A tervezett fejlesztés és bővítés keretében egy új személyfelvonót terveztünk a főbejárat mellé, amely az eltérő szinteken lévő oktatási helyiségekhez biztosítja a kerekes székekkel való feljutást. Az épületek és az épületegyüttes körülményei miatt a régi gimnáziumi épület földszintjét kerekes székkel jelen pillanatban csak az udvaron keresztül, a bejárathoz épített rámpán át lehet megközelíteni.

A tervezett fejlesztés Szigetvár város önkormányzata 49/2000. számú önkormányzati rendeletével teljesen megegyezik, ugyanis a rendezési terv külön is foglalkozik a jelenlegi gimnázium területével. A terv hosszú távon is a jelenlegi funkció megtartását tűzte ki célul, s ennek szellemében rendelkezett a terület felhasználásáról. Tehát minden adott ahhoz, hogy ez a rekonstrukció megvalósuljon. A miniszter urat arra szeretném kérni, hogy amennyiben mód és lehetőség van ennek a pályázatnak a támogatására, akkor azt segítse elő.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony, MSZP.

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Én egy olyan módosító ügyében szeretnék hozzászólni, amely ugyan egy gimnázium fejlesztéséről és továbbépítéséről szól, egymilliárd forinttal nagyobb összeg került beállításra; ugyanakkor egy önkormányzat, nevezetesen a választókörzetem egyik települése, Veresegyháza adott be egy olyan pályázatot, amely óvodaépítésről szól, összesen 400 millió forint összegről lenne szó.

Emellett szeretnék érvelni, tekintettel arra, hogy Veresegyháza az agglomeráció egy olyan települése, amely rendkívül dinamikusan fejlődik, a 14 ezret elérte már a lakosságszáma, a 4 ezret is eléri a gyermekek száma. Rendkívül sok a gyermek egyébként ezen a településen, és nagyon nagy szükség lenne bölcsődére, óvodára azért, hogy a szülők megfelelő módon el tudják látni a gyermekeiket, és az iskolai rendszerbe megfelelő módon tudjanak majd bekapcsolódni, megfelelő előképzettség és megfelelő gondozás után.

Én azt gondolom, ezen a településen elengedhetetlen az, hogy állami támogatással megépülhessen egy ilyen óvodai beruházás. Én ezért kérem a miniszter úr támogatását, mert az agglomerációban szerencsésen ugyan nő a lakosságszám és a gyermekek száma, feltehetően máshol egy átstrukturálódás következik be, de szeretném kérni, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek ilyen fejlesztésre nincs módjuk vagy szűkösek erre a forrásaik, némi segítséget nyújtsunk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lezsák Sándor független képviselő.

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! A törvényjavaslathoz benyújtott 38. számú módosító javaslat elfogadása érdekében álltam föl, és ezt kérem képviselőtársaimtól. Megvallom, villámcsapásként ért a hír bennünket, hogy Helvécián nem épül a költségvetés támogatásával iskola. Azért volt ez meglepetés számunkra, mert ellenzéki képviselőként megpróbáltunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ott a Duna-Tisza közén megfelelő összefogás szerveződjön.

Az első nagy, folyamatos kudarcunk a homokhátsági célprogram elmaradása, az ezzel kapcsolatos, igen kellemetlen következményekkel járó korábbi ígéretek be nem tartása.

(19.30)

Itt már óvatosabbak voltunk, és úgy véltük, hogy a szocialista képviselők lobbitevékenysége elegendő lesz arra, hogy többek között Helvécián az iskola megépüljön. Módosító javaslatot is nyújtottunk be ennek érdekében, hiszen Helvécia község további fejlődésének egyik fontos feltétele lenne ott Kecskemét közelében a korszerű iskola felépítése. A tervezet megalapozott, ezt kormánypárti képviselők, szakértők, különféle elemzések is elismerik, hiszen a település rendelkezik egy új iskola építéséhez szükséges beruházás önrészének a fedezetével, és rendkívül nagy szükség lenne az állami költségvetés ilyen esetekben szokásos támogatására.

