Készült: 2024.05.18.16:31:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

177. ülésnap (2012.04.03.), 184. felszólalás
Felszólaló Pócs János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg érvényben lévő földmérési és térképészeti törvényünk az 1996. évi LXXVI. törvény. Magyarország szinte egyedülálló vagy legalábbis vezető ország abban, hogy a teljes területe pontos térképi adatokkal ellátott. Kelet-Európában - például Romániában - jelenleg is vannak olyan külterületi részek, amelyekről mérési adatok nincsenek. Tudomásom szerint a nyugat-európai országok közül például Angliának sincs pontos térképi adatbázisa.

A rendszerváltás idején, sőt még tíz évvel utána sem gondoltunk arra, hogy a technika ilyen fejlődésen megy keresztül. A kárpótlás során még sok földmérő mérőállomások segítségével, háromszögelési pontok felhasználásával, szög- és távolságmeghatározással mért. Jelenleg már sok magánszemély is rendelkezik GPS-készülékkel, ami ugyan földmérési célra nem alkalmas, többméteres pontossággal dolgozik. A földmérésben alkalmazott GPS-rendszerek azonban centiméter-pontosságúak, a földterületek helyzetmeghatározása sokkal könnyebbé vált. A tervezet - a VI. fejezet 28. § (9) bekezdése - a földmérők érdekét is védi.

A földhivatali térképek adatai már számítógépes rendszerben digitalizálásra kerültek. Első volt a digitális KÜVET, amely interaktív térképészeti rendszer felhasználásával készült el. Ezt követte a BEVET, majd újabb program jelent meg DATVIEW néven, de ez csak egy nyilvántartó program volt, amely szerkesztésre nem alkalmas. 2009. januártól a FÖMI, melynek új neve a Földmérési és Térinformatikai Államigazgatási Szerv, létrehozta a DATR programot, amelyben jelenleg is folyik a földhivatali munka. Ezen program összekapcsolta az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a térképi adatokat oly módon, hogy a földmérő által készített munkarészek záradékolása a DATR programon keresztül történik, és az ingatlanhoz átadott, például megosztási vázrajz az átvezetését követően a térképi adatbázisban végleges helyrajzi számként jelenik meg. Egyik a másik nélkül nem működik. Itt már megjelent a tervezet 3. §-ának (4) bekezdése, mivel ezt a FÖMI hozta létre.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló tervezet célja a globális informatikai, szakmatechnikai és technológiai változások követése, az adatbázis-szemléleten alapuló egységes ingatlan-nyilvántartás átfogó szabályozásának modernizálása, az adatbázis-szemléleten alapuló földmérési, földügyi és térképészeti szakterülettel kapcsolatos állami feladatoknak és az állami adatbázisok körének meghatározása, valamint az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályainak meghatározása. Tisztán szakmai kérdésről van tehát szó, így politikai csatározás helyett végre egyszerű szakmai kérdésekről tárgyalhat az Országgyűlés.

A szakterületen bekövetkezett, a szakma technikai és technológiai fejlődésével összefüggő változásokra, továbbá a szakma, illetve a gazdaság igényeire tekintettel a szabályozás általános felülvizsgálata szükségessé vált. A törvényjavaslat az adatbázis-szemléletnek megfelelően épül fel. Célja, hogy az állam földmérési és térképészeti alapfeladatainak meghatározásával a szakterület egységes, világos és átlátható rendszerbe foglalt alapadatok adatbázisai útján történő térképellátása iránti szakmai gazdasági és társadalmi igények kielégítése biztosított legyen.

A törvényjavaslat a kor követelményeinek megfelelően állapítja meg a földmérési, térképészeti állami alapadat fogalmát, előállításának, kezelésének - a tervezet 4. § (1) bekezdése alapján országos adattárat jelöl csak, de fontos lenne még itt a területi adattár is, a megyei földhivatal és a körzeti földhivatal, a körzetnél jelenleg ugyan nincsenek légi fotók -, illetve a szolgáltatásnak alapvető szabályait, és rendelkezik az állami alapadatok kötelező felhasználásáról. A tervezet 10. § (3) bekezdése most került pontosításra, illetve rögzítésre, eddig a törvényben nem volt meghatározva.

Pontosan meghatározza az állami alapadatokat hordozó adatbázisokat, és rögzíti az azokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Részletesen rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási térkép adatbázisáról, valamint az állami topográfiai térképi adatbázisokról. Modern, korszerű rendszer körvonalazódik ezáltal.

