Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném leszögezni, hogy a magyar kormánynak a magyar gazdaság és a magyar emberek egészsége egyaránt fontos. Nem biztos, hogy egy nyilatkozat, ami nem hangzott el, ilyen kifordításra érdemes gondolatot kell hozzon magával.

(11.40)

Tehát annyira fontos nekünk az emberek egészsége, mint az emberek ittlétének és jólétének biztosítását szolgáló magyar gazdaság, és emellett természetesen, miután felszólalásában a klímaváltozásról szól, a környezet is nagyon fontos a magyar kormánynak, a klímaváltozás mérséklése, annak lehetséges megállítása, ami ránk hárul e tekintetben, mindent meg fogunk tenni.

Ugyanis elmondható az, hogy a globális éghajlatváltozás a környezetet és az emberi társadalmat fenyegető probléma, amely részlegesen a társadalmunk és a gazdaságunk működésének is okát jelentheti. (Sic!) Szükséges, hogy ezt a betegséget, ezt a problémát megfelelő diagnózis felállításával, megfelelő megelőzésre törekedve próbáljuk rendbe tenni. Ennek a problémának a helyzetével és következményeivel a kormány tisztában van, a fontosságával is tisztában van, és természetesen tudjuk azt, hogy a Kárpát-medence is mennyire érintett ebben, hazánk mennyire érintett ebben.

Éppen ezért Magyarország az elmúlt időszakban is a globális felmelegedés ügyében és annak kezelésében példaértékűen élen járt. Energetikai pályánk, energiamixünk fejlesztése a tiszta és karbonsemleges működés irányába fejlődik, például a nukleárisenergia-termelés szerepének fenntartásával és a megújuló energia szerepének növelésével tesszük mindezt. Jelenleg is az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely arra irányul, hogy a kibocsátási kvótakereskedelemből befolyó bevételeit Magyarország kizárólagosan csak zöldítési, klímavédelmi célokra fordítsa, ezekről ön is biztos tájékozódott.

Ezen forrásokból 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a hazai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását, egyúttal növelve hazánk versenyképességét. Azonban természetesen egyedül nem tudjuk megoldani ezt a problémát, ezért nagyon fontos az együttműködés különböző országokkal vagy éppen a nemzetközi szervezetekkel, azokkal a szervezetekkel, amelyek a klimatikus problémákat kezelni próbálják a különböző klímapolitikai intézkedések és tárgyalások során.

Mi ugyanazt az álláspontot képviseljük, amit a tagállamokkal közösen az EU képviselt, az EU tagállamaival együtt alakítottunk ki. Ennek folyamán legfőbb célunk az, hogy a párizsi megállapodás végrehajtásának 2020-tól való eredményes megkezdhetősége érdekében a megállapodás végrehajtási szabályait tartalmazó úgynevezett párizsi munkaprogram elfogadásra kerüljön, és ezt alkalmazzuk is. Az EU a 2014ben bejelentett vállalásának végrehajtásával kiemelkedően jól áll.

Elfogadásra kerültek azon EU-s jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy a Közösség elérje az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött legalább 40 százalékos csökkentését, ez nincs ellentétben azzal, amit ön is mondott a 45 százalékos célszámmal, már az ön által megfogalmazott célszámmal.

A nemzetközi klímafinanszírozási tárgyalások a klímacsúcson is kiemelt jelentőségűek lesznek. Az EU arányaiban jelenleg a világ legnagyobb klímafinanszírozója. Ebben az erőfeszítésben Magyarország is arányosan részt vesz, mind kétoldali kölcsönös programokon keresztül, mind a nemzetközi szervezetekbe való befizetések által.

A maradék időben hadd mondjak néhány szót arról, hogy milyen eredményeket sikerült nekünk már elérni ezen a területen. A kormány a klímavédelmi célok melletti elkötelezettségének megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ország földrajzi és gazdasági adottságaihoz mérten minél alacsonyabb szintre szorítsa a hazai energiatermeléssel együtt járó kibocsátási értékeket, és az atomenergia szerepének stabilizálása mellett növelje a megújuló energiaforrások használatának részarányát. Ez utóbbi téren már Magyarország felülteljesíti az uniós elvárásokat. 2020-ra a számunkra kötelezően előírt 13 százalék helyett már 14 százalék fölött, pontosan 14,65 százalékos megújuló részarány elérését tűztük ki célul, tehát mi ezt túlteljesítettük, már amit ránk róttak az európai uniós szabályok. A bruttó végső energiafogyasztásban már 2016-ban 14,2 százalékos megújulós részarányt értünk el, ami azt jelenti, hogy a 2020-as évhez képest négy évvel korábban teljesítettük a kötelező célszámot.

Fontos hangsúlyozni, képviselő asszony, hogy 2010-ben Magyarországon a tiszalöki erőmű minimális vízenergia-termelése mellett szinte nulla százalék volt a megújuló energiából hasznosítható energia, tehát lehet látni, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, és elkötelezett a megújuló energia használata mellett is. Köszönöm szépen a figyelmüket (Taps a kormánypártok soraiban.)