Felszólalás adatai

Hogy miért mondom ezt. Tessék visszagondolni, ha valaki még emlékszik, reggel Németh Szilárd azt mondta, hogy a 10 százalékos csökkentés jelentős mértékű. Akkor én udvariasan csak azt kérdezem önöktől - mert ez a 10 százalék körülbelül havi 4000 forint -: hogy a havi 12 ezer forintos adójóváírás elvétele, akkor az nem jelentős? És ami azóta kiderült, hogy senki nem jár rosszabbul, az volt egy hatalmas blöff.

Itt akarok átmenni oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy valójában mi a probléma. És itt hadd hivatkozzam arra, hogy Németh Szilárd képviselő úr, aki nyilván a kormány leánykori neve, mert ha nem ez lenne, akkor számos hatástanulmányt pakolt volna a törvény mögé - és majd ezekre fogok hivatkozni -, de a kormány ki akarta ezt kerülni. Megmondom, hogy miért. Gondolják végig a számla tartalmát, a számlakibocsátás időpontját. Én még olyan messzire is elmegyek, hogy én nem hiszem el, hogy Németh Szilárd képviselő úr nem látott vizes számlát, mert nálunk ott, a messzi Zalában is külön van az alapdíj, külön van az ivóvíz, és külön van a szennyvíz, és külön megvannak a köbméterek. Sőt a lehetősége megvan a fogyasztónak arra, hogy külön mérje az esetleg kerti locsolásra szánt vizet. Tehát lehet itt olcsó demagógiával törvényjavaslatba betenni, hogy mi lesz a számla tartalma, mikor ez már valójában ott amúgy is így van.

De megyek még tovább. Ez a javaslat egyszerűen számomra szakmailag minősíthetetlen. Tisztelt Képviselőtársaim! Napközben itt sok vita volt arról, hogy a szocialisták támogatják vagy ellenzik. Az első: a gazdasági bizottságban tartózkodtak, mert csak így volt esélyünk elmondani a véleményünket arról, hogy mennyire szakmaiatlan és mennyire rossz ez a törvény.

Németh Szilárd csóválja a fejét. Mondok egy érdekeset, képviselő úr. Ugye ebben a törvényjavaslatban, amit ön benyújtott, az ártörvényt nem tetszett módosítani? Akkor most én azt kérdezem, hogy ha úgy megvalósul, ahogy ön itt leírta, hogy ez a törvény a kihirdetést követő nap hatályba lép, ha a rá következő napon bármely szolgáltató bírósági pert indít, mondván, hogy az ártörvényt megsértették, akkor a miniszterelnök úr újra el fogja mondani, hogy mélységesen fel van háborodva a magyar bíróságon. Márpedig, ha önök ezt akarták...!

Az, amit elmondott ma Rogán Antal reggel, hogy ne hibázzam el: a szociális szolgáltatónál nulla profit. Ha ezt akarják megcsinálni, akkor ehhez hozzá kell igazítani az ártörvényt, képviselőtársaim, vagy mondjuk azt, hogy Fidesz módra lehet azt mondani, hogy most már ez a harmadik, meg lesz negyedik, meg lesz ötödik módosítás. Csak itt meg azt kérdezem, hogy akkor hogyan lehet elvárni bárkitől, magánembertől vagy vállalkozástól a jogkövető magatartást.

Nem. Ezt lehet úgy csinálni, képviselőtársaim, mint ahogy tette Rogán Antal, öreg indián törzsfőnök módjára, hogy beszéltem, aztán szépen, csendben, halkan elmentem. Miközben ő beszélt arról, hogy szabályozás, itt sokan feszegették. Igen, valós állami szabályozás van, az Energia Hivatalnak ez volt a feladata. De engedjék meg, hogy hadd nyúljak vissza, miután én tényleg több ciklust töltöttem itt. '98-ban az első Orbán-kormány volt az, aki az Energia Hivatal éléről a hozzáértő egyetemi professzort nulla perc alatt csapta el, és helyette egy politikai katonát ültetett az Energia Hivatal élére. Tehát ettől kezdve lehet sok mindenről vitatkozni.

Aztán hadd mondjam el önöknek, nagyon érdekes és ügyes, a statisztikával mindenki tud játszani. Én most hadd mondjam azt, hogy roppant érdekes; 2002-2010 között arról beszélnek, hogy az árak mennyire változtak. De most hadd mondjam önöknek összefüggéssel: 2002-2010 között az infláció 49,6 százalék. Ez beleillik abba, amit Rogán képviselő úr mondott, aki mostanáig azt mondta, hogy 58,8 százalék. Így igaz. De mi áll szemben? A 49,6-tal szemben áll a nettó keresetek 171,5 százalékos növekedése, a nyugdíjak 73,7 százalékos növekedése, a családtámogatások duplájára növelése, és eközben még volt egy válság is, képviselőtársaim.

