A felszólalás szövege:

Én mindenkinek, aki bent maradt a teremben a felszólalása után a túloldalról, azt szeretném mondani, hogy kifejezetten sértő számunkra - én értem, hogy demagógnak kell lenni, mert a magyar politikai kultúra ezen nem tudott túllépni mostanáig, tehát kifejezetten sértő számunkra -, amikor itt halottaskocsikról, falurombolásról és az egész magyar nemzet elleni vétekről beszélnek akkor, amikor semmi mást nem teszünk, mint hozzányúlunk ahhoz a rendszerhez, amely recseg-ropog és ami nem jó. És ne haragudjanak, tisztelt képviselőtársaim, de amikor arról beszélünk, hogy átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer legyen, hogy az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelését megoldjuk, hogy amikor a gazdálkodás ellenőrzését bevezetjük, elkerülendő a csődhelyzeteket, akkor ne mondják azt, hogy nem az önkormányzatok érdekében próbálunk valamit elérni, hanem ellenük, mert egyszerűen nem mondanak igazat.

Ugyanis az a helyzet, hogy legutóbb ebből a 3200 településből 2 ezer település önhikiért folyamodott; önhibáján kívül hátrányos helyzetben van, 1200 kapott is pénzt. Önök úgy gondolják, hogy az a rendszer, ahol 3200-ból 2 ezer úgy érzi, hogy önhibáján kívül bajban van, és nem tudja megoldani a feladatát, az egy jól működő rendszer, és mindenki, aki hozzányúl, bűnöző? Ne állítsunk ilyeneket! Arról nem beszélve, megértem, hogy itt az LMP-s képviselőtársaim nem tudják, milyen polgármesternek lenni, meg nem sokat voltak még polgármesteri hivatalban, önkormányzatban, de ne állítsanak olyanokat, amik nem igazak, és főleg ne kerüljenek egymással ellentétbe. Amikor Szilágyi képviselő úr itt elmondja, hogy mennyire fontos a szubszidiaritás meg a civilek, közben a szocialistákkal együtt semmi mást nem mondanak a fővárosban, mint hogy a kerületeket elöljáróságokra kell zülleszteni, és egyébként egy jó nagy, kétmilliós várost kell fölülről irányítani a szubszidiaritás jegyében.

Picit próbáljunk meg legalább magunkkal konzekvensek és egyenesek lenni! Számtalan olyan kérdés merült fel egyébként, ami jelen pillanatban megoldatlan. Megoldatlan volt a megyék kérdése. Gondolom, mindenki, amikor bekapcsolta a híradót mostanában, látta, hogy milyen az, amikor nem tudnak már fűteni iskolákban, amikor nincsenek pedagógusok a vidéki intézményekben, amikor semmi nem működik. És mindenki ült otthon, hogy majd a megye szóvivője elmondja, hogy mit lehet csinálni, majd valaki mond valamit, majd a civilek visznek ingyenételt. De nem ez a megoldás egy önkormányzati rendszerben, ami most van.

Kell egy teljesen új rendszer. És egyetértek Kósa képviselőtársammal, hogy ebben a törvényben számtalan olyan kérdés van, ami még nyitott, és azt gondolom, ezeken lehet változtatni. Lehet, hogy kell is változtatni, és el tudom ezt fogadni. Mondott olyat Apáti képviselőtársam, amivel egyet tudok érteni. De ezeket meg kell beszélni. Nekünk itt nem az a feladatunk, hogy elmondjuk, úristen, most tönkreteszik ezt az országot. Az a feladatunk, hogy alkossunk egy olyan önkormányzati szabályozást, amely a következő években, évtizedekben meg tudja oldani a helyi problémákat, meg tudja oldani az oktatási kérdéseket, meg tudja oldani az önkormányzatok finanszírozását, és mindemellett egyébként minden olyan jogot és kötelességet finanszírozni is tud, ami a helyi demokráciát valóssággá teszi. Nekünk ez a feladatunk, és én arra kérem önöket, hogy ebben segítsenek minket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Szilágyi képviselő úr! A XXII. kerület polgármesterét nem hiszem, hogy látja, mert ő nem tagja a parlamentnek. Tehát valaki mást láthatott. Egyébként pedig megint semmi konkrétum nincs abban, amit mond. Meg kell erősíteni a kerületeket meg a részönkormányzatokat, de ez egységes város. Ha megnézi most a Budapest-fejezetet, amiről még mindig azt mondom, hogy lehet módosítani, semmi másról nem szól, mint arról a régi igényről, hogy különítsük el, hogy mik azok a feladatok, amelyek a főváros egészét érintik, a főváros tudja a legjobban és a leghatékonyabban megoldani a szemétszállítástól a BKV-n át, és még mondhatunk néhány ilyen példát, és mik azok, amien meg kell erősíteni kizárólag a kerületet, mert az ott élőket az ott élő egyéni képviselők és az ott élő testületek tudják a mindennapokban a legjobban segíteni. És ha ön megnézi, 35 ezertől 150 ezres népességű kerületekről beszélünk.

Tehát azt gondolom egyébként, hogy nagyon komoly egységeket alkotnak. Az, hogy ez a törvény végre elkezdi letisztázni, és remélem, el is éri a célját, és letisztázza a főváros feladatát, amit csak ő láthat el hatékonyan és a kerületek feladatait, hogy ezt végre megoldjuk '90 után, szerintem ez megint egy nagyon jó irány. Nem könnyű megtenni ezt ennyi év után, de úgy gondolom, közös célunk, hogy ez megtörténjen, és jól működjön.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatom célja, amely most önök előtt fekszik, egy olyan egységes mobil fizetési rendszer létrehozása, amely alapja lehet az egyes közlekedési és parkolási közszolgáltatások elektronikus értékesítésének.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen közszolgáltatásokat érintő rendszer létrehozása javaslatom szerint egy kizárólagosan állami tulajdonú cég, a nemzeti mobil fizetési szervezet feladata lenne.

Kezdetben elsősorban ez a mobiltelefonos vásárlási és fizetési technológia felhasználásával működne, amely a későbbiekben más technológiákkal is kiegészíthető. A létrejövő egységes rendszer alkalmas lehet arra, hogy további állami és önkormányzati hatáskörben nyújtott szolgáltatások elektronikus úton történő fizetésére vonatkozó szabályait vezesse be. Kiemelném ezek közül az utcai parkoláshoz és az autópálya-úthasználati díj megfizetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Egyre kedveltebb és egyre elterjedtebb formája ezen díjak kiegyenlítésének a mobil fizetés, amely a kényelmen és az egyszerűségen túlmenően a parkolás esetében a percalapú számlázást is lehetővé tette.

Az állami közszolgáltatások egységes mobil vásárlási platformon történő értékesítése reményeim szerint több szempontból is kedvező hatást tud kiváltani. Az ügyfelek költségeinek csökkentése mellett növelni tudja a közigazgatás hatékonyságát, és ezáltal megtakarítást tud eredményezni. Ugyanakkor a technológia széles körű elterjesztése új piaci lehetőségeket teremt a hazai kis- és középvállalkozások számára is.

A nemzeti mobil fizetési szervezet gazdaságilag önfenntartó kell hogy legyen, de nem szabad profitmaximalizálást végrehajtania. Ahhoz, hogy valóban sokan használják a mobil vásárlást, egy alacsony árszint legalább olyan fontos, mint az elérhető szolgáltatások sokasága. Úgy gondolom, hogy már a rendszer indulásakor is lényegesen olcsóbbak lehetnek az úgynevezett kényelmi díjak, de belátható időn belül ezek el is tűnhetnek az árlistákról.

Gazdasági szempontból is jelentős előrelépés lehet olyan szervezetek bekapcsolása a szolgáltatási palettába, mint mondjuk, a BKV, a Volánbusz vagy a MÁV. De nem elhanyagolhatók az elektronikus ügyintézéssel érintett lakossági szolgáltatások sem.

(19.00)

A nemzeti mobil fizetési szervezet szolgáltatásainak használatához szolgáltatási jogviszonyt kell létesíteniük a felhasználóknak a vonatkozó jogszabály értelmében. Mindazok a felhasználók, akik valamely mobil-, rádiótelefon-szolgáltatóval már szerződéses viszonyban vannak, vagy valamely mobil fizetési szolgáltatónál regisztráltatták magukat, jogosultságot nyertek a már működő mobil vásárlási rendszerek használatára.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeknek az előfizetőknek a számára a lehető legegyszerűbben biztosíthassuk a használati jogosultságot az új mobil fizetési szervezet rendszerében, hiszen csak így tudják majd elérni az újabb és újabb szolgáltatásokat, és így tudunk alacsonyabb kényelmi díjakat is szolgáltatni majd. Ezt a célt látom megvalósíthatónak a jelenlegi szolgáltatóknál meglévő regisztrációk átvételével. A nemzeti mobil fizetési szervezet szolgáltatásait a használókhoz csatlakozó új felhasználók regisztrációja alapján állami, önkormányzati szervezeteknél, az ügyfélkapuknál, illetve a Magyar Posta fiókhálózatainak bevonásával is gyorsan és egyszerűen lehet biztosítani.

Nem célja a javaslatomnak - és szeretnék rögtön az elején néhány félreértést kikerülni -, hogy az állam kisajátítsa a mobil vásárlási piacot és megszüntesse a versenyt. Meggyőződésem, hogy a piac szereplői számára marad még bőven lehetőség az állami szolgáltatások értékesítésén kívül is. Úgy vélem, hogy egy nemzeti mobil fizetési szervezet létrehozása a felhasználók körének bővülésével a piacra is ösztönzőleg hat, számos piaci alapú innováció megvalósulását gerjesztheti, és mind jobban elterjesztheti ezt a készpénzkímélő lehetőséget.

A mobil vásárlási kultúra széles körű elterjesztésében jelenetős munka áll még előttünk, és annak ellenére, hogy a mobil vásárlás Magyarországon most már évek óta nem ismeretlen fogalom, a jogalkotásban még nagyon gyermekcipőben járunk. Én biztos vagyok abban, hogy sok új definíciót, sok új szabályt kell még megalkotnunk, és egy teljesen új rendszert kell kiépítenünk, hogy ez a mobil vásárlási piac fellendüléséhez... - és mindenképp a felhasználók, a lakosság megelégedését érjük el ezzel az új rendszerrel. Abban is biztos vagyok, hogy nincsenek még meg a tökéletes megoldások, és bizonyára az én törvényjavaslatomban is vannak még pontosításra, illetőleg módosításra váró szakaszok, illetve majd a végrehajtás során a kormánynak számtalan teendője lesz. De abban egészen biztos vagyok, hogy ha ezen az úton elindulunk, akkor egy egységes, hatékony, olcsó, és a felhasználók, tehát a lakosság számára egy biztonságos és kedvező rendszert tudunk megteremteni, ami, úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben, amelyben most van az ország, mindannyiunk számára egy kiemelten fontos feladat.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek, aki ezen a péntek esti órán itt van a parlamentben, és ezzel a kérdéssel foglalkozik, és megtisztel azzal, hogy véleményt mond a törvénytervezetemről, még ha néha nem is értem, mit mond.