(14.40)

A javaslat előremutató, lényeges eleme a háromdimenziós, egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése, amely alapján lehetőség nyílik olyan létesítmények - például víz- és gázvezeték, összefoglalva: közműhálózatok - és a hozzá kapcsolódó jogok - például szolgalmi jogok és vezetékjogok - ábrázolására, nyilvántartására, ezen jogok térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, melyek megjelenítése jelentőségük ellenére korábban nem vagy csak részben volt lehetséges, például a földfelszín alatti és feletti létesítmények megjelenítése. Fontos, hogy az állami térkép legyen az alapja. Jelenleg ezek az adatok nem alapadatok. Forgalomképessé válna minden vezeték, és ezáltal eladahtó lenne.

Az előterjesztő szándéka, hogy a közigazgatásban és a közműnyilvántartásban használt térinformatikai rendszereknek az állami térképi adatbázisokkal való folyamatos összhangját megteremtse, ugyanakkor lehetővé tegye az ettől való eltérést a határon átnyúló térinformatikai rendszerek esetében is. A tervezet III. fejezetének 9. §-a és a 24. §-a határozza meg, amely még inkább a számítógépes rendszerek határon túli használatát hivatott segíteni. Jelenleg Romániával és Ausztriával már van ilyen megállapodás, amely úgy néz ki, hogy a magyar földmérő, aki a határ melletti települések valamelyikében területet mér fel a GPS-rendszerrel, függetlenül arról, hogy egységes országos vetületi rendszerben dolgoznak a földmérők, a határon túl pedig más térképrendszer működik, a megállapodás alapján a nemzetközi együttműködéssel permanens GPS-állomások kerültek meghatározásra, amellyel a két határ mentén a két különböző rendszer pontossága javítható. Tekintettel arra, hogy a szomszédos államok nem a Magyarországon használatos geodéziai rendszereket használják, a határon átnyúló térinformatikai rendszerek vonatkoztatási, vetületi és koordináta-rendszerét nemzetközi szerződés a hazaitól eltérően is meghatározhatja.

Az állami földmérési alapértéki adatbázis - némileg leegyszerűsítve - a hatályos szabályozásban állami földmérési alapértékként említett, jellemzően hagyományos adathordozón megjelenített térkép digitális megfelelője. A terminológia megváltoztatását az a tény és körülmény indokolja, hogy a technikai és technológiai fejlődésnek köszönhetően lehetőség van a térkép számítógépes előállítására, tárolására és megjelenítésére, valamint jellemző, fontos adatoknak az egyes objektumokhoz csatolására, ami nagyban megnöveli a felhasználói igények minél szélesebb körű kielégítésének lehetőségét.

A számítógépes technika fejlődése - ahogy az a fejlett országokban már fejlesztés alatt áll - ma már lehetővé teszi, hogy az ingatlan-nyilvántartás olyan térbeli - földfelszín alatti és feletti - objektumokat is nyilvántartson, amelyek eddig nem képezték a nyilvántartás tárgyát, viszont az ingatlanforgalomnak szerves részei, mint például az aluljárókban lévő üzletek, mélygarázsok. Az (1) bekezdés - amely egyelőre nem lép hatályba - célként fogalmazza meg az úgynevezett háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis létrehozását, mivel ennek egyelőre a pontos tartalma nem meghatározott, a műszaki feltételei nem adottak, és az egyéb jogszabályokat is érintő jogi háttere is kidolgozásra vár.

Fontos, hogy a törvényjavaslat a nemzeti téradatinfrastruktúra-rendszer létrehozása érdekében kötelező alapként határozza meg a szakterülethez tartozó téradattémákat hordozó állami térképek adatbázisait. A szakmai, technológiai kérdések vizsgálata mellett nem szabad elfeledkeznünk egy másik, jelen pillanatban egyáltalán nem elhanyagolható szempontról sem, mégpedig a térképi adatbázis és rajta keresztül az egységes ingatlan-nyilvántartás adatainak árucikk jellegéről. Igen, árucikk, hiszen ezek az adatok nemcsak a magánemberek jogügyleteinek az alapjait, hanem sok esetben nagy volumenű beruházások, munkahelyteremtések, országos fejlesztési koncepciók kiindulópontjait is jelentik, és ezért fizetni kell. Az adatok ellenértékének, az igazgatási szolgáltatási díjaknak egy része az ingatlanügyi hatóságokon, a földhivatalokon keresztül a megyei kormányhivatalok bevétele, így a modern és hatékony közigazgatás kialakításának és működtetésének egyik jelentős forrása is egyben. Tehát ez az áru legyen versenyképes, egzakt és informatív.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan törvénytervezet fekszik előttünk, amely előremutató, jelentős szakmai munka, és meggyőződésem, hogy jelentős előrelépést eredményez majd a hazai földmérési és térképészeti gyakorlatban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai