Készült: 2024.09.19.07:41:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

236. ülésnap (2012.11.12.), 58. felszólalás
Felszólaló Dr. Cséfalvay Zoltán
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 3:47


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a kötelező nyugdíjpénztári rendszer arról szól, hogy az állam kötelező jelleggel megmondta az embereknek, hogy mennyit kell egy magáncégnek befizetniük, ugyanakkor a veszteséget pedig, amit ez a rendszer termelt, az adófizetők vállalták. Elegendő talán csak arra a számra hivatkozni, hogy ez a rendszer évente 1 százalékponttal növelte az állam adósságát, márpedig tudjuk, hogy az államadósság elleni küzdelem milyen nehéz és küzdelmes jelen pillanatban.

Csak néhány adatot említve: a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak 12 év alatt összesen 850 milliárd forinttal rosszabb eredményt értek el ahhoz képest, mint ha állampapírba fektették volna a befektetéseiket, és a Kehi vizsgálata is azt mutatta, hogy a hozamaik sokkal alacsonyabbak voltak a piacon elérhető hozamoknál. Nem véletlen, hogy 430 ezer embernek, aki átlépett az állami pillérbe az összes 2 millió 900 ezer emberből, nem volt reálhozama, hiszen így gazdálkodtak ezek a pénztárak.

Tisztelt Képviselő Úr! Az alanyi jogú nyugdíjak biztosítását nem lehet magántársaságokra bízni, viszont úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjrendszer piaci szereplői kiegészíthető szerepet játszhatnak. Az állami nyugdíjrendszer mellett lehetőség van jelenleg is önkéntes és kölcsönös biztosításra, amellyel további időskori szolgáltatást szerezhet a jogosult, de az a korábbi rendszer, ami volt, tehát hogy kötelező és magán, ez egy fogalmi ellentmondás, és úgy gondolom, hogy maga a rendszer is rosszul működött.

Az idősekért való felelősség elvéből kiindulva a kormány célja, hogy a nyugdíjak megőrizzék a reálértéküket. A 2012-től bevezetett nyugdíjemelési szabály szerint a költségvetési törvényben adott évre prognosztizált fogyasztóiár-növekedés mértékével megegyezik az év elején történő nyugdíjemelés, ugyanakkor novemberben kiegészítő emelésre kerülhet sor, ha az 1-8. havi KSH-adatok alapján az év egészére várható infláció nagyobb lesz a költségvetési törvényben meghatározottnál.

(14.40)

Ennek alapján kerül sor ebben a hónapban 1,6 százalékos mértékű kiegészítő, visszamenőleges emelésre, így az év egészére számított nyugdíjemelés 5,9 százalék lesz. Az emelés közel 2 millió 700 ezer nyugdíjast érint, ők a novemberre járó ellátással egyidejűleg, visszamenőleg tíz hónapra, egy összegben kapják meg a különbözetet. Az emelés egy átlagos nyugdíjasnál havonta 1520 forint, összesen tehát 15 200 forintot jelenthet itt a tíz hónapos átutalásról szólva, az emelés pedig havonta 1520 forintot.

Ezek alapján úgy gondolom, tisztán látszik az is, hogy minden fiatal munkavállaló - ezt kérdezi - biztonságban érezheti magát, hiszen a nyugdíjkassza bevételi és kiadási oldala egyensúlyba került. A kormány vállalta a nyugdíjak inflációkövető emelését, és ezt akár szükség szerint év közben is korrigálja. Az a fiatal pedig, aki tudatosan készül idősebb korára, és többletnyugdíjra vágyik, az önkéntes magánnyugdíjpénztárakba fekteti és fektetheti megtakarításait. Úgy gondolom, ehhez az is hozzájárul, hogy az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó miatt munkájának fizetségéből az állam nem vesz el aránytalanul többet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai