Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája. Németh Szilárd István... (Folyamatos zaj a Jobbik soraiban. - Csenget.) Kérem szépen képviselőtársaimat, vagy a folyosón folytassák, vagy pedig csöndesen figyeljék az ülést.

Németh Szilárd István, Rogán Antal fideszes képviselők önálló indítványa T/13629. számon a hálózaton elérhető. Az elfogadott házszabálytól való eltérésnek megfelelően a vita során az időkeretek a következők: előterjesztő 10 perc, a kormány időkerete 5 perc, a bizottsági előadó 5 perc, az egyes képviselőcsoportok időkerete 30 perc, a független képviselők időkerete összesen 8 perc, az előterjesztői viszonválasz 10 perc.

Megadom a szót elsőként Németh Szilárd Istvánnak, a javaslat előterjesztőjének, 10 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap hallhattuk Orbán Viktor miniszterelnök úr felszólalásában, hogy a jövő legfontosabb feladata a rezsicsökkentés folytatása és megvédése az ország számára. Nos, ezzel a célkitűzéssel összhangban a törvényjavaslat biztosítani kívánja a rezsicsökkentések harmadik hullámának megvalósítását, valamint az ehhez kapcsolódó fogyasztói jogok és lehetőségek kiszélesítését. 2010-ben mi, magyarok fizettük a legmagasabb díjat a lakossági gázszolgáltatásért és a második legmagasabb díjat a lakossági villamosenergia-szolgáltatásért, amelynek következtében a családok havi kiadásainak igen jelentős részét tették ki a lakásfenntartással járó rezsiköltségek.

A magyar államnak alapvető kötelessége, hogy a Gyurcsány-koalíció idején drasztikus mértékben, 15-ször megemelt lakossági rezsiterheket az európai átlagnak megfelelő árszínvonalra csökkentse. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy ezután a magyar családoknál maradjon több pénz. Ezen célok elérése érdekében 2013. január 1-jétől, illetve 2013. november 1-jétől csökkentettük a háztartási energiaellátás árait. Így került sor a gáz, a villany, a távfűtés 20 százalékos, a továbbiakban a víz, a csatorna, a palackos gáz, a szennyvízszippantás, a szemétszállítás legalább 10 százalékos árcsökkentésére. 2013. november 1-jén, a rezsicsökkentés második körénél elértük, hogy Magyarország megközelítette az általunk európai átlagnak jelzett árakat. Erre most a harmadik rezsicsökkentés során teljes terjedelmében sor kerül, Magyarországon az emberek április 1-jétől európai átlagárat fognak fizetni.

Azonban a rezsicsökkentés politikáját továbbra is folyamatos támadások érik, elsősorban Brüsszelből, ezért kötelességünk az erre vonatkozó előírásokat törvényben, a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni. Hiszen a brüsszeli bürokraták, akik a hazai baloldallal egyetemben a multinacionális vállalatok fogságában vannak, és azok érdekérvényesítői, bármire képesek azért, hogy meggátolják a rezsicsökkentést. A Fidesz-KDNP-frakció azonban elhatározta, hogy tovább folytatja a rezsicsökkentést, mégpedig ennek a harmadik ütemét úgy valósítja meg, hogy április 1-jétől a gáz árát 6,5 százalékkal, szeptember 1-jétől az áram árát 5,7 százalékkal és október 1-jétől, a fűtési időszakra a távhőszolgáltatás árát 3,3 százalékkal kívánjuk csökkenteni.

(14.50)

A törvényjavaslat kiterjeszti a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre, például a nyugdíjasotthonokra is, valamint azon háztartásokra is, ahol a közszolgáltató, bár véleményem szerint jól felfogott érdeke ez lett volna, de nem érvényesítette a rezsicsökkentést a bérlakások tekintetében. Ez elsősorban a hulladékgazdálkodást és a víziközmű-szolgáltatást érinti.

A törvényjavaslatban továbbá számos fogyasztóvédelmi problémára megpróbálunk javaslatot tenni. A közszolgáltatók bármit megtehettek eddig a fogyasztókkal. A fogyasztóvédelmi rendszerünk teljes egészében megerősítésre vár. Ezen tájékoztatási kötelezettség részeként például Európában elsőként és egyedülálló módon a fogyatékkal élők részére biztosítani szeretnénk a könnyen érthető, azonos adattartalommal rendelkező számlakimutatást. Ez azt jelenti, hogy a vakok és gyengénlátók, az ő érdekvédelmi szervezeteikkel egyeztetve, ezentúl dönthetnek arról, hogy Braille-írással nyomtatott számla formájában vagy pedig elektronikus számlán kérik a szolgáltatójuktól a fogyasztásra vonatkozó adatot, illetve a fizetési meghagyásoknak az értesítését.

Továbbá ebben a törvényjavaslatban a devizahitelekkel kapcsolatos előírásokra is szert teszünk. Jól tudjuk, hogy 2003 és 2010 között, a Gyurcsány-koalíció idején hogyan hajtották be az embereket ebbe a devizaalapú adósságcsapdába. Habár akkor is már számos figyelmeztetés érkezett az egykori kormányok részére erről a rossz pénzügyi termékről, ennek ellenére sem a Magyar Nemzeti Bank, sem pedig az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, sem pedig az akkori, Gyurcsány és Bajnai Gordon vezette kormányok nem tettek semmit, sőt ellenkezőleg: bátorították ezt a fajta hitelezési formát. Így nemcsak az ország, az államháztartás, nemcsak az önkormányzatok, hanem a magyar polgárok, a magyar családok is teljes egészében eladósodtak.

Mi több lépésben adtunk arra lehetőséget, hogy segítő kezet nyújtsunk a polgároknak. Az egyik volt a végtörlesztés intézménye, amelyet 170 ezren vettek igénybe; illetve az árfolyamgát, amit tavaly novemberben a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára kibővítettünk, megszüntettük azokat az adminisztratív korlátokat, amelyek az árfolyamgátba való belépést egyébként az addigiakban akadályozták, ebben már 180 ezren vesznek részt; és mintegy 15 ezer háztartásban a Nemzeti Eszközkezelő már megkötötte a szerződéseket. Emiatt van szükség arra, hogy ebben a törvényjavaslatban éljünk azzal, hogy akik már beléptek az árfolyamgát rendszerébe, azokat köteles a bank tájékoztatni arról, hogy az árfolyamgáttal mennyi pénzt spóroltak meg. Az első ilyen tájékoztatási kötelezettség március 20-án lép életbe, és onnantól kezdve minden negyedévben kell tájékoztatni az ügyfeleket.

Most, hogy látjuk a forintnak ezt a zavaros le-föl mozgását, inkább fölfelé való mozgását, szeretném felhívni a figyelmet a jogszabály másik előírására, amely nemcsak azt mondja, hogy az eddig belépőket tájékoztassák, hanem azokat is, bármennyire is furcsa ez nekünk, nagyon sokan még nem tudnak arról, hogy van ez az árfolyamgát rendszere, egész egyszerűen a hitelező bankjuk erről nem tájékoztatta őket, most ezt a tájékoztatási kötelezettséget is előírjuk. Tehát a banknak minden ügyfelet, aki jogosult az árfolyamgátba belépni, de még nem lépett be, tájékoztatni kell.

A pénzügyi rezsicsökkentés második lépéseként van még egy nagyon fontos dolog, amit a törvényjavaslatban előírtunk. Tavaly döntöttünk arról itt közösen a parlamentben, hogy mindenki, akinek folyószámlája van, és természetesen a 16. évét betöltötte, magyarországi lakhellyel rendelkezik vagy magyar állampolgár, megkapta azt a lehetőséget, hogy havonta kétszer maximum összességében 150 ezer forintig hozzájuthasson díjmentesen, ingyenesen a saját pénzéhez. Ezt megpróbálták többféle módon kijátszani a bankok, most előírjuk a bankoknak, hogy nem lehet az automatát 30 ezer vagy 50 ezer forintos egyszeri kiadásra korlátozni, hanem a legalsó plafon 75 ezer forint, amit meghatároztunk. Bízunk benne, hogy törvény nélkül is ment volna, mert a Bankszövetség ugyan bevállalta ezt, de azért mi ezt megsegítjük még egy olyan előírással, hogy a Nemzeti Bankról szóló törvény 7. §-ában - ugye most már a felügyeleti jogokat, illetve a bírságolás lehetőségét is a Nemzeti Bank látja el - 500 millió forintos bírsághatárra emeljük az ezt megszegő bankkal szembeni eljárást.

A törvényjavaslatban még részletezzük a jegyzők társasházak és szövetkezeti lakások felett gyakorolt törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat, ezeket pontosítanunk kellett. Erről is döntöttünk már tavaly, de nem voltak teljes egészében szabályozva ezek a pontok.

Kedves Képviselőtársak! Arra kérek mindenkit, hogy párthovatartozás nélkül, a magyar családok életének megkönnyítése és a magyar fogyasztók érdekének határozott védelme érdekében döntsünk, és támogassuk a harmadik rezsicsökkentést, illetve az ebben a törvényjavaslatban foglaltakat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A polgári kormány 2010 őszén első intézkedései között befagyasztotta a lakossági árakat, akkor erre volt erőnk és lehetőségünk, majd 2012-ben megindította azt a folyamatot, amely a családok vásárlóerő-paritáson mért rezsikiadásait legalább az európai átlagnak megfelelő szintre süllyeszti. Az Unió tagállamai közül ugyanis a magyar családok fizették a legmagasabb díjat a lakossági gázszolgáltatásért és a második legmagasabb díjat a lakossági villamosenergia-szolgáltatásért még 2010-ben.

Ezen célok elérése érdekében elsőként 2013. január 1-jétől, majd 2013. november 1-jétől csökkent a lakossági gáz, a villamos energia és a távhőszolgáltatás díja összesen 20 százalékkal, emellett 2013. július 1-jétől 10 százalékkal csökkent az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás, a PB-gáz, a kéményseprés, a hulladékszállítás, valamint a szennyvízszippantás díja, tehát gyakorlatilag a magyar háztartások mindennapjait terhelő költségek. A banki szolgáltatások vonatkozásában pedig, ahogy az előbb az előterjesztő már említette, 2014. február 1-jétől havi két alkalommal 150 ezer forintig biztosított az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége.

A lakossági rezsicsökkentés harmadik lépéseként az energiaárak várható alakulását, illetve a rendszerben meglévő tartalékok gondos elemzését követően, mind az energia árának megfizethetőségét, mind az ellátásbiztonságot, mind a megfelelő fejlesztési lehetőségeket is figyelembe véve, 2014. április 1-jétől a gáz 6,5 százalékkal, szeptember 1-jétől a villamos energia 5,7 százalékkal, október 1-jétől a távhőszolgáltatás ára 3,3 százalékkal tovább csökken a kormány döntésének megfelelően.

A törvényjavaslat kiemelten kezeli a fogyasztókra vonatkozó rendelkezések pontosítását és szélesebb körű megvalósítását. A fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében - ismereteim szerint Európában elsőként - e javaslat megteremti az akadálymentes számla lehetőségét, ennek megfelelően a jövőben a közműszámlák akár Braille-írással, akár az elektronikus számlának szoftverrel történő felolvasása útján közvetlenül juthatnak el az érintettekhez. Ez egyébként sajnálatos módon sok százezer embert érint.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány fontos intézkedésnek tartja a devizaadósok vonatkozásában, hogy a javaslat alapján először az árfolyamgát rendszerébe történő belépésük óta megtakarított teljes összegről, majd pedig negyedéves rendszerességgel az időszakos megtakarításról tájékoztatást kapnak a hitelesek.

A korábbi rezsicsökkentési intézkedések kiterjesztése, fenntarthatósága, stabilitásuk megerősítése érdekében is fontos rendelkezéseket tartalmaz az indítvány.

(15.00)

Így például a pénzügyi rezsicsökkentés második lépéseként a jövőben a bankoknak az ingyenes készpénzfelvétel minden feltételét biztosítaniuk kell annak érdekében, hogy 150 ezer forint havonta két alkalommal az automatákból hozzáférhető legyen, mint ahogy azt az előterjesztőtől előbb hallottuk.

A víziközmű-szolgáltatásokra és a hulladék-közszolgáltatásra vonatkozóan a törvényjavaslat kiterjeszti a rezsicsökkentést azokra a természetes személyekre, akik korábban azért nem részesülhettek abból, mert a közszolgáltatókkal nem álltak közvetlen kapcsolatban. Többször előfordul ugyanis, hogy a folyamatba, pontosabban a szerződéses láncba egy másik szereplő is beékelődik, különösen az önkormányzati vagy a szolgálati bérlakásban élő fogyasztók esetében. Ilyenkor a közszolgáltató a közbeékelődő személlyel, jogi személlyel, általában az önkormányzattal áll kapcsolatban, amelyekre a 10 százalékos díjcsökkentés hatása nem terjed ki. A javasolt módosítás a rezsicsökkentést a fentieken túl a víziközmű-szolgáltatás, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre is kiterjeszti. A rezsicsökkentés politikáját mind esetenként az ellenzéktől, mind a Brüsszelből érkező támadásoktól meg fogjuk védeni. A magas európai energiaárak bizonyítékai annak, hogy ezen a területen egy állami beavatkozás, állami részvétel nélküli verseny nem képes a társadalom és a gazdaság számára egyaránt elfogadható árszintet kialakítani.

Nem véletlen, hogy Európában 17 ország vezetett be vagy fontolja meg hasonló intézkedések bevezetését, és nem véletlen, hogy épp a közelmúltban értesültünk arról, hogy az Európai Unió ezeket az országokat kvázi előzetesen figyelmeztette, és mindenfajta szankciót kilátásba helyezve igyekszik ettől a magatartástól elriasztani őket Magyarországhoz hasonlóan.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az indítványban szereplő intézkedések szükségesek a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzéséhez és a soron következő lépések meghatározásához. Ezek között a soron következő lépések között engedjék meg, hogy külön is kiemeljem a közmű-szolgáltatási törvényt, amelynek az előkészítése, kimunkálása folyamatban van, és nagyon bízom benne, hogy a kormány a novemberi első olvasatban történő tárgyalás után ezt a közeljövőben ismét napirendre tűzi, és a soron következő Országgyűlés egyik első intézkedései között fog szerepelni ennek megtárgyalása.

Kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, elnök úr, a türelmet. (Németh Szilárd István tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, folytatjuk ülésünket.

A gazdasági és informatikai bizottság előadója Koszorús László képviselő úr, a bizottság alelnöke, parancsoljon!

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottság tegnapi ülésén megvitatta az előttünk fekvő javaslatot. Amint azt meg is állapítottuk, és mint az közismert, a rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatban már harmadik fordulóra tesz javaslatot az előterjesztés. Ebben szintén a háztartási energiaárakat szeretnénk tovább csökkenteni. Április 1-jétől a gáz árát 6,5 százalékkal, szeptember 1-jétől a villany árát 5,7 százalékkal és október 1-jétől, a fűtési időszakra a távfűtés, távhő díját pedig 3,3 százalékkal javasolja az előterjesztés csökkenteni.

A gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot, hiszen nonszensznek tartjuk, hogy Európában a magyar háztartások fizetik az egyik legtöbbet a rezsi területén, úgyhogy köszönjük Németh Szilárd képviselő úrnak, hogy előterjesztését a gazdasági bizottság elé hozta, és köszönjük Fónagy János személyében, hogy a kormány mindig is nyitott a rezsicsökkentés irányában. Úgyhogy a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta, bízom benne, hogy az Országgyűlés szintúgy támogatni fogja.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók 30-30 perces, valamint a független képviselők mindösszesen 8 perces időkeretben történő felszólalására fog sor kerülni.

Megkérdezem, hogy képviselőtársaim közül kíván-e valaki ezzel élni. Igen, elsőnek megadom a szót a Jobbik-képviselőcsoportból Szilágyi György képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezt a törvényt, és támogat minden olyan törekvést, ami az emberek életét megkönnyíti, ami az embereknek megtakarításokat jelent. De azt is hozzá kell tennem, hogy mi nem kampánycélokból támogatjuk az ilyenfajta törvényeket, nem kampánycélból támogatjuk a rezsicsökkentést, hiszen 2010-ben a választások után, amikor még nem volt kampány, a Jobbik Magyarországért Mozgalom már akkor azt mondta, hogy ebben a jelenlegi rendszerben 30 százalékos rezsicsökkentés benne van. Vissza lehet nézni a nyilatkozatainkat, a javaslatainkat, akkor megmondtuk, hogy 30 százalékos rezsicsökkentés lehet. Önök akkor azt mondták, hogy ez elképzelhetetlen. Lám, most ott tartunk, hogy 30 százalékos lesz a rezsicsökkentés.

Ráadásul azt is elmondtuk ebben az időszakban, hogy vétek bent hagyni azoknak a külföldi cégeknek elsősorban ezt a pénzt, akik extraprofitot vesznek ki belőle, hiszen az előző kormányok nemcsak hogy extraprofitot hagytak, hogy kivegyenek ezek a cégek, hanem még garantálták is ezt az extraprofitot. Tehát én azt mondom, hogy önök hagyták három évig ezeket a külföldi cégeket, hogy továbbra is az emberek kárára extraprofitot vegyenek ki a rendszerből, és majd, amikor közeledtek a választások, akkor megjelentek a rezsicsökkentés gondolatával, hiszen 2013 januárjától foglalkoznak ezzel a résszel. Itt is felmerül az a kérdés, hogy nem kellene-e esetleg az embereknek valamilyen kártérítést fizetni ezért a három évért, amiért ezeket a magasabb rezsidíjakat kellett fizetniük.

Aztán az is egy nagyon fontos kérdés, itt csak két dolgot emelnék ki ebből a törvényjavaslatból, amit kicsit csúsztatásnak érzek, sőt választ is szeretnék rá kapni. Az egyik, hogy most nagyon helyesen egyébként, ha már hoztak egy ilyen törvényt, akkor megpróbálják meggátolni a bankokat abban, hogy az emberekre terheljék a készpénzfelvételnek a díját, hogy ellehetetlenítsék, hogy az emberek két alkalommal 150 ezer forint erejéig ingyenesen vehessék fel a készpénzt. De elfelejtik azt elmondani, hogy miért is kell az embereknek fizetniük a készpénzfelvételért elsődlegesen. Azért, mert önök bevezették a tranzakciós illetéket. Amikor azt a tranzakciós illetéket bevezették, felhívtuk rá a figyelmet, hogy a bankok rá fogják terhelni az emberekre. Azt mondták, hogy nem, majd önök megakadályozzák. Bebizonyította az idő, hogy nem tudták megakadályozni, tehát most elvileg egy olyan adóformában adnak az embereknek valamilyen szintű könnyítést, amit önök vezettek be. Igaz, hogy nem közvetlenül az emberekre terhelték ezt az adót, hanem először a bankokra, majd a bankok továbbhárították az emberekre, és most önök azt mondják, hogy mekkora könnyítés lesz, hogy egyébként 150 ezer forintig fölvehető ez az összeg.

A másik, amit itt el kell mondani, az árfolyamgát kérdése, ami szóba került már, és a devizahitelesek kérdése. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szintén 2010-ben már megmondta, hogy hogyan lehetne megoldani a devizahitelesek problémáját. Önök nem hittek nekünk, folyamatosan más módszerekkel próbálkoztak, eljutottunk teljes mértékben idáig, most már az árfolyamgátig.

Az árfolyamgáttal egy probléma van, ezt is támogatjuk egyébként, a kérdés csak az, hogy vajon betartják-e önök az ígéretüket az árfolyamgáttal kapcsolatban. Hiszen, hogyha már Németh Szilárd hivatkozott Orbán Viktor beszédére, akkor tegnap azt is hallhattuk Orbán Viktortól, hogy ő azt mondta, hogy azért javasolja az embereknek, hogy nyugodtan lépjenek be az árfolyamgát rendszerébe, mert ez a későbbiek folyamán semmiféle hátrányt nem fog jelenteni nekik akkor, hogyha valami más kedvezményeket kíván a kormány bevezetni, hogyha más megállapodásra jut a bankokkal, akkor nem fogják kizárni ezeket az embereket ezekből a megállapodásokból, nem fogja kizárni magát eleve a devizahiteles azzal, hogyha belép az árfolyamgát rendszerébe. A kérdés csak az, hogy ezt ki tudja garantálni. Tehát milyen garancia van arra, hogy most belép bármelyik devizahiteles az árfolyamgátba, és utána, amikor egy másik lehetősége lenne arra, hogy a devizahitel-csapdából megszabaduljon, akkor igénybe veheti-e ezt a másik lehetőséget.

És az is egy lényeges kérdés, mert meggyőződésünk, teljesen mindegy, hogy mit mond a Kúria véleményem szerint, meggyőződésünk, hogy ez a szerződés, ezek a devizahitelek hibás termékek voltak. Igenis, a szocialista kormány hagyta, hogy ebben az országban az állampolgárok eladósodjanak, hagyta, hogy a bankok meggazdagodjanak, hagyta, hogy olyan, szintén extraprofitra tegyenek szert, amire nem tehettek volna szert, és hagyta, hogy a magyar lakosság nagy része adósságcsapdába kerüljön.

(15.10)

Véleményünk szerint ezt nem szabadott volna hagyni. Elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán bármikor perek lehetnek ebben az ügyben. Kérdés megint, hogy mondjuk, az árfolyamgátba lépés mennyiben fogja ezt befolyásolni.

Lenne egyetlenegy kérdésem: az akadálymentes számla bevezetésénél az lenne a kérdésem, hogy mi indokolja azt, hogy 2014. augusztus 1-jétől vezetik be a villamosenergia- és a gázszolgáltatóknál és 2015. augusztus 1-jétől a többi szolgáltatónál. Tehát van-e ennek valami technikai akadálya, hogy nem lehet egyszerre bevezetni, mondjuk, 2014 augusztusában, vagy pedig más indokolja? Erre szeretnék esetleg választ kapni önöktől.

Elhangzik még az - szintén az általános indoklásnál -, hogy az a kormány célja, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre csökkentse a rezsidíjakat. Ennek is maximálisan örülünk. Azért örülünk neki, mert ebből tovább tudunk majd építkezni, hiszen az elkövetkezendő Jobbik-kormánynak pedig az lesz a célja, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre emelje a béreket. Ha ez a kettő találkozik egymással, hogy az európai átlagnak megfelelő szinten lesznek a rezsidíjak, és az európai átlag közelében lesznek, mondjuk, Magyarországon egyszer a bérek, akkor elmondhatjuk azt, hogy valóban segítettünk az embereknek, akkor elmondhatjuk azt, hogy valóban minőségi változást tudtunk az emberek életében biztosítani, és úgy gondolom, ez lenne mindannyiunk legfőbb célja, hogy a Magyarországon élő emberek minél könnyebben és minél boldogabban élhessenek a hétköznapokban, és ne valóban a sárga csekkek nyomasszák őket egész hónapban, hogy vajon miből tudják kifizetni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Ismételten mondom, támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra Apáti István képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Alig vártam, hogy február és újabb parlamenti ülés legyen, mert két fontos kérdést kellene tisztázni. Bármennyire is profin próbálnak ködösíteni, meg tagadják, hogy kampánycélokra használják fel ezt az egyébként tényleg hasznos javaslatot, azért két elszólás, egy direkt és egy indirekt elhangzott december 20-a és a mai nap között. Az egyik az önök egyik államtitkára szájából, miszerint 2014 második felében vagy 2015 elejétől piaci, versenypiaci alapokra kell helyezni a közüzemi díjakat, tegnap pedig a miniszterelnök úr itt nonprofit alapokról beszélt. Úgy gondolom, a kettő szöges ellentétben van egymással. Tehát akkor tisztázzuk ezt a kérdést, ugyanis ez felveti annak a gyanúját, hogy adott esetben a választások után vagy 2015. január 1-jétől ismét emelkedhetnek a közüzemi díjak. De hogy csak egy üres kampányfogásnak minősüljön, nem szeretném, csak inkább biztosítékot akarok kérni arra, hogy később sem fog ez emelkedni. Ennek örülnék.

A másik pedig, amit a frakcióvezetőjük, Rogán Antal mondott néhány nappal ezelőtt, az önök frakcióülése előtt, emlékszem, az hangzott el, hogy leginkább a világpiaci árak alakulása, a világpiaci árak csökkenése, a gáz és az áram árának a csökkenése teszi lehetővé ennek a megalapozottságát - nagyon jó. Rögtön felmerül józan paraszti ésszel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha ne adj' isten, a világpiaci áron akár hamarább, akár később majd növekedésnek indul a gáz és az áram ára, akkor ezek szerint ebben a mondatban implicite az is benne van, hogy akkor meg majd emelkedni fognak a közüzemi díjak? Nyilván a nonprofit jelleggel értünk egyet. Tehát mi abban szeretnénk hinni, amit a miniszterelnök úr mondott tegnap, csak ismerve ezeket a szokásos politikai testcseleket, elég erős a gyanúnk és aggódunk. Emlékszünk a szélsőbaloldali kormányra, a választás előtt áfát csökkentett, a választás után pedig ismét áfát emelt, ezzel jó alaposan becsapta, bepalizta az embereket, ez még egyszer nem fordulhat elő, ezért egyértelmű és világos kinyilatkoztatást kérünk, hogy kell-e attól tartani, hogy akár a közeljövőben, akár később újra emelkedésnek indulhatnak a most lecsökkentett és a Jobbik által is támogatott módon lecsökkentett rezsitételek.

Várom az érdemi választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra az LMP képviselőcsoportjából Szél Bernadett képviselő asszony, frakcióvezető-helyettes következik. Parancsoljon!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én most kifejezetten a fenntarthatóság szempontjából szeretnék közelíteni ehhez a témához, mert azt én világosan látom, hogy a Fidesz-KDNP-nek elemi szükséglete a rezsihazugságról beszélni a kampányban, viszont azt is gondolom, hogy Magyarországnak viszont az az alapvető érdeke, hogy egy fenntartható energiarendszere legyen, és ebbe beletartoznak a fenntartható energiaárak is. Amit itt látunk, a harmadik számú rezsicsökkentés alapvetően megint hozzányúl a társasházakhoz, a lakossági energiaárakhoz, és ismét a számlaképpel foglalkozik.

Amit látunk itt kampányidőszakban, az az, hogy a Fidesz most totálisan ráfókuszált a lépcsőházi kampányra. Erről önök most nem igazán emlékeztek meg a felszólalásaikban, de azt látjuk, hogy durva bírságot akarnak kivetni abban az esetben, ha nem jogszerű a társasházak működése, ezért kérdezem én, hogy például ebbe az is beletartozik-e, ha nem plakátolják ki esetleg a társasházban, a lépcsőházakban az önök által szükségesnek vélt rezsihazugságot. Az látható a törvényben, hogy százezer forinttól ötmillió forintig terjedő bírságot kaphatnak azok a közös képviselők például, akik nem felelnek meg a különböző elvárásoknak. Most már ebbe az elvárásrendszerbe az is beletartozik, hogy ki kell tenni azt, hogy konkrétan mennyi volt a rezsicsökkentés. Na most, önök komolyan gondolják, hogy kampányban ez megengedhető, hogy ilyen módon befenyítve az embereket veszik rá arra, hogy a Fidesz egyik legátlátszóbb hazugságát reklámozzák?

Én ahhoz már rég hozzászoktam, hogy a Fidesz világában semmi sem az, aminek látszik, és nyugodjanak meg abban, hogy a magyar emberek számára is ez teljesen világos. Azt látjuk, hogy önök minden téren megpróbálják az emberek agyát kimosni, és talán az sem véletlen, hogy a mai napon itt, ezen a négynapos tavaszi ülésszak keddi napján egymás után beszélünk először rezsihazugságról, utána pedig a paksi paktumról. Nyilván van összefüggés a kettő között. Ezt sokan látjuk, véljük látni, mivel háttéranyagaink nem nagyon vannak, ezért csak következtetni lehet, de mindenesetre elég érdekes együttállása van itt a dolgoknak.

Azért is érdekes az, amit önök itt most a harmadik rezsicsökkentés címszó alatt behoztak a parlament elé, mert egy olyan konstrukciót választottak, amely a mostani kormányra egyáltalán nem rak terheket, hiszen önöknek most csak a kampányban be kell ígérni mindenféle földgáz-, áram, távhőcsökkentést, majd a következő hónapokra, áprilisra, szeptemberre meg októberre. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ez a jelenlegi kormányra egyáltalán nem ró terheket, max. ígérget, viszont a kampányban ennek a pozitív hatásait le tudják vadászni.

Na most, azért hozzá szeretném tenni ehhez az egész kérdéshez, hogy a távhő mint olyan és az államnak az a része, ami nem paksi áram, az gázzal készül. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy az egész rezsibűvészkedés mögött a gázt kell keresni, mégpedig nagy valószínűséggel egy gázár-megállapodást, és innentől kezdve csak következtetni lehet a dolgok állására, meg mondjuk, lehet nézegetni az orosz portálokat. Amióta Moszkvába utazott Orbán Viktor és csapata, azóta nagyon sok ember itt Magyarországon felhasználja a régi orosz nyelvtudását, mert számos információkhoz csak orosz portálokon lehet hozzájutni. De világosan látszik, hogy ezt a rezsicsökkentést is fizetni kell valamiből. Kérdés az, hogy miből. Mint mondtam, itt a gáznak nagyon fontos szerepe van, és mindannyian tudjuk azt, hogy az oroszokkal hosszú távú gázvásárlási szerződésünk van, amely évente konkrét gázmennyiségekről szól.

Azt is tudjuk, hogy a válság miatt csökkent a fogyasztás, bár erről a tegnap éjjeli vitában sok fideszes elfeledkezett, tehát nyilvánvaló, hogy ennél kevesebb mennyiséget veszünk át az oroszoktól, tehát van egy felhalmozott, át nem vett mennyiségünk, amit viszont rögzített áron a szerződés szerint át kell vennünk. És akkor itt lehet elkezdeni az orosz sajtót olvasgatni, hogy mi történik konkrétan ezekkel a gázmennyiségekkel és milyen áron történik. Van egy lehetőségünk, például az, egy feltételezés, hogy ezt kapjuk most meg, mondjuk, Putyintól az eredetinél olcsóbb áron, de van egy másik lehetőség is, hogy eltekintenek attól, hogy ezt rögzített áron átvegyük, de vehetünk olcsóbban a szabadpiacról. Egy szó mint száz, ha megnézzük ezt az olcsóbb gázt, és megnézzük, hogy mi van a gáztárolókban, mennyi tartalék van, azt kiszámolhatjuk, hogy körülbelül egy évre van tartalékunk gázból, és aztán utána szembe fogunk találkozni a valósággal.

A valóság ugyanis az, hogy a gázár emelkedik a világpiacon, és teljesen nyilvánvaló, hogy önök ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni. A megoldás egyébként ott lett volna, amiről a kormányra kerülésük előtt önök is elég rendesen értekeztek, az energiahatékonyság növelése. A Lehet Más a Politika ezzel kapcsolatban adott is be országgyűlési határozati javaslatot, amikor önök nekimentek ennek az egész rezsibűvészkedésnek. Ugye, arról beszéltünk, hogy Magyarországon hogy lehet biztonságos energiaellátást létrehozni megfizethető áron. Az volt a konklúziónk, hogy mindenképpen az energiahatékonyságba kell befektetnünk.

Azt is elmondtuk, többször elmondtam magam is, hogy az az elemi érdekünk, hogy a szolgáltatók nagyobb arányban tartsák bent Magyarországon a profitjukat, és ezt a profitot egyre nagyobb hányadban fordítsák különböző energiahatékonysági beruházásokra. Ennek javasoltuk különböző módjait is. Önök ezekkel mind nem foglalkoztak, önök rendületlenül mennek végig ezen a rezsibűvészkedésen, és elfelejtik közölni az emberekkel itt a kampány hevében, hogy egy év múlva ott lesz a feketeleves.

(15.20)

Lehet, hogy nem az önök kormánya lesz majd, aki ezzel megbirkózik, de a magyar emberek ugyanitt lesznek, lehet, hogy önök már rég nem lesznek itt, de mi itt leszünk mindannyian, magyar emberek. És azért én nagyon szeretném tudni, hogyha így megnézzük, hogy tényleg, itt milyen mennyiségben van a gázvásárlás, és itt van ez az egész paksi bővítéskérdés, hogy mit tartalmaz még az alku. Talán a paksi bővítés is benne van ebben az egész bizniszben? De hát, mint kiderült, egyébként nemcsak a lakosság felé jótékonykodnak az olcsó gázzal, hanem a wallisos Nagy György off-shore cégével is meg Garancsival is. Tehát a kormány szerint, önök mondják azt, hogy 240 milliárdot nyertünk a rezsihazugsággal. Azt viszont már világosan látjuk, hogy 100 milliárd minimum off-shore irányban távozott.

Lehet, hogy önök azt a látszatot próbálják itt kelteni, hogy a lakosság irányába hatalmas gesztusokat tesznek, és önök az Európai Unióval harcolnak, meg különböző szabadságharcot folytatnak, de igazából egy okos megoldásra lett volna szükség a kormány részéről, befektetni az energiahatékonyságba, erre lehetett volna partnereket találni úgy az energiaszolgáltatók személyében, mint a kormánynak saját forrásokból, mind feltehetően uniós forrásokból is, és akkor tudtak volna egy fenntartható Magyarország felé elmozdulni, ehelyett le vagyunk ragadva ezzel az egész rezsihazugság-kérdéssel. Már rendszeresen megjelennek önök a médiában, és elmondják ugyanazt, most meg nem átallanak itt még a kampányban gyakorlatilag a társasházakra is különböző bírságokat kilátásba helyezni, ha nem plakátolják ki az önök kampányanyagával a lépcsőházakat. Nézzék, ez teljes mértékben elfogadhatatlan, és én azt is gondolom, hogy az ország érdekeinek ehhez semmi köze, amit önök csinálnak. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy önök nyerni akarnak ezen a választáson, és önök teljesen gátlástalanul mennek ebbe az irányba. (Szilágyi György tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalások következnek, elsőnek Babák Mihály képviselő úr következik.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a megélhetési költségek csökkentése nagyon aktuális, fontos, nagyon merész lépés, de sürgős, mert Magyarország lakossága ezt fontosnak véli, hisz megtapasztalható ez minden pontjában az országnak, minden magyar családot érint. Különösen fontos ez, úgy gondolom, a gazdaságilag depressziós területeken és Békés megyében is, ott, ahol a jövedelmek alacsonyabbak, és kevesebb a munka is. A Békés megyei embereket képviselem, és merem állítani azt, hogy ez a törvényjavaslat és az előzők is a Békés megyei emberek érdekét képviselik.

Az már végképp kiakaszt - bocsásson meg a kifejezésért -, de önnél striguláztam a bűvészkedést és a rezsihazugságot. Képviselő asszony, nincsen más mondandója? Kit képvisel ön, mondja már meg nekem! (Dr. Szél Bernadett: Az embereket képviselem.) A piaci szegmenseket, a piacon lévőket, amelyek nem működnek? A multikat képviseli? A saját demagógiáját képviseli? Melyik tankönyvet képviseli? (Dr. Szél Bernadett: A magyar embereket képviselem.) Képviselő asszony, ön nem mond igazat, olyanokat mond, amik hazugságok. Ön csak hazugságot tud mondani? Önt nem érdeklik a magyar állampolgárok, nem érdeklik a családok? Képviselő asszony, ön nem mond igazat, ön nem képviseli a magyar embereket, a magyar családokat! Képviselő asszony, én ki nem ejtettem volna ilyen szavakat, hogy rezsibűvészkedés és rezsihazugságok. Önnek nem magas a rezsije otthon? (Dr. Apáti István és Szilágyi György közbeszól.) Nem? Nem magas? Annyi pénze van, hogy az nem magas? Békés megyében sok szegény ember van, nekik nagyon fontos ez a rezsicsökkentés, és szeretném megköszönni Németh Szilárdnak - nem bókképpen -, Rogán Antalnak és a kormánynak is, hogy ezt a nagyon fontos kérdést méltósággal, alázattal a magyar nép szolgálata érdekében, a családok képviselete érdekében támogatja és képviseli.

(Németh Szilárd Istvánnak:) Képviselő úr, még egyszer szeretném megköszönni önnek, mint ahogy a Békés megyei polgárok is megköszönik önnek (Az elnök csenget.), hogy ezt ön megteszi és indítványozta. Öné a dicsőség, de mi segítünk végrehajtani.

Köszönöm. (Szilágyi György közbeszól, tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkinek fölhívom a figyelmét, hogy itt a felszólalások hevületében igyekezzenek olyan jelzős szerkezeteket alkalmazni, amelyek megállják a helyüket, és amelyek senkiben sértődést nem hoznak létre. (Babák Mihály: Ha ilyet alkalmaztam, bocsánatot kérek, de komolyan gondoltam.) Koszorús László képviselő úr következik. Koszorús László képviselő úr!

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Röviden engedjék meg, hogy Szél Bernadett képviselőtársamra reagáljak. Engem is megdöbbentett, hogy képviselő asszony mennyire felkészületlen, és valószínűleg összekeveri az LMP kampánykörútját az Országgyűlés patkójával, ahol szakmai vita folyik. De ha már nem készült erre a vitára, akkor engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét, hogy a brüsszeli Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta azt a munkaanyagát, amely az elmúlt tíz évben vizsgálja egyenként, uniós tagországonként a gázárak, illetve az energiahordozók árának az alakulását. Ott fehéren feketén le van írva, hogy 2002-2010 között, míg a világpiaci árak folyamatosan csökkentek adott éven belül, Magyarországon a gázárak, a villamosenergia-árak pedig egyre jobban nőttek, itt egyébként a végén kétszeresére nőtt a villamos energiáé, háromszorosára a gázáré. (Babák Mihály: Mi ez, ha nem csalás?)

Úgyhogy azt gondolom, ha az elmúlt tíz évet tanulmányozza, akkor nonszensz helyzet az, hogy Magyarországon európai összehasonlításban a magyar családok fizették a legmagasabb rezsiárakat, és ez ellen igenis tenni kell, és aki ezt nem szorgalmazza, annak szerintem sok keresnivalója ebben a szakmai kérdéskörben, illetve ebben a vitában nincsen. Úgyhogy megkérem, hogy kérjen elnézést azoktól, akiknek igenis az elmúlt tíz évben többet kellett fizetnie, méltánytalanul többet kellett fizetnie, és köszönje meg azoknak, akik egyébként tesznek azért, hogy akár az ön választókerületében, akár a lakosság szemszögéből csökkentik azokat a terheket, amik irreálisan magasan az elmúlt tíz évben - többek között az MSZP-kormányzatnak köszönhetően is - az emberek vállán voltak. Úgyhogy kérem Szél Bernadett képviselő asszonyt, hogy a szakmai vitában próbáljon a szakmaiságra törekedni, és ne pedig az LMP kampánykörútját folytassa az Országgyűlésben. (Az elnök csenget.)

Köszönöm, elnök úr, a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kettőperceseket, Kovács Tibor képviselő úr következik.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, hogy teljesen indokolt néhány kérdést még itt a vita elején tisztázni azért, hogy ne beszéljünk el egymás mellett. Önök a másik oldalról ezerszer szokták emlegetni azt a 2002-es MSZP-s mondást, hogy "nem lesz gázáremelés". (Németh Szilárd István: De lett!) Tisztelt Képviselőtársaim! Az a mondás teljes mértékben - még, ha beordítanak, akkor is - igaz volt, mert senki nem számíthatott arra, hogy az előző 15 évben stabil 20 dollár körüli kőolajár néhány év alatt 130 dollárra, több mint ötszörösére emelkedik. Ehhez képest az előző kormányzat időszakában a különböző támogatási rendszerek eredményeként, úgy, ahogy önök szokták emlegetni, nem elérve vagy meghaladva a kőolaj világpiaci árának emelkedését, hanem annak a felét alig meghaladóan emelkedtek Magyarországon az energiaárak.

És hogy most tisztázzuk azt is, hogy önök a gázárral kapcsolatban miket mondanak, itt van előttem a KSH által kiadott számsor arról, hogy az előző években a földgáz átlagára hogyan alakult. Tisztelt képviselőtársaim, csak néhányat szeretnék belőle felolvasni. Ez 2004-ben 46 forint literenként, 2006-ban 55, 2008-ban 93 (Németh Szilárd István: Nem földgáz, kőolaj.), 2010-ben 115, 2011-ben 127, 2012-ben - figyeljenek! - 136, tehát magasabb a földgáz ára, mint 2010-ben volt, 136, de még 2013-ban is, a rezsicsökkentés után a földgáz átlagos fogyasztói ára 122 forint. Tehát ezek a számadatok, amiből ki kell indulni, ami alapján a Fidesznek teljesen indokolt volt az, hogy rezsicsökkentést valósítson meg (Az elnök csenget.), mert hiszen az árak mutatják, hogy mik a valós adatok, tisztelt képviselőtársaim.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, időnként a mértékegységekkel volt baj, mert hol litert mondott, hol pedig nem mondott mértékegységet, gondolom, köbméterre értette. (Kovács Tibor: Igen, köbméterre gondoltam.) Így van.

Szilágyi György képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kovács Tibor, akkor most önök azt mondták, hogy nem lesz gázáremelés, aztán lett. Most nem mondja azt, hogy nem lett, dehogynem, lett, és itt jön az a fontos kérdés, hogy egy politikus, amit mond, annak súlya van. Ne tessék akkor ilyet kijelenteni! Nem kell ilyet kijelenteni, és akkor utána nincs számon kérve, és ez vonatkozik egyébként mindenkire. Babák Mihály mondta itt - és nem tisztem megvédeni képviselő asszonyt, hiszen nem is egy frakcióban vagyunk (Babák Mihály: Tapsoltál neki!) -, de ön azt mondta, és demagógiával vádolta, egy ilyen beszéddel, amit ön mondott, demagógiával vádolta Szél Bernadettet, szerintem ez szarvashiba volt, de mindegy.

