Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy Gőgös Zoltán képviselő úr bejelentést tett mentelmi jogának megsértéséről. A mentelmi bizottság a bejelentést megvizsgálta, és november 30-ai ülésén többségi szavazattal hozott döntésében megállapította, hogy Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság megsértette a vele szemben indult 11.Bpk.1734/2015. számú büntetőügyben. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a bizottság döntéséről a bíróság elnökét értesítettem.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendről, az ülés időtartamáról, a felszólalási időkeretekről az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Most házszabálytól való eltérésre tett javaslatról szavazunk. A házszabálytól való eltérésben azt kezdeményezem, hogy az Országgyűlés a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló T/8157. számú előterjesztés tárgyalása során úgy térjen el a házszabálytól, hogy a holnapi napon már a zárószavazásra is sor kerülhessen. A házszabálytól eltérésre tett javaslatot T/8157/4. számon a honlapon megismerhetik. Felhívom figyelmüket, hogy a házszabálytól eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazatára van szükség.

Megkérdezem a tisztelt Házat, hogy hozzájárul‑e a házszabálytól való eltéréshez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 165 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül a házszabálytól való eltéréshez hozzájárult.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a T/8157. számú törvényjavaslat összevont vitájára a mai ülésnapon az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló T/7401. számú törvényjavaslat bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitáját követően kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

A módosító javaslatok benyújtási határideje az Országgyűlés napirendjének elfogadását követő egy óra.

Tisztelt Ház! A kormány kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló T/8196. számú előterjesztést. A kormány azt kezdeményezte, hogy a módosító javaslatok benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három órában legyen lehetőség, az összevont vitára a holnapi ülésnapon a határozathozatalokat megelőzően első napirendi pontként, valamint az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a holnapi ülésnapon kerüljön sor.

A házszabályi rendelkezések 62. § (1) bekezdése alapján a kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Felhívom figyelmüket, hogy a kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének, azaz 100 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

Most a döntéshozatal következik. Megkérdezem tehát a tisztelt Házat, elfogadja‑e a T/8196. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását az előterjesztői indítvány szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 142 igen szavazattal, 25 nem ellenében, tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott döntésünknek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására 17 óra 26 percig van lehetőség. A törvényjavaslat összevont vitájára a holnapi ülésnapon a határozathozatalokat megelőzően első napirendi pontként, az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a holnapi ülésnapon kerül sor.

A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény sportrendezvények biztonságával összefüggő módosításáról szóló T/7832. számú törvényjavaslat bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitájára, továbbá az összegző módosító javaslatról való döntésre és a zárószavazásra ma kezdődő ülésünkön ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja‑e napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosításokkal. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Bejelentem, hogy az előbbiekben elfogadott házszabálytól eltérés alapján az előterjesztéshez a módosító javaslatok benyújtására további egy óra áll rendelkezésre, tehát 15 óra 27 percig lehet ezeket benyújtani.

Személyi javaslatról való döntésre a mai napon nem kerül sor.

Most előterjesztések tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik.

A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/7825. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el.

Tisztelt Ház! Először megadom a szót az előterjesztőnek ötperces időkeretben. Staudt Gábor kíván szólni. Parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon fontos javaslat van a tisztelt Ház előtt. (Több képviselő beszélget, illetve távozik az ülésteremből. ‑ Folyamatos zaj.) Az Igazságügyi bizottság nem támogatta azt, hogy a parlament foglalkozni tudjon ezzel a témával. Úgyhogy annak ellenére, hogy itt mindenki félig felállva távozik a teremből, annak ellenére megpróbálom kifejteni, hogy miért gondoljuk azt, hogy ennek a Btk.-módosításnak az Országgyűlés elé kellene kerülnie.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közelmúltban történt… (Folyamatos zaj. ‑ Köz­beszólások a Jobbik soraiból: Állj meg!) Elnök úr, ha tudna egy kis (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Állítsa vissza az órát, elnök úr! ‑ Az elnök csenget.) nyugalmat biztosítani.

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, akik halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt távoznak a teremből, ezt tegyék minél rövidebb idő alatt és minél nagyobb csendben. Képviselő úr, tegyünk egy próbát, termé­szetesen az időt beszámítjuk.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztett javaslat (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) a „fagyállós borosgazda” ügy néven elhíresült esetre próbál reagálni. Bár el kell mond­jam önöknek, hogy nem csak erre az esetre alkal­maz­ható, tehát nem arról van szó, hogy egy esetre sze­retnénk Btk.-módosítást kezdeményezni. Arról van szó, hogy ez az ügy egy olyan rendszertani hibát tárt fel, amit jogalkotóként is meg kell oldanunk. Emlékeztetném önöket, hogy a borosgazda 7 évet kapott első fokon, és a bíróság azt is meglebegtette, hogy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lenne az ügy.

