Felszólalás adatai

Azt azonban el kell mondjam, hogy támogató szavaink mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet és a társadalmi körülmények nem minden tekintetben segítik azt a szándékot, amelyet államtitkár úr is megfogalmazott, és nyilván ön is ugyanígy tudja, hogy ma nem alkalmas az időszak arra - tudom, hogy ebben a törvénytervezetben nem ez jelenik meg, de korábban elvontak 10 milliárd forintot a méltányossági lehetőségekből -, hogy csökkentsék a segélyeket, és lehet azt mondani, hogy természetesen nagyon fontos, hogy ezek a segélyek ne azt ösztönözzék, hogy ne vállaljanak munkát az emberek, de mondom a másik feltételt, sajnos nem teljesült a kormánynak az az ígérete, amellyel több munkahelyet ígért. Nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, tehát az alapprobléma itt ez. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben mindenképpen nagyobb gondot kell fordítani arra a rétegre, amely szociálisan rászorul, és egy ilyen átmeneti időszakban - mert reméljük azt, hogy ez egy átmeneti időszak - természetesen szükség van a segélyekre.

A törvényjavaslatnak egyébként az a lényege, hogy 2014-től három krízissegélyt összevonnak egy ellátásba önkormányzati segély szinten, amely az eljárásmódban nem jelent majd változást, az önkormányzatok számára viszont könnyebbséget jelent.

Az indoklásban szerepel, hogy a kormány célja a szociális ellátórendszer átláthatóbbá tétele, a nyújtható támogatási formák számának csökkentése. Ezzel is egyet lehet érteni, csak azonban itt hívnám fel államtitkár úr figyelmét arra, hogy ha mindez a három forma, tehát a szociális törvényben szabályozott átmeneti segély, a gyermekvédelmi törvényben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - amelyek célja a rendkívüli élethelyzetbe került családok támogatása -, és a temetési segély is lényegében egy válsághelyzetben nyújtott támogatás, amelynek célja a temetés költségeihez való hozzájárulás, ha mindez egy önkormányzati segély keretén belül funkcionál majd, nyilván meg kell teremteni annak a biztosítékát, hogy itt is el legyen különítve az önkormányzati segély címszó alatt az, hogy melyik területre mennyit költöttek, mennyit temetési segélyre és mennyit más krízissegélyre, hiszen ezt a három ellátást egy formában egyesítik 2014-től.

(10.20)

Az indoklás is leírja, hogy a képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatók az egyes ellátások. És az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésre álló kereten belül. Azért nem tartottuk helyesnek azt például, hogy a méltányossági segélyek összegét csökkentették 10 milliárd forinttal, mert most majd nagymértékben eltér a segély megállapítása attól, hogy melyik önkormányzat milyen anyagi helyzetben van. Tudjuk, a Széll Kálmán-terv második változata már tartalmazta a javaslatban szereplő módosítási szándékokat, de az indoklása nem a kormány szociális érzékenységét erősíti, hiszen ebben az szerepelt, hogy a magyarországi szociális gyermekjóléti rendszer anomáliáinak megszüntetésével és a rendszer ésszerűsítésével további hatékonyságjavulás érhető el. Eddig rendben is van. A kormány kiemelt célja a pénzbeli juttatások rendszerének felülvizsgálata és egyszerűsítése - eddig is -, a hazai segélyezési rendszer egyik szemléletes jellegzetessége, hogy az úgynevezett normatív törvény alapján mindenkinek járó segélyek mellett számos úgynevezett méltányossági segély létezik. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a tehetősebb önkormányzatok nagy százalékban nyújtanak ilyen ellátásokat, amire a szegényebbek nem képesek. Ezen igazságtalan gyakorlat felszámolása érdekében már 2012-ben is megszűnt a méltányossági segélyek egy típusa, és az állam jelentősen, 10 milliárd forinttal csökkentette az ezekhez való hozzájárulást.

Továbblépésként 2013-tól a kormányzati elképzelések szerint mindössze egyetlen krízissegélyezés maradna az önkormányzatok saját hatáskörében. Valószínűleg ez az önkormányzati segély. Ezzel az idézettel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ez a 10 milliárd forintos csökkentés nem azt segíti, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok is nagyobb mértékben tudják támogatni a rászorulókat adott esetben, amire szükség van, hanem bizony-bizony e tekintetben forrást von el tőlük.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztességes az a szándék, amely szerint a nyugdíjminimum nem 100, hanem 130 százalékát állapítja meg a jogosultság feltételeként. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez a 130 százalékos határ a nem egyedül élők esetében, például az átmeneti segélyt igénylő családoknál növeli a potenciálisan jogosultak számát. Tekintve azonban az önkormányzatok helyzetét, amelyet az előbb jeleztem, ez nem azt jelenti, hogy többen fognak támogatást kapni. A Magyar Szocialista Pártnak az a véleménye, hogy az egyedül élő személyek esetében a nyugdíjminimum 150 százalékánál alacsonyabb mértéket nem célszerű megállapítani a jogosultság feltételénél egyik segély esetében sem. Most az önkormányzati segély kialakításánál is figyelembe kellene venni ezt a szempontot, mert e módosítás értelmében ebben a csoportban szűkül majd a lehetséges jogosultak köre.

Ráadásul, tekintve, hogy a temetési segély sok esetben éppen az egyedül maradókat érinti, ezért semmiképpen nem támogatható véleményünk szerint az őket hátrányosan érintő módosítás. Ők többnyire egyedül élők, nyugdíjasok, kisnyugdíjasok, akik ezt a temetési segélyt igénybe veszik, tehát náluk mindenképpen azt tartanánk célszerűnek, ha 150 százalék maradna a jogosultság feltétele. Tehát a nyugdíjminimum 150 százalékánál alacsonyabb mértéket nem lehet véleményünk szerint megállapítani a jogosultság feltételénél. Bár azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a temetési segélyt esetleg ebből az önkormányzati segélycsomagból kivéve hogyan lehetne igazságosabban, rugalmasabban, rendszerszerűbben megállapítani, hiszen ez is egy olyan forma, amely azért azonos is és nagyon sokszor sajnos különbözik is az eddig említett segélyektől.

Helyesnek tartjuk, hogy a szabályozásban szerepel az is, hogy a hivatalból, illetve a társadalmi szervezet kérelmére is megállapítható legyen a segély, hiszen a segélyezetteknek van egy olyan köre, aki nem tudja vagy információhiány, vagy más ok miatt kihasználni ezt a segélyezési rendszert. Itt azonban majd figyelemmel kell lenni arra, hogy ez valóban fontos lehet, főleg ha egy érintett nem akar vagy nem mer, vagy nem tud segítséget kérni, de azt is meg kell nézni, hogy a rendelkezésre álló keretből való segélyelosztásnál előnybe helyezik-e egy-egy szervezet kérelmét vagy sem. Tehát itt az egységes és az azonos módon való elbírálást mindenképpen biztosítani kell a megállapított támogatásoknál. Nem előzhetik be ezek a kérelmek a rászorulók maguk indított kérelmét.

A törvényjavaslat az átláthatóságot segítő célja miatt támogatható, amennyiben ez nem jár majd a rászorulók támogatásának csökkentésével, de ezt az átláthatóságot, mint ahogy korábban említettem, véleményünk szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az önkormányzati segélyen belül is majd nyomon követhető lesz, hogy mennyi az, amennyi temetési segélyre vagy éppen más segélyformára ment el, hiszen ilyen módon összehasonlíthatónak kell maradnia az ellátásnak statisztikai elemzési szempontból a korábbi évekkel. Módosító javaslatot fogunk majd benyújtani annak érdekében, hogy ne szűkítsük a hozzáférést az egyedül élők esetében, és hogy kifejezzük a rendelkezésre álló önkormányzati források elégtelenségét is, és javaslatot tegyünk ennek a növelésére.