Ha megengedik, először zárszóként Schön Péter képviselőtársam felvetéseire reagálnék. Én általánosságban azt mondtam az elején, képviselő úr, hogy ez egy törvénytervezet, amely a részletszabályokig nem tud lemenni, valóban egy keretet és egy irányt tud meghatározni. Számtalan olyan kérdés volt, amit ön felvetett, és ami szerintem rendkívül fontos, hogy valóban az átláthatóságra, a személyes adatvédelemre, számtalan olyan kérdésre kell figyelnie majd ennek a szervezetnek a kialakításánál, ami ezt az egészet megkülönbözteti a jelenlegi, az ön által teljesen jogosan említett zavaros helyzettől, ahol egyébként off-shore hátterű cég Magyarországon, amely ma ezt a tevékenységet végzi, és az ő milliárdjait próbáljuk itt nagyon hevesen megvédeni ebben a vitában, tehát hogy ezeket a kérdéseket valóban le tudjuk rendezni. Én komolyan azt gondolom, hogy nincs nálam a bölcsek köve, ezért egészen biztos vagyok benne, hogy módosító javaslatokkal magát a törvényt is ebbe az irányba el lehet vinni, és egyébként pedig mint minden ilyen szabályozás, ott lesz a kormány kezében, hogy rendeleti szinten a legapróbb részletekig ezt minden európai és általunk is támasztható kritériumnak megfeleltesse. Ugyanakkor köszönöm a konstruktív hozzáállását, mert azt gondolom, hogy döntő többségében egyetértettünk azzal, amit elmondott.

(20.30)

A szocialistáknál próbáltam nézni, mert végigbeszélték az időt, hogy Baja képviselő úr és Józsa képviselő úr beszédének is volt egy íve, de ez nem ív volt, hanem egy hullámvasút, összevissza, le-föl.

Én végig azt éreztem, hogy tulajdonképpen önök támogatják ezt a törvényjavaslatot. Én látom a szemükön, hogy önök egyébként érzik, hogy ez egy jó irány, és ez egy jó törvényjavaslat. Gondoltam, hogy elmondom, bár nem a parlament falai közé tartozik, de tényleg ráhibáztak. Remélem, hogy nem figyel a Nagy Testvér mindenhol, de körülbelül a borotválkozás környékén születhetett meg az ötlet.

Nem olyan bonyolult ez. Elhangzott az előbb a parkolás, mert mindenki a parkolás felé mozdítja a rendszert. Igen, az önkormányzatok szintén mint közszolgáltatást átvették a parkoltatást. Átvette ezt egyébként Budapesten is sok kerület, a II. kerület is, amelynek egyéni országgyűlési képviselője lehetek, ez a megtiszteltetés ért nemrégiben. Amikor átvettük, akkor láttam azt, hogy mennyivel hatékonyabban, átláthatóbban, és mennyivel nagyobb hatékonysággal tudja üzemeltetni közszolgáltatóként egy önkormányzat, mint az eddigi rendszerben a maszek cég, és mennyivel tudjuk lecsökkenteni a korrupciót, mennyivel átláthatóbb, és mennyivel elégedettebbek az ügyfelek a kerületben. Én azt gondolom, hogy erre a mintára született meg ez a javaslat.

Lehet, hogy sok mindenben javítani kell, és egyébként én is kérem a képviselőtársamat, hogy adjon be módosítókat, hogy vitassuk meg, mert biztos sok mindenben igaza van, én ezt nem tagadom, de úgy látom, hogy ezeket a rendszereket lehet javítani. Én a közszolgáltatásról, nem a színházjegy-megvételről, nem a virágról és számtalan dologról beszélek. Ezek ott maradnak a piaci szereplőknél, és ugyanúgy csinálhatják, de a közszolgáltatásokat, én határozottan úgy gondolom, lehet hatékonyabban, lehet átláthatóbban és lehet olcsóbban csinálni, mint azok a cégek, amelyek egyébként azért, lássuk be, nagyon gyakran erős kartellgyanúban, saját maguk megállapított áraikkal és rendszereikkel egyébként most teljesen lefedik ezt a piacot.

Ennek a törvényjavaslatnak ez a célja, és én továbbra is úgy gondolom, hogy az állam egyébként nem lenyúl, az államtól szoktak lenyúlni, Józsa képviselő úr. Az állam nem szokott lenyúlni. (Dr. Józsa István: A fogyasztókat nyúlja le.) Az állam maximum egy közszolgáltatást, aminek a nevében, tudja, benne van a "köz"szolgáltatás, egyébként teljességgel el akar látni annak érdekében, hogy akik ezt a közszolgáltatást igénybe veszik, valóban úgy, olyan körülmények között, és oda fizessék be a pénzt, ami visszafolyik hozzájuk, ahova azok, akik szolgáltatják ezt a közszolgáltatást, és ne piaci szereplők vigyék el az irreálisan magas különbözeteket. Én hiszek abban, hogy ezt meg lehet tenni. Ahogy az előbb a képviselő úr is mondta, igen, itt milliárdos forgalmakról beszélhetünk, de én azt gondolom egyébként, hogy ha nem milliárdos, csak százmilliós forgalomról is beszélünk közszolgáltatásnál, az folyjon be az államhoz, mert azt gondolom, hogy sokkal jobb helye van ennek a pénznek az államnál, amely az adófizetőire forgatja, mint maszek, esetleg kétes cégeknél.

Végezetül pedig, majd ha sikerül rávennem a képviselőtársaimat, hogy együtt gondolkozzunk a törvény módosításán úgy, hogy ez az önök számára is elfogadható legyen, akkor én borzasztó boldog leszek. Szerintem azokon a kérdéseken menjünk is át, hogy egyszerre ez a piac, amiről beszélünk, vagy meg fog szűnni, és nem is olyan érdekes, vagy tulajdonképpen itt hatalmas piacot nyúl le az állam. Ezeket az egymásnak ellentmondó érveket szerintem tegyük is félre, és próbáljuk meg esetleg ezt a törvényt egy olyan állapotba hozni, vagy egy olyan törvényt elfogadni belátható időn belül, amivel 2012 nyarán és 2013-ra fel tud állni egy ilyen cég, és egyébként a választók megelégedésére tud működni. Én azt gondolom, hogy ez a közös célunk itt a parlamentben, meg mindenhol.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az általános vitában, most is meg szeretném köszönni mindazoknak, akik foglalkoztak ezzel a törvényjavaslattal, és elmondták a véleményüket is. Azt az állításomat fenntartom: mindent biztos, hogy nem tudtam beletenni, illetve belefogalmazni a törvényjavaslatba, tehát hogy módosító indítványokat önök benyújtottak, és ezeket meg kell nézni, és lehet javítani ezen a törvénytervezeten, ebben biztos vagyok.

Egy kicsit az rosszulesett, hogy Gúr Nándor képviselő úron tisztán látszott, hogy nem olvasta el ezt a törvényjavaslatot, de legkevésbé az indoklást. (Gúr Nándor: Gyere, és nézd meg!) Igen, nem meglepő, de mindenesetre rosszulesett, mert itt Baja Ferenccel az általános vitában hosszasan vitatkoztunk, és azt gondolom, hogy egy sokkal építőbb vita volt. Megmondom, miért, képviselő úr. Mert ebben a javaslatban kifejezetten benne van, hogy ki szeretné szélesíteni a készpénzkímélő eszközöket. Tehát az a célja többek között, hogy valóban ne csak mobilparkolás, ne csak autópálya, de BKV, Volán-busz, MÁV és egyébként a következő években egy széles szolgáltatási háló legyen, hogy ez olcsóbb legyen egyébként. Hiszen amit ön mond, nem is értem, hogy ön ebből hogy vette azt, hogy ez márpedig drágább.

Ez arról szól, hogy piaci szereplő céget, aki egyértelműen profitra hajt, és egyébként szerintem nem mellékesen ráadásul ezt a profitot kiviszi, hiszen jelen pillanatban, aki ebből a legnagyobbat csinálja Magyarországon, egyébként öt darab külföldi off-shore cégháttérrel rendelkező csapat. Ehelyett egy állami szolgáltató van, akinek az az egy célja, hogy az állampolgárok olcsóbban, kényelmesen és gyorsabban hozzájussanak ehhez a szolgáltatáshoz, és semmi más díja ne legyen, mint hogy ezt a szolgáltatást, ennek karbantartását ezekből a pluszpénzekből beszedi.

Én egészen biztos vagyok benne, hogy olcsóbb lesz ez a szolgáltatás. (Gúr Nándor: Úgy legyen.) De az biztos, hogy nem lesz drágább, és erről nem is volt semmi a javaslatban. Mint ahogy egyébként Tóth képviselő úrnak is azt tudnám mondani, hogy ez közszolgáltatás. Tehát a mozijegyet, a virágot, ha akarja, meg egyéb mást ugyanúgy bárki intézhet, és azt csinál, amit akar. Mi arról beszélünk, aminek a nevében is benne van: közszolgáltatás, állami és önkormányzati közszolgáltatás, és ezeket egy ilyen kapun keresztül egyébként igénybe tudják venni az állampolgárok. Szerintem ez egy jó dolog.

És itt engedjék meg, hogy áttérjek Gúr képviselő úrnak szintén arra a nagyon pici dologra, ami elkerülte a figyelmét, hogy benne van a javaslatban, hogy kizárólag százszázalékos állami cégről beszélek. Szó sincs arról - miről beszél, hogy kiszervezés? Ezt önök szokták régen, hogy kiszervezni és odaadni másnak. Ez százszázalékos állami cég lenne. Itt senki nem jelöl ki senkit, ezt az állam oldaná meg. Pont ez a garancia sok mindenre, például az árakra, például a széles körre, és tudja mire? Az adatvédelemre. Ha már szóba hozták.

Úgy gondolom, hogy egyébként valóban, ha ez egy elterjedt forma lesz, és valóban sok százezren rá tudnak csatlakozni - mert mondom, a vonatjegytől egészen az autópálya-matricán át a parkolásban is lehet használni -, akkor kifejezetten úgy gondolom, hogy egy ilyen bázisnak a legjobb vagy legbiztonságosabb helye egyébként egy állami rendszerben van, és nem egy magáncégnél. Tehát adatvédelmi szempontból is sokkal nagyobb garanciákat látok ebben. (Gúr Nándor: El kellene olvasni azt, amit leírtál.) Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, én sem kiabáltam, pedig feszített, amit mondott, higgye el, mikor ötször elmondta azt, aminek az ellenkezője van leírva a javaslatban.

Azt kérem önöktől, vagy azt tudom mondani, hogy természetesen a módosító javaslatokat meg fogjuk nézni. A gazdasági bizottság is alaposan tárgyalni fogja, és igyekszünk a végszavazásra behozni egy olyan törvénytervezetet, ami egy olyan keretet ad - és hozzáteszem: nem is lehet egy olyan törvényt, ami most részletesen kidolgozza, de egy olyan keretet ad - ennek a szabályozásnak, ami elindítja ezt a folyamatot, és valóban még sok munkával és a kormánynak, a szakminisztériumnak számtalan beavatkozásával és rendeletével egyébként ki lehet alakítani, és el lehet kezdeni a jövő évben ezt az egységes rendszert.

Ha megengedik, kifejezetten azokat a célokat számtalan más területen is nem negatívnak, hanem pozitívnak élek. Nem akarok szándékosan pártpolitikával foglalkozni, főleg nem egy zárszóban. Mindig elmondják ezt az államosítást, pont önök. Nem ez az államosítás. Az államosítás az volt, amikor bementek a lódenkabátban, és mondták, hogy lehet hazamenni a tulajdonosoknak, mert innentől a miénk a bolt. Az volt. Itt nem erről beszélünk. Itt senki nem akar megölni, megfojtani, ahogy Tóth úr fogalmazott, senkit. Itt csupán arról beszélünk, hogy közszolgáltatásokban az állam szeretné elvenni vagy átvenni, vagy szeretném, ha átvenné és profi szinten üzemeltetné azt a szolgáltatást, ami egyébként teljessé tudja tenni magát ezt a közszolgáltatást. Erről beszélünk, és erről szól ez a törvényjavaslat.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm mindenkinek a hozzászólását a vitában, és abban bízom, hogy egy nagyon jó irányba tudunk elindulni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A múlt hétfőn, december 19-én az Országgyűlés 259 igen szavazattal elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, amely az 1990-ben elfogadott Ötv.-t váltja majd fel.

(10.30)

Ez az új kerettörvény hitünk szerint képes lesz arra, hogy a települések biztonságosan, költségmegtakarítást eredményezve, a helyi demokrácia értékeit megtartva működtethessék az önkormányzataikat. Képes arra, hogy nap mint nap ne azzal szembesüljünk a médiában, hogy az ország egyik közössége csőd közeli helyzetbe kerülhet, hogy egyik iskolában nem kapnak ebédet a gyerekek, miközben a másikban fagyoskodnak, vagy éppen a tankönyveket nem kapják meg a tanulók az önkormányzat tartozásai miatt. Mára ugyanis ezt a helyzetet örököltük a szocialistáktól.

Egy számot engedjenek meg: 2011-ben 3200 önkormányzatból közel 2200 ítélte helyzetét önhibáján kívül hátrányosnak, és pályázott összességében nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli összegű segítségre. A törvény elfogadásával nagy munka ért véget. A kormány csaknem egy évet dolgozott a javaslat előkészítésén, a folyamat szinte minden állomásánál kikérték az önkormányzati érdekszövetségek és a parlamenti pártok véleményét. A kormánypárti képviselőcsoport márciustól kezdődően hétről hétre szakmai egyeztetéseket tartott, amelyeken minden érintett önkormányzati és államigazgatási szint képviselője, legyen az falusi vagy városi polgármester, megyei közgyűlési elnök vagy kormánymegbízott, részt vett. Ennek is köszönhetően a koncepció májusi közzétételét követően jelentős változáson ment keresztül az eredeti javaslat, amely aztán több mint 700 módosító megvitatása, valamint a támogatott indítványok elfogadása után nyerte el végleges formáját. Köszönet a kollégáimnak, mind a kormánypárti, mind - akiknek lehet - az ellenzéki oldalon a megfeszített munkáért.

Megújul az önkormányzatiság, ami a feladatellátást és a gazdálkodást illetően azt jelenti, hogy a korábbi rendszer, amely évről évre egyre több feladatot adott az önkormányzatoknak, de az ehhez szükséges finanszírozást csökkentette, végérvényesen véget ér. Az állami részvétel a közszolgáltatásokban és azok finanszírozásában a korábbihoz képest megnő. Az állam több feladatot is átvesz az önkormányzatoktól: ilyen lesz például az alapfokú oktatás vagy a fekvőbeteg-ellátás, de meghatározott esetekben a helyi önkormányzatok az állammal kötött megállapodás alapján állami feladatot is elláthatnak.

A gazdálkodás stabilitásán túlmenően a szabályozás hangsúlyos eleme az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítési elveinek meghatározása. A kötelező feladat- és hatáskört differenciáltan a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira, gazdasági teljesítőképességére vagy épp lakosságszámára figyelemmel kell megállapítani. A hatáskör telepítésével egyidejűleg az ágazati jogszabályokban meg kell határozni a feladat- és hatáskörellátás minimális szakmai, személyi és tárgyi és gazdasági feltételeit, valamint annak módját. A törvény kimondja, hogy helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. E feladatok ellátásához a működési kiadások feltételét az Országgyűlés a feladatfinanszírozáson keresztül biztosítja. A helyi önkormányzat továbbra is vállalhat önként feladatot, azonban ezek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

A fakultatív feladatok finanszírozása csak a saját bevételek, illetve az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A megyék szerepének újragondolása eredményeként a törvény a megyei önkormányzatok kötelező feladataiként a területfejlesztést, a vidékfejlesztést és a területrendezést, valamint a koordinálást határozza meg. A helyi önkormányzatok a jövőben is élhetnek a szabad társulás lehetőségével. Alapvető cél volt a kezdetektől, hogy a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való alapvető jogai változatlanul és hiánytalanul érvényesüljenek, ezért az új törvény is kimondja, hogy minden településen választható polgármester és képviselő-testület, de a hivatali struktúra tekintetében már lesz változás, a kétezer fő alatti települések, ahogyan önként ma is sokan teszik, közösen tarthatnak majd fenn önkormányzati hivatalokat. Bízunk abban, hogy az előzőekben elmondottak hozzájárulnak egy hatékony, a településeken élők mindennapjaiban valódi és hatékony segítséget nyújtó önkormányzati rendszer kialakulásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Előttem a bizottsági módosító ezen szakaszait érintő részéről Bóka képviselő úr részletesen beszélt, és nem is szeretném őt megismételni.

Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előbbi két felszólalásban Apáti úr és az MSZP tisztelt képviselője pont azt vetette egyfelől a szemünkre, hogy miért van az, hogy a kétharmados felhatalmazásnál a kormány mégis bizonyos kérdésekben nem erőből politizál, miközben a másik felvetés arról szólt egyébként, hogy miért van, mondjuk, egy módosító indítványnál ott az illetékes miniszter egyéni képviselői aláírása, ami egyébként - az, hogy a miniszter és az államtitkár aláírása rajta van a módosítókon - ezeknél a módosítóknál semmi mást nem mutat, mint azt, hogy valóban az önök által állandóan hiányolt munka folyik, valóban egyeztetés folyik a kormány és a képviselők, a szakbizottságok között. Ilyen módosítókkal végül egy olyan törvénytervezeti forma jön be, amelyet, azt gondolom, a legjobb lelkiismeretünkkel tudunk támogatni, és amelyben egy megállapodás született, és nem egyik vagy másik fél alkuk árán a saját akaratát érvényesítette.

Tehát én úgy gondolom, hogy ez a törvény tipikusan megfelel annak, amit anno még az általános vitában Lamperth képviselő asszony is oly sokszor kért tőlünk, hogy egy megegyezéses és a felek bevonásával részletesen egyeztetett törvényt fogadjon majd el a parlament. Én úgy gondolom, hogy ezek a szabályok, amelyek itt vannak, és amelyek valóban megfelelnek annak, hogy egyfelől az állam lásson el olyan feladatokat, amelyeket hatékonyan egységesítve és jobban meg tud oldani, mint ha szétaprózzuk, másfelől pedig az identitásképző, a helyi ügyeket és a helyi helyzetet ismerő, szakértelmet kívánó feladatok maradjanak ott helyben, mert ott lehet a leghatékonyabban és az állampolgárok számára a leginkább követhetően végrehajtani ezeket.

Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítók közül az alábbiakat kiemelve - ami számomra még fontos egyébként - megemlítsem, hogy a telephely-engedélyezéssel kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatok helyben maradnak, és olyan, valóban a település és a városok életében ma már nagyon fontos kérdések, mint a parlagfű elleni védekezés vagy a zaj- és rezgésvédelem, mind ott maradnak helyben. Mert azt gondoltuk, és ez a módosítóknak és a bizottsági módosítónak is a lényege, hogy ezek mind olyanok, amelyek közvetlenül, direkt, a mindennapokban érintik a településen élőket, és ott lehet a leghatékonyabban ezeket a kérdéseket kezelni.

Úgy gondolom, hogy a szociális kérdések is úgy dőltek el valóban, hogy mik azok a szociális feladatok, amelyek leginkább a helyi ismereteket, a helyi környezettanulmányokat igénylik, mert szerintem a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély vagy a temetési segély mind ebben a kategóriában vannak és maradnak is a helyi döntéshozóknál, illetve a helyi ügyintézőknél.

Még egy dolgot engedjenek meg, hogy kiemeljek a módosítók közül, amelyeket, mondom, én kifejezetten jónak tartok, hogy együtt adhattunk be egyéni képviselőként az államtitkár asszonnyal, illetve a miniszter úrral, ezzel is a kormánynak a tárgyalóképességét és kompromisszumkészségét kiemelve, ez pedig a budapesti módosító. Ez arról szól, a sajtóban is megjelent hosszas viták után, érvek és ellenérvek szóltak mindenfajta elképzelés mellett, hogy végül, mivel a járási vagy - mondjuk, egy fővárosban nevezzük úgy - körzeti, több kerületet egységesítő hivatalnak nem volt soha hagyománya, és úgy ítéltük meg vagy úgy gondoltuk többen budapesti képviselők, polgármesterek, hogy a kerületi rendszerek mára már beálltak, nemcsak politikai, de államigazgatási szinteken is, és a leghatékonyabban tudják az átlagban 70-80 ezer lakosságszámú kerületeket és azoknak az ügyeit képviselni, ezért a körzeti hivatalok kerületi hivatalok lesznek. Tehát Budapesten közös megegyezéssel 23 ilyen kerületi hivatal lesz, ez is egy megállapodás, és azt gondolom, az ésszerűség is annak az irányába mutatott, hogy volt megállapodási hajlam és együttműködés a kormányzatban.

