Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az általános vita végéhez közeledve nem árt újólag más-más megközelítéssel összegezni, hogy az MDF miért is támogatja ezt a törvényjavaslatot.

(12.50)

Ezzel együtt néhány észrevételt, módosító javaslatot is megfogalmazok. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény a jelenlegi törvénymódosító javaslatokkal elsősorban kiegészül, azaz az előterjesztést nem a változtatási szándékok, hanem az eredeti törvényt bővítő és gazdagító törekvések jellemzik. Több új és a segítségre szoruló lakosság életkörülményeit lényegesen javító intézkedés bevezetéséről dönt a tisztelt Ház ennek a törvénynek az elfogadása esetén.

A törvény első három szakasza az európai uniós csatlakozást elősegítő, a szociális ellátások terén a viszonossági elv hazai bevezetését szolgálja. Uniós alapszabadság a személyek szabad lakóhely-változtatása, ez viszont, több más feltétel mellett, csak akkor érvényesülhet, ha a tagállamokban a szociális ellátások területén nincs semmilyen különbségtétel más tagállamok állampolgáraival szemben. Ennek a viszonosságnak a megteremtése a magyar állampolgárok számára mindenképpen kedvező lesz; elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyivel előnyösebb Németországban valamilyen segélyre jogosítványt szerezni egy magyar állampolgárnak, mint viszont, Magyarországon egy németnek. De ezek a törvényszakaszok értelemszerűen csak az uniós tagságunkat követően lépnek hatályba. Jövő év januárjától az ország területén letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a menekültként hozzánk érkező személyekre is kiterjed ennek a törvénynek a hatálya. Egyetértek ezzel a bővítéssel, de hiányolom a törvényjavaslat indokolásából azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy a kiterjesztés várhatóan hány új ellátottra és milyen ellátásokra vonatkozik.

Tisztelt Ház! Valószínűleg sok állampolgár igazságérzetével találkozik a törvényjavaslatnak az a törekvése, hogy rendszeres szociális segélyre csak azok váljanak jogosulttá, akik előzőleg közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka vállalása terén együttműködtek a települési önkormányzattal. Ez az együttműködési időtartam méltányos, általában csak töredéke az ennek fejében megítélt segélyezés időtartamának.

Csökkenti az eddig gyakran vitatott szociális döntések számát, hogy a törvény ápolási díjra vonatkozó része kiegészül a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalmának a meghatározásával. Megszűnik az ápolt tanulók gondozóinak az eddig kedvezőtlen helyzete is. Gyakori ugyanis, hogy a súlyos fogyatékkal élő ápolt nappali iskolai, főiskolai vagy egyetemi képzése csak az ápoló fél- vagy egésznapos segítségével oldható meg. Ma, ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesül, a hozzátartozó nem jogosult az ellátásra, és ez a korlátozás általában lehetetlenné teszi a további tanulást. Nem csupán a méltányosság, hanem az alkotmányos jogok, a tanulás érvényesíthetősége szemszögéből is fontos ennek az eddigi korlátnak a felszámolása.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés egy új szociális ellátás, az úgynevezett adósságkezelési szolgáltatás bevezetését is indítványozza. Az eladósodott és fizetésképtelen háztartások adósságterheinek mérséklése érdekében már eddig is több program született, de ezek nem oldották meg a súlyos gondokat. Nemrég adtak hírt arról a napilapok, hogy mintegy húszezres számú, 1990 előtti lakáshitellel rendelkező adós kilakoltatásának a megelőzése érdekében a szociális miniszter augusztus elején 3 milliárd forint kiegészítést kért a költségvetési tartalékból. Sürgősen kell lépni, mert szeptember elejétől megszigorodott a csődtörvény végrehajtásra vonatkozó része, és a hitelező pénzintézeteknek már lehetőségük van arra, hogy az adósság késedelmes törlesztése esetén a korábbiaknál is erőteljesebb eszközökkel lépjenek fel kintlévőségeik behajtása érdekében.