Tehát a másik, ami még lényeges, és itt jön - egyébként kapcsolódik Kovács Tiborhoz is -, és Apáti képviselőtársam már feszegette a profit, nonprofit kérdését és a rezsicsökkentés mértékét. Nem szabad átesni a ló túloldalára sem, hiszen meg kellene vizsgálni azt, hogy ezek a cégek, ezek a közüzemi szolgáltatók milyen állapotban vannak, hiszen az biztos, hogy az eddigi külföldi tulajdonosok semmit nem fordítottak szinte az állagmegóvásra és a fejlesztésre, csak kiszivattyúzták az összes vagyont, az összes hasznot, amit csak lehetett.

(15.30)

Tehát valamennyi hasznot hagyni kell a rendszerben, hogy legalább fejlesztésre és karbantartásra tudjunk fordítani a későbbiek folyamán, mert egy idő után, ha ez nem történik meg, ennek megint a szolgáltatók fogják meginni a levét. Akkor szolgáltatási minőségromlás várható, vagy pedig, urambocsá' még az is, hogy esetleg bizonyos helyeken szüneteltetni kell a szolgáltatást.

Tehát az egy nagyon lényeges dolog, hogy kell egy általános állapotfelmérést csinálni ezeknél a cégeknél, és eszerint megnézni, hogy mennyi a teherbíró képességük adott esetben, és valóban valamennyit hagyni, hogy azért a további fejlődés adott legyen. Főleg úgy, hogy azzal a törekvéssel is egyetértünk, mondjuk, a főváros esetében is tapasztalható, hogy megpróbáljuk visszavenni ezeket a szolgáltatókat, megpróbáljuk végre azokat a külföldi multikat kiszorítani, akiket a saját országukból egyébként kiszorítottak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és éppen ezért jöttek Magyarországra.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szél Bernadett képviselő asszony, parancsoljon!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott azért még nem tartunk, hogy a Fidesz iskolázzon engem szociális érzékenységből, mert még elnevetem magam. Önök itt négy évet lehúztak úgy, hogy kétharmaddal egyötödét képviselték ennek az országnak. Innentől kezdve elég nevetséges, amit önök nekem mondanak, aki a kezdetektől fogva azért küzdök, hogy ez az ország ne süllyedjen a lehetetlen szegénységbe, hogy ne tartsunk ott, ahol teljesen kinyílt a társadalmi olló. Önök elérték azt, hogy a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok pedig még gazdagabbak ebben az országban. Innentől kezdve az én hitelességem nem megkérdőjelezhető egyetlen fideszes képviselő által sem.

A másik pedig az, hogy én közöltem önökkel, hogy a fenntarthatóság szempontjából kívánok ehhez a vitához hozzászólni. Ugyanis az LMP semmi olyan megoldást nem tud támogatni, ami fenntarthatatlan, mert a belső adósságát növeli ennek az országnak. Emlékszünk még mindannyian a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélésére. Azért ilyenre hadd ne kezdjünk el már tapsolni, tisztelt képviselőtársaim!

Ráadásul, ha önök nem hazudták volna el a saját választási ígéreteiket, akkor 30-50 százalékos csökkentést tudtak volna elérni minden egyes magyar családnál. Ez az önök hazugsága, amitől önök gyakorlatilag megfosztották a magyar családokat. Önök most ne próbáljanak úgy beszélni, mintha ezeknek az embereknek az érdekében csinálnák ezt a rezsibűvészkedést! És hogy miért bűvészkedés? Emlékszünk rá, mi volt 2011-ben? A távhőszolgáltatóknak 52 milliárd forintos kompenzációt kellett nyújtani, ráadásul ott volt még azon kívül, amit az energiaárba be kellett építeni, egy 70 milliárd forintos támogatás is. Lehet tehát, hogy önök most tudnak adni egy látszólag alacsony árat, de csak a távhőszolgáltatóknak az adófizetők, vagyis a fogyasztók 120 milliárd forintot fizetnek. Pontosan azért, mert egy teljesen átgondolatlan koncepció ez az egész rezsihazugság, amivel lehet, hogy kampányban jól tudnak hasítani, de az biztos, hogy ennek az országnak hosszú távú károkat okoznak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Babák Mihály képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok Szél Bernadettel vitatkozni, mert felesleges, semmi értelme nincs. Más platformon állunk, ő bizonygatja a szociális érzékenységét, ugyanakkor megsérti a magyar családokat, és nem kér tőlük elnézést. Mert nekik ez nagyon fontos.

Szeretném még egyszer elmondani, hogy nagyon fontos a Békés megyei állampolgároknak, családoknak a rezsicsökkentés. Sok a kifizetetlen számla, nőtt az adósságuk, a jövedelmük alacsonyabb, nincs megfelelő munkájuk, és különben is a terület gazdaságilag depressziós. De így vagyok ezzel, biztos, így van több képviselőtársam az országban, hogy az ott élőknek ez nagyon fontos lépés. Nem tudom, miért kell siratni és félteni a fenntarthatóság tekintetében a multinacionális energiaszolgáltatókat. Tényleg nem értem, hogy miért szól hozzá, amikor ők adták az energiaszektort és tették ki a magyar lakosságot a háromszoros gázárnak és a kétszeres villanyárnak! Európában a legmagasabb a gázár például Magyarországon, meg a villanyáram szintén az elsők közt van.

Azt a kérdést is fel kell tennem, hogy miért követ minket ebben a rezsicsökkentésben Európa. Mert nem működik az energiapiac istenigazából, ők pedig a piacot féltik, a fenntarthatóságát.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, maradjunk a témánál! Magyarországnak, a családoknak fontos a rezsicsökkentés, a megélhetési költségek csökkentése minden területen. Kérem a képviselőtársaimat, méltó alázattal szolgálják ezt a kérdést. A megélhetést. Itt a lehetőség! Képviselő asszony, támogassa ezt a döntést!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Megkérdezem Kovács Tibor képviselő urat, hogy kétpercesre vagy rendes felszólalásra szeretne most jelentkezni. Mindkettőre lehetősége van. (Kovács Tibor: Kétpercesre! Reagálni szeretnék.) Kétperces. Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szilágyi képviselő úrnak szeretnék reagálni. Belátom és elismerem, hogy nem voltunk jövőbe látóak. Nem láthattuk azt 2002-ben, hogy a következő években ötszörösére fog emelkedni a különböző nemzetközi válságok következtében a világpiaci energiaár. Azt viszont, gondolom, mindenki tudomásul veszi, hogy ha külföldről vásároljuk az energiát, akkor annak az árát valakinek ki kell fizetnie. A kormány nyilvánvalóan mit tehetett? Azt, hogy megpróbálta a magyar állampolgárok teherviselő képességéhez igazítani ezeket az árakat. Mert ha egyébként csak a kormány döntésén függene az, hogy mennyiért adják az energiát, akár a gáz-, akár a villamos energiát, akkor kérdezem a tisztelt fideszes képviselőtársaimat, hogy 2010-ben, amikor kormányra kerültek, és úgy gondolták, hogy amit az előző kormányzat az energiaárakkal produkált, már az előző kormányzat idején is hatósági árassá tettük ezeket a termékeket, pontosan azért, hogy kordában lehessen tartani az árakat, de ha úgy gondolták, hogy indokolatlan volt mindaz, amit tett a kormány az előző időszakban, akkor könyörgök, miért nem csökkentették vissza akár felére, harmadára ezeknek az árát?! Miért nem tették? Azért, mert tudják, hogy gazdaságilag irracionális teljesen, amit politikai propagandaként itt mondanak, szajkóznak már évek óta.

Azt próbálják elhitetni az állampolgárokkal, hogy az igaz, hogy csak kormányzati döntés kérdése, mennyit kell fizetni az energiaárakért. Ez olyan mérhetetlen hazugság, annyira félrevezetik vele az állampolgárokat, és olyan károkat tesznek az országnak, hogy ma még ez felbecsülhetetlen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tisztelt képviselőtársaim!

ELNÖK: Kepli Lajos képviselő úr következik. Parancsoljon!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A Fidesz 2010-ben meghirdette a szavazófülkék forradalmát, vagy legalábbis szerintük forradalom történt a szavazófülkékben. Úgy tűnik, hogy 2014-re ezt a forradalmat a lépcsőházakba kívánják áthelyezni. Egészen butának vagy életképtelennek tekintve a magyar embereket, óriási hirdetményeken próbálják nekik elmagyarázni, hogy ők igenis jól jártak a rezsicsökkentéssel, akkor is, ha ők ezt nem így gondolják. És ha esetleg mégis ellentétes gondolataik támadnának, akkor a társasház részére jelentős büntetési összeget rónak ki. (Németh Szilárd: Nem a társasház részére!) Nem tudom, hogy ezek után mi lesz a következő lépés. Talán büntető törvénykönyvi tényállássá emelik majd a rezsicsökkentés tagadását? (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Vagy mire számíthatunk még ebben a sorban? Azt hiszem, ez az időszak is el fog jönni, ha ez így folytatódik.

Ne nézzék hülyének - elnézést a kifejezésért - a magyar embereket! A saját pénztárcájukon pontosan meg tudják állapítani, hogy ők nyertek-e a rezsicsökkentéssel vagy nem. Értem én, hogy kampányidőszak van, de ez egészen sértő és egészen szánalmas intézkedéssorozat, ami a rezsicsökkentés kommunikációját illeti.

Tartalmilag magával a rezsicsökkentéssel, nem százszor, ezerszer elmondtuk már, egyetértünk, de ne használják ezt ki ilyen szinten önös kampánycélokra, hogy ráadásul még az embereket is életképtelennek vagy butának nézik általa, hogy nem tudják megítélni saját maguk. És ráadásul még büntetésre is számíthatnak, ha ezt nem hajlandóak véghezvinni, amit önök elhatároztak a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Mert ez már annyira átlátszó, hogy már-már az orwelli regényeket idézi vagy a hatvanas éveket ebben a formában. Nem szeretném, ha ilyen irányban indulnánk el. Legyen rezsicsökkentés, Szilágyi képviselőtársam is elmondta, hogy ennél nagyobb arányú rezsicsökkentést is már évekkel ezelőtt szükségesnek tartottunk, de azért ilyen bohózatot vagy színjátékot ne űzzünk ebből, és a magyar embereket ne nézzük le ennyire!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Ékes József képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán Kovács Tibor képviselőtársamnak mondanám, hogy '96 előtt, míg a privatizáció be nem következett, Magyarországon a szolgáltatói szektornak elsődleges részesei a magyar cégek, magyar vállalkozások voltak. Amögött ott voltak a gyártó cégek, amelyek a szükséges berendezéseket biztosították a szolgáltatás pozitív mivoltához. '98-ban ezek magánkézbe kerültek, külföldi kezekbe kerültek ezek a cégek, és szép lassan, sorra tönkrementek, akik a háttéripart biztosították a szolgáltatóknak.

Szél Bernadett képviselő asszonynak mondom, hogy tavaly novemberben Barroso elnök úr fejezte ki abbéli aggályát, hogy az Európai Unió versenyképessége veszélybe került, mert az Európai Unió tagországaiban a szolgáltatói árak messze felülmúlják az ázsiai, amerikai szolgáltatói árakat.

(15.40)

Tehát magában az Európai Unióban is át kell alakítani magát ezt a rendszert. Itt mondom a jobbikos képviselőtársaimnak, ha előveszik az 1996-1997-1998-as hozzászólásokat, én már akkor foglalkoztam azzal, hogy 30 százalékkal lehetne csökkenteni Magyarországon a rezsidíjakat, ha azok a beruházások el tudnának indulni, amelyek akkor is, ugye, az MSZP jóvoltából nem kerültek elindításra, és maga a szolgáltatói szektor sem volt érdekelt abban, hogy ezeket végrehajtsa.

Szeretném még egyszer tisztára tenni: 2010-ben, a kormányváltás után egyértelmű volt a rezsidíjaknak a befagyasztása, majd utána, 2012-ben tudatosan a rezsicsökkentések időszaka következett be. Örülök annak, hogy részese voltam két alkalommal, egyszer Németh Szilárddal, egyszer pedig Rogán Antallal, hogy magam is benyújtója voltam bizonyos rezsicsökkentési folyamatoknak. De ahhoz, hogy valóban ez korszerűvé tudjon válni - és itt mondom még egyszer Szél Bernadett képviselő asszonynak is -, minden átalakítás pénzbe kerül. Ahhoz, hogy Magyarország újból adott esetben nonprofit szervezetté tudja a szolgáltatói szektort alakítani, ahhoz is spórolások kellenek, és nem véletlenül kellett a távfűtési rendszerek működtetőit megtámogatni (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), mert teljesen logikus, ha egyszer csökkenés következik be, akkor az ő esetükben is valamilyen áthidaló megoldás kell ahhoz, hogy valóban olyan fejlesztéseket tudjanak végrehajtani, amellyel korszerűbbé tudnak válni, és megfelelőképpen tudják üzemeltetni magát a távhőszolgáltatást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra az MSZP képviselőcsoportjából Kovács Tibor képviselő úr következik.

Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretném most is, sokadszor leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja a rezsicsökkentést, de amivel vitatkozunk, amivel vitatkozunk folyamatosan, az a hazug és valótlan propaganda, amit a Fidesz frakciója és a kormány e köré a dolog köré kerít, és egyetértek képviselőtársammal, amikor azt mondja, hogy ennek semmi más célja nincs, mint a választási kampányban egy olyan eszközt elővenni, amellyel félre lehet vezetni a magyar állampolgárokat.

