Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (független): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 1951 és '56 között több ezer sorköteles magyar fiatalt minősítettek politikailag megbízhatatlanná. Ezeket a C-honvédeket rongyokba öltöztetve, silány ellátás mellett kemény, napi 12 órás munkára kényszerítették éveken át. Mindezért havi 60 forint zsoldot kaptak, természetesen levonva belőle a békekölcsönt. Ugyanakkor a munkájuk ellenértékeként számfejtett munkabéreket az akkori Honvédelmi Minisztérium tette zsebre milliós nagyságrendekben, sőt 1953-ban már a tervekben is előirányozták a C-honvédek munkabérét mint bevételt. Az általuk rabszolgamunkával megépített létesítményeket, laktanyákat, a taszári és sármelléki repülőtereket ma is használják.

Az ily módon behívottakkal való bánásmód és foglalkoztatás törvénytelenségét már 1956. október 14-én megállapította az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A hasonló sorsban részesült, katonai behívóval kényszermunkára hurcoltak kárpótlását, elmaradt munkabérük életjáradékként történő megváltását a többi kelet-közép-európai volt szocialista ország - még a Mec iar-kormány is - rendezte. Havi juttatásban részesítik az egykori kényszermunkásokat, sőt többfajta szociális és egyéb kedvezményekben részesítik őket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Interpellációmmal ismételten az ön és munkatársai figyelmét kívántam felhívni arra, hogy az elmaradt törődés, a kárpótlás majdnem 60 ezer családot érint közvetlenül, és az érintettek legtöbbje már 65-70 év körül jár. Nem érnek rá még tovább várni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tesz a honvédelmi tárca ennek a régi erkölcsi és anyagi adósságnak a megnyugtató rendezése érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a függetlenek soraiban.)