Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság ez évi munkaprogramja prioritásai között szerepel az úgynevezett munkavállalói mobilitási javaslatcsomag, amelynek része a kiküldött munkavállalókról szóló javaslat is. Az Európai Bizottság 2016. március 8-án terjesztette elő a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetet, amelyet a felszólalásomban röviden javaslatként fogok a későbbiekben említeni.

Ez a javaslat 4 pontból áll, amelynek főbb tartalmi elemeinek ismertetése előtt fontosnak tartom leszögezni, hogy mint az az Európai ügyek bizottságának március 30-án megtartott ülésén a napirend előterjesztője részéről is megerősítést nyert, a 4 pont egyikét sem tartja elfogadhatónak a magyar kormány.

A javaslat főbb tartalmi elemei között szerepel fő célkitűzése, hogy a kiküldött munkavállalók esetén az ugyanazon a helyen végzett ugyanazon munkát ugyanúgy javadalmazzák. Ennek érdekében a helyi munkavállalókra vonatkozó jogszabályból vagy az általánosan alkalmazandó kollektív megállapodásokból eredő javadalmazási szabályokat kiterjesztené a kiküldött munkavállalókra is, az eddigi minimális bérszint fogalma helyébe a javadalmazás fogalma lépne.

Egy másik eleme a javaslatnak, hogy a hosszabb távú, 24 hónapot meghaladó kiküldetés esetén a kiküldött munkavállalóra a fogadó állam munkajoga lenne érvényes. Harmadik elemként említendő, hogy a tagállamoknak egységes hivatalos nemzeti weboldalon közzé kellene tenni a javadalmazás alkotóelemeit. A javaslat tartalmazza még, hogy az általánosan alkalmazandó kollektív megállapodásokat alkalmazandóvá tenné a kiküldött munkavállalókra az összes gazdasági ágazatban.

Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a magyar parlament Európai ügyek bizottsága két ülésen is alaposan és részletesen megtárgyalta eme javaslatot, és annak a véleménynek adott hangot, hogy az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentést kell tennünk, mert ez a javaslat több ponton is sérti a szubszidiaritás elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági jelentés részletesen kitér a szubszidiaritásvizsgálat jogszabályi hátterére, annak tárgyára. A bizottsági jelentés része továbbá a bizottságban lefolytatott szubszidiaritásvizsgálat részletes elemzése, amelynek következtében az Európai ügyek bizottsága a javaslat vonatkozásában több aggályát is megfogalmazta, így teljesen megalapozottnak tartjuk a szubszidiaritás elve érvényesülésével kapcsolatos, az előzőekben már említett álláspontot.

A javaslat indoklása a 2. jegyzőkönyv 5. cikkével ellentétes módon egyáltalán nem utal a szubszidiaritás elvével való összhangra, és a hatástanulmány sem foglalkozik a javadalmazás fogalom bevezetésének lényeges hatásával. A szükségesség és az arányosság elvével ellentétes módon az irányelvhez képest olyan mértékű beavatkozást eredményezne a szolgáltatásnyújtás szabadságába, és a kialakult versenyfeltételeket mesterségesen és oly mértékben torzítaná, amit nem indokolhat a munkabérköltségek kiegyenlítése. Hozzáadott értéket nem teremt a minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás fogalmának bevezetésével, mivel a javadalmazás fogalma kevésbé egyértelmű és bizonytalan. Olyan fogalom bevezetése, amely minden érdekelt számára nem egyértelmű, ellentétes a jogbiztonság és a szubszidiaritás elvével.

Előterjesztését a 2. jegyzőkönyv 2. cikkével ellentétes módon nem előzte meg széles körű konzultáció, és az Európai Bizottság nem vette figyelembe a tervezett intézkedés regionális és helyi vonatkozásait. Szociálpolitikai területet érintve, mint ahogy már elhangzott, a javadalmazás fogalmának bevezetése a tagállamok közötti gazdasági fejlettségbeli különbségekből fakadó és nem versenykorlátozó bérszintkülönbségek mesterséges kiegyenlítésére törekszik, ami ellentétes az Unió számára a szociálpolitikai kérdések területén biztosított támogató, kiegészítő hatáskörrel.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az irányelvtervezet egyértelműen sérti a szubszidiaritás elvét, ezért azt a KDNP sem tartja egyetlen pontjában sem elfogadhatónak. A Kereszténydemokrata Néppárt alapelvei között a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás mellett a szubszidiaritás is az egyik alapelemnek számít. A szubszidiaritás elvének egyrészt a társadalom felépítésében maradéktalanul érvényesülni kell, de ugyanúgy az európai uniós ügyek politikájában is. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az uniós intézmények túllépik átruházott hatásköreiket.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az irányelvtervezettel kapcsolatban felmerült aggályok annak is szólnak, hogy az ideiglenesen kiküldött munkavállalók jogállására vonatkozó rendelkezéseket a szubszidiaritás elvével teljesen ellenkező módon kívánja módosítani, ami az Európai Unióban kialakult versenyfeltételekbe való mesterséges és elfogadhatatlan beavatkozást is jelent. Továbbá ugyanúgy kérdéses a tervezet megfogalmazásának transzparenciája, ami jogbizonytalanságot teremthet az érdekelt felek számára. Az sem kikerülhetetlen, és a KDNP frakciója számára is megfontolás tárgyává tette az irányelvtervezet megalapozottságát, hogy mint kiderült, 9 tagállam is kérte Thyssen uniós biztos asszonytól a hatályos szabályozás felülvizsgálatának elhalasztását.

Továbbá a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban is, hogy az ugyanazon a helyen foglalkoztatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás elve összeegyeztethetetlen lehet az egységes piaccal, mivel a tagállamok közötti bérszintkülönbségek a szolgáltatók versenyelőnyének egyik elemét képezik. A KDNP számára tehát elfogadhatatlan, ami a felsoroltakból és a jelentésből is kiolvasható, hogy az anyag nem tér ki arra, hogy a minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás milyen hatással jár a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében, hogy milyen módon korlátja a versenyfeltételeknek, és mennyire nehezíti adott esetben az uniós állampolgárok, munkavállalók, vállalkozók eltérő tagállamba irányuló kiküldetését, továbbá ennek gazdasági következményeit.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy olyan nagy munkáltatók ideiglenes munkavállalási esélyeiről van szó, akiknek ez az uniós jog adta lehetőség, amit biztosítani kell. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a nemzeti parlamentben minden esetben a magyar munkavállalók érdekeit szem előtt tartva kell döntenünk. Amennyiben az új irányelv elfogadásra kerülne, éppen a munkabérkülönbségből adódóan kerülne veszélybe a magyar, a cseh, de akár a lengyel és a többi munkavállaló esélye, mert ez eredményezheti azt, hogy ezek a lehetőségek meg is szűnhetnek.

Tisztelt Ház! Elkötelezettségünkből adódóan fontosnak tartjuk az elhangzottak alapján, hogy az új irányelvvel kapcsolatban Magyarország kifogást nyújtson be. De az is érdekünk, hogy további uniós tagállamok parlamentjei is ezt megtegyék. Kötelességünk rávilágítani arra, hogy az Európai Bizottság, ellentétben a lisszaboni szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvvel, nem is indokolja meg a javaslatnak a szubszidiaritás elvével való összhangját. Előterjesztését nem előzte meg széles körű konzultáció, és nem vette figyelembe a tervezett intézkedés regionális, helyi vonatkozásait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását a KDNP frakciója támogatja, és erre kérem képviselőtársaimat is. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(22.10)