A falvak oktatási intézményeinek a leépülése sajnos már hosszabb idő óta tartó folyamat, és úgy vélem, hogy a patkó mindkét oldalán egyetértünk abban, hogy tisztelet illeti azokat a településeket, vezetőket, önkormányzatokat, ott élőket, akik önerőt nem sajnálva meg kívánják állítani ezt a folyamatot, méltán érdemelnék meg az állam támogatását. Egyébként a helvéciai iskolaépítési pályázat elutasítása ismét ráirányítja a figyelmet a törvényhozói munka egyik gondjára, jelesül az előterjesztéseket megalapozó háttérszámítások hiányára. Amikor a 2006. évi állami költségvetés vitája során többször felvetődött a kérdés, hogy az Országgyűlés milyen szükséges kiadások terhére mond le állami bevételekről, akkor az előterjesztő nem részletezte takarékossági terveinek a részleteit, nem árulta el az előterjesztő, hogy mennyi iskola, egészségügyi és kulturális intézmény út- és csatornaberuházását nem tudja majd támogatni a csökkenő bevételek fejében.

Nagyon bízunk abban, hogy tényleg nem is gondoltak a főváros és vidék vagy a város és a kisebb település közötti szakadék mélyítésére, és nagyon remélem, hogy a 38. számú módosító javaslatot a Duna-Tisza közén élő szocialista képviselők is fogják majd támogatni.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Endre Sándor képviselő úr, Fidesz.

ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 206., 207., 245., 246., 247., 248. és 249. számú pontjaihoz szeretnék hozzászólni. Némiképp a véletlen jól hozta a koreográfiát, hogy Lezsák Sándor képviselőtársam után szólalhatok meg, és mindjárt azt a gondolatot továbbfűzve, ami arról szól, hogy a homokhátság vízutánpótlása a szocialista-szabad demokrata kormányok legnagyobb kudarca a Duna-Tisza közén az elmúlt időszakban.

Megdöbbenve láttuk az előterjesztésben, és ezt az általános vitában is elmondtam, hogy miközben valószínűleg a XXI. század élelmiszer-biztonsági alapkérdéseinek egyik legfontosabb problémája lesz az a globális kihívás, hogy tudunk-e tiszta élelmiszert, tiszta ivóvizet biztosítani, aközben elhangoznak azok a választási ígéretek... - és most itt van a kezemben, hadd mutassam meg önöknek, és a jegyzőkönyvbe hadd diktáljam, hogy a címlapon az MSZP, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, a Fiatal Baloldal látható, valamint Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt; "A szocialista kormány vállalásai 2002-2006" címmel ezt ígérik: "A választási ciklusban befejezzük a Duna-Tisza közi kiszáradást gátló hálózat megépítését." Ez nemhogy befejeződött volna, hanem el sem kezdődött, erre Lezsák Sándor képviselőtársam utalt.

Az aztán mégiscsak megdöbbentő, hogy a cél- és címzett támogatásokról szóló előterjesztés vízgazdálkodási fejezetében szinte mindegyik Bács-Kiskun megyei önkormányzat vízgazdálkodásra vonatkozó pályázatát kipöccintette a kormány. Így kikerült belőle Izsák város belterületi csapadékvíz-elvezetés, Mélykút nagyközség szennyvíz-csatornázási és -tisztítási programja, Sükösd nagyközség és Érsekcsanád község közös szennyvízmű-beruházása, Szabadszállás szennyvíz-elvezetése, Szalk-szent-márton felszíni vízelvezetése, Uszód, Géderlak és Dunaszentbenedek szennyvízcsatornázása, szennyvízelvezetése.

Számomra, kiskunfélegyházi országgyűlési képviselőnek a legfájóbb az, hogy a Kiskunfélegyháza Halesz-térség ivóvízellátására vonatkozó program is kikerült ebből immáron másodszor. Ez már tavaly is az elutasított pályázatok közé került, holott az ott élő emberek úgy érvelnek, hogy a külterületen, a tanyavilágban élő embereknek is joguk van az egészséges ivóvízhez, nem csak a városban lakó honfitársaiknak. Erre vonatkozóan a Bács-Kiskun megyei fideszes képviselők benyújtották azokat a módosító indítványokat, amelyeket az előbb felsorolt ajánlási szám alatt találhatnak meg.