(14.30)

Itt felmerült az előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölés lehetősége is.

Úgy gondolom, ha ilyen ítéletek születhetnek, akkor a jogszabálynak is rossznak kell lennie, márpedig a jogszabályok, úgy tűnik, nem jók, hiszen ebben az ügyben, bár még nem jogerős az ítélet, és egyéb ügyekben láthattuk, hogy a törvények megváltoztatása kell ahhoz, hogy teljesen egyértelmű legyen mindenki számára, hogy aki megvédi a tulajdonát, illetve akinek a tulajdona területén egy betolakodó, egy betörő (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) ‑ kö­szönöm, elnök úr ‑ sérelmet szenved, akkor ezt a betörőnek kelljen elszenvednie, és ne annak, aki a tulajdonában van, illetve a tulajdonát védi.

Nem lehet életfogytig tartó börtönbüntetéssel fenyegetni azokat az embereket, ijesztgetni azokat, akik a tulajdonukat meg szeretnék védeni. A világon sokféle módszer van: van, ahol az állam azt mondja az állampolgárainak, hogy ne tartsanak fegyvert, ne védjék meg magukat, viszont megvédi őket az állam, és vannak olyan helyek is, ahova az állam nem tud elérni, és azt mondja ebben az esetben, hogy nem tudlak megvédeni, viszont a lehetőséget megadom, hogy a saját területedet megvédd. Magyarországon egy ilyen speciális helyzetet találhatunk, amikor az állam sajnos nem védi meg az állampolgárait, de ha ők ezt megteszik az állam helyett, akkor nagyon súlyos büntetéseket helyeznek kilátásba.

A bizottsági vita során az is kiderült számomra, hogy ha valakinek jó ügyvédje van, akkor a hasonló eseteket megúszhatja, de nem gondolom, hogy az lenne a megoldás, hogy akinek viszont nincs pénze megfelelő ügyvédre, akkor az súlyos börtönbüntetés elé nézhet.

Ahogy elmondtam, a beterjesztett indítványunk nemcsak a fagyállós borosgazda esetére alkalmazható; azt az üzenetet hordozza, hogy ne annak kelljen félni, aki a saját területén belül vagy védekezik, vagy a saját, általa tulajdonolt eszközök okoznak a támadónak a sérelmet. A konkrét javaslatunk arra vonatkozik, hogy ne legyen büntethető az, akinek a magánlakásában, illetve egyéb bekerített helyiségében, illetőleg az ezekhez tartozó szintén bekerített területen tartott eszköz okoz a jogtalan támadónak olyan sérelmet, ami a jogtalan támadás nélkül nem következett volna be.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem a megelőző védelmi eszközök telepítéséről van szó, hanem arról az esetkörről, amikor valaki például egy pálinkásüvegben hígítót tart ‑ mert miért ne tehetné meg a saját területén ‑, vagy valaki kiszerelte a gépjárművéből a féket, akkor ne kelljen azon aggódni, hogy ha valaki betör hozzá, ellopja a gépjárművét, és utána valamiféle, akár halálos balesetet szenved, akkor neki kelljen azon aggódni, hogy esetleg valaki azt akarja bizonyítani, hogy ő azért szerelte ki a féket abból a gépjárműből, mert elege lett abból, hogy mondjuk, az előző gépjárműveit ellopták, és így próbált a támadóknak üzenni. Lehet, hogy egyébként nem ez volt a szándéka, de a félelem és az aggódás felütheti a fejét abban az esetben, hogy mi történik, ha én a saját területemen, a saját bekerített területemen nem úgy helyezek el egy eszközt, vagy különböző ‑ és nem védelmi eszközökről beszélünk - esz­közök egy jogtalan támadónak milyen sérelmet okozhatnak, és eljuthatnunk oda, hogy annak kell táblákat kihelyezni a saját területén belül, aki nem akar hosszú, akár életfogytig tartó börtönbüntetések elszenvedője lenni.

Ezt meg kell változtatni, ez a javaslat erre alkalmas. Ha módosító javaslatokat kívánnak beterjeszteni, állunk elébe. Azt szeretnénk, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére ezt a nagyon fontos javaslatot, és születhessen döntés, hogy ezeket az ügyeket meg tudjuk előzni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy‑egy képviselő kétperces időkeretben ismertetheti az álláspontját. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két percben valószínűleg nehéz összefoglalni azt a közel egyórás vitát, amit az Igazságügyi bizottságban folytattunk erről az ügyről.