A Magyar Szocialista Párt támogatja a szociális ellátórendszer átláthatóságát célzó módosításokat, amennyiben ez - mint ahogy mondtam - a rászorulók támogatásának csökkentésével nem jár majd. Úgy véljük, hogy továbbra sem csak a rendszer egyszerűsítésére lenne szükség a jelen helyzetben, hanem az emberek megélhetésének a biztosítására, hiszen ma több mint négymillióan élnek létminimum alatt, és ezen belül is több mint másfél millió azoknak a száma, akik ezen belül is még sokkal rosszabb helyzetben vannak, nyomorognak. Gyermekek és szüleik éheznek az országban.

Ilyen körülmények között nem lehet a segélyezést, a segélyeket csökkenteni, főleg akkor, ha ezzel párhuzamosan nem jelenik meg az, hogy jobb elhelyezkedési lehetőség van az emberek számára. Szólt erről az államtitkár úr is, csak hadd erősítsem meg: igen, volt az elmúlt időszakban jó néhány módosítás, amely jóllehet abba az irányba mutatott, hogy az elhelyezkedést segítse, de azért sújtották a rászorulókat, mert nincs hol elhelyezkedniük. Ilyen a közmunkáért adható bér összegének a 20 százalékos csökkentése, a közmunkára várók segélyének 20 százalékos csökkentése, emellett egyre több feltételhez kötik még a minimális ellátáshoz való hozzáférést is, hiszen egy múltkori törvénymódosítással például ma már, akinek a gyermeke nem jár rendesen iskolába, vagy nem az előírt módon tartja rendben a kertjét, attól nemcsak a segélyt, a családi pótlékot, de még a közmunkát is elvehetik. Idetartozik az is, hogy ráadásul folyamatosan vontak el forrásokat az elmúlt években az önkormányzatoktól, így a romló életkörülmények ellenére erősen csökkentek a krízishelyzetben lévők támogatására szánt összegek is. Ezért az önkormányzatok, mivel forrásokat vontak el tőlük, a méltányosságból megállapítható jövedelempótló támogatásokat is csökkentették, nemcsak a krízissegélyt, és ebben sajnos újra a rászorulóktól vesznek el.

Tisztelt Államtitkár Úr! Értjük, tudjuk és támogatjuk is azokat a törekvéseket, amelyekkel egyszerűsödik a rendszer, támogatjuk azt is, hogy 15 napon belül kerüljön sor a jogosultsági ellátás megállapítására és ne a korábbi 30 napon belül. Támogatjuk azt is, hogy 100 százalékról 130 százalékra emelkedjen a jogosultsági határ, a nyugdíjminimum 130 százalékára, de egyedülállók esetében megtartanánk a 150 százalékot. És támogatjuk azt is, hogy a természetbeni ellátásként megjelenjen a tandíj és a tankönyvtámogatás is, amely valóban nagyon fontos. Viszont nem támogatunk semmi olyan javaslatot, amely a segélyek csökkentésével, a rászorulók körének szűkítésével jár, mert úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi helyzetben, mint ahogy már említettem, szegények az önkormányzatok, egyre több a szegény ember, nincs olyan munkalehetőség nagyon sok helyen az országban, ahol el tudnának elhelyezni. Így tehát mi úgy ítéljük meg, hogy a segélyezés fenntartására mindenképpen szükség van, és ezért nem támogatunk semmi olyat, ami a segélyek csökkentésével jár.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretnénk, ha a törvénytervezetet az általunk támogatható elemei mellett a Magyar Szocialista Párt is támogatni tudná majd a végszavazás során, éppen ezért azokra a területekre, amelyekről szóltam, módosító indítványokat nyújtunk be. Kérjük, hogy támogassák ezeket, hiszen ebben a tekintetben egy kell legyen a célja a kormánypártnak és ellenzéknek, az, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban tudjunk azokon az embereken segíteni, akik valóban rászorulók.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(10.30)