Szeretném kezdeni azokkal a valótlanságokkal, amelyeket önök nap mint nap, óráról órára elmondanak, szajkóznak, és semmi közük a valósághoz. Sajnálatos, hogy ezt nemcsak Németh képviselő úr, hanem még Fónagy képviselő úr is megismételte most az expozéjában, amikor azt találta mondani, hogy a gazdasági bizottsági ülésen Németh képviselő úrral vitatkoztunk, hogy ő mit mondott a felvezetőjében. Itt a szó szerinti jegyzőkönyv, tisztelt képviselő úr, a következőt mondta: "mert a magyarok fizették a legmagasabb energiaárat Európában". Ez nem igaz, abszolút értelemben nem igaz! Lehet, hogy jövedelemarányosan van igazság a dologban, de így, abszolút értelemben nem igaz. De ez félrevezető, államtitkár úr, hiába ingatja a fejét! Azt sugallja a magyar állampolgároknak, hogy nekik, akiknek a jövedelme jelentősen alacsonyabb, mint más állampolgároknak külföldön, ennek ellenére nekik kell a legmagasabb árat fizetniük Európában az energiáért. Ez nem igaz! Jövedelemarányosan van abban igazság, amit mondanak, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez az állítás abszolút értelemben, amit a képviselő úr a bizottságban is és ön is itt a plenáris ülésen elmondott, szó szerint mondta el, hogy ma Európában a legdrágább ez az energia, ez nem igaz, mert ez félrevezeti a magyar állampolgárokat. Ez az egyik dolog.

Nem igazak azok az állítások, amelyeket itt szajkóznak, hogy a Fidesz befagyasztotta volna 2010-ben rögtön az energiaárakat. Tisztelt Államtitkár Úr! KSH-adat, tessék szíves lenni elővenni, még egyszer felolvasom, hogy a gáz köbméterenkénti átlagos fogyasztói ára hogyan alakult Magyarországon: 2008-ban 93 forint, 2009-ben 107, 2010-ben 115, 2011-ben 127, 2012-ben 136 és 2013-ban, a rezsicsökkentést követően is 122 forint volt a földgáz átlagára, amit Magyarországon értékesítettek. Ezért teljes mértékben igaz az, hogy indokolt, hogy önök rezsicsökkentésben gondolkodjanak, de az indokolásban azt is el kellene mondani, hogyha önökben van szakmai tisztesség, hogy akkor tegyük mellé, hogyan alakultak a nemzetközi piaci árak akár a villamos energia, akár a földgáz tekintetében Európában és a világgazdaságban, ez milyen rezsicsökkentést tett volna lehetővé. Vagy akkor tegyük mellé a másik lehetőséget, amelyet a gazdasági bizottsági ülésen szerettünk volna, kezdeményeztük az illetékes miniszter meghallgatását abban az ügyben, hogy most mi az igazság azokban a sajtóban megjelent híradásokban, hogy jelentős mennyiségű olcsón beszerezhető gáz bizonyos off-shore cégeken keresztül Fidesz közeli vállalkozásokhoz jutott, és ez hatalmas, 100 milliárdos kiesést jelentett, amiből lehetett volna intenzívebb rezsicsökkentést is a gázpiacon megvalósítani.

Mit mondanak erre, tisztelt államtitkár úr? Ön mondott itt valamit, de sajnos a tényadatok mást mutatnak, egyrészt a társaságok bejegyzési adatai, másrészt a forgalmi adatai mind azt mutatják, hogy sajnos úgy tűnik, ezek a céginformációk megállják a helyüket. Tehát igenis önöknek már az elmúlt években is lett volna jelentősen lehetőségük arra, hogy csökkentsék ezeket az árakat. Önök ezt nem tették meg. Ezt befagyasztották, és magasan tartották, ilyen szinten, mint ahogy ezt önöknek itt megmutattam, nem beszélve arról, hogy arra hivatkoznak folyamatosan, hogy az energiaárak Magyarországon jövedelemarányosan hogyan néznek ki.

Rendben van, akkor nézzük meg, tisztelt államtitkár úr és képviselőtársaim, hogy az élelmiszerek tekintetében hogy állunk Magyarországon, az alapvető élelmiszerek tekintetében. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy ezek az élelmiszerárak az európai átlagnál is magasabbak, nem beszélve arról, hogy még az Egyesült Államok árainál is jelentősen magasabbak a magyar alapvető élelmiszerárak. Mitől van ez? Azért, mert önök 27 százalékos áfát vezettek be, és nem hajlandóak, nem hajlandóak ezen semmilyen módon változtatni, még csak tárgyalni sem arról. Babák Mihály itt beszélt a megélhetési költségekről. Önök szerint a szegényebb, alacsonyabb jövedelmű magyar háztartásoknak mi jelent nagyobb és jelentősebb kiadást? Az energia fizetése, az is jelentős tétel, de az élelmiszerárak, azok legalább ugyanolyan jelentős kiadások. A megélhetéshez az is kell, az élelmiszer. Akkor miért nem hajlandók támogatni, ha önök ennyire elkötelezettek és eltökéltek a szegények támogatása irányában, hogy az áfamértéket legalább az alapvető élelmiszereknél, úgy, ahogy az MSZP képviselőcsoportja többször javasolta, csökkenteni a 27 százalékos áfát legalább 5 százalékkal. Az valóban jelentős rezsi- és megélhetésiköltség-csökkentést eredményezett volna.

És az a másik propagandisztikus, hazug állítás, hogy most önök lehetővé teszik az ingyenes pénzfelvételt a bankokból az állampolgároknak. Eddig ingyenes volt, képviselő úr! Az önök intézkedései nyomán, a bevezetett adók nyomán nem vált ingyenessé! Korábban mindenki ingyen vehette fel! Nem is minden bankszámla esetén, de a legtöbb bankszámla esetén ingyen, korlátlanul vehették fel a különböző jövedelmeiket, és most akkor ezt valamiféle hatalmas sikerként próbálják itt bemutatni, hogy önök lehetővé tették kétszer 75 ezer forint erejéig, hogy ingyen juthasson hozzá az állampolgár a jövedelméhez. Ez nem propagandisztikus hazugság, ahelyett, hogy azt mondanák: tisztelt állampolgárok, sajnos kénytelenek voltunk vagy 80 új adót bevezetni, és emiatt az önök terhei megnövekedtek, emiatt most kénytelenek vagyunk, vagy szükségszerűvé vált ilyen lépéseket megtenni, hogy valamit korrigáljunk azokból a hibás gazdaságpolitikai lépésekből, amelyeket az elmúlt három és fél évben tettünk, valamit visszaadni önöknek, azt a töredéket, valamit, amit elvettünk önöktől az elmúlt három és fél évben.

Legalább, ha őszintén beszélnének az állampolgárokkal, legalább erről szólnának néhány szót, és nem ilyen hazug módon, mint ahogy most teszik, hogy majd április 1-jétől az egyik tételnél csökkentik 6,5 százalékkal, azután, majd ha úgy tetszenek szavazni, nem mondják ki, de tulajdonképpen ezt sugallják - ezt sugallják! -, szavazzanak ránk, mert akkor még 3 százalékkal csökken a távfűtés ára is majd októbertől, meg a villamos energia ára is.

(15.50)

Nem azt mondják, hogy lehetne akár 10-15 százalékkal is, most azonnal azon árak alapján, amit a gazdasági és világpiaci árak mutatnak. Lehetne ezt megtenni most is azonnal, de propagandisztikus céllal a választási kampányban, sugallva azt, hogy vigyázzatok, mert ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor ezek nem fognak megtörténni. De igen, tisztelt képviselőtársaim, a Szocialista Párt javaslata alapján sokkal jobb és igazságosabb, a társadalom túlnyomó többsége számára igazságosabb rezsicsökkentési javaslatokat fogunk a választások után megvalósítani. Mert ez a mostani igazságtalan, ugyanolyan igazságtalan, mint az egykulcsos adó, ugyanolyan igazságtalan ez a rezsicsökkentés, mert azoknak ad a legtöbbet, akiknek a legtöbbjük van, és azoknak ad a legkevesebbet, akik leginkább rászorultak lennének. Ezen kellene változtatni.

Az a javaslat, amit önök most benyújtottak, ezen semmilyen értelemben nem segít, sőt hazugságot sugall a választóknak, azt a hazugságot, hogy szavazzatok ránk, mert ha nem ránk szavaztok, akkor milyen negatív következményei lesznek a dolognak. Ez nem így van, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselők. Mi meg fogjuk valósítani azt az igazságos rezsicsökkentést, ami a társadalom túlnyomó többségének sokkal jobb megoldást jelenthet a jelenleginél.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr következik kettő percben.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kovács Tibor képviselőtársam, amikor előveszi a KSH 2010-es kimutatásait, akkor legyen olyan kedves, válassza szét az ipari gázszolgáltatói árakat a lakossági szolgáltatói áraktól. Ön ezt a kérdést sajnos rendre összemossa. A befagyasztás esetén a lakossági árakról volt szó, ön pedig össze próbálja rakni az ipari és a lakossági árak átlagos növekedésének a ténykérdését.

A másik ilyen: ha ez hazugság lenne, képviselőtársam, akkor az Európai Unió nem indítana Magyarországgal szemben eljárást, és nem vizsgálná azokat az országokat, ahol a magyar példa ragadóssá vált, és több más országban is a rezsicsökkentéseket, hasonlóképpen mint Magyarországon, megpróbálták elindítani és elkezdeni. Nem vizsgálná az Európai Unió ilyen vehemensen, ha az a tézis lenne igaz, amit ön mond. De sajnos pontosan nem az a tézis igaz, amit ön mond, hogy hazugság maga az egész, mert sajnos az Európai Unió ezt komolyan veszi, és azok a multinacionális cégek, amelyek az Európai Unió többségében szolgáltatnak, saját maguk is hihetetlen vehemenciával rohantak az Európai Unió Bizottságához, hogy ez tűrhetetlen, ezt nem lehet így csinálni. Nem véletlenül mondtam, hogy Barroso elnök úr is saját maga még novemberben úgy fogalmazott, hogy az Európai Uniónak a legnagyobb versenyhátránya az Ázsiával és Amerikával szemben, hogy a szolgáltatói díjak két-háromszorosai az ottani versenyszféra szolgáltatói díjainak.

Tisztelt Képviselőtársam! Ha ez tényleg így lenne, akkor önök sem rohantak volna az Európai Unióhoz Mesterházy Attilával együtt, hogy bizonyos kérdéseket az Európai Unió vizsgáljon meg, mert az a csúnya Magyarország a multinacionális energia- és távszolgáltatói cégeket tönkre akarja tenni, és hát ez nem lehetséges, és itt a versenyhelyzet nem tud érvényesülni.

Szél Bernadett képviselő asszony, ha az Európai Unióban a versenyhelyzet érvényesülne, akkor Barroso nem alkalmazta volna ezt a kifejezést.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kovács Tibor képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja nagyon jól, hogy az Európai Bizottság semmiféle ilyen vizsgálatot nem indított még el, egyetlenegy tagállammal szemben sem indított el kötelességszegési eljárást ebben az ügyben. Azt mondta, vizsgálja azt, hogy ilyet elindíthat-e vagy nem indíthat el - ez az egyik.

Ez a fenyegetés tulajdonképpen az önök részéről, az önök kormányfője részéről hangsúlyozódik, hogy rezsiharcot, rezsiküzdelmet kell folytatnunk az Európai Bizottsággal szemben. Persze, amikor az Európai Bizottság a legkülönbözőbb tagállamok ellen kötelességszegési eljárást indít ezer más ügyben, akkor a kormány úgy ítéli meg, hogy a saját álláspontja védelme érdekében vitatkozik az Európai Bizottsággal. Száz más ilyen ügy van, tisztelt képviselő úr. Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy annak idején, amikor bevezette az előző kormány a hatósági árat az energiaszektorban, az Európai Bizottság akkor is vizsgálta, hogy Magyarország a társulási szerződés alapján megfelelőképpen járt-e el, és aztán lezárták, azt mondták, hogy rendben van, hatósági árakat alkalmazhat Magyarország.

Mi nem mondtuk, hogy majd háborút indítunk az Európai Bizottság ellen, majd harcot, rezsiharcot fogunk folytatni a rezsicsökkentés megvédése érdekében, hanem vitatkoztunk az Európai Bizottsággal, és meggyőztük az Európai Bizottságot arról, hogy ez egy rendben lévő folyamat. Önök viszont azzal riogatják a magyar társadalmat, hogy az Európai Unió háborút folytat Magyarország ellen és nekünk fel kell venni a harcot ez ellen az Európai Uniónál. Hát micsoda dolog ez? Ugyanakkor kapjuk az Európai Uniótól a támogatást, maguk meg harcolnak ellene. Hát micsoda dolog ez?!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szél Bernadett képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ha önök tényleg aggódnának a magyar családokért meg egyáltalán ezért az országért, akkor kevesebbet arcoskodnának, és többet foglalkoznának azzal, hogy hová lettek az önök választási ígéretei. Ha ebben az országban megteremtették volna azokat a munkahelyeket, amelyeket önök beígértek, akkor nem kellene ilyen szánalmas propagandát folytatniuk azért, hogy mintegy kegyelemkenyeret dobva a magyar embereknek elhitessék velük, hogy a Fidesz jól kormányzott. Nem, a Fidesz rosszul kormányzott az elmúlt négy évben. Ennek az egyik bizonyítéka az, hogy most már naponta háromszor kelnek fel és mondják el nekünk, hogy itt rezsiharc van, rezsiharc van és rezsiharc van. Nem! Egy tisztességes, jól működő Magyarországot kellett volna építeniük. Senki nem akadályozta volna meg ebben önöket. Az Európai Unió se akadályozta volna meg önöket, és a Lehet Más a Politika sem akadályozta volna meg önöket.

Ha önök komolyan vették volna azt, amit Matolcsy György pár nappal az előtt mondott, hogy kormányra kerültek, hogy ebben az országban 1 millió ingatlant fognak leszigetelni, nos, ha nekiálltak volna ennek a projektnek és megcsinálták volna, akkor nemhogy rezsit spóroltak volna a magyar embereknek, de munkahelyet is teremtettek volna. Mi kiszámoltuk, 2020-ig 50-60 ezer munkahelyet lehetne csak azzal teremteni, hogyha megújuló energiaforrásokkal foglalkoznának, és 80-100 ezer munkahely jöhetne létre abból, hogyha végre leszigetelnék ezt az országot, és nem orosz gázzal kellene fűteni folyamatosan az utcát.