Én összességében annyit szeretnék mondani mint bizottsági elnök, hogy szerintem ez a törvény jó irányba ment el, és nyilván van még helye egy-két pontosításnak, de biztos vagyok benne, hogy egy olyan jogszabályt fogunk elfogadni, amely valóban hatékony és működőképes lesz a jövőben, és segíti egyébként a kitűzött célokat, az olcsóbb és szakszerűbb államigazgatás létrehozását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretnék reagálni a hozzászólására, mivel együtt ülünk az önkormányzati bizottságban, és együtt dolgozunk szerintem igen keményen két éve. Amit mondott, az véleményem szerint nem igaz. Azért nem igaz, mert amikor elkezdtünk dolgozni, pont azokból indultunk ki, amiket mondott.

Miből indultunk ki? Emlékszik arra a híres szocialista jelmondatra, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak? Majd miután nyertek, minden pénzt elvettek az önkormányzatoktól, csak otthagyták a feladatokat. Ezek után olyan helyzetet vettünk át 2010-ben, hogy csak a megyéknek 147 milliárd forint adósságuk volt, és ebből kellett valamit csinálni, mert ők üzemeltették a kórházakat, az iskolákat. Vidéken gyönyörű szép digitális táblák voltak a falakon az iskolákban, csak összedőltek az iskolafalak, és az önkormányzatok nem tudtak velük mit csinálni.

Számtalan kérdést vettünk át, és ebben hoztunk egy új önkormányzati törvényt, amelyben jelentősen csökkentettük a képviselők számát, 2014-től összeférhetetlenné tettük az önkormányzati és a parlamenti képviselőket, egyébként pedig az együtt végigvett körülbelül hatszáz módosító indítvánnyal együtt mint az Ötv.-ben, mind a járási törvényben olyan megállapodást és olyan törvényt hoztunk, amelyben minden egyedi, a helyi ügyek vonatkozásában releváns tényezőt figyelembe vevő kérdés ott maradt helyben, a járási hivatalok és a kormányablakok pedig az általános államigazgatási ügyeket viszik el.

Szerintem ebben a kérdésben egy teljesen új útra léptünk, és azt gondolom, hogy amennyire lehet, rendbe tettük ezt a területet ebben a két évben. 2013. január 1-jétől pedig komoly munka vár ránk, amikor beáll ez a rendszer, utána pedig abban bízom, hogy 2014-től már nem a túlélésért fognak küzdeni az önkormányzatok, hanem a rájuk bízott feladatokat végre el tudják látni, és úgy gondolom, hogy egy ténylegesen működő rendszert tudunk létrehozni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Schiffer Képviselő Úr! Én legalább annyira nyugodt vagyok, mint a múltkori vitában a frakcióigazgatónk volt. Ön most élvezve a helyzetet felállt, és kiélvezve azt, hogy még a miniszterelnök úr is a teremben van, elmondta az összes aggályát, amit ön aggályosnak tart a törvényhozással kapcsolatban, de megint nem említett egy szót sem arról, hogy valójában most, éppen ennél a törvénynél miről tárgyalunk.

Összesen öt darab pont van, amelyek technikai jellegűek, és amelyekkel kapcsolatban azt kérte a köztársasági elnök úr, hogy a parlament fontolja meg őket. Ezt az öt pontot vagy módosítottuk, vagy visszavontuk, és most arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy így szavazza meg újra ezt a törvényt.

Ennél a törvénynél kifejezetten meglepett Hegedűsné képviselő asszony hozzászólása, mert ha valamelyik törvény hosszú időn keresztül le volt egyeztetve a különböző szakmai szervezetekkel, és hosszú időn keresztül volt a bizottság előtt, a plenáris ülésen, a szakmai vitákon a miniszterekkel, a normál törvényhozáshoz képest heteket csúszva próbáltuk ezt úgy végigtárgyalni, hogy megfelelő alapokra tudjuk helyezni azt a közigazgatási fordulatot, amelyet létrehozunk, az szerintem ez a törvény volt. Most nem lenne szerencsés újranyitni ezt a vitát, nem is ez volt a köztársasági elnök úr célja, amikor megfontolásra visszaküldte.

Még egyszer hangsúlyozom: amiért visszaküldte a köztársasági elnök úr, annak megfelel ez az új törvény, ezért kérjük azt, hogy fogadja el a parlament, és 2013. január 1-jétől lépjen hatályba egy újfajta közigazgatási rendszer Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gróf Klebelsberg Kunó egykori vallási és közoktatásügyi miniszter század eleji munkásságának sokat köszönhet a magyar nemzet. Nevéhez fűződik több ezer iskola létrehozása, valamint egyetemek bővítése, amelyekkel hozzájárult a korabeli oktatási kultúra magasabb szintre emeléséhez. Korának úttörőjeként harcolt az analfabetizmus ellen, és szűnni nem akaró kitartással dolgozott azért, hogy minden gyermek oktatásban részesüljön.

Pesthidegkúti kúriáját, amelyet nagyrészt saját kezével épített fel, és élete utolsó éveiben otthonául szolgált, 1945 után államosították, ott élő özvegyét 1951-ben kitelepítették. Az ingatlan 2003-ban egy rosszul sikerült privatizáció során magánkézbe került, állapota folyamatosan romlott, és nem történt meg a szerződésben előírt állagmegóvás sem. 2008-ban az ingatlant egy csereüzlettel az állam visszaszerezte, de az épület felújítására ekkor sem került sor.

2010 novemberében civil kezdeményezés indult Pesthidegkúton a kúria megmentésére, amelyhez csatlakozott a II. kerületi önkormányzat is. Ennek eredményeként 2011 márciusában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr részvételével sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen ígéretet kaptunk a kormány részéről a kastély megmentésére.