Tehát, ami az eredendő baj, és amiben egyet kell értenem Németh Szilárd képviselő úrral, amikor azt mondja a preambulumban, hogy az életszínvonal javítása. Csak, tisztelt képviselő úr, önök az adórendszerükkel, az újraelosztás mértékének a növelésével nagyon nagy pofont adtak a kis vagy átlagkeresetű családoknak. És ők rossz életszínvonalon ezért nem tudják kifizetni a számláikat, nem tudják teljesíteni a sárga csekkes befizetési kötelezettségeiket. Én most nem akarom a devizaadósokat idekeverni, habár, ha egy nagyot ugrok, akkor hadd mondjam azt, hogy miközben ezekről az árváltozásokról beszélek, engedjék meg, hogy annyit hadd mondjak, hogy az olaj ára 2002-2008 között, amikor a csúcsponton volt, 24,98 dollárcentről 98,30-ra emelkedett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez 3,9-szeres.

És amikor azt mondtam, hogy Németh Szilárdtól elvártam volna egy hatástanulmányt, mondjuk, ha csak egy ilyen pici számot odatett volna mégis az indoklásba, hogy egy egyetemes szolgáltatónál a költségeken belül mekkora hányadot képvisel a gázköltség vagy az eladási ár és a gázköltség viszonya, akkor mindjárt reálisabban lehetne látni, hogy mi az, ami történt, és miért mondjuk azt, hogy ez az egész nem más, mint egy nagy átverés, egy nagy PR a szolgáltatók költségén.

(14.30)

Mert akármennyire csóválják képviselőtársaim a fejüket, gondolják végig: minden számlán fel kell tüntetni hónapról hónapra, hogy mit jelent a 10 százalék. Miért? Hogy önök emlékeztessék a fogyasztót rá; nem az számít, hogy mennyi, hanem hogy ott legyen, hogy az Orbán-kormány valamilyen csökkentést hajtott végre. Ezzel szemben, képviselőtársaim, továbbra is azt állítom... Jaj, bocsánat, és az előbbinél hadd mondjam azt: és tessék ehhez hozzákalkulálni a forintárfolyamot. Ha a forintárfolyamot hozzáveszik, akkor amivel megmagyarázza a kormány állandóan az üzemanyagok árát... - tisztelt képviselőtársaim, a Brent-olaj a földgáz árára is hat, és miután Magyarország az energiahordozóinak kétharmadát importból hozza, ezt valakinek ki kell fizetni.

Ezért azt mondom, és mint valamikor a szakmában dolgozó szeretném önöknek elmondani: a kilencvenes évek elején az energiaszektorban kifulladt a hálózatbővítés, a hálózatfejlesztés, mert nem volt rá forrás. Viszont azt követően több tízmilliárd forintos beruházásokat valósítottak meg, számos település akkor jutott hozzá, a privatizációt követően. Hogy ez sok vagy kevés, ehhez megint kellettek volna a számok, amik az Energia Hivataltól idehozhatók lettek volna, de szerintem nyilván szándékosan nem akarták ezt megtenni a képviselőtársaim.

Kell, hogy beszéljek a különadók kérdéséről. Gondolják végig, a különadókat minden más területen áthárították már a fogyasztókra. Tehát a Fidesz tovább menetel azon az úton, ezt lehet nevezni Fidesz-stratégiának, hogy én a jó kormány, de téged büntet a pék meg minden más szolgáltató, mert ő emeli az árait, mert vele fizettetik meg és közvetve a lakossággal. Tessék megnézni, ha csak egy banki számlakivonatot megnéz valaki, hogy mennyit változott a számlavezetési költsége az előző évhez képest. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy önök merényletet követtek el a magánemberek rendelkezésre álló jövedelme ellen. És utána azt mondják, hogy itt a hibás meg a hunyó a szolgáltató.