Arra szeretném kérni a tisztelt kormány képviselőit, a miniszter urat, hogy fontolják meg annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetne a Duna-Tisza közén olyan nagy problémát jelentő vízgazdálkodási ügyeket rendezni, hiszen van olyan, amikor olyan sok a víz, hogy árvíz-, belvízvédelmi problémáink vannak, és vannak olyan időszakok, amikor a Duna-Tisza köze elsivatagosodásáról beszélünk. Sajnos, az Európai Unióba könnyen lehet, hogy Magyarország egy sivatagot visz be, és nem kell nagyon élénk fantázia ahhoz, ha nem is olyan távolra, Közép-Ázsiára pillantunk, hogy Üzbegisztán, Kazahsztán vízgazdálkodási problémáival találkozzunk mint reális közép-európai problémával.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Egy kapcsolódó módosító indítványban külön is benyújtottam a kiskunfélegyházi úgynevezett haleszi térség ivóvízprogramjára vonatkozó módosító indítványomat. Nekem az a kötelességem, azért küldtek ide, hogy emellett érveljek, és ahhoz kérjem a kormány segítségét, hogy ez megvalósuljon. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a választókörzetem másik településén, Kiskunmajsán a helyi önkormányzat olyan súlyos problémákkal küzd, hogy ők még csak pályázatot sem tudtak beadni önerő híján arra, hogy a helyi vízrendszer arzéntalanítását megoldják.

Nagyon bízom benne, hogy ezek a fölvetések meghallgatásra találnak, és a Kiskunfélegyházán, egyáltalán a Duna-Tisza közén élő emberek is a vízgazdálkodásban számíthatnak a Magyar Országgyűlés segítségére.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Ivanics Ferenc képviselő úrnak, Fidesz.

IVANICS FERENC (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A címzett támogatásokhoz szeretnék az I. kötet 179., a II. kötet 167. pontjához szólni, ami a nagylózsi szociális otthon bővítését jelenti. Ez egy 250 férőhellyel rendelkező szociális otthon, amely a '98-as választások utáni tárgyalásokat követően került a soproni önkormányzat tulajdonából a megyei önkormányzat fennhatósága alá. Akkor, az eltelt évek alatt a megyei önkormányzat nagy léptékkel próbálta behozni hosszú évek lemaradását, és mind a nagylózsi kastélyban és a nagylózsi intézményben, mind pedig annak a társintézményében vagy fiókintézményében, a csáfordi idősek otthonában, szociális otthonban próbált fejlesztéseket végrehajtani. Így létrejöttek különböző férőhelyfejlesztések, de ott állunk, hogy a megyében a várakozók létszáma meglehetősen magas, és szükség lenne a bővítésre. Ezért a 250 férőhelyet szeretnénk még 100 férőhellyel bővíteni. Ez egyébként fontos lenne a település szempontjából is, hiszen a közel 900 fős településen meghatározó pontot képvisel a település közepén elhelyezkedő kastély.

Az egykori kastélyban jelen pillanatban a magyar-országi hagyományoknak megfelelően szociális otthon működik, amely helyieknek is ad munkát, azonban a településfejlesztési elképzelésekkel összhangban lehetne egy olyan fejlesztést megvalósítani, ami mind az ellátás színvonalának javítását jelentené, mind pedig az adott térség fejlődése szempontjából meghatározó lehet. A kastély kiváltásával elindulhat Nagylózsnak egy olyan fejlesztése, amely a település elképzeléseivel összhangban a 84-es és a 85-ös utak között félúton egy kiváló lehetőséget biztosít azoknak, akik városoktól, várostól távol szeretnének helyet találni. Az önkormányzat ehhez mindent megtesz.

(19.40)

Nemrégiben olvashattak arról a sajtóban, amikor a magyarországi munkanélküliség - és a parlamentben, ugye, ez népszerű téma - helyzetét firtatták. Nagylózs azon települések közé tartozik, ahol nem fizetnek ilyen típusú segélyt, mert az emberek eljárnak, inkább utaznak, inkább elmennek a településükről azért, hogy munkát találjanak. Tehát szorgalmas emberek laknak ezen a településen, olyan emberek, akik képesek a nap nagy részét azzal tölteni, hogy inkább utaznak, csak hogy dolgozzanak.

A megyei önkormányzat az elmúlt években az intézményfejlesztést is végrehajtotta, azokat a létszámfejlesztéseket, amiket a törvény előírt az elmúlt években. Ez azt hozta, hogy a településen élő idősebb korosztály, és itt főleg a nőkről kell beszélnünk, munkalehetőségei kicsit megváltoztak, hiszen különböző képzéseken kellett részt venniük ahhoz, hogy megfeleljenek, holott kiváló színvonalon látják el a munkájukat. A bővítés azt is lehetővé tenné, hogy itt a környéken lévő idősebb asszonyok munkát találjanak, és el tudjanak helyezkedni. Ezért számunkra nagyon fontos lenne ez, és örülnénk, ha találkozna a kormányzati szándékkal, hiszen Nagylózs és környéke, Sopron és környéke a férőhelyeket tekintve ilyen szempontból kicsit hátrányos helyzetű.

Ehhez kérném a támogatást, ha valamilyen módon lehetséges, akkor ezt a módosító javaslatot támogassák. Ha nem most, nekem az is jó, esetleg a következő években, de tartsák a figyelmük középpontjában. Érdemes Nagylózsba pénzt fektetni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Koncz Ferenc képviselő úrnak, Fidesz.

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a Zemplénből, Hegyaljáról képviselem az ott élő embereket. A Ház előtt is többször szerepelt az a téma, ami az elmúlt évben a májusi eseményekhez kapcsolódott, nevezetesen pedig az a szörnyű pusztítás, amit egy hirtelen és szokatlan nagyságú esőzés jelentett Mád község esetében. Istennek hála, második nekifutásra a kormány is elfogadta a mádiak által beadott címzett támogatási igényt, hogy a település csapadékvíz-elvezetését meg tudják építeni.

Ez a jó az egészben, innentől kezdve sajnos már nem sok jóról tudok beszélni, mert az eredeti elképzeléshez képest jócskán meghúzva, mintegy 400 millió forinttal kevesebbet szán a kormányzat arra a beruházásra, amit Mádon mindenféleképpen meg kellene csinálni, és egyszer normálisan, mert az a legrosszabb dolog, ha valamire sok pénzt ráköltünk, de az nem tudja ellátni azt a szerepet, amiért azt létre kell hozni.

Éppen ezért én azért nyújtottam be módosító indítványt, és ebben kérem a kormány támogatását és képviselőtársaim támogatását is, hogy az eredeti nagyságrendben, körülbelül 1,6 milliárd forinttal támogassa a kormány a mádiak igényét, hogy az a külső csapadékvíz-elvezetési rendszer megépülhessen a településen, amivel talán sikerülne azt a katasztrófát elkerülni, ami bizony, ha nem megfelelő módon építjük ki a rendszert, a jövőben is bekövetkezhet. Éppen azért szeretnék kérni még egyszer nyomatékosan mindenkit, hogy az eredeti nagyságrendben támogassák a mádiak csapadékvíz-elvezetési igényét.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Gulyás József képviselő úr, SZDSZ.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit hasonlóan érzem magam, mint a költségvetési vitában. Annál is inkább, mert sok tekintetben hasonló módon zajlik a vita, hasonló módon nagy számú módosító javaslatot nyújtottak be képviselőtársaim.

Közismert, hogy az elfogadott költségvetésünk tartalmazza a címzett és céltámogatások előirányzatát, tudjuk, hogy 63,8 milliárd forintban határoztuk meg ezt az előirányzatot, és azt is tudjuk, hogy 72 igényt támogatott a kormány, és e 72 támogatásra javasolt igény szerepel ebben az előterjesztésben, miközben azt is tudjuk, hogy több száz ilyen igény, több száz ilyen önkormányzati megkeresés, pályázat létezik.

Nos, ezeket az ellenzéki képviselőtársaim egyenként támogatásra javasolják, miközben a vitában, ahogy el is hangzik, látható, hogy ezek mind-mind megalapozott igények, legalább olyan fontos igények természetesen, ahogy ők maguk is hangsúlyozzák, hogy érdemes lenne őket támogatni. Ugyanakkor tudnunk kell, és nyilván tudjuk, hogy ezek a javaslatok a megadott költségvetési keretek között támogathatók csak, és a kormány a szaktárcák, a megyék és a régiók javaslata alapján állította össze a támogatásra javasolt pályázatokat, a támogatásra javasolt igényeket a szociális, a kulturális, az oktatási, egészségügyi, valamint a vízgazdálkodási területen.

Azt gondolom, hogy abban az esetben, ha ezeket az egyébként támogatásra nem javasolt, de nyilván megalapozott helyi igényeket ellenzéki képviselőtársaim mindenképpen támogatni kívánják, meg kellene tudni nevezni azt, hogy mely beruházások rovására. Mert van egy elfogadott költségvetése a Magyar Köztársaságnak, ez rendelkezik egy keretről, ezen keretek között kell tudnunk megfogalmazni azt, hogy mi az, amit előrébb vagy hátrébb sorolunk. Van egy előterjesztés, ahhoz kellene visszanyúlni. Én azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy felelősen nevezzék meg, mely beruházások rovására kívánják az általuk javasolt beruházásokat megvalósítani.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)

ELNÖK: Újabb kétperces hozzászólásra következik Koncz Ferenc képviselő úr, Fidesz.

