Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Tóth Ferenc, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnököt helyettesítő gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek: “Mit tett a baloldali kormány, hogy szeptember hatodika óta » nagy a jólét« az országban?ö címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából Vojnik Mária egészségügyi, szociális és családügyi államtitkár asszony válaszol. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A miniszter úrnak címeztem. Tisztelt Miniszter Úr! A néphagyomány szerint a derekabb államférfiak egykoron álruhában végigjárták az országot, hogy színről színre lássák, miként él a nép. Igaz vagy sem, amit a néphit őriz, ám megnyugvást hozott minden balsorsú embernek, hogy a szegénység, a nyomorúság nem maradt rejtve az ország vezetői előtt.

Medgyessy miniszterelnök javára legyen szólva, hogy ha a természeti csapások idején nem is látogatta meg a bajba jutottakat, de legalább jelöltként bejárta az országot, és így meglátta, hogy milyen sok a mentálisan és fizikailag elhanyagolt ember, megtudta, hogy sokan vannak a rokkantnyugdíjasok és a fogászatilag rossz állapotban lévők. Ön egy párnás karosszékben hátradőlve próbál rálátni az ország gondjaira, és ameddig ellát, abból úgy tűnik, roppant nagy a jólét.

(16.30)

Mint szeptember 6-án elmondta, ezt már csak fokozni kell. Parlamenti beszédének e magvát politikai hol állástól függetlenül idézték az újságok, a tévécsatornák, milliók forgatták, ízlelgették magukban mint merőben szokatlan szavakat az agrárium válsága, a gyár- és iskolabezárások miatt növekvő munkanélküliség idején vagy az egyes rétegeket, régiókat sújtó szegénységben.

Tisztelt Miniszter Úr! Az, hogy a szomszéd vagy az ön kertje zöldebb, aligha zavarja meg azokat, akik a maguk kerítésén belül egészen mást látnak. Ön szerint a társadalom mekkora hányada, hány ezer ember életviszonyai jellemezhetők jómódként? Ön a nagy jólét mellett is fontosnak tartja a szociálpolitikai reformot, mert ön szerint az állam most nem azoknak ad, akik leginkább rászorulnak. Miniszter úr szerint eddig melyik társadalmi csoport támogatása volt igazságtalan, túlzó, amit csökkenteni kellene vagy egyenesen meg kellene vonni?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak.

Parancsoljon!

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Miniszterelnök-jelölt úr imént idézett szavait az önök frakciójából már sokan szóvá tették. Ismereteim szerint, hogy csak a legutóbbiakat mondjam: Rogán frakcióvezető-helyettes úrnak Gyurcsány Ferenc miniszter úr válaszolt, de ön feltette ezt a kérdést írásban is, arra írásban Kökény miniszter úr megadta a választ.

Miközben azt gondolom, hogy a személyeskedő megjegyzéseket most tegyük félre, a probléma, amiről beszélni kíván, ha valóban kíván, valóban mindannyiunkat érdekelhet, hogy tudniillik hogyan segíthetnénk elő, hogy a gyermekeket nevelő családok egy kicsivel könnyebben élhessenek. Eltérünk-e az önök által követett politikától? Igen, képviselő úr, eltérünk. Ferge Zsuzsa szociológus asszony az önök családtámogatását perverz elosztásnak nevezte, ezzel én mélyen egyetértek. (Zaj, moraj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ezért tehát ezen változtatni is fogunk, hogy tudniillik nemcsak a tehetőseknek kell kapniuk, hanem a szegény családok gyerekeinek, nem csak 20 százalékkal több családi pótlékot, nem csak 13. havit, amit mi adtunk, ellentétben önökkel. (Folyamatos zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.)

Nemcsak keresztelni kell a gyermekvédelmi támogatásokat, iskoláztatási támogatásokat, hanem effektív tankönyvsegélyt kell nekik adni, továbbá valóban lakhatási támogatást kell adni, ahogy azt mi tettük, a nyugdíjasoknak 13. havi nyugdíjat, ahogy azt mi tettük, és ahogy azt önök nem tették; a lakhatás feltételeihez normatív lakhatási támogatást, ahogy azt önök nem tették. A lakásépítés feltételeit természetesen nemcsak a pénzeseknek kell segíteni, hanem a szegényebbeknek is, úgy, ahogy azt önök nem tették. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ezért sokat változtattunk, sokat fogunk változtatni, akkor az emberekkel együtt, és még reménykedem abban, hogy talán önökkel is.

Köszönöm. (Taps.)