Ne tessék azt mondani, Németh Szilárd képviselő úr, hogy mi a multikat megvédjük. Nem! Mi ennek a rendszernek a hibáira akarunk rávilágítani. Engedjék meg, hogy itt hadd citáljam, Ékes képviselő úr oly szépen mondta, hogy a Rózsadombon már megcsinálták. Én meg azt kérdezném Ékes képviselő úrtól: nem érzi ezt cinikusnak? Ott megcsinálták, ők takarékoskodni tudnak. Tessék nekem megmondani, az a falusi kisember, aki hónapról hónapra alig tudja a számláit kifizetni, neki meg esélye sem lesz rá. Államtitkár úr, ne haragudjon, ön csóválja a fejét, én most azt mondanám önnek, az eddigi gyakorlat szerint, ha csak 50 milliárd forintot áldozna a kormány arra, hogy energiahatékonyságot ösztönöz, ez az 50 milliárd biztos, hogy megháromszorozódna. Mert abban a pillanatban a lakosság is megpróbálná; aki teheti, akinek van némi megtakarítása, vagy még hitelt is venne föl, mert azt mondaná, hogy van rá esély, van rá sansz, hogy a hitelt vissza tudja fizetni az energiatakarékosságból. Itt még hadd tegyem hozzá zárójelben, hogy ez még azt is eredményezné, hogy új munkahelyek jönnének létre, mert ezek az új munkahelyek úgy, ahogy Varga Zoltán képviselőtársam elmondta, akár külső szigetelésben, akár ablakban vagy sok minden másban ölthetnének testet, tehát segítene valamit.

A következő, amit nem tudok kihagyni: önök módszeresen, állandóan a nagy cégekről beszélnek. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy ma vannak egyetemes szolgáltatók kis- és középvállalati kategóriában, magyar tulajdonban vannak. Tessék elgondolni, hogy fizetik az önök 31 százalékos különadóját, fizetik a közművezeték-adót, ami rájuk aránytalanul nagyobb terhet ró, mint a nagy, koncentrált szolgáltatókra, és most még az ároldalon is megütik őket. Nem tesznek rá kísérletet - a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, amikor azt kezdeményeztem, hogy a közművezetékek adóját sávosan állapítsuk meg, hogy az ezer lakos alatti településeknél szedjük be az adónak csak felét, azt mondta, még nincsenek számítások, és hamarosan a kormány benyújt valamit. Képviselő úr, miért nincs ebben benne? Sem az, sem itt nem tesznek különbséget, holott ezekben a vállalatokban óriási különbség van a hatékonyság kérdésében.

Még a hulladékkérdésről hadd beszéljek valamit; ezt tekintem az igazi átverésnek, több képviselőtársam érintette. Engedjék meg nekem, én egy konkrét példát mondok: Zala megyei példa, a cégnévre is hamarosan rá lehetne jönni. 2012-ben a lakos fizetett 935 forintot havonta a hulladék elszállításáért. Most, ha a 2013. január 1-jei ár alapján vesznek figyelembe 10 százalék csökkentést, akkor 1789 forintot fognak fizetni havonta. Tehát 854 forinttal növekszik, és akkor arról beszélünk, hogy 10 százalékkal csökken?! Tehát a mihez képest fontos. Ha önök komolyan gondolták, és korrektül akarták volna megcsinálni, akkor azt mondják itt is, hogy a 2012-eshez viszonyítva. Nem! Megadták a sanszot az önkormányzatoknak, hogy csináljanak egy látványos emelést, és abból a látványos emelésből a 10 százalék csökkentés után még mindig busás haszon jut a szolgáltatónak.

De mondok ennél még szörnyűbbet: gondolják végig, amikor a szolgáltató - itt a társasházakat talán Hegedűs Lorántné képviselő asszony hozta szóba - a szabályzat szerint megmondja, hogy egy mondjuk, 20 vagy 30 lakásos társasháznál mennyi hulladékot vélelmez, és aszerint kell fizetni. Engedjék meg, hogy sarkítsam a példát. Ha 20 lakásból 10 üres, a díj ugyanannyi, holott nincs hulladék, viszont a benn lakó 10-nek megemelkedik duplájára a fizetendő díj. Teljesen irracionális! Ehhez nem nyúlnak hozzá, erre még csak kísérletet sem tesznek.

S talán még húsz másodpercbe belefér, és akkor nem kell még egyszer szót kérnem: szeretnék visszahivatkozni a miniszterelnök úrra, aki arról beszélt, hogy milyen magas Magyarországon az energia ára. Nem mondom, hogy ő mit mondott, önökre bízom, talán emlékeznek rá. Én csak azt szeretném mondani, jelenleg Magyarország az Európai Unióban a 16. helyen áll a gáz és a villanyáram árát tekintve. Tehát ez is azt igazolja, hogy magas a díj, de kicsi a fizetés, emiatt nem tudják az emberek ezt megfizetni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)