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. A módosítón meg van adva a cím, úgyhogy azt hiszem, erről tovább nincs értelme beszélni.

Egy másik címzett támogatásról szeretnék röviden szólni még, ez pedig a Szerencsen építendő, hosszú évek óta nagyon kívánatos szakképző iskola. Tudni kell, hogy Szerencs a Hegyalja kapuja és Zemplén szíve, és az ott élő és ott dolgozó pedagógusok hosszú ideje, mint ahogy a sivatag vágyakozik az esőre, vágynak arra, hogy méltó körülmények között tudják oktatni azokat a gyerekeket, akik különben oda járnak iskolába, és olyan szakmákat is tanulnak, amelyek az országban is egyedülállók, és nagyon köthetők a Hegyaljához és a hegyaljai mesterségekhez. Jelenleg rendkívüli mostoha körülmények között kell hogy dolgozzanak a szerencsi pedagógusok, és e mostoha körülmények között tanulnak sajnos a szerencsi gyerekek is ebben a szakképző iskolában.

Sajnos, a kormányzat teljes egészében elutasította ezt a fajta címzett támogatási igényt, pedig most minden körülmény rendelkezésre áll, mégsem sikerült elérnünk, hogy bekerüljön a kormány által támogatott címzett támogatási sorba a szerencsi szakképző iskola megvalósítása. Úgyhogy arra szeretném kérni tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat is és a kormányt is, hogy változtassa meg ezt az elképzelését, és a módosító indítványnak megfelelően álljanak a szerencsi gyermekek, a hegyaljai gyermekek és a nagyon tisztességesen ott dolgozó pedagógusok mellé, és biztosítsuk azokat a körülményeket a számukra, amit ők ugyanolyan módon megérdemelnek, mint az ország más részén élő gyermekek és pedagógus kollégák.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Hargitai János képviselő úr, Fidesz.

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gulyás képviselő úrnak igaza van, hogy azok mellett a módosító indítványok mellett, amit beadtunk, nyilvánvalóan tudunk érvelni, de azok is fontosak, amit a kormány támogatott. Ezért én a sok módosító indítvány közül, amit beadtunk, csak egy mellett érvelek, és megpróbálok olyan érveket felhozni mellette, ami nagy valószínűséggel a kormányzati döntés-előkészítés során elsikkadt, mert nem került a támogatott beruházások közé, mondjuk, a mohácsi kórház.

Baranya megye keleti részének ez a kórház jelenti az egészségügyi szolgáltatásokat, a 20 ezres Mohácsnak, az ötezres Pécsváradnak mint kisvárosoknak és a környezetükben még több mint negyven településnek. De Tolna megyének a bátaszéki részéről vagy Bács-Kiskun megyének a Baja alatti részéről is betegeket vonz ez a kórház. A város és a térség is úgy tekinti, hogy leginkább ez az a térségi beruházás, ami központi támogatást kellene hogy kapjon.

Kétszer a kórházat már részben sikerült felújítani bizonyos területeken, ez a befejező, harmadik ütem. Ezt a térség nagyon várja. A városi önkormányzat áldozni is akar erre a beruházásra. A beruházás után se kívánja a város privatizálni ezt a kórházat, hanem továbbra is önkormányzati szolgáltatásként kíván egészségügyi szolgáltatást nyújtani a város és térsége polgárainak.

Mi az, ami talán megfontolásra érdemes lett volna a kormányzati előkészítés során? Mohácsnak a stratégiai fekvése. Hármas határ mentén fekszünk, karnyújtásnyira van tőlünk a magyar határ, a szomszédos horvát határ, sőt a szerb határ is.

(19.50)

2007-től kezdve, ha Magyarország tagja lesz a schengeni rendszernek, akkor Mohács határkikötővel fog rendelkezni. Ez az a beruházás, a határkikötő-beruházás, aminek rég meg kellett volna már valósulnia, de ebben a kormányzati ciklusban eddig erre forrásokat nem találtunk, de remény van arra, hogy ez a beruházás, ez a nagyon fontos beruházás ebben az évben elindul. Hogyha Mohács határkikötője lesz az országnak és egyben az Európai Uniónak, akkor azokra a kihívásokra is fel kell készülnünk, amely kihívások törvényszerűen jelentkeznek egy ilyen határkikötőből adódó funkció megszerzése kapcsán.

