Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jelen törvényjavaslat az elektronikus pénz kibocsátását, forgalmazását és a pénzkibocsátó szakosított hitelintézetek működését hivatott szabályozni. A Magyar Demokrata Fórum a beterjesztett törvényjavaslatot áttekintette, és az alábbi álláspontot alakította ki.

Az előterjesztett törvényjavaslat alapvetően EU-konform, és a javaslatban szereplő tevékenység szabályozása valóban szükséges, különös tekintettel Magyarország küszöbön álló tagságára. A javaslat szerkezete, logikája lényegében elfogadható. Néhány kodifikációs elem kisebb módosítását megfontolásra javaslom, melyekre a későbbiekben részletesen kitérek.

Költségvetési, makrogazdasági szempontból a javaslat szerint bevezetni kívánt eszköz, illetve hitelintézet és azok tevékenysége önmagában nem jelent többletkockázatot, annak e tekintetben nincs inflatorikus vagy az államháztartás hiányára gyakorolt érdemi hatása.

A kockázatok tekintetében az nem egészen egyértelműen és világosan derül ki a javaslatból, hogy az alkalmazói körben logikailag ki nem zárható többletkockázatok ellen a minden oldali védettség kellően teljes-e. Gondolok itt egyfelől az elektronikus aláírással való összhang teljességére és más hasonló informatikai védettségi elemekre, módosításokra.

Ugyanehhez a kérdéskörhöz sorolható a büntető törvénykönyv ide vonatkozó szakaszainak esetleges bővítése, módosítása. Az új eszköz keletkeztével és forgalmazásával nyilvánvalóan és szükségképpen új visszaélési lehetőségek is keletkeznek, amelyek nemcsak informatikai, banktechnológiai, hanem fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek. Ezek új kihívások, melyeknek lehetőség szerint célszerű lenne elébük menni. Ezek a kérdések még átgondolandóak, illetve ez ügyben a javaslat ilyen értelemben kiegészítendő.

Ehhez a szempontkörhöz tartozik még az az észrevétel, hogy jóllehet, a javaslat céljainak általános indoklásában szerepel a pénzmosásról szóló törvény kvázi automatikus érvényessége, de szerencsésebb lenne, ha az egyértelműség végett az erre vonatkozó kodifikáció ebben vagy a pénzmosásról szóló törvényben kifejezetten megjelenne. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete idevonatkozó tevékenységének kiegészítése és felkészítése - ideértve a gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó ellenőrzések operatív tényezőit is - pontosabban, részletesebben szabályozandó; vagy utalni kellene a javaslatban arra, hogy mely kormányrendelet, esetleg miniszteri rendelet ad majd e tekintetben további útmutatást. Ennek elkészítésére utóbbi esetben az elfogadandó törvény tartalmazzon egyértelmű és határidőhöz kötött utasítást, mely a kormányt kötelezi a rendeletalkotásra.

Nem látszik az előterjesztett javaslatból, hogy a Magyar Nemzeti Banknak volt-e, illetve van-e észrevétele a javaslattal kapcsolatban, tekintettel a szabályozni kívánt területre. A javaslat - utalva az európai uniós praxisra is - azt vélelmezi, hogy az elektronikus pénz mint fizetőeszköz, úgymond, a kisebb kifizetések területén valószínűsíthető. Ez a definíció elég általános, és ilyen szövegkörnyezetbe formailag, illetve tartalmilag elég sok minden belefér, sok gazdasági esemény variánsa elképzelhető.

Elképzelhető például az is, hogy az elektronikus fizetőeszköz birtokosa az úgynevezett kisebb befizetést valamilyen tőkepiaci, például tőzsdei származékos ügyletben kívánja alkalmazni. Ekkor már felmerülhetnek bizonyos olyan kérdések, melyekre elsőre talán nem gondolt az előterjesztő. Gondolok itt arra, hogy mi a teendő akkor, illetve az elektronikus pénz tulajdonosa és elfogadója hogyan állapodjon meg akkor, ha az elektronikus pénz tulajdonosa által megszerezni kívánt, más tőkepiaci befektetési eszköz éppen olyan származékos tőzsdei termék, amely a jelen javaslat szerint mint megengedett eszköz az elektronikus pénz kibocsátójának eszközkészletében fellelhető. Más szóval valamilyen beszámítás ilyenkor az ügyfél és az elfogadó között az ügyfél költségének csökkentése érdekében lehetséges-e.

Példának okáért egy opciós ügyletben - az lehet viszonylag kis összegű is -, ha az ilyen csereügyletet ki akarjuk zárni, akkor a jelenlegi javaslat szövege ugyan majdnem jó, de értelmileg szűkítendő a megfelelő helyen. Ha ellenben az a szándék, hogy ez lehetőség legyen, akkor viszont egy megengedő, bővítő jelző kívánkoznék oda. Mindkét utat járhatónak tartom. Mindez a hitel- és pénzintézeti törvény módosításához kapcsolódóan a törvény XXXI. fejezet 218. § (7) bekezdésénél a “kizárólagö vagy az “isö kifejezések valamelyikének használatát, vagy egyéb, ekvivalens egyértelműsítést igényelne.

Mindent egybevetve a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a törvényjavaslat céljával és a meghozandó törvény hatálybalépésének időzítésével egyetért. Az elfogadandó törvény technikai-kodifikációs, jelzett kisebb változásait ajánlja a tisztelt Ház figyelmébe.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)