Ehelyett önök semmi mást nem csinálnak, mint rezsiharc 1, 2, 3 jeligére itt kábítják fél Magyarországot, és azt mondják nekem, hogy én a magyar családok ügyét nem viselem a szívemen. Én, aki folyamatosan küzdök azért, hogy ne ilyen méltatlan látszatmegoldásokkal próbálják az emberek szeme elől eltakarni a valóságot, azt a valóságot, amit önök felépítettek, de ami legkésőbb egy év múlva gyakorlatilag széthull, és ott fogunk maradni mi, magyar emberek, mi, magyar családok, mi magyar háztartások, és nem lesz semmi, amihez nyúlhatnánk, mert ez nem egy tartós megoldás. Nézzék vissza azt a több országgyűlési határozati javaslatot, amit benyújtottam önöknek, hogy segítsek egy kicsit eligazodni a rejtelmekben. Akkor azzal kellett volna foglalkozni, nem pedig ezzel a rezsicsökkentéssel, ahogy önök nevezik.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr következik.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kovács Tibor képviselőtársamnak köszönöm, hogy elmondta, tulajdonképpen azt, hogy kötelességszegési eljárást indít az Európai Unió, nem kell annyira komolyan venni. De amikor elindított Magyarországgal szemben, akkor önök voltak azok, akik végigkürtölték az egész országot, az egész világot, hogy no lám, Magyarországgal szemben már megint kötelességszegési eljárás folyik. Sőt mi több, tettek azért, hogy ezek folyjanak egyáltalán, hiszen Mesterházy saját maga mondta, hogy az Európai Unióhoz fog fordulni.

Szél Bernadett Képviselő Asszony! Az Európai Unión belül jelenleg Magyarországon csökkent a munkanélküliség, 11,7 százalékról 9 százalékra. (Dr. Szél Bernadett: Ez nem így van!) Képviselő asszony, legyen olyan kedves, hallgasson végig, én is türelmes vagyok önnel szemben. Hallgasson már végig! Tehát egyedül Magyarországon csökkent.

A másik pedig: nézze meg, hogy hol tart a magyar infláció. Nézze meg, hogy egyedül Magyarország tudta teljesíteni az európai uniós tagországok közül a költségvetési hiány 3 százalék alatti tartását. Egy dolgot vegyen figyelembe: a 2007-13-as időszakra szóló európai uniós forrásokat anno annak idején még az akkori kormány kötötte le célokra, amit az Európai Unió elfogadott. Annak a végrehajtását meg is követeli.

(16.00)

Tessék már megérteni, 2013-tól 2020-ig a magyar kormány 700 milliárdot kíván fordítani az alternatív megoldások térnyerésére és erre a kérdésre. Egyébként, ha pontosan megnézi, 2010-12 között a magyar kormány pontosan a lakások külső-belső szigetelésére 42 milliárd forintot fordított, képviselő asszony, ennyit fordított, ennyire volt lehetősége az uniós forrásokból, hogy ezekkel hozzá tudjon járulni. Ilyen egyszerű a kérdés! Tessék már utánanézni ezeknek!

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kovács Tibor képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Képviselő Úr! Itt ülünk ebben a ciklusban immár lassan negyedik éve. (Ékes József: Így van.) A ciklus elejétől kezdődően szorgalmaztuk azt, hogy azt a panelfelújítási programot, amit a Szocialista Párt elindított, folytatni kellene. (Babák Mihály: Miből? Elloptátok a pénzt, elszórtátok!) Lehet persze mindenféle zöldséget mondani, amit Babák képviselő úr mond, ettől a dolog nem fog előremenni.

Nyilván az államtitkár úr azt fogja mondani, hogy az a forrás, ami korábban a CO₂-kvóták értékesítéséből rendelkezésre állt erre, jelentősen csökkent. Ez kétségtelenül így van, de a ciklus elején nem így volt. A ciklus elején az volt a probléma... (Dr. Fónagy János: Két évre előre elköltöttétek a pénzt. - Az elnök csenget. - Dr. Fónagy János: Bocsánat.) A ciklus elején az volt, hogy leállították ezt a programot, és a panelfelújítási programot most a kampány végén pörgetik föl újra, és mutatják az állampolgároknak, hogy milyen érzékeny a kormány erre az ügyre, pedig tudhatják, hogy ezzel például akár 40-50 százalékos rezsicsökkentést is meg lehetett volna valósítani.

De ugyanez a helyzet a közfoglalkoztatással. A közfoglalkoztatás rendszerét az előző kormány indította el. Kormányváltást követően... (Dr. Czomba Sándor közbeszól.) Nem így volt? (Dr. Czomba Sándor: Hát de hogy!) Azt mondták, hogy ez vacak, ezt ki kell dobni, nem jó, mást kell csinálni helyette. Aztán amikor rájöttek, hogy nem tudnak jobbat és mást csinálni helyette, akkor tulajdonképpen felpörgették azt, amit korábban az előző kormány csinált, és most már kétszer annyi pénzt fordítanak rá, mint az előző kormányzat idején a közfoglalkoztatás elindításakor, mert látják, hogy az az egymillió munkahely, amit ígértek a versenyszférában, annak a töredékét sem tudják biztosítani, így aztán a foglalkoztatási statisztika javítása érdekében hozták létre a (Az elnök csenget.) közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerét, ami nemigen fenntartható hosszú távon.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirendnek megfelelően a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslathoz, valamint a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/13628. számú törvényjavaslathoz 16 óráig lehetett kapcsolódó módosító javaslatokat benyújtani. A határidő lejárt. További képviselői kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására így már nincs lehetőség. A két törvényjavaslat szavazásra történő előkészítése a bizottságban folytatódik. Köszönöm a figyelmüket.

Folytatjuk a vitát. Szél Bernadett képviselő asszony következik.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Szóval, az biztos nem fog menni, hogy itt kétpercesekben újravegyük az elmúlt négy év összes hibáját, amit a kormány részéről elkövettek, de mint a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja azért hadd mondjam el, hogy az a szemfényvesztés, amit önök a foglalkoztatási adatokkal művelnek, azért az már, komolyan mondom, tényleg minden határon túlmegy.

Önök létrehoztak egy olyan közfoglalkoztatási rendszert Magyarországon (Németh Szilárd István: A rezsitörvény, elnök úr, a rezsitörvény!), ami sehol a világon nem létezik. (Babák Mihály: Zöldségeket beszél!)

ELNÖK: Képviselő asszony, a levezető elnök felelőssége odafigyelni, hogy a vita miről folyik. A vita nem erről folyik most. Úgyhogy tisztelettel arra kérem, térjen vissza arra, amiről a vita folyik, és úgy folytassa a kétperces felszólalását. Köszönöm szépen.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Rendben, tisztelettel eleget teszek a levezető elnök úr kérésének.

Tehát ha önök nem ezt csinálták volna, hanem munkahelyeket teremtettek volna, és mondjuk, elkezdtek volna egy bérlakásszektort létrehozni (Németh Szilárd István: Végtelen cinizmus!), vagy például az egyéni takarékoskodással rezsivel kapcsolatban lehetőséget adtak volna, vagy segítői hátteret, tanácsadást, rezsiköltségekre áthidaló hiteleket adtak volna, vagy a rezsihátralékosok érdekképviseletét segítették volna, akkor nem itt tartana az ország, és nem kellene ilyen álmegoldásokról beszélgetnünk itt a magyar parlamentben.

Tisztelt Ékes Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy ez a törvényjavaslat ezer sebtől vérzik. Én pontosan tudom azt, hogy ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy Magyarország jövőjéért aggódnak. Ennek ahhoz van köze, hogy önök a saját választási eredményük miatt aggódnak. Erről szól az egész rezsiblöff, az egész rezsihazugság. Én ehhez nem vagyok hajlandó asszisztálni meg a pártom sem, legfőképpen azért nem, mert én benyújtottam több olyan törvényjavaslatot, amit ha önök megfontoltak volna, akkor megmaradt volna a káposzta is és a kecske is jóllakott volna. (Németh Szilárd István közbeszól.) Például ha önök megfogadták volna azt, hogy az energiaszolgáltatókkal olyan módon próbálnak megegyezni, hogy ők felmérik azt, hogy egy adott ingatlanon milyen javítások szükségesek, elvégzik ezeket a javításokat, és utána az, aki benne lakik, vissza tudja törleszteni, majd miután visszatörlesztette a javítás költségét, tartósan alacsony marad a rezsije (Az elnök csenget.), akkor Magyarországnak teljesen más jövőképet tudtak volna felrajzolni, mint ezzel a harmadik számú rezsihazugsággal.

ELNÖK: Ékes József képviselő úr következik. Parancsoljon!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megkísérlem tartani magamat a rezsicsökkentés kérdéséhez.

Tisztelt Képviselő Asszony! Legyen olyan kedves nekem egy olyan országot mutatni ebben a szűk Európában, ahol négy év alatt az összes lakásnak (Dr. Apáti István: Nem az összesnek, majd mindjárt elmondom.), az összes lakásnak az átalakítását bármelyik állam is meg tudta volna finanszírozni. Nincs ilyen.

Képviselő asszony, ehhez idő kell. Úgy kell idő hozzá, mint ahogy annak idején elkezdte az Orbán-kormány 2002-ben a panellakások felújításának a programját, mert anno, annak idején mi kezdtük el, csak uniós forrásokkal gyorsult fel az MSZP időszakában, de maga a felújítás, ablakcsere és külső szigetelés, sem a szabályozhatóság, sem a vezetékrendszerek kicserélése nem történt meg, és utána időközben 50 százalékkal vagy 100 százalékkal felemelték a távfűtési díjat, és szegény állampolgárt belelovalták abba, ami egyharmad-egyharmad-egyharmad, önkormányzat, állampolgár és az állam a maga részéről, és fölvetették az állampolgárral a hitelt, majd utána a hitelt is törlesztenie kell, képviselő asszony, és ráadásul még a díja is fölment 30 százalékkal, mert időközben 60 százalékot emelkedett, és 30 százalékot garantáltak neki, hogy annyit meg fog takarítani, képviselő asszony. Rakjuk már össze a képeket, próbáljuk már közösen összerakni!

Egy dolgot tessék nekem elhinni. 2002-ben a kormányváltásnál a munkanélküliség 5,6 százalék volt. Ez 2010 végére ment föl 11,7 százalékra. Ha ön vádaskodik és számon kér, ott tessék majd számon kérni, képviselő asszony! (Kovács Tibor: Igen, meg a világgazdasági válságon!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Tibor képviselő úr, én adok önnek szót, képviselő úr, csak nyomja meg a nyomógombot, és természetesen csak akkor fogok tudni adni, amikor sorra kerül. Ha pedig ezt nem tartja be, akkor kénytelen vagyok a házszabályi előírásoknak megfelelően figyelmeztetni.

Babák Mihály képviselő úr következik.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget, és köszönöm azt is, hogy a tárgyszerűségre, a napirendre reflektálva felhívta a figyelmünket, hogy beszéljünk a napirendről, a beterjesztett törvényjavaslatról, mégpedig Németh Szilárd és Rogán Antal javaslatáról.

Lehet beszélni e témakörben fűt, fát, zöldet, virágot és sok egyéb mást, lehet visszafelé mutogatni és sokfelé, de egy dolog, amire választ kell tudni adni: Magyarországon a megélhetési költségek magasak-e? Mélyen tisztelt hölgyek és urak, tessenek válaszolni! Magasak a megélhetési költségek? Igen, az egekben vannak. Viszonyítsuk Európához! Az egekben vannak. Szükséges intézkedni? Elfogadható ennek a mértéke? Nem elfogadható. Szükséges változtatni? Igen. Akkor, hölgyek, urak, miről tetszenek beszélni?

Ha ezekre a kérdésekre önök igennel tudnak válaszolni, akkor Németh Szilárd törvényjavaslatát támogatják. Ha nem támogatják, akkor mellébeszélnek. Kérem, tegyük azt, hogy ezt a fontos kérdést, amely a napirenden van, támogassuk együtt. Kérem önöket még egyszer, alázattal szolgálják ezt az országot, és ne hagyjuk azt, hogy a magyar családok vergődjenek a megélhetési költségek között. Beszélhetnek itt mindenféléről, munkahelyteremtésről, sok egyéb másról, közmunkáról, de most nem ez a napirendi pont, hanem a rezsi és a megélhetési költségek csökkentése. Kérem, hogy támogassák képviselőtársaim törvényjavaslatát, mert aki nem támogatja, az mellébeszél, és nem érti a dolog lényegét.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam.

(16.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Apáti István képviselő úr következik, kétperces felszólalásra.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Visszatérve a szorosabb értelemben vett szakmaisághoz, jeleznem kell, hogy sajnos van egy óriási gond, és ezt jó szándékú javaslatként fogalmazom meg. Nézzék meg akár a január 22-ei, de akár a mai híreket is a delmagyar.hu-n és egyéb portálokon. Sajnos vannak olyan lakótömbök, amelyek, mivel a 20 köbméter/óra fogyasztást meghaladják, hiszen akár a sütés-főzés, a melegvíz és a fűtés is gázról megy, és nem tudnak társasházzá átalakulni, ezért nagyfogyasztónak vannak minősítve, és nagyfogyasztóként az első, a második és most a harmadik rezsicsökkentésből is kimaradnak. Konkrét példa Szeged megyei jogú város, újszegedi toronyház, Temesvári körút 36. szám alatti lakótömb, de Szegeden a Tápai utcában és a Jókai utcában is jeleztek problémákat. Itt a néhány tízezer forintostól a 350 ezer forintos tartozásokig terjedően vannak nagyon komoly hátralékok, hiszen ezek a lakók kimaradtak mindenfajta rezsicsökkentésből. Nagy tisztelettel kérem önöket a parlamenti kereteken belül, és a nyilvánosság erejét is kihasználva, hogy orvosolják, orvosoljuk közösen ezt a problémát, mert ez egy rendkívül megalapozatlan és durva hátrányos megkülönböztetés.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, ne is üljön le, mert rendes felszólalásra ön következik. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Ezen túlmenően szeretnék olyan észrevételeket megtenni, amelyeket korábban már megfogalmaztam, de igazából vagy semmilyen választ nem kaptam rájuk, vagy legfeljebb kitérő jellegű válaszokat. Jelesül, hogy nemcsak kiskapuk maradtak a rendszerben továbbra is a fogyasztók számára, hanem nagykapuk, és ezeket egyre szélesebbre nyitották vagy eleve be sem zárták, nyitva maradtak.