Itt csak két dolgot említek: nem túlzás talán azt mondani, hogy az a migrációs nyomás, amely érinti az Európai Uniót, az elkövetkezendő időszakban sem fog gyengülni, és ennek az egyik célterülete lehet a maga természetes módján minden határkikötő, márpedig ez az ország legnagyobb határkikötője lesz, az ilyen típusú nyomás pedig közegészségügyi kihívásokat is jelenthet ennek a térségnek. Ezeknek a kihívásoknak pedig nem Budapesten és máshol kellene megfelelni, hanem ott, ahol ezek a kihívások jelentkeznek. Talán ezek lehetnek azok az érvek, amelyek miatt azt mondhatom, hogy megfontolhatja a kormányoldal is, még az utolsó pillanatban támogatást adhat a térség és az ország szempontjából is - azt gondolom - fontos beruházásnak.

Mindenképp a támogatását várom a jelenleg itt lévő képviselőknek, de azt gondolom, hogy Nyul István képviselő úr vagy Puch László képviselő úr, akik ebben a térségben élnek, egyéni képviselői a térségnek, biztos, hogy pozitívan fognak hozzáállni ehhez a beruházáshoz, és talán ha az én érveim sekélynek bizonyultak, az ő érveik talán még meggyőzhetik önöket, hogy a mohácsi kórházat emeljük a támogatott beruházások közé.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló képviselőtársam nem jelentkezett, ezért a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megadom a szót Kolber István tárca nélküli miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos törvény általános és részletes vitáján vagyunk túl, a címzett támogatások az önkormányzatok legnagyobb beruházásait segítik és támogatják.

Ha az elmúlt két ciklus időszakát végigtekintjük, akkor örvendetesen nőtt az önkormányzatok címzett támogatásaira fordított költségvetési összeg, illetve növekedett az önkormányzatok száma, amelyeket a parlament támogatott. 2006-ban 72 címzett támogatással számolunk 63 milliárd forint értékben. Azt gondolom, hogy a mozgásteret növeli tulajdonképpen az az új szabályozás, amelyik az áfakulcsnak a csökkentéséhez kötődik, hiszen a törvény lehetővé teszi azt, illetőleg egy módosító indítvány, amelyet támogatunk, lehetővé teszi azt, hogy az áfamegtakarításból eredő forrásokkal az önkormányzatok a jogszabályi feltételeknek megfelelően számoljanak, illetőleg gazdálkodjanak.

Egy ilyen törvény előkészítése, döntésre történő előkészítése nem könnyű feladat. Nem könnyű feladat, hiszen rengeteg pályázat érkezett be a 2006-os címzett támogatásokra is, majdnem 250 önkormányzattól, a források miatt nyilvánvalóan sorolni kell az ilyen döntéseket. Tehát ez egy felelősség is. Ahogy már itt elhangzott, az ágazati és a regionális rangsorok figyelembevételével határoztuk meg azt, hogy mely igényeket elégítjük ki, és messzemenően figyelembe vettük azt, hogy az elmúlt időszakban az adott térségben milyen támogatások voltak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a támogatások, illetőleg hogy az önkormányzatok, pontosabban: a megyék nagyságához igazodjon a támogatott címzett igényeknek a száma.

Így mindenképpen fontos jeleznem magamnak is azt, hogy nyilvánvalóan ezek a javaslatok akkor állják meg igazából a helyüket, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a parlament már elfogadta a költségvetési törvényt, tehát most egy adott kereten belül kell hogy gondolkodjunk. Újabb javaslatokat úgy lehet befogadni, ha megjelöljük azt, hogy mi helyett vagy milyen források csökkentésével lehet kielégíteni ezeket az igényeket.

