Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a választ 110 igen szavazattal, 42 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(14.00)

Tisztelt Országgyűlés! Apáti István, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „A föld azé, aki az adót fizeti utána? Tényleg ilyen mélyre süllyedtünk?” címmel. Apáti István képviselő úré a szó.

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A települési adó létrehozásakor a Jobbik többször figyelmeztetett arra, hogy ennek keretében lehetőség nyílik a földadó bevezetésére is. Önök ezt folyamatosan cáfolták, sőt Nagy István államtitkár úr tavaly decemberben egyenesen azt jelentette ki, hogy földadó bevezetésére a települési adó egyik altípusaként nincs is lehetősége az önkormányzatoknak. Egyébként a települési adó intézménye ellen a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen azt Alaptörvénybe és több jogi alapelvbe ütközőnek tartjuk, ennek a beadványnak az elbírálása jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor leszögezhetjük elöljáróban azt is, hogy a földadó súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, sőt egyenesen hazaárulásnak tekinthető.

A kiváltó okok között kell említeni azt is, hogy az Orbán-kormány kivérezteti az önkormányzatokat, hiszen igaz ugyan, hogy 1100 milliárdnyi adósságot átvállalt az állam, csak azt elfelejtik mondani, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részét lecsökkentette a kormányzat, illetőleg a gépjárműadó 100 százaléka helyett már csak 40 százalék marad a településeken, emiatt a települési kasszák a legtöbb esetben forráshiányosak, az önkormányzatok tehát kénytelenek további sarcokat, további adókat kivetni, sokszor meglehetősen kreatív módon a magánszemélyekre, a vállalkozókra vagy éppen a gazdákra. Éppen ezért ki lehet azt jelenteni, hogy önök ugyanazt a sunyi taktikát folytatják, mint korábban balliberális elődeik: nem merik központi adó, állami adó formájában ezt kivetni, hanem a kivéreztetett önkormányzatok számára nem is hagynak más lehetőséget.

És míg önök hevesen tagadják a földadó létezését, addig többek között a Hajdú-Bihar megyei Mikepércsen azt már be is vezették. Mikepércs község önkormányzatának képviselő-testülete tavaly november 28-án elfogadott 15/2014. számú rendeletével a mocsár és a vízállás művelési ágakat leszámítva kivetette a földadót, melynek mértéke 10 ezer forint/hektár/év ‑ ez, úgy érzem, hogy döbbenetes ‑, és csak az 1 hektár alatti kisgazdák vagy minigazdák nem kötelesek fizetni. Ugyanakkor ezt természetesen elemi erejű felháborodás követte, mert ez jóval túl volt már a gazdák teherbíró és tűrőképességén. Gazdafórumot hívtunk össze március végén, a szokásos fideszes udvariasság jegyében nem biztosítottak hivatalos épületet, éppen ezért Isten kék ege alatt a város vagy a község főterén kellett ezt 60 felhá­borodott gazda jelenlétében megtartanunk. Ennek az elemi erejű felháborodásnak a hatására az önkormányzat némileg visszakozott; némileg, de nem megfelelő mértékben, ugyanis nem a rendelet hatályon kívül helyezését választják, hanem sávos rendszerben akarják kivetni az adót, amivel a települések gazda és nem gazda lakói után most már a kisgazdákat, a közepes és a nagygazdákat akarják majd egymás ellen hangolni, egymással szembefordítani.

Tisztelt Államtitkár Úr! Vérlázító, amit művelnek! Korábban kijelentették, hogy megvédik a külföldi tulajdonszerzéstől a magyar földet ‑ régóta tény, hogy ez nem sikerült. Kijelentették, hogy földadót nem lehet kivetni ‑ 14 önkormányzat már kivetette, a TÖOSZ felmérése szerint még 1500 tervezi a közeljövőben. Meg tudják-e védeni a magyar földet legalább a földadótól, végre kiállnak-e a gazdák mellett (Az elnök csenget.), és egyértelműen meg fogják-e tiltani, egyáltalán le fogják-e írni, hogy földadót nem lehet kivetni, igen vagy nem?

Várom mellébeszélésektől mentes, érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban. ‑ Sallai R. Benedek tapsol.)

ELNÖK: Most megadom a szót Czerván György államtitkár úrnak.

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valamilyen rejtélyes okból a Jobbik vesszőparipájává vált, hogy Magyarországon terjed a földadó; frakciótársa, Magyar Zoltán szerint ezt akár az önkormányzatok többsége is bevezetheti. A földadó elleni harcban megfáradt Magyar Zoltántól a stafétát átvéve most ön (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Mikepércs község amúgy számos sebből vérző rendelete által látja bizonyítottnak a koncepciójukat. Földadó tehát van, vagy legalábbis lennie kell, hiszen Mikepércs jegyzője ezt így írta le ‑ vélik önök.