A teljesség igénye nélkül megint el kell mondanom a gáz fűtőértékével kapcsolatos észrevételeket. Tudom, államtitkár úr nekem decemberben is válaszolta, hogy 7 percenként ellenőrzik a gáz minőségét - emlékszem erre a pontos adatra -, viszont jeleznem kell, hogy már a választási kampány szerves részét képező piaci standolásaink, utcabejárásaink, fórumaink alkalmával szinte kivétel nélkül mindenki jelezte, főleg természetesen a háziasszonyok, hogy egyre pocsékabb a gáz fűtőértéke. Továbbra is azt veszik észre, hogy adott mennyiségű víz felforralásához lényegesen tovább kell égetni a gázlángot, ez pedig nyilvánvalóan hatástalanítja a rezsicsökkentés kedvező hatásait. Hiszen hiába olcsóbb a gáz köbméterenkénti ára, hiába csökken most akár megint 6,5 százalékkal, ha több kell belőle, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.

Aztán, felhívtam már korábban az önök figyelmét arra, erre már Szilágyi képviselőtársam nemrég kitért, hogy a karbantartási és az állagmegóvási kötelezettségekkel is komoly problémák vannak, ugyanis több gázszolgáltató külterületi vezetékszakaszokat vagy vezetékrészeket háromévente ellenőriz, a belterületieket pedig egy- vagy másfél- vagy kétévente. Ezeket fele- vagy harmadennyi időszakonként kellene ellenőrizni. Ez azért is hátrányos, mert ha valamikor ezeket állami tulajdonba visszavesszük, akkor sokkal többet kell majd költeni a karbantartásukra, állagmegóvásukra. Itt tehát megint jelentős összegeket tudnak megtakarítani a közműcégek.

Aztán ott van a csoportos létszámleépítések ügye. Tavaly ősszel csak Debrecenből az E.ON, ha jól emlékszem, több mint ötven munkavállalót küldött el. Ezek sajnos nem egyedi esetek, az idén év elején is arról szereztem értesülést, hogy állítólag a Tigáz is komolyabb leépítésekre készül, sorban küldi el dolgozóit, pontosan a rezsicsökkentés miatt. Aztán ott van a két nagy klasszikus kérdés, az első helyen lévő legnagyobb rezsitétel, az alapvető élelmiszerek megvásárlása, és a második legnagyobb rezsitétel a fűtés ma Magyarországon. Továbbra is tartjuk azt a kijelentésünket, hogy azok az ingatlanok, amelyek csak fával fűthetőek, vagy azért, mert műszakilag nincs más lehetőség, vagy azért, mert ez a leggazdaságosabb fűtési mód, semmilyen könnyítést nem kapnak. A fafűtésű ingatlanok tulajdonosai az igazi nagy vesztesei a rezsicsökkentésnek.

Mert hogy az előbb említettekhez csatlakozzak, azt kiegészítsem, nemcsak a nagyfogyasztóvá minősített lakóházi tömbök, hanem ők is kimaradtak mindenfajta rezsicsökkentésből. Hiszen az áfacsökkentés eszközével sem éltek. Javasoltuk, ugye, többször elmondta a Jobbik a 27-ről 5 százalékra való csökkentést, az 5 százalékos áfamértéket. Esetlegesen a hatósági árszabályozás lehetőségét is felvetettük, próbáltunk segíteni önöknek, próbáltunk a közös gondolkodás, a kollektív bölcsesség útjára lépni, nem történt semmilyen könnyítés. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy most 2 milliárd forintot szánnak szociális faprogramra, ami, valljuk be őszintén, inkább kampányfaprogram.

Hiába mondják azt, hogy eddig 1 milliárd forintot költöttek, és a 2 pont ennek a kétszerese, de higgyék el nekem, könyörögve kérem önöket, beszéltem jó néhány Mátészalka környéki település polgármesterével is, az igényeket legfeljebb családonként, mondjuk, 2-3 hétre fedezi a 6 hónapig tartó fűtési szezonban. És nagyon sok olyan család van, amelynek nem tudnak adni, pedig rászoruló lenne, mert nincs annyi fa, amennyi az igényeket képes lenne kielégíteni. Egyébként is, kimutatások és felmérések szerint... (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Hát, lehet, hogy önök szerint nem így van, csak az a helyzet, hogy önök elmondanak valamit a kormánypropaganda keretében, én meg annak az ellenkezőjét tapasztalom a lakosság körében. Nagyon sok rászoruló embernek nem jutott vagy egészen elenyésző mennyiségű fa jutott.

Ezek tények, higgyék el! Ez nem rosszindulatú áskálódás vagy az önök kampánystratégiájának a Jobbik részéről való hatástalanítása, hanem az igazság kimondása. Lehet, hogy hatékony lehetne ez a szociális vagy kampányfaprogram, mindegy, hogy minek nevezzük, ha lényegesen nagyobb összeget fordítanának rá, a dupla mérték az eddigiekhez képest még mindig nagyon kevés. Arról már nem is beszélve, hogy milyen víztartalmuk van ezeknek a fáknak. Ráadásul a fűtőérték, a fűtési hatékonyság is, pláne egy hagyományos fűtőberendezést tekintve megkérdőjelezhető.

Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése terén sem történt semmilyen áttörés. Hát, ha jól emlékszem, Németországban 7 százalék az alapvető élelmiszerek áfatartalma. Az más kérdés, hogy a németek milyen kört húznak meg, milyen körbe sorolják az alapvető élelmiszereket, vagy mit tekintenek alapvető élelmiszernek. Erről lehetne akár a tágítás, akár a szűkítés irányában értelmes vitákat folytatni, bár már ott tartanánk, ugye, attól függően, hogy mennyire széles vagy mennyire tág kört veszünk az alapvető élelmiszerek kategóriájába, 70 és 200 milliárd forint közötti bevételkiesést jelentene, viszont óriási esélyt és óriási és valódi rezsicsökkentést jelenthetne a családoknak.

Mert elmondtam már önöknek, hogy vitatkozhatunk mi itt pró és kontra, radikális oldalról, jobbról, balról, mindenhonnan, középről is, végső soron teljesen egyszerű a történet. Az emberek pénztárcája és az emberek gyomra fogja eldönteni, ennyire nyersen kell fogalmaznom, hogy önöknek lesz igazuk vagy nekünk. A rezsicsökkentés beváltja-e a hozzá fűzött reményeket vagy sem. Amennyiben az emberek azt érzékelik, hogy a hó végén több jut élelmiszerre, többet tudnak, és könnyebben tudnak alapvető élelmiszerekhez jutni, mert a legtöbb családban sajnos ma már ez a kérdés, akkor örülünk, akkor önöknek lett igazuk. Ha több marad a pénztárcában, akkor is a kormánynak lett igaza.

Én azonban azt látom, hogy az esetek döntő többségében hiába mutatható ki kétségtelen csökkenés a villanyszámlán, a gázszámlán, a távhőszámlán, végeredményben az egyre emelkedő élelmiszerárakra és az egyéb, nem csökkentett vagy nem kellően csökkentett rezsitételekre annyival többet kell elkölteni az embereknek, a magyar családoknak, hogy végső soron nincsenek előrébb, akár a nyugdíjasok, akár a munkavállalók, akár a fiatalok. A családalapítás előtt álló fiatalok erről panaszkodnak. Nem vagyunk mi ellendrukkerek. Csak higgyék el, hogy teljesen más tapasztalataink vannak nekünk, mint amilyenek önöknek. És ezek is abszolút jó szándékú, a gyakorlatból, a mindennapi életből vett olyan javaslatok, amelyeket érdemes lenne önöknek megfontolni, és bezárni azokat a lehetőségeket, azokat a nem is kicsi, hanem, ahogy mondtam, nagykapukat a cégek előtt, hogy vissza tudják húzni akár közvetlenül vagy közvetve a rezsicsökkentés hatásait, akár a saját munkavállalóikon, akár a fogyasztókon. Ebben lényegesen több előrelépést várunk a kormánytól.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak rendes felszólalásra következik a Jobbik képviselőcsoportjából Zakó László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Reggel hallgattam Fónagy János államtitkár urat a Kossuth rádióban, ahol is azt mondta, hogy a rezsicsökkentés eredményeképpen eddig a lakosság 240 milliárd forintot takarított meg. Bólogat, tehát így hangzott el. Köszönik, köszönjük, ez biztos megfelel a valóságnak. De az is megfelel a valóságnak, hogy a világon egyedülálló, 27 százalékos áfa - vagy lehet, hogy egy banánköztársaság még 27 százalékkal van, nem tudom, de nem több mint egy, mert egyszer olvastam - 2 százalékpontos csökkentése, megnézve az idei költségvetésben a tervezett áfabevételt, ami kereken 3 ezer milliárd forint, az 222 milliárd forint megtakarítást jelentene szintén ugyanezeknek a fogyasztóknak mint végfelhasználóknak, áfát vissza nem igénylőknek, a lakosságnak.

Természetesen lehet súlyozni a kedvezményes áfakulcs, mind a fogyasztási termék, mind a kosár nagysága meg az összes többi között, de a nagyságrend stimmel. Tehát több mint 200 milliárd forint.

(16.20)

Ha önök kiszámolták, hogy 240 milliárd forintot takarítottak meg az elmúlt, talán egy év alatt, akkor ebből az is következik, hogy 1000 milliárdot vettek ki - vagy akkor 750 milliárdot vettek ki - a ciklus első három évében ugyanezen emberek zsebéből, mert ez a rezsicsökkentés ugyanolyan jólesett volna az embereknek már az önök országlásának első három évében is. Ez nem következett be, és a kampányjelleg itt is visszaütközik.

De szeretném elmondani, hogy hol buktak le igazán. Egy lakossági fórumot szerettem volna tartani Zala megyében egy településen, és a település első embere elutasított, hogy pártoknak nem adja ki a helyiségét, a kiválasztott termet, amit nehezen tudtam elfogadni, de tudomásul vettem, vagy legalábbis jegeltem a dolgot. Mígnem ugyanezen település ugyanezen helyiségébe a rendezvényre szóló meghívó szerint a Fidesz választókerületi elnöke és képviselőjelöltje, ilyen önmegjelöléssel, és nem országgyűlési képviselőként, mert az; és nem polgármesterként, mert az, hanem képviselőjelöltként, illetve választókerületi elnökként hívta a rezsiküzdelem újabb fordulójához a település népét. Ebből egyenesen leszármaztatható, hogy jelöltként, képviselőjelöltként a választási siker reményében ment amúgy az összes fideszes frakciótársa és jelölttársa társaságában haknikörútra. Amikor erre fölhívtam a figyelmét a településvezetőnek, akkor természetesen megengedte, hogy most már én is mehetek oda lakossági fórumot tartani. Innentől kezdve senki ne mondja, hogy a lakosság érdekei; hívjuk az önök célcsoportját választóknak, és akkor így már mindjárt egy kicsit jobban emészthető a dolog, és nem lakossági rezsiküzdelmet folytatunk, hanem választási kampánygyűléseket tartunk.

A másik, amit még szeretnék elmondani, hogy a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége már tiltakozik, hogy a társasházban havonta kelljen kirakni ezeket a rezsicsökkentési mértékeket. Egyrészt nem tudják, mert nagyon sok számlát nem kapnak havonta, hanem akár csak évente kapnak, másrészt pedig kis társasházaknál, főleg, ahol nincs lift, meg nincs nagy lépcsőház-világítás, ott többe kerül a kifüggesztés, mint amennyi a megtakarítás. Tehát egészen konkrétan, amikor ilyen kis lakótelepi társasházak összeállnak, egy ilyen irodát megbíznak... (Zaj.) - egy kis figyelmet kérnék! -, úgy abban az esetben a tonerköltség, a fénymásolás költsége, egyáltalán a papírköltség meghaladja annak a kis liftmentes lépcsőháznak a megtakarítását. Azért ezen is jó lenne elgondolkodni.

Egy szó, mint száz, a javaslatot támogatjuk, de mi szeretnénk, ha nem tagadnák ennek kampányjellegét. Mert ha ezt szívből jövően, mindenkire kiterjesztetten szerették volna megtenni, akkor már ezt megcsinálták volna több évvel ezelőtt. És ami a legsúlyosabb, hogy az áfa mértékét nem csökkentik, mert még Matolcsy miniszter miniszteri meghallgatásakor azt mondta, hogy nem elég erős a gazdaság ahhoz, hogy legalább a szállodaiparban és a vendéglátásban mérsékeljék az áfát. Akkor most mi van, elbírja ezt a gazdaság? Miniszterelnök úr azt mondta, hogy csökkent az államadósság. Nem csökkent, 20 ezer milliárdról 22 ezer milliárd forintra nőtt. Úgyhogy lássunk tisztán, a számok azért nem hazudnak. Legyenek szívesek egyenesen beszélni! De még egyszer mondom, nem megyünk szembe semmilyen rezsicsökkentéssel, de azért ne nézzék, hogy mondjam, tudatlannak a választókat, és nem is a lakosságot.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Igen, Szilágyi György képviselő úr, kettőperces felszólalás.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekünk így ki kell várni mindig, hogy vajon marad-e még időnk, mert van mondanivalónk és lenne még bőven mondanivalónk. Mivel Zakó képviselőtársam hagyott még egy kis időt, így tudunk arról beszélni, nem tudom, mennyire emlékeznek rá, nagyon sokáig téma volt, hogy a Gyurcsány-kormány és a szocialisták kívánták bevezetni az úgynevezett luxusadót. Arról volt szó, hogy luxusadót fognak majd kivetni luxuscikkekre, hogy azok az emberek, akik ezeket megengedhetik maguknak, még inkább hozzájáruljanak a költségvetéshez, és hasonlók. Magyarországon, és itt a lényeg, luxusadó van kivetve nagyon sok mindenre. Luxusadó van kivetve a tejre, a kenyérre, a húsfélékre és minden egyéb másra. Ez a luxusadó nem más, mint a 27 százalékos áfa. Ez egyszerűen nonszensz és nevetséges, hogy ehhez nem tudunk hozzányúlni! Ez valóban csökkentené az emberek terhét, hogy legalább az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsük le. A Jobbik már mondja nagyon régóta, hogy legyenek szívesek, gondolják meg, dolgozzák ki, számoljuk ki, mennyire lehet levinni, mennyit lehet ebből az egészből... (Jelzésre:) Igen, láttam már, jelzés van, hogy jön még válasz is rá. Tehát meddig tudunk elmenni ebben a kérdésben, hiszen az nonszensz, hogy tényleg 27 százalék legyen az alapvető élelmiszereken.

