Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági tagcserére tett javaslatról döntünk. Az Országgyűlés elnöke személyi javaslatot terjesztett elő H/13650. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságba dr. Lukács Tamás helyett Gulyás Gergelyt a bizottság elnökévé, Gulyás Gergely helyett Ékes Ilonát a bizottság alelnökévé, Ékes Ilona helyett dr. Lukács Tamást válassza meg bizottsági taggá az Országgyűlés.

Kérdezem önöket, elfogadják-e ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 240 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most 17 óra 25 perc van, az azonnali kérdések és válaszok órája következik.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XLIII. törvény (3) bekezdése szerint személyes válaszadás csak a miniszterelnöktől és a miniszterektől kérhető. Az alapvető jogok biztosa esetében tehát a személyes válaszadás kérésére nincs mód.

Szél Bernadett, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az alapvető jogok biztosának: "Tudomásul veszi-e az ombudsman a kormány törvénysértését?" címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Biztoshelyettes Úr! A korábbi években az ön hivatala jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a paksi bővítés ügyét ne lehessen az emberek feje fölött, az országot és a döntéshozókat információhiányos állapotban tartva kezelni. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hosszan és alaposan vizsgálta a paksi bővítés jogi és szakmai megalapozottságát, e vizsgálat eredményeképpen 2011 tavaszán hét javaslatot fogalmazott meg a kormány irányába. Kimondta, hogy a 2009-es országgyűlési határozatot nem lehet biankó csekknek tekinteni egy bővítéshez. Kimondta, hogy az előkészítésre és az alternatívák vizsgálatára van felhatalmazása a kormánynak, de nincs felhatalmazása a beruházás érdekében konkrét lépések megtételére. Kifejtette, hogy mivel az áramszámlában és adó formájában az adófizetők fizetik az egész projektet, nem lehet egy szűk szakmai kör és néhány politikus belügye a bővítés kérdése. Felhívta a kormány figyelmét arra, hogy végezze el az elmaradt vizsgálatokat, hozza nyilvánosságra az eredményeket, és adjon be egy új előterjesztést a parlament számára.

Tehát van egy ombudsmani állásfoglalásunk arról, hogy a bővítés előfeltétele annak megvizsgálása, hogy egyáltalán szüksége van-e az országnak a létrehozandó új erőművi kapacitásokra, és felszólította a kormányt arra, hogy végezze el a hiányzó vizsgálatokat, tájékoztassa a közvéleményt, az Országgyűlést, és az Országgyűlés számára hozzon be egy formailag és tartalmilag is törvényes új előterjesztést. Két kérdésem van ennek kapcsán biztoshelyettes úrhoz. Az első kérdésem az, hogy a hét ombudsmani javaslatot biztoshelyettes úr véleménye szerint mennyire vette figyelembe a kormány, és mennyire elégítette ki a kormány az abban foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kifejezetten kérte, hogy újra kerüljön az Országgyűlés elé a bővítés kérdése, mégpedig a tények és a számok ismeretében.

A másik kérdésem az, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt is kérte, hogy az atomtörvény és a bővítésre vonatkozó határozat legyen egymással összhangban. Ön szerint ennek eleget tett a kormány? És ha eleget tett, akkor megfelelő módon tette-e ezt? (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Marcel úrnak, az alapvető jogok biztosa helyettesének. Öné a szó.

DR. SZABÓ MARCEL, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese: Tisztelt Országgyűlés! A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2010. évi jelentésében leszögezte, hogy a paksi erőmű bővítésének terve az arra vonatkozó 2009-es országgyűlési határozat összefüggésében nem szerepelt hazánk alapvető stratégiai dokumentumaiban, így az nem volt összhangban a korabeli jogi környezettel. A nemzeti energiastratégiát azonban az Országgyűlés 2011 októberében elfogadta. A stratégia már magában foglalja a paksi bővítés lehetőségét, ezáltal megteremtve az ombudsmani ajánlásában hangsúlyozott koherens jogi környezetet.

A 2010-es ombusdmani jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiáról szóló törvény alapján újabb országgyűlési határozat elfogadására lesz szükség, mert a 2009-ben elfogadott határozat csak a bővítést előkészítő tevékenység megkezdéséhez biztosítja a felhatalmazást, de magához a bővítéshez nem. Az Országgyűlés azonban 2011-ben az atomenergiáról szóló törvény módosításával ezt a jogi rendelkezést megváltoztatta, így újabb országgyűlési határozat elfogadását a törvény már nem kívánja meg.

(17.30)

Jogrendünkben tehát nincs további feltétele, illetőleg akadálya annak, hogy a paksi beruházást illető kérdésekről a Magyar Országgyűlés szabadon, a jövő nemzedékek iránt felelősségének tudatában dönthessen.

Az ombudsmani hivatal ugyanakkor fontos feladatának tartja, hogy a környezeti ügyekben a társadalmi részvételről szóló aarhusi egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását az atomenergiával kapcsolatban is elősegítse. Véleményünk szerint a nyilvánosság bevonása nélkülözhetetlen az ilyen volumenű beruházásoknál, ezért vállaltuk a civil szervezetek és az atomenergia-ipar képviselőiből álló kerekasztal vezetését, és mediátorként segítjük a civil szervezetek információhoz jutását, továbbá a paksi bővítésről szóló szakmai tájékoztatást.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszonyt viszonválasz illeti meg.

Öné a szó.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a lehetőséget és a választ, biztoshelyettes úr. Viszont két kérdésem volt, de most már három van a válasz után. Egyrészt szeretném öntől megtudni, mikor lesz az az ülés, amire az előbb utalt, az aarhusi kerekasztal ülése, mert információim szerint ezt az elmúlt időszakban nem lehetett összehívni, és pontosan azért, mert a kormányoldal akadályozta azt, hogy ez létrejöhessen. Kérdezem, hogy ez az akadály elhárult-e, és akkor a kormányoldal végre hagyja a civileket megfelelően tanácskozni. Ha igen, akkor szeretném tudni, hogy mikor lesz az ülés időpontja.

A másik pedig az, hogy én egyáltalán nem látom azt az eredeti országgyűlési, az ombudsmani javaslattal összhangban lévőnek, hogy a T/3288. törvényjavaslatban nemes egyszerűséggel megváltoztatták a szórendet és azt mondták, hogy nem a beruházáshoz, hanem csak az előzetes hatásvizsgálathoz kell országgyűlési engedély. Énszerintem ez magának a törvénynek a meghekkelése és az eredeti ombudsmani állásfoglalásnak a semmibevétele a kormány részéről.

Tisztelettel kérdezem biztoshelyettes urat, hogy ön ezt így gondolja-e, vagy az ombudsmani hivatalnak más véleménye van.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak viszonválasz illeti meg biztoshelyettes urat. Öné a szó.

DR. SZABÓ MARCEL, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese: Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban igaz, hogy az MVM Zrt. a kérésünk ellenére nem adott konkrét időpontot a megígért Paks II-vel kapcsolatos tájékoztatás összehívására, de a kerekasztal szabályait felhasználva a saját jogkörünkben ezt összehívtuk február 20-ára, tehát ez megtartásra kerül.

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény nem teszi lehetővé az ombudsman számára, hogy az Országgyűlés működését értékelje. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Felszólalások:   72-73   73-80   81-88      Ülésnap adatai