Annyit tudok mondani önöknek, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja azért nem támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, mert az több gondot okoz, mint amennyit megold. A Staudt képviselő úr által ismertetett javaslat gyengesége, hogy valójában egy olyan magatartást akar büntetlenné tenni, ami egy szándékos magatartás, egy szándékos, mondjuk úgy, a károkozónak vagy inkább a támadónak sérülést okozó magatartás. A büntető törvénykönyv, amelyet az Országgyűlés 2012-ben elfogadott, részletesen tartalmazza a jogos védelemre vonatkozó szabályokat, ezek körében van lehetőség az előzetes jogos védelemre vagy megelőző jogos védelemre, de olyan körülmények között van erre lehetőség, amennyiben ez a védekező eszköz nem okoz halált, tehát nem az élet kioltására alkalmas eszköz. Tehát lehet védekezni a jogtalan támadás ellen.

Mint ahogy ismert önök előtt, az elfogadott új büntető törvénykönyvben míg a személy elleni támadás esetén kifejezetten a törvény megfordítja a bizonyítási terhet, és bizonyos esetekben a vádemelés során kellene a vádlónak azt bizonyítania, hogy a védekező nem volt életveszélyben, ebben az esetben itt a javait védi a megtámadott személy, ebben az esetben viszont az egy alapvető szabály, hogy a támadónak a halálát nem okozhatja a védekező eszköz. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ebben egyezett meg az Országgyűlés többsége 2012-ben. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Apáti István képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Számos erkölcsi és filozófiai kérdést vet fel ez a javaslat, annál is inkább, hiszen Magyarországon ma úgy áll a helyzet, hogy sok esetben a rendőrség nem képes megvédeni a magyar állampolgárokat, nagyobb részben önhibáján kívül, de természetesen szakmai problémák azért felmerülnek. Nem arról van szó, hogy minden személy mellé vagy minden ház elé rendőrt kellene állítani, ez nyilvánvalóan lehetetlen lenne még egy sokkal jobb állapotú országban is, hanem arról van szó, hogy mit tehet az állampolgár az őt ért jogtalan támadásokkal szemben, akár őt vagy mást érő életveszély és testi épség vonatkozásában vagy a vagyona elleni támadás esetén.

Ha a rendőrség nem tudja megvédeni, akkor az államnak más eszközöket kellene foganatosítani vagy rendszeresíteni, ugyanakkor az állam feloszlatja vagy megtesz mindent annak érdekében, hogy feloszlassa azokat a szervezeteket, amelyek a közbiztonság javításában bizonyítottan hatékonyan lennének képesek közreműködni. Akkor mi marad, tisztelt képviselőtársaim? Mi az állam elvárása? Mi a kormány elképzelése? Kötözzük le magunkat az íróasztalunkhoz, előtte még tegyünk le az asztalra egy borotvaéles kést, és akkor várjuk azt, hogy sorsunk beteljesedik oly módon, hogy az éppen arra járó bűnöző majd el is vágja a torkunkat? Ez nyilvánvalóan nem járható út, nyilvánvaló, hogy az embereknek meg kell adni a valódi jogos védelem lehetőségét. És azért sem igaz az, amit Répássy képviselő úr elmond, mert az egy téves értelmezésen alapul, a bizottságban is lefolytattuk már ezt a vitát, hiszen amiről ön beszél, tisztelt képviselő úr, az az elkövetés időpontjához, helyszínéhez, az elkövetők számához és az elkövetéshez használt eszközökhöz igazodik. Az, amiről ön beszél, amikor eleve egy jogtalan behatolást az élet ellen irányuló támadásként kell értelmezni, este tíz és reggel hat óra között igaz, akkor igaz, ha legalább hárman támadják meg a sértettet, akkor igaz, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve, vagy éppen a lakóházába mennek be. Na most, mi történik akkor, ha más helyszínen, más időpontban, más elkövetői létszámmal, más elkövetési körülmények között éri jogtalan támadás a magyar állampolgárokat?

Nagyon kevés olyan eset van, amikor azt mondjuk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy az amerikai példa a követendő; ez esetben azt mondjuk, hogy igenis az amerikai példa lenne a követendő. Minden kárt (Az elnök ismét csenget.), veszélyt és kockázatot a bűnöző viseljen ‑ nehogy már a magát megvédő magyar állampolgárnak kelljen előzetes letartóztatásba kerülnie, többéves börtönbüntetéstől tartania! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy több mint egyórás vitát folytattunk le erről az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, ezt két perc alatt nem lehet megismételni, már az érveket sem.

