Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló T/10191. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el.

Először megadom a szót az előterjesztőnek, Apáti István képviselő úrnak, ötperces időkeretben.

APÁTI ISTVÁN (Jobbik) , a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol az elnök úr a felvezetőjében abbahagyta: az Igazságügyi bizottság elutasította, jóval határidőn túl. A 30 napos, törvényben előírt határidő elteltével nagy keservesen sikerült a bizottság egyik ülésének napirendi pontjává tenni ezt, tehát házszabálysértő módon, amit persze Rubovszky György ominózus, elhíresült, lassan már szállóigévé váló megjegyzéssorozata is előrevetített. Akár házszabálysértés árán is hajlandóak megakadályozni, gáncsolni mindent, ke­resztbe tenni mindennek, ami nem az önök fejéből pattant ki, ami nem az önök szellemi terméke.

Ez egy kiemelt súlyú törvényjavaslat. Kiemelt súlyú javaslat az Alaptörvényt módosító javaslatok sorában is, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy a migránsoknak becézgetett betolakodók, idegen, nemkívánatos jövevények betelepítésének megakadályozása európai és nemzeti sorskérdés, a magyarság meg­maradása, a magyarság jövője szempontjából olyan érdemleges befolyásoló tényező, amellyel kapcsolatos akár népszavazás, akár alaptörvény-módosító javaslatok megszavazása vagy éppen elvetése döntően befolyásolja évekre, sőt évtizedekre Magyarország és az Európai Unió valamennyi nemzetének sorsát.

Miről is szól a történet? Arról szól a történet, tisztelt képviselőtársaim, hogy tavaly ősz tájékán, amikor ehhez még lett volna megfelelő mennyiségű idő, a Jobbik valóban azt javasolta, hogy tartsunk ügydöntő népszavazást azzal kapcsolatban, hogy betelepítési kvóta vagy bármilyen más jogcím keretében a magyar emberek kívánatosnak vagy nemkívánatosnak tartják a betolakodók átmeneti vagy tartós betelepítését, ideérkezését. Akkor erre még lett volna idő, akkor ez még megfelelő válasz lett volna a brüsszeli elképzelésekre, most azonban már változott a helyzet.

Ahogy önök eléggé elvtelen módon összevissza megindokolják, hogy a Jobbik javaslatai miért nem jók, miért nem időszerűek, mit mondtak tavaly ősszel Kósa Lajossal az élen? Azt mondták, hogy képtelenség, hiszen nemzetközi szerződésekbe, Alaptörvénybe ütközik, erről a kérdésről nem lehet népszavazást tartani.

Holott akkor ez még egyébként ugyanúgy nem volt Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző, és megint mondom, lett volna kellő idő a kivitelezésére, végrehajtására. Igen ám, csak az események azóta felgyorsultak, a helyzet lényegesen megváltozott, Brüsszel jóval magasabb fordulatszámra kapcsolt, és idén tavasszal, év elejétől kezdve egészen napjainkig azt láthatjuk, hogy akár a 80 millió forint/fő fejpénz fenyegetésével, belebegtetésével, akár egyéb eszközökkel, a lehető legnagyobb erőszakkal akarják átpasszírozni a tagállamokon, különös tekintettel Magyarországon a betelepítési kvótát. Éppen ezért nem várhatunk egy idén ősszel sorra kerülő népszavazásra.

Ezt a helyzetet a Jobbik felismerte. Mint ahogy sokkal hamarabb ismertük fel önökhöz képest a kerítésépítés szükségességét, a honvédség határokon történő bevetése lehetőségének megteremtését, az önálló határőrség felállításának szükségességét, úgy itt is a Jobbik időben kapcsolt és időben javasoltuk azt, hogy ne húzzuk az időt népszavazással, hanem Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításának elfogadása révén az Alaptörvényben rögzítsük azt, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet idetelepíteni ezeket a ‑ fogalmazzunk akkor kicsit finomabban ‑ idegen személyeket, jövevényeket.

Az alaptörvény-módosítás bombabiztos, biztonságos az ország szempontjából, hiszen garantált, hogy a Fidesz és a Jobbik képviselőinek szavazataival a kétharmados többség, az összes megválasztott képviselő kétharmados szavazataránya biztosítható. Ez azonnali, tehát semmifajta időbeli késedelmet nem okoz.

Végül, de nem utolsósorban nem kerül 5 milliárd forintba. Tehát amíg a népszavazás méregdrága, 5 milliárdba kerül, addig ez gyakorlatilag ingyenes, amíg a népszavazás legkorábban valamikor ősszel történik meg, addig ez azonnali, június közepéig ezt el lehetne fogadni minden gond nélkül, és amíg a népszavazás bizonytalan, addig ez egy teljesen biztonságos megoldást jelent.