Mint az bizonyára ön előtt is ismeretes, a települési adó bevezetésének célja, hogy az önkormányzatok a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki finanszírozási rendszerüket, amire csak meghatározott korlátok között kerülhet sor. Települési adó tárgya nem tartozhat más, törvényben szabályozott közteher hatálya alá, alanya pedig nem lehet a helyiadó-törvényben meghatározott vállalkozó. Nem terhelheti települési adó a mezőgazdasági társas vállalkozások által használt földterületeket, továbbá a földterület tulajdonosát, aki azt vállalkozóként hasznosítja, így az egyéni vállalkozón túl azt az őstermelőt sem, akinek a tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja. A termőföldet vállalkozóként haszonbérlő mezőgazdasági termelő magánszemélyre, jogi személyre szintén nem vonatkozhat ez az adó.

Az előzőek alapján a képviselő úr azon állítása, hogy a kormány az önkormányzatoktól elvonja a forrásokat, és ezért a vállalkozásokat sarcolja meg, helytelen. A kormány több mint 1400 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól ‑ ez lenne a kivéreztetés? Ezúton kérem, hogy mellőzze az olyan rémhírkeltést, miszerint akár 1500 település követheti a rossz példát. A külföldiek földtulajdonszerzésével kapcsolatos hőbörgés helyett javaslom a hatályos földforgalmi törvény fellapozását, amely ma az Európai Unió talán leginkább patrióta szabályozása, az EU-ból érkező folyamatos támadások is éppen ezt igazolják.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 3197 ha­zai önkormányzat közül mindösszesen 13 önkor­mányzat vezetett be a termőföldre települési adót. Sajnos, azt is látni kell, hogy ezen néhány település közül nem mindegyik van tisztában az említett jogszabályi korlátokkal ‑ lásd Mikepércs. Tájékoztatom, hogy a jogszabályba ütközően kivetett települési adó esetében a kormányhivatal törvényességi felhívást intézhet az érintett önkormányzat felé, továbbá az adófizetésre kötelezett ügyfél fellebbezéssel élhet a határozatot hozó jegyzőnél, amelyet a kormányhivatal köteles kivizsgálni. Kedvezőtlen döntés esetén lehetőség van bírósághoz fordulni. További intézkedésként a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, ha az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja kérdéses, vagy más jogszabállyal való ütközés esetén a Kúria eljárását kezdeményezheti.

Remélem, a képviselő úr előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a települési adó nem jelentheti a gazdák adóztatását, állításával ellentétben az nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket. Az önkormányzatok döntését a településen élők és az általuk megválasztott képviselők tudják leginkább befolyásolni, míg az Országgyűlés és a kormány a működésük kereteit szabhatja csak meg.

Köszönöm a figyelmet, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon, de nagyon szerettem volna elfogadni a választ, ennek egy feltétele lett volna: ha azt mondta volna, hogy igen, egyetlen mondattal, határozottan, egyértelműen, félreértelmezésektől mentesen kinyilatkoztatta volna, hogy települési adó keretében földadót kivetni nem lehet. Ezt azonban nem tette meg. És újabb zavart érzek a centrális erőtérben, tisztelt államtitkár úr, ugyanis az, amit ön elmondott, nagyon messze áll a valóságtól, ugyanis a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ezt a felháborító rendeletet a szűrőjén átengedte, tehát nemhogy az Alkotmánybírósághoz nem fordult, hanem még csak kifogást vagy jelzést sem adott Mikepércs önkormányzata felé.

Másrészt nem a magánszemélyek, a vállalkozók, hanem a földtulajdonosok oldaláról kell ezt megközelíteni, ugyanis őket akarják megsarcolni, és azt sem tudjuk elfogadni, hogy adott esetben „csak” a haszonbérbe adókra vetnek ki ilyen adót, ugyanis többek között az egyik alapelv, amelybe az egész ütközik, az az, hogy a kettős adóztatás tilalma áll fenn, ugyanis valamennyi gazda valamilyen rá vonatkozó adószabály szerint már megfizeti az adót (Az elnök csenget.), épp emiatt kétszeresen adóztatni nem lehet.

Egyébként, ha nem tudnák vagy nem éreznék, vagy nem értenék, a magyar földet elvi okok­­ból sem lenne szabad adóztatni.

A választ elfogadni nem tudom. (Taps a Jobbik soraiban. ‑ Sallai R. Benedek tapsol.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: 110 igen, 35 nem szavazattal és 2 tartózkodással az Országgyűlés elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: „Van-e olyan ígérete a földművelésügyi tárcának, amelyet betartott?” címmel. A képviselő urat illeti meg a szó.

Felszólalások:   21-27   27-33   33-39      Ülésnap adatai