Nem fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot, részben azért, mert Apáti képviselő úrnak egyébként tényszerűen nincs igaza, amikor azt mondja, hogy máskor jogos védelmi szituációba nem kerülhet valaki. Tisztelt képviselő úr, bármikor, amikor jogtalan támadás fenyeget valakit, abban a pillanatban napszaktól, élethelyzettől és minden mástól függetlenül jogos védelmi helyzet áll fenn, és az elhárító magatartás lehetősége adott.

Ha megnézzük szakmai szempontból ezt a javaslatot, akkor szintén problémákkal szembesülünk, hiszen ahogy Staudt képviselő úr nagyon helyesen elmondta, ez sem nem jogtalan támadás vagy az azt közvetlenül megelőző helyzet, sem pedig nem megelőző jogos védelem.

(14.40)

Hát akkor micsoda, tisztelt képviselőtársaim?! Pontosan az ezzel a probléma, hogy nem illeszthető be sem a jogos védelem körébe, sem a megelőző jogos védelem körébe, ez esetben pedig nincsen másról szó, mint egy jogellenes bosszúról.

Ahhoz pedig, hogy valaki a betörőt, illetve az őt ért sérelmet büntetlenül meg tudja bosszulni, semmilyen társadalmi érdek nem fűződik. Ahhoz fűződik társadalmi érdek, hogy az ilyen cselekményeket a rendőrség hatékonyabban tudja megelőzni; ahhoz fű­ződik társadalmi érdek, hogy egyébként a táma­dáselhárításhoz szükséges eszközöket biztosítani lehessen az állampolgárok számára; ahhoz fűződik társadalmi érdek, hogy a közbiztonság javítását más módon is elősegítsük, de ahhoz, hogy a bosszút jogszerűvé varázsoljuk, ahhoz biztos nem. Egyetértettünk abban, és most is egyetértünk abban, hogy alapvetően a jogtalan támadónak kell a kockázatot viselni, ezért is került ki például az arányosság a tervezett új büntető törvénykönyvből, ezzel minden párt egyetértett.

Én azt gondolom, hogy a mostani szabályozás értelmében bizony lehetőség van a hatékony táma­dáselhárításra. Ez az új bosszútörvény biztos, hogy nem fogja ezt jobban elősegíteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván‑e még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Staudt Gábor képviselő urat, kíván‑e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót kettőperces időkeretben.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy Róbert képviselőtársamat nagyra becsülöm, de az a gond, hogy úgy tűnik, nem olvasta el megfelelően a javaslatot, és nem figyelt arra sem, amit mondtam, hiszen itt nem szándékos magatartásról van szó, nem, amikor valaki szándékosan akar valakinek halált okozni, és nem is a megelőző védelmi eszközről van szó. Nem erről van szó, arról van szó, hogy a jogtalan támadó használja azt az eszközt, amit én kint hagyok a saját portámon, ha szabad így fogalmaznom. És bizony… (Dr. Bárándy Gergely: Ez most se büntethető!) Igen, elméletileg nem lenne büntethető, és ezt Bárándy képviselőtársamnak mondanám, és mégis; ilyen nincs, és mégis van, szokták mondani. Ha viszont a bíróságok vagy az ügyészség, vagy bárki más rosszul tudja alkalmazni a jogszabályokat, és ez sorozatos, akkor a jogalkotónak egyértelműbbé kell tenni azt, hogy mi az ő célja.

És egyébként Bárándy képviselőtársam jó irányba kapiskált abban, hogy ez egy új kategóriát jelentene. Lehet, hogy ezt máshová kell bepasszintani a Btk.-ba. Tehát én abban benne vagyok, hogy ne ebbe a szakaszba kerüljön be, de azt, hogy egy hasonló szabályra szükség van, ezt látjuk. És itt nem a bosszúról van szó, arról van szó, hogy ha aktívan ‑ ha valaki bemegy betörőként és matat az ember dolgai közt, tehát nem egy medvecsapdáról van szó, ami, ha odanyúl, akkor a kezét levágja vagy épp sérelmeket okoz, hanem az ő matatásának, betörésének, jogtalan viselkedésének a következményeit neki kelljen viselnie.

Ha elméletileg egyetértünk az iránnyal, akkor lehet olyan szabályozást alkotni, lehet módosító javaslatokat beterjeszteni, meg tudjuk oldani, és ígérem, hogy mi is az irányt és a célt fogjuk irányadónak tartani. De ha eleve nincs köztünk egyetértés abban, hogy a probléma adott, a jelenlegi jogszabályok ezek szerint nem elég konkrétak ahhoz, hogy megfelelő módon alkalmazzák a bíróságok, és nekünk törvényalkotókként kell valamit tenni, akkor azt kell mondjam, hogy önök az emberekkel mennek szembe és azzal, amit az emberek tapasztalnak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

Felszólalások:   39   39-50   51-60      Ülésnap adatai