Felszólalás adatai

Sor került már erre egyrészt abban az időszakban is, amikor döntöttünk a módosító indítványokról, időközben az Európai Központi Bank újabb észrevételeket fogalmazott meg. Ezeket most a zárószavazás előtti módosítók tükrözik. Az alkotmányügyi bizottság által beadott zárószavazás előtti módosítókat éppen ezért a Fidesz parlamenti frakciója támogatni fogja. Ezek mindegyikében az Európai Központi Bank által megfogalmazott vélemények átvezetésére kerül sor. Mondhatni, nyugodtan megfogalmazhatjuk azt, hogy egyébként az Európai Központi Banktól érkezett észrevételek több mint 90 százalékát az Országgyűlés akceptálta, elfogadta és átvezette. Az én meggyőződésem szerint minden olyan módosítót átvezetett, amely a jegybanktörvényhez érkezett olyan észrevétel, amely bármilyen formában érinti az Európai Unió jogszabályait vagy éppen a csatlakozási szerződést, az alapokmányt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek alapján egyik oldalról elmondható, hogy az én meggyőződésem szerint a hatályba lépő jegybanktörvénnyel kapcsolatban olyan érdemi kritikát nagyon nehéz megfogalmazni, amely egyébként európai uniós jogszabályokba ütközne, tekintettel arra, hogy az ilyen észrevételeket tényleg átvezettük.

Másik oldalról szeretném azt is megfogalmazni önöknek, hogy ez a jogszabály az én meggyőződésem szerint erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét több ponton. Olyan erős megfogalmazásokat vezettünk most keresztül módosító indítványok formájában, ami még európai jegybanktörvényekben is ritka, például a különböző finanszírozási tilalmakra, az Európai Központi Bank útmutatásának megfelelően egyébként a monetáris tanács, illetve a jegybanki testületek függetlenségére, meghozott döntéseire vonatkozóan. Ezek meglehetősen erős megfogalmazások, amelyek garantálják a monetáris tanács, illetve a jegybank működésének a függetlenségét és önállóságát. Ráadásul ezek a szabályok mostantól kezdve kétharmados védelmet élveznek, amennyiben ezt a Ház elfogadja.

És itt azért szeretném felidézni, bár szocialista képviselőtársaim nincsenek jelen, azt az időszakot, amikor az ő idejükben nemegyszer sor került a Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat l'art pour l'art módosítására. Csak szeretném felidézni önöknek, hogy 2004 decemberében nem kormányindítványra, hanem önálló képviselői indítványra úgy módosították egyébként akkor a törvényt, hogy a jegybank monetáris tanácsának a létszáma hirtelen tizenegy főre növekedett. Aztán, amikor Simor András hivatalba lépett, akkor ismét módosították a törvényt, akkor lefelé vitték egyébként a monetáris tanács tagjainak a létszámát, megint megváltoztatva egyébként a jelölési eljárást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy mostantól kezdve gyakorlatilag ezek a lehetőségek megszűnnek, pontosan azért, mert a kétharmados mivoltánál fogva a jegybanktörvény módosítgatására a jövőben nagyon csekély lehetősége lesz az Országgyűlésnek. Ez pontosan az az intézményi garancia és erős védelem, amit egyébként az Európai Központi Bank is e téren kért, és azt gondolom, ez a törvényen átvezetésre is került.

(12.30)

Szeretnék kitérni arra, hogy nagyon sok helyen összekeveredik egymással két jogszabály: egyrészt az előzőekben elfogadott átmeneti törvényben az MNB és a PSZÁF összevonásának a lehetőségét megteremtő indítvány és a jegybanktörvény. A kettő összekeverése szerintem nem indokolt, és itt szeretném hangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha Simor András mandátumának a lejárta előtt élni kívánna az MNB és a PSZÁF összevonásával a kormánytöbbség, akkor ezt megtehette volna most. Ezért szeretném világossá tenni, hogy az a lehetőség, amit az átmeneti törvény megteremt, csak egy lehetőség; lehetőség arra, hogy éljünk azzal a tendenciával, ami Európában szinte mindenhol kibontakozik, hogy a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonásra kerül, pontosan azért, hogy a mikro- és a makroprudenciális feladatok egy helyen, egy kézben legyenek, a pénzügyi intézményrendszer erős szabályozásának a lehetőségét megteremtsék, és kikerülhetővé váljanak az olyan esetek, mint ami például 2004 környékén volt, amikor az erősödő devizahitelek megjelenésével párhuzamosan a jegybanknak nem volt a kezében érdemi eszköz, csak felhívni tudta a figyelmet arra, hogy ez egy káros folyamat. Én azt gondolom, hogy lesz a kezében érdemi eszköz, ha ez a jegybanktörvény és egyebekben később az összevonás is megteremtődik.

De most azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mostani jegybanktörvény ebben a formában világossá tette, hogy a kormánytöbbség nem kíván élni az MNB és a PSZÁF összevonásának a lehetőségével a jelenlegi jegybankelnök terminusa alatt. Élni kívánunk ezzel a lehetőséggel a jegybankelnök terminusának a lejártát követően, megfontoljuk, hogy akkor a nemzetközi folyamatok értelmében van-e erre lehetőség, de az alaptörvényben megteremtettük most már a lehetőségét annak, hogy ezzel egyébként 2013-at követően élni lehessen. Azt gondolom, hogy ez fontos, mert nagyon sokszor úgy látom, hogy ezek összekeverednek a nyilvánosságban, összekeverednek az újságírók fejében és értelemszerűen a nemzetközi nyilvánosságban is.

Azt, hogy a jegybankkal kapcsolatban milyen lépéseket hoztunk meg, a jelenlegi jegybanktörvény tükrözi. A jelenlegi jegybanktörvény pedig messzemenően figyelembe vette az Európai Központi Bank e téren megfogalmazott javaslatait és kritikáit, és az én meggyőződésem szerint jelentős mértékben erősíti az elfogadását követően a Nemzeti Bank függetlenségét és a monetáris politika önállóságát Magyarországon.

Ennek a jegyében tisztelettel javasolnám a képviselőtársaimnak, hogy mind a zárószavazás előtti módosító indítványokra, mind pedig a zárószavazásnál egészen nyugodtan nyomjanak igent, ezzel nem gyengíteni, hanem erősíteni fogják a Magyar Nemzeti Bankot. (Taps a kormánypártok soraiban.)