A felvetett igények nyilvánvalóan jogosak, hiszen az önkormányzati intézményeknek a felújítása egy fontos feladat, és hosszú évtizedes adósságaink vannak, amelyeket szeretnénk pótolni. Nagyon szimpatikus volt, megvallom, Ivanics Ferencnek az a felvetése a nagylózsi szociális otthonnal kapcsolatosan, hogy ha nem most, akkor a következő években kéri ennek a támogatását. Ez egy valóban fontos fölvetés, hiszen a II. nemzeti fejlesztési terv prioritásainak a kialakításán, az operatív programok előkészítésén éppen most dolgozunk, és a címzett támogatásokkal, valamint a regionális operatív programokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján az egyik legfontosabb célunk az, hogy a humán infrastruktúra fejlesztése, a rekonstrukciók, az iskolák, óvodák, kórházak rekonstrukciója szerepeljen ezekben a célkitűzésekben. Tehát azt hiszem, hogy lesz, van még közös feladatunk és közös munkánk is.

Több olyan konkrét észrevétel, javaslat elhangzott, amely kapcsán nyilván fontos lenne azt is azért megnézni, hogy az adott térségnek az egészségügye hogy alakul, mert noha a mohácsi kórház már kétszer kapott támogatást, Baranya megyében a megyei kórház hárommilliárdos támogatását tartalmazza ez a javaslat, és azt hiszem, hogy senkinek nincsen kétsége a tekintetben, hogy noha javításra szorul, természetesen mégis a Baranya megyei egészségügy az egyik legszilárdabb alapokon álló ellátást biztosítja az ott élő embereknek.

Merültek fel olyan javaslatok is, amelyek kapcsán sajnos jeleznem kell, hogy az igénybejelentés elmulasztása egyben jogvesztéssel is jár, nem lehet érvényesíteni ezeket a pályázatokat, illetőleg támogatni ezeket a pályázatokat.

Fölmerült több esetben egy másik fejlesztés, ez pedig a homokhátsághoz kötődő fejlesztésnek a kérdése, amely kapcsán azért hadd emeljem ki azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány döntött arról, hogy a kiemelt, nagy projektek körében a homokhátság mint fejlesztendő terület szerepeljen, ennek megfelelően közel félmilliárd forintos összeget biztosított a tervező, előkészítő munkára. Éppen a nagy projekteket összeállító munkálataink kapcsán bátran mondhatom azt, hogy nem kell a homokhátságon élőknek csalódni, a kormány mögöttük áll, támogatja, hogy azt az ökológiai helyzetet és problémát közös erőfeszítéssel megoldjuk, amely főképpen természetesen a vízvisszatartáshoz kötődik.

Szeretném azt is elmondani, hogy éppen december végén fogadtuk el az országos területfejlesztési koncepciót, amely kapcsán Balogh László és Márfai Péter Bács megyei képviselők javaslatára a kiemelt térségek közé emeltük be a homokhátságot. Ez a dokumentum, ez az országgyűlési határozat is alátámasztja a homokhátság kiemelten történő kezelését. (Balsay István: Endre Sándor is!)

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Egyébként az általános vita lezárásáig 48 módosító indítványt nyújtottak be. Sajnos, ahogy jeleztem, sok olyan módosító indítvány érkezett be, amelyeket azért nem lehet támogatni, mert az igénybejelentésüket az önkormányzatok nem tették meg, azonban van nyilvánvalóan olyan módosító indítvány is, amelyet forráshiány miatt nem tudtunk támogatni, noha a másik oldalon az áfaszabályok változása miatt, ahogy említettem, lazításra is sor került.

Fölmerült itt még egy másik szabályozási kérdés, hadd jelezzem ezt, hiszen az önkormányzatok számára lehetőséget biztosít a korszerű ellátás javításához az egészségügy területén, ez pedig a gép-műszer beszerzéshez kapcsolódó céltámogatási szabályoknak a kérdése, ahol az onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek beszerzését is támogatja a kormány. Ez egy olyan betegségtípusnak a jobb kezelését teszi lehetővé, amely egyre súlyosabb gondokat okoz Magyarországon.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az előterjesztett törvényjavaslat az elfogadott módosító indítványokkal együtt alkalmas arra, hogy a lakosság ellátását az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra területén, valamint a kommunális ellátás területén az elkövetkezendő esztendőkben is tovább javítsuk, illetőleg fontos végezetül aláhúznom azokat a lehetőségeket, amelyek a II. nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódnak, hogy nagy számban fordul majd elő prioritásként az a terület, amellyel ez a törvény is számol, illetőleg foglalkozik.

Mindezek alapján kérem majd tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazás során a címzett és céltámogatásról szóló törvényt szavazataikkal szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso-rokban.)

(20.00)