Felszólalás adatai

A 24. ajánlási pontban jómagam és Gyüre Csaba képviselőtársam nyújtottunk be egy módosító javaslatot, ami részben lehet szimbolikusnak nevezhető, lévén, hogy az OBT személyzeti területen meglévő egyes jogköreit - címek, kitüntetések adományozási jogköreit - határozza meg. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben nem célszerű úgy kezdeni ezeket a személyzeti jogköröket, hogy az OBH elnökének kezdeményezése alapján, és utána minden egyéb, ugyanis úgy gondoljuk, hogy legalább ezeken a területeken meglehetne az önálló kezdeményezési és odaítélési jogosultsága, illetve hozzájárulási jogosultsága az országos bírósági tanácsnak.

Nem egy kardinális kérdésnek tűnik első körben, viszont az OBT-nek tekintélyt ad, és a tekintély és a címek adományozása egy olyan terület lehet, ami megmutatja, hogy valódi jogkörökben bővelkedik-e az országos bírósági tanács, vagy ezen a területen is tulajdonképpen csak egy rábólintási jogköre van, ami egyébként az egész törvénymódosításra véleményünk szerint rányomja a bélyegét. Hozzáteszem, hogy majd a későbbiekben még szót szeretnék ejteni egyéb módosító javaslatok kapcsán arról, hogy miért gondoljuk azt, hogy csak a legszükségesebb módosításokat kívánta a Fidesz, illetve a kormányzat ezekkel a javaslatokkal, illetve a törvények módosításával orvosolni.

(13.50)

Valahogy azt látjuk, mintha minimumkritériumnak próbálnának megfelelni, amit még éppen elfogad az Európai Unió, de megtartja tulajdonképpen azokat a jogköröket vagy jelentősen nem csorbítja azokat a jogköröket, amiket egyébként mi is kritizáltunk. És hozzá kell tennem, hogy nem feltétlenül azért kritizáltuk, mert ezáltal vége lenne a világnak, hanem azért kritizáltuk, mert nem bízunk abban, ahogy az elmúlt két évben is egy-két dolog működött. A közigazságérzethez kellene a döntéseknek egyre jobban közelíteniük, és ez lenne a fő feladata a bíróságnak és az ügyészségnek, hogy a társadalom igazságérzetéhez hozzák közel a saját működésüket. Amíg olyan ítéleteket látunk akár MSZP-s vagy SZDSZ-s politikusok vagy volt politikusok ügyében - ha szabad így fogalmazni -, politikusbűnözők ügyében, amelyek bár elítélőek, de nem kellő határozottsággal sújtanak le, akkor az emberek azt fogják gondolni, hogy valami nincsen rendben. És ez ugyanúgy igaz lehet arra, hogy Gyurcsány Ferenc ellen, úgy gondoljuk, hogy az ügyészségnek is több büntetőeljárást vagy több tényfeltárást kellett volna megtennie.

Nyilván ilyenkor az emberek nem magát a szervezetrendszert, illetve másodlagosan a szervezetrendszert fogják hibáztatni, hanem sajnos a kormányzatra hullhat ez vissza, hiszen senki nem naiv és tökéletesen tudják az emberek is, hogy bizony-bizony a kormányzás sokat tehet akár azért is, hogy a tényfeltárás meginduljon, akár adatoknak, akár információknak a rendelkezésre bocsátásával is. Tehát önmagában a nagyobb felhatalmazottság vagy bizonyos esetekben a kormányzati kontroll még nem ördögtől való, az már sokkal inkább, hogy ezeket meg kívánják szerezni maguknak, de nem kellőképpen élnek vele vagy nem úgy, ahogy az a társadalmi igazságérzetet alátámasztaná.

Ezért gondoltuk úgy, hogy az apróbb és szimbolikusabb területek ugyanúgy fontosak, ezért kérném a 24. módosító javaslat támogatását, legalább az Országos Bírói Tanácsnak legyen meg személyzeti ügyekben ne csak a rábólintási, hozzájárulási jogköre, hanem valóban kezdeményezhessen is, mert ha ez nem történik meg, akkor béna kacsaként fog még a címek, díjak, oklevelek, plakettek adományozása terén is működni, ami elég baljós jövőt vetít előre.

A 27.-ben szintén egy apró, de nagyon lényeges módosító javaslatunk van Gyüre Csaba képviselőtársammal, ez nem más, mint a részletes indoklási kötelesség. Ha már a kinevezésre jogosult eltérhet a véleményező szerv javaslatától, és megteheti ezt tulajdonképpen bármiféle súlyosabb következmény nélkül, akkor elvárható lenne az, hogy az eltérést ne csak szimplán indokolni legyen köteles - láthatjuk, itt a Ház előtt is sokszor törvényjavaslatok is egysoros, félsoros indokolással jöhetnek be -, úgy gondolom, hogy a törvényben is elő kellene írni a részletes indokolási kötelezettséget. Így könnyebben számon kérhető és így később könnyebben nyomon is követhető.

A bizottsági vitában természetesen elhangzott a kormány képviselője részéről, hogy ezt felesleges beemelni, mert a részletes indokolás egyébként is egy követelmény. De ha egyébként is követelmény, akkor nem kellene félni ezt az apróságot beemelni. Én úgy láttam egyébként, hogy kormánypárti képviselőtársaim is hajlottak arra, hogy ez beemelésre kerüljön.

Csak egyébként hozzáteszem, és ez egy tegnapi szavazásnál is sajnos kitűnt, Papcsák képviselőtársam javaslatánál, hogy annak ellenére, hogy a bizottságban már-már úgy tűnt, hogy önök támogatják, vagy a kormánypártok támogatnak... Elnök úr, egy percet kérhetek még?

ELNÖK: Igen, hét percig meg tudom hosszabbítani az időt.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát úgy tűnt, hogy támogatják a javaslatot, egy nagyon helyes és olyan javaslatot, amire nehéz nemet mondani, de a végszavazásban mégsem arra az eredményre jutottak. Tehát néha úgy tűnik, hogy itt az információk elvesznek önök között, vagy nem tudom, hogy kik döntenek vagy kiket hallgatnak meg, ha nem a szakbizottságban részt vevő képviselőtársaikat vagy akár az előterjesztést benyújtó, a tegnapi esetben Papcsák képviselőtársamat. Tehát nem nagyon értjük.

És itt a részletes indokolást is a 27. pontban igenis szeretnénk elvárni, szeretnénk azt, hogy ez számon kérhető legyen, és ne csak egy kétsoros indokolással lehessen ezt elintézni, hanem a törvény is írja elő, hogy mindenre kiterjedően, a valódi okokat feltárva kelljen ezeknek az indokolásoknak megszületniük. Nem hiszem, hogy nagy kérés, ezért kérem, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. És az elnök úrnak is a plusz egy percet. (Taps a Jobbik soraiból.)