Felszólalás adatai

Azt mondja, hogy olyan jóslatok vannak, hogy a következő esztendőben az élelmiszerek ára 20-30 százalékkal növekszik. A Magyar Nemzeti Bank szerint az élelmiszerár-emelkedés a következő esztendőben az idei átlagos 5,8 százalékról 5,4 százalékra csökken. Tehát ez nagyon messze van ettől a 20-30 százaléktól.

Tisztelt Képviselő Úr! A szegénység leküzdése nyilvánvalóan egy nagyon nehéz feladat, de ennek talán legfontosabb lépéseit a kormány megteremtette, nevezetesen azt, hogy minél több ember dolgozhasson Magyarországon, és minél több ember munkából tudjon megélni. Csak utalnék itt is néhány adatra: 2011 harmadik negyedéve és 2012 harmadik negyedéve között a foglalkoztatottak száma 80 ezerrel növekedett. 3 millió 936 ezer a foglalkoztatottak száma ma Magyarországon, ez egyébként a válság előtti értékeket is meghaladja. A munkahelyvédelmi akcióterv célzottan segít, közel 1 millió 200 ember számára nyújt lehetőséget, hogy megőrizze munkahelyét. Sőt hozzátenném, azzal is számolunk, hogy ez az akcióterv egyébként munkahelyek bővítését is elősegíti. A minimálbér összegét a 2011-es 78 ezer forintról idénre 93 ezer forintra emelte a kormány. Ez is nyilvánvalóan hozzájárul mindahhoz a problémához, amit ön említett.

De, tisztelt képviselő úr, felhívnám a figyelmét arra, hogy a gazdasági válság Európa egészére hatással van. Említette a jövedelmi, szegénységi küszöböt, ami gyakorlatilag a mediánjövedelem alatt, 60 százalék alatt lévőknek az aránya az összlakosságon belül. Ez Magyarországon - ahogy ön is idézte - több mint egymillió ember, a lakosság 13,8 százaléka; hadd tegyem hozzá, hogy ez Németországban a lakosság 15,8 százaléka, míg Franciaországban pedig 14 százaléka. Tehát ebben a tekintetben is célszerű megvizsgálni a számokat.

A súlyos anyagi deprivációban szenvedők aránya 23 százalék - ön is említette ezt -, akik kilenc termékből vagy szolgáltatásból négyet statisztikai fogalom szerint nem tudnak igénybe venni. Ide tartozik a telefon, televízió, mosógép, személygépkocsi, évi egyhetes üdülés, lakás megfelelő fűtése, hitel törlesztése, a havi számlák; tehát ebből a kilencből, ha négynél nem, akkor besorolható ebbe. Ez 23 százaléka a lakosságnak. Nyilvánvalóan a kettő között egyébként statisztikai átfedés is lehet.

Ezek a számok nyilvánvalóan magasak, és nyilvánvalóan küzdeni kell a probléma ellen, de nagyon kérném, hogy jelezze azért Volner képviselő úrnak, hogy az, amit ő állandóan említ, hogy négymillióan élnek a létminimum alatt, az egyik szám az egymillió, ugye a szegénységi küszöb, a másik szám kétmillió, a deprivációban szenvedők. Egyik sem négymillió. Tehát kérem, hogy legközelebb hívja fel Volner képviselő úr figyelmét, hogy ezt a négymilliós számot valahogy felejtse ki a történetből. Létminimumot egyébként az Európai Unióban nem számolnak, ez egy magyar statisztikai hagyomány ebben a tekintetben.

Hadd tegyek hozzá még két apró megjegyzést. Az élelmiszerek egy része ma is kedvezményes áfával adózik. Ami pedig a béreket illeti: a bértárgyalások időszaka most következik majd.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)