(18.20)

Ehhez képest önök azt mondják, hogy ragaszkodnak a népszavazáshoz, és nem tartják időszerűnek ezt a javaslatot. Mi történik akkor, hogyha nem megy el a választópolgárok több mint fele? Akkor mit fognak majd mondani? Akkor elveszítjük a csatát Brüsszellel szemben, és akkor már az alaptörvény-módosítás is gyenge lábakon fog állni, ha egyáltalán áll bármilyen lábon. Egy ilyen kérdést, a nemzet szempontjából, a nemzet megmaradása szempontjából kiemelt súlyú kérdést nem lenne szabad egy, a 2018-as választások edzőmérkőzésévé tenni, ugyanis önök arra spendíroznak, hogy a 2018-as tavaszi általános országgyűlési választásokat ‑ vagy legalábbis annak az edzőmeccsét ‑ 2016 őszén lejátsszák.

De hagyjuk itt a politikai haszonszerzést, ami egyértelmű az önök viselkedésében, ami egyértelműen látszik, hogy erre megy ki a játék. Támogassák ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét, és támogassák a zárószavazás alkalmával is, hiszen minden olyan jogcímet ki kell zárni, amely megnevezésétől függetlenül, tartalmi lényegét tekintve betolakodók idetelepítését eredményezné! Ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Most kétperces felszólalásokra van lehetőség képviselőcsoportonként. Répássy Róbert képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ritkán szoktam idézni a Jobbik közleményeiből, most ezt fogom tenni, mégpedig a 2015. november 20-ai közleményük címe így szól: „A népszavazás lenne a kvótarendszer legitim elutasításának módja.” A közlemény úgy zárul, hogy „ha a Fidesz valóban nemzeti ügyként kezelné a bevándorlási kvótákat, és nem félne konfrontálódni a nyugat-európai bevándorláspárti testvérpártjaival és elvtársaival, akkor a magyar emberek népszavazáson mondhatnának nemet a brüsszeli diktátumokra”. Így szól a Jobbik közleménye. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Apáti István: És mit mondtatok ti? ‑ Szilágyi György: És most 2016 májusának vége van.) Örülök ennek, hogy ebben egyetértünk.

Tehát, tisztelt jobbikos képviselőtársaim, az egész frakciónk nevében, a képviselőcsoportunk nevében szeretném kérni, hogy támogassák a népszavazást, amely az önök álláspontja szerint is a kvótarendszer legitim elutasításának módja, támogassák a népszavazást azért, hogy ne féljenek konfrontálódni a nyugat-európai bevándorláspárti politikusokkal, és támogassák a népszavazást azért, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhassanak nemet a brüsszeli diktátumokra.

Még azt is írja ez a közlemény, hogy „ha a kormányfő a magyar emberek akaratát valóban és reprezentatív módon kérné ki, akkor a Jobbik mint legerősebb ellenzéki erő javaslatának megfelelően népszavazásra bocsátaná a kérdést”. (Apáti István: Kósát idézd! ‑ Szilágyi György: Azóta eltelt fél év. 2016. május vége van!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Két perc elég kevés arra, hogy bemutassam, hogy önöknek hogyan változik az álláspontjuk, elég gyakran változik ebben a kérdésben; egy a lényeg: hogy sohasem értenek egyet a kormány javaslatával, ez az egyetlen szempont. (Szilágyi György: Fél év telt el.) Próbálják meg, hogy most hátha egyetértenek. Amit 2015 novemberében javasoltak, az most megvalósulhat, és sorra kerülhet a népszavazás. Támogassák a népszavazást! Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Most Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adom meg a szót.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): (Mikrofon nélkül.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Répássy képviselőtársam, úgy tűnik, hogy múlnak a gyermekévek. Ön elbökte a dátumot, fél év telt el…

ELNÖK: Elnézést, egy pillanatra! Valamilyen technikai hiba lehet. (Kézi mikrofont állítanak a képviselő elé.)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm. Tehát, Répássy képviselő úr, mint említettem, múlnak a gyermekévek, és az ön emlékei is fakulnak, hiszen mikor jelentette ki ezt a Jobbik, hogy egy országos népszavazás a legkiválóbb eszköz? 2015 végén. És mit csináltak önök, amikor itt Vona Gábor ezt elmondta?

Szemtelen, arcátlan módon Vas Imre is közölte, az államtitkáraik is közölték, hogy ez egy rossz, drága, kiszámíthatatlan megoldás (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Így van!), amivel szemben kétségek merülnek fel. Mi akkor is azt mondtuk és most is azt mondtuk, önök megváltoztatták a véleményüket, mi nem, mi most is azt mondjuk, hogy inkább az országos népszavazás, mint a semmi. Csak egy problémám van önökkel… (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) ‑ és ne gágogjon közbe, nyomjon gombot! (Derültség a Jobbik soraiban. ‑ Dr. Vas Imre: Egy kicsit kulturáltabban!)