Számos közéleti személyiség biztosított minket támogatásáról. A teljesség igénye nélkül: többek között néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök úr és Mádl Dalma asszony, Schmittné Makrai Katalin, L. Simon László, Prőhle Gergely vagy Entz Géza.

Sajnos eltelt még egy év azóta, s a kastély állapota egyre romlik, az épület teteje beázik, a falak rogyadoznak, parkjai gondozatlanok. Félő, hogy az ennek a történelmi jelentőségű politikusnak valaha otthont adó kúria örökre elvész az utókor számára.

Hiszem, hogy a polgári kormány az épület felújításával nem pusztán egy műemléket menthet meg az enyészettől, hanem emléket állíthat Klebelsberg Kunónak, életben tartva ezzel szellemi örökségét. (Az elnök csenget.)

Mindezek tükrében kérdezem államtitkár urat, hol tart a felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró Klebelsberg-kúria megmentése. (Taps a kormánypárti sorokból.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2010-es választásokat követően az olcsóbb, hatékony állam megvalósítása érdekében jelentős változásokról döntött a parlament. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény az önkormányzati képviselők létszámát már 2010 őszére a korábbi létszám kétharmadára csökkentette, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény pedig a parlamenti képviselők létszámát a jelenlegi 386-ról csökkenti 2014-től 199-re.

A rendszerváltás óta először megszületett az országgyűlési képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét kimondó szabályozás is. 1990 óta sok párt választási programjában szerepelt, sok kormány kívánta bevezetni az összeférhetetlenség ezen szabályát, de a jelenlegi kormány és Országgyűlés meg is tette ezt.

Tekintettel arra, hogy nagy horderejű változásról van szó, ezeknek a megvalósítása komoly előkészületeket és átmeneti időt igényel. Kósa Lajos képviselőtársammal közösen jegyzett törvényjavaslatunk célja többek között, hogy kiküszöbölje azokat az esetleges anomáliákat, amelyeket a hatályban levő, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a 2011-ben elfogadott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló új önkormányzati törvény változásai a mindennapi életben előidézhetnek.

Elsőként: a javaslat olyan összeférhetetlenségi szabályokat old fel, amelyek a 2010. évi általános önkormányzati választások idején nem álltak fenn, de amelyeket az új törvény már bevezetni rendel. Ezeket nem célszerű ciklus közepén hatályba léptetni, csak a következő általános önkormányzati választások alkalmával. Szintén ezt a célt szolgálja a köznevelési törvények azon módosítása, amely a választópolgárok által adott felhatalmazásra való tekintettel a köznevelési intézmény vezetője és a köznevelési intézmény fenntartója közötti összeférhetetlenséget megállapító szabály hatályba léptetését szintén a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától írja elő.

A javasolt módosítás következő eleme az önkormányzati képviselőkre és a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat szigorítja a polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, alkalmazotti státusára, az erre vonatkozó összeférhetetlenségi ok általánossá tételével.

A jogalkotó fontosnak tartja - és kiemelem ezt az alapvető szabályt, amellyel, abban bízom, hogy minden képviselőtársam egyetért -, hogy mindenki a megválasztásakor ismert összeférhetetlenségi feltételek mellett végezhesse munkáját.

(18.50)

A törvényjavaslat bővíti a közgyűlések és a képviselő-testületek jogkörét, amikor a főpolgármester-helyettesek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök illetményeinek megállapításakor a törvény által meghatározott keretek között mérlegelési lehetőséget biztosít számukra. Rájuk bízza, hogy a tisztségviselők száma, hatásköre és munkája és a település anyagi lehetőségeinek ismeretében a keretek között mérlegelhessenek e testületek.

Tisztelt Ház! További célja a módosító javaslatnak, hogy a 2014. évi általános országgyűlési és önkormányzati választások közötti időszakban biztosítsa Magyarország településeinek biztonságos működését. Mindamellett, hogy 2014-től a polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok összeférhetetlenek lesznek, emellett az átmeneti időszakban, 2014 tavasza és ősze között a 2010-ben, valamint az azt követő önkormányzati választásokon megválasztott polgármesterek, akiket 2014 tavaszán országgyűlési képviselőknek is megválasztanak, mind az országgyűlési képviselői, mind pedig a polgármesteri tisztségüket elláthassák, de csak a 2014. évi általános önkormányzati választásokig, tehát abban a fél évben, és ezen idő alatt csak a polgármesteri illetményüket és juttatásaikat vehessék fel, az országgyűlési képviselői illetményre és juttatásra nem lesznek jogosultak. Ez a megoldás, úgy gondolom, jogilag tiszta és átlátható rendszert eredményez a 2014-es országgyűlési és általános önkormányzati választások közötti időszakra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy az összeférhetetlenségi szabályok egységesítésére kerül sor, amelyre a javaslat egy olyan jól működő rendszert finomít tovább, amely a 2014-es országgyűlési választásoktól az önkormányzati választásokig fennálló féléves átmeneti időszakra mindenre kiterjedő, átgondolt megoldást kíván.

A jogbiztonság érdekében fontosnak tartjuk azt is, hogy a hatályos önkormányzati törvény szabályai alapján megválasztott és ezen feltételek ismeretében a tisztségüket elvállaló polgármesterek és alpolgármesterek illetményét a 2010 és '14 közötti önkormányzati ciklus közben ne változtassuk meg. Az önkormányzati törvényben foglalt új szabályozás bizonyos településtípusok polgármestereinek és alpolgármestereinek az