Az adósságkezelési ellátást csak a lakhatással összefüggő tartozásokkal, tehát lakbérrel, háztartási energiával, vízdíjjal, távfűtéssel vagy közös költséggel adós háztartások vehetik igénybe. Vagyis a szociálpolitika nem kívánja magára vállalni a magánszemélyek egyéb, például fogyasztói vagy személyi hitelekből fakadó adósságterheit. A törvény meghatározza az adósságkezelési szolgáltatás igénybevehetőségének feltételeit, ilyen például a nyugdíjminimum másfélszeresét nem meghaladó egy főre jutó jövedelem a családban, vagy a településen elismert minimális lakásnagyságnál nem nagyobb lakás. Maximálja az előterjesztés a támogatás nagyságát is, ami nem haladhatja meg a 200 ezer forintot. A segély igénybevétele csak saját tehervállalás mellett lehetséges. Ezt nagyon lényegesnek tartom, hiszen a családokat így ösztökéli arra, hogy takarékosabb életvitellel, többletmunkák vállalásával ők maguk is igyekezzenek megszabadulni adósságaiktól, és ne csak külső segítségre várjanak.

Úgy vélem viszont, hogy az abszolút értéken maximált segélyösszeg nagyságán el lehetne gondolkodni. Szerencsésebb lenne egy mozgó értékhez, például az öregségi nyugdíjminimum éves összegéhez kötni a segély maximumát, és ily módon elkerülhető lenne a törvény szociális ellátásokról szóló részének az egy-két évenkénti, csupán az összeghatár emelése céljából történő módosítása.

Örömmel láttam, hogy a törvényjavaslat az eddigieknél erőteljesebben bevonja a karitatív tevékenységet vállaló egyházakat a szociális ügyek intézésébe. Az előterjesztés értelmében a szociális és családügyi miniszter ágazati irányító jogkörében együttműködik az egyházi és más nem állami szociális intézmények fenntartóival, és létrehozza és működteti az egyházi fenntartók tanácsát. Az egyházakat is érintő szociális döntések előkészítése területén ez a tanács a jövőben véleményező, javaslattevő és tanácsadó munkájával segíti a szociális tárcát.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Választókerületemben több tanyás település lakóit, Kecskemét és Tiszakécske környezetét előnyösen érinti a tanyagondnoki szolgáltatás bevezetése. Ez lényegében az eddig is létezett falugondnoki szolgáltatás kiterjesztése a mostoha körülmények között, tanyasi lakott helyeken élők intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése érdekében. Kiterjedt tanyavilág esetén a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok alkalmazásával oldható meg, és a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Egy további tanyagondnoki körzet csak további 600 lakos fölötti népességszám megléte esetén alakítható ki. A törvénytervezet nem említi, de annak szelleméből következik, hogy szomszédos települések, tekintettel a lakosságszám-előírásokra, akár közös tanyagondnoki körzeteket is kialakíthatnak.

Új elem a szociális törvényben a speciális alapellátások bevezetése. Ez az új szociális szolgáltatás elsősorban a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémákkal küzdők és családtagjaik számára nyújt segítséget.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés felsorolja az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusait. Ezek az intézmények az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, továbbá a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása. Ez a taxatív felsorolás elméletileg kizárja azt, hogy lehessenek úgynevezett vegyes funkciójú intézmények, azaz nem tenné lehetővé, hogy például középkorú alkoholbetegeket idősek otthonában vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán helyezzenek el. A mai gyakorlat sajnos más, és ebből rengeteg fegyelmi ügy származik. Elsősorban a szenvedélybetegek számára kevés a férőhely, ők viszont, ha idősotthonba kerülnek, pokollá teszik mind a lakók, mind a gondozók életét. Az is valószínű, hogy ha most nincs szenvedélybetegeket ellátó intézménye egy városnak vagy egy megyének, akkor néhány évig még nem is lesz. Mi legyen az ilyen esetekben? Szükséges rosszként el kell-e fogadnunk a vegyes funkciójú intézmények létét? Ebben az esetben viszont szerepeltetni kellene az ilyen jellegű intézményt a törvényben.

Tisztelt Ház! A szociális feladatok áttekinthetősége, szervezhetősége érdekében a törvénytervezet javasolja a családsegítő intézmények és a gondozási központok összevonását, közös irányítását. Örvendetes, hogy a jövőben már törvényi szintű jogszabályok védik a szociális intézményben elhelyezettek jogait.

(13.00)

Ahogyan Csáky András képviselőtársam, az MDF vezérszónoka már elmondta, országgyűlési képviselőcsoportunk egyetért a törvényjavaslat általános vitára bocsátásával, és üdvözöljük a jelenlegi törvény szociális ellátásait bővítő indítványokat.

Végezetül az MDF nevében köszönöm azt a szakértői háttérmunkát, amit a tárca végzett a törvényjavaslat előkészítése érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)