Az a problémám önökkel, hogy amit mi javasolunk, egy sokkal erősebb eszközt, mint az országos népszavazást, az miről szólt? A fideszes népszavazási kérdést szeretnénk beemelni a fideszes Alaptörvénybe, és szánalmas módon a fideszes képviselők erre hisztiznek és nemet mondanak, mert nagyon jól tudják, hogy a politikai napi érdekük azt kívánja, hogy ezt a feszültséget fenntartsák őszig. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Úgy van!)

Csakhogy azóta mi történt? Brüsszelben kifőzték a be nem fogadott migránsok után fizetendő fejpénz ötletét. Tessék elmondani, hogy Navracsics biztos úr, aki részt vett ebben a konszenzusos döntésben, hogyan nyilvánult meg! Miért nem meri Répássy képviselő úr ezt tisztázni? Ötödször kérdezem meg öntől személyesen, nem mástól. Miért nem meri tisztázni a volt főnöke, a saját volt vagy jelenlegi párttársa viselkedését?

Tehát elmondhatjuk, hogy önök a XX. században maradt erőként szemben állnak azokkal a követelményekkel, amelyek egy gyors, megbízható, olcsó eszközt ajánlanak. Nem kizárólagos módon, mert mi támogatunk egy országos népszavazást is, csak abban a korban, amikor a be nem fogadott migránsok után fejpénzt szabnak ki ‑ egyébként részben az önök részvételével, ha úgy vesszük ‑, egészen arcátlan álláspont az, hogy tudatosan húzzák az időt őszig, pedig elindulhatnának más irányba, mégsem teszik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ezért mondtam azt, hogy önök a XX. századhoz tartoznak, mi pedig a XXI.-hez, és arcátlan, farizeus módon, házszabálysértés árán is húzták-halasztották az egész problémakör megoldását, ahogy teszik most is. Szégyelljék magukat! (Taps, közbeszólások a Jobbik soraiban: Így van!)

ELNÖK: Nem látok további hozzászólót. Megkérdezem az előterjesztőt, Apáti Istvánt, kér-e szót. (Jelzésre:) Öné a szó, képviselő úr.

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Répássy Képviselő Úr! Önmagában természetesen nem a népszavazás intézményével van baj, a népszavazással önöknek szokott problémája akadni, főleg, ha nem szolgálja az önök politikai haszonszerzésre irányuló érdekeit.

Tisztázzunk valamit! Itt a felmérések szerint van egy legalább 85 vagy talán 90 százalékos egyértelmű népakarat a tekintetben, hogy nem akarnak a magyar emberek 85-90 százalékos arányban betolakodókat látni Magyarországon sem most, sem később. A vasárnapi boltzáras javaslatnál ez az aránylat 70:30 volt, akkor, hogy önök kihúzzák az MSZP alól, az MSZP népszavazási kezdeményezése alól a szőnyeget, azonnal, egyik napról a másikra tudták a vonatkozó törvényt módosítani.

Most, amikor egyébként valóban sokkal fontosabb lenne, mint a vasárnapi boltzárnál, akkor hirtelen megtalálják az ehhez szükséges ellenérveket is. Valóban, itt arról van szó, hogy már lassan egy szállóigévé nemesült „a Viktor nem engedi” vagy „a Viktor engedi”, vagy mit enged, vagy mit nem enged a Viktor ‑ így pestiesen: „a Viktor” ‑, ehhez igazodik gyakorlatilag most már a Magyarország jövőjével kapcsolatos valamennyi döntés. Itt erről szól a történet, hogy ha a Viktor zöld jelzést adna, akkor nyugodtan elfogadhatnák a Jobbiknak ezt a javaslatát is.

De tudják, tisztelt fideszes képviselők, azért az egy nagyon fontos történelmi tanulság az egyén, a közösség és a nemzet számára is, hogy azok az egyének, közösségek, nemzetek tudnak megmaradni, fennmaradni, amely közösségek megfelelő gyorsasággal tudnak igazodni, tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Adott esetben, amikor még egy népszavazási kezdeményezés, népszavazási eljárás végigvitelére lett volna idő, akkor azt mondjuk, hogy az is egy megfelelő megoldás lett volna, de amikor már gyorsulni kell és ez nem fér bele a szűkös időkeretbe, akkor egyértelmű, hogy egy ingyenes, egy gyors és egy biztonságos megoldást kell választani, hiszen itt egytized százalék esélyt nem szabad arra hagyni, hogy mi van akkor, ha a politikából és a politikusokból kiábrándult választói tömegek nagy mennyiségben, nagymértékben távol maradnak a népszavazástól, akkor gyakorlatilag egy csapásra elbukták, elbukta az egész nemzet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezt a küzdelmet Brüsszellel szemben, és akkor majd vajon a Viktor mit fog mondani?

Köszönöm. (Szilágyi György: Így van! ‑ Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   233-242   243-252   253-262      Ülésnap adatai