De egyébként ugyanígy beszélhetnék nagyon sok olyan dologról, amit mind a szocialisták egyébként, mind önök folyamatosan ellenzékben szajkóztak. Hiszen emlékezzenek rá, önök is mondták, hogy a jövedéki adót csökkenteni kell Magyarországon, mert ez mennyire magas, és a jövedéki adó ugyanúgy, a benzin és a gázolaj árának az emelkedése ugyanúgy az embereken csapódik le a végén. Hiszen ha a szállítás drágább lesz, ugyanúgy emelkednek az élelmiszerek, és ebben is lehetne, mégis mióta most három és fél év alatt itt vannak, még arra sem voltak hajlandóak, pedig benyújtottunk erre is már módosító javaslatokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy legalább a BKV-n próbáljunk meg segíteni avval, hogy csökkentjük a jövedéki adót. Kérem önöket, hogy ezeket is fontolják meg.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kepli Lajos képviselő úr!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az imént a lépcsőházi kifüggesztés groteszk voltát próbáltam érzékeltetni egy kicsit talán humorosabban új Btk.-tényállás mint a rezsicsökkentés tagadásának a javaslása céljából. De visszatérve a komolyabb vonalra, azt mondhatom, hogy ezek a rezsicsökkentési intézkedések a továbbiakban is támogathatóak a részünkről, és a Jobbik kormányra kerülve egy olyan irányba viszi el, vinné el a rezsicsökkentést, olyan intézkedéseket hozna, amelyekkel a továbbiakban növelni is képessé válna. Tehát olyan megalapozó intézkedésekkel, amelyek a programsorozatunkban, választási programunkban is szerepelnek, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ez a rezsicsökkentés nemhogy megtartható legyen, hanem a továbbiakban növelhető is. Ugyanis, bár több kérdés is elhangzott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), egyelőre választ nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy fenntartható-e a választások után is a rezsicsökkentés, amennyiben a Fidesz kerül kormányra.

Köszönjük. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, az összevont általános és részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Németh Szilárd képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Képviselő úr kíván, parancsoljon, képviselő úr!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a kérdéseket, hozzászólásokat, minden egyest, a jóindulatúakat, a rosszindulatúakat, mert legalább ez így tisztázza a képet az ember előtt.

Engedjék meg, hogy először általánosságban mondjak egy-két gondolatot. Elhangzott itt a szocialisták részéről, hogy félrevezetjük a magyar állampolgárt az egésszel. Elhangzott, hogy semmi sem az, aminek látszik. Szerintem itt nagyon is az volt minden, aminek látszik. Itt van a kezemben egy egyszerűsített számla. (Felmutatja.) Salgótarjánban bocsátották ki, a Bem úton lakik az a bácsi, aki behozta ezt a számlát egy köszönőlevéllel együtt. 69 110 forintot spórolt meg a távfűtésen 2013 folyamán egy 52 négyzetméteres lakótelepi panellakásban. Szerintem ez az, aminek látszik. Pontosan az, aminek látszik, és azért látom, hogy elsősorban a Gyurcsány-koalíció oldalán, de persze sajnos a jobbikosoknál is ezt vettem észre, bár tőlük nagyon sok jó javaslatot és észrevételt is kaptam, hogy a sárga irigység meg az otromba rosszindulat kevercse és a gyurcsányi hazugság igazi kevercse az, ami zajlik.

Arra kérem a baloldaliakat, a koalíció tagjait, mindenkit: akinek volt haszna Paksból, azt is; akinek nem volt haszna Paksból, azt is, hogy ne higgyenek Gyurcsány hazugságainak. Ne hagyják magukat befolyásolni, támogassák a rezsicsökkentést. Ennyit a baloldalról, azt gondolom, többet nem érdemelnek. Volt bőven nyolc évük arra, hogy azt, amit itt elmondtak, egyébként jó része oltári barom nagy sületlenség, de nem számít, de megvalósították volna. Nem ez történt. Abszolút nem ez történt, tizenötször emeltek rezsiárat, háromszorosára nőtt a gáz ára, kétszeresére a villany ára, és összekevernek mindenféle adatot csak azért, hogy valamilyen formában ezt az egészet szétcincálják, mert sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják a rezsicsökkentést.

Most nézzük a konkrét kérdéseket, amiket föltettek nekem, és amit külön szeretnék megköszönni.

(16.30)

Apáti István képviselőtársam, gázminőségromlás. Én egy részét ennek a történetnek, kisebb részét városi legendának fogom fel, mert az is. Egy másik részében viszont nem tudunk pontos képet látni, hiába vannak az automaták beszerelve, ezt Gyurcsány Ferencék, a koalíció teljes egészében az adatszolgáltatást privatizálta. A következő lépés a rezsicsökkentés megszilárdításánál, hogy ezt a privatizált siófoki céget, amely az összes adatszolgáltatásért felel, és ma ez alapján dönt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - még mindig -, ezt vissza fogjuk vásárolni. Ez a helyzet. Állami kézbe kell hogy kerüljön. Ekkor, azt gondolom, hogy nagyobb biztonsággal és pontosan meg tudjuk határozni, hogy milyen minőségű a gáz. Bár, azt is tegyük hozzá, hogy ha csak a Boyle-Mariotte-féle gáztörvényeket ismerjük, akkor nem olyan egyszerű dolog ez, tehát ennek van egy komoly fizikája is, de vannak olyan magasan képzett emberek, és vannak olyan erkölcsileg jó állapotban lévő emberek, akiknek a segítségére számíthatunk.

A fával kapcsolatban. Azért mondtam például ezt az egyszerűsített számlát is, mert ez nagyon hasonlít a szociális faellátásra. Tisztelt Képviselőtársak! Az a polgármester, amelyik akarja a szociális ellátást, az megcsinálja. Tehát én azt gondolom, hogy ez polgármesterfüggő. Itt a szubszidiaritásnak, az önkormányzatnak nagyon nagy szerepe van. Ezt nem lehet az önkormányzat nélkül megcsinálni, nem lehet az önkormányzat adatai nélkül, személyes kapcsolatai, befolyása és egyéb nélkül nem lehet megtenni. Azért választanak polgármestert, azért van körjegyző, azért van jegyző, hogy ezt a feladatot végrehajtsa. Nem igaz, hogy ez kampányfogás. 2011-12-13 és most '14. évben is van szociális fa. Belügyminisztériumi rendelet van már 2012 óta. '11-ben még nem volt rendelet, az ilyen próbaalapon ment, engem is felhívtak, a MÁV-tól szedtek mindenféle talpfákat, azokat lehetett kivinni az embereknek, és az önkormányzatok maguk is csinálják. Én 800 köbméter fát osztok szét teljesen ingyen Csepelen, pedig Csepelen nincs annyi rászoruló, mert nem fűtenek annyian fával.

Nem azt mondom, hogy ez a lehető legjobb rendszer, de segít az embereken. Segít az embereken, segít azokon, ahol egyébként helyben is segítenek rajtuk.

Az, hogy kidobálják meg kirugdossák az embereket, ez nem lehetséges. Ugyanis ellátási kötelezettségük van, és azt kizárólag vezérigazgatókkal meg igazgatótanácsi tagokkal, felügyelőbizottsági tagokkal nem lehet megtenni. Az ellátási kötelezettség személyfüggő is.

Az áfával kapcsolatban, Zakó László képviselőtársamnak is mondom: világos, amikor áfacsökkentés van, akkor az áfa nagy részét a szolgáltatók és az eladók nyelik be. Amikor volt 5 százalékos áfacsökkentés, abból 0,9 és 1,2 maradt az embereknél, a többit benyelték. Az áfacsökkentés inkább arra jó, hogy a gazdaságot, illetve bizonyos szektort, többek közt, mondjuk, a sertéságazatot vagy valamelyik ágazatot segítse. Másrészt azt ne kendőzzük el, hogy mire jó az áfa. Az áfát nem azért szedi be az állam, mert itt fogjuk, aztán dobáljuk fel a pénzt, és akkor eltapsoljuk. Hát a költségvetés része, emberek! A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani. Tehát akkor, amikor az egész rendszert megalkotjuk, akkor a bevételeket biztosítani kell, és én egészen biztos vagyok benne, hogy akkor, amikor elérhetjük az olcsó energiával azt, hogy beindul a gazdaság, akkor az áfacsökkentésre is lehetőség lesz. És ugyanezt tudom elmondani abban a 240 milliárdos viszonylatban, amit tetszett mondani.

A 240 milliárd, ami kint maradt az embereknél, ebből minimum 200-at a szolgáltatók rovására hagytunk ott. Tehát nem a költségvetés adta oda, hanem a szolgáltatók, az extraprofit terhére, és ez szerintem így jó volt, de szerintem még ebben a kérdésben érdemes nekünk többször beszélgetni és mindenki javaslatát megfigyelni.

2010. 2010-ben a befagyasztás nem úgy történt, hogy a 2010-es szinten, azt nem tudtuk megtenni. Önök pontosan tudják, milyen helyzetben volt az ország, az itt hagyott IMF-hitellel, az adóssággal, a túlzottdeficit-eljárással, a rekord munkanélküliséggel. Soroljam tovább? A 7,5 százalékos GDP-csökkenéssel 2010-ben azt lehetett megtenni, hogy olyan utasítást adott a miniszterelnök a Magyar Energia Hivatalnak, hogy semmiféle adatot nem fogadhat el az infláción felüli emelésre az egyetemes szolgáltatás keretében, és ezt megtettük. A villany ára két év alatt 2,2 százalékkal drágult, a háztartási villany ára.

A különadók, a tranzakciós illetékek, ezek nem azért jöttek létre, mert így ráütött valaki a hasára, és azt mondta, hogy legyenek. Hanem 2010 nyarán a magyar miniszterelnök kiment Brüsszelbe, és azt kérte, hogy engedjék meg, hogy az egyébként a szocik által 6,5 százalékra becsült, de év végére 8,5 százalékos költségvetési hiányt másfél év alatt rendbe tegyük. Erre azt mondták a brüsszeli elvtársak, a brüsszeli bürokraták, hogy nem adjuk ezt a lehetőséget meg. Akkor mondta a magyar miniszterelnök, akkor megpróbálkozunk a saját magunk dolgával. És ez folyamat jellegű. Sosem volt ingyenes a készpénzfelvétel, mert a bankokat már előbb privatizálták ebben az országban, és itt soha nem alakult ki tisztességes bankrendszer, tisztességes verseny a bankok között, mindig fizetni kellett.

Emlékezzenek arra, amikor az első szoci kormány '95-ben belekényszerítette az embereket abba, hogy kártyára utalják a fizetést, akkor a közalkalmazottak, köztisztviselők kaptak kártyapénzt, 2400 forintot, hogy fedezze a kivételi költségeket. Itt tartottunk, innen kell elindulni. Itt nincs tisztességes bankrendszer, ezt a bankrendszert kell megváltoztatni. De azt ne gondolja valaki, hogy az kizárólag elhatározás kérdése, hogy a bankrendszeren változtatok, hogy a közszolgáltatáson változtatok! Ez nem csak elgondolás kérdése, ezek nagyhalak! Ezek hatalmas befolyással rendelkező emberek személyükben, szervezetükben, bankjukban, minden egyes cégükben. Ezt hívják rezsiharcnak. Nem egy ilyen hóbortos álom ám ez, vagy valami ilyen hagymázas máriateréziás elképzelés a rezsiharc, ez napi feladat, ez kőkemény meló, és én ezt csinálom. Az a helyzet, hogy én megtapasztaltam, hogy mit jelent. Nem egyszerű. És vannak eredmények. De még mindig, ennek ellenére olyan hírek érkeztek például tegnap hozzám az egyik alföldi megyéből, hogy az egyik szolgáltató szervezi ki a jól fizető embereket egy másik kft.-be. Ugyanis majd az államnak felkínálja, hogy mi nem tudunk az egyetemes szolgáltatás területén már semmit se, vigyétek el. És ott marad az összes olyan ember, az összes olyan fogyasztó, akinek nagy tartozása van, aki nem képes fizetni, a jól fizetőket pedig egy csellel, néhány százalékot ígérve, beviszik egy másik szervezetbe, akik viszont már a szabad piacon keresztül kapják az áramot. Nos, nem annyira egyszerű ez a történet.

Beszélhetnénk még az árfolyamgátról, nekem már csak fél percem van. Önök azt kérdezték, hogy fenntarthatóvá hogyan lehet tenni. Azt gondolom, hogy akkor, amikor a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a rezsicsökkentés kérdése stratégiai kérdés, és nemcsak abban a konstellációban, hogy a magyar családok folyamatosan megfizethető és olcsó áron kapjanak háztartási energiát azért, hogy biztonságban éljenek, hogy az anyagi biztonságuk erről az oldalról legalább meg legyen támasztva, hanem abban a tekintetben is stratégiai kérdés, hogy az ipart el tudjuk látni olcsó energiával, mert ha olcsó energiával látjuk el, akkor jönnek a befektetők, a hazai, külföldi befektetők, akik olyan befektetéseket tudnak az olcsó energia miatt Magyarországon létrehozni, ami hozzáadott értéket produkál. Ez pedig az ország érdeke.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   113-161   161-222   223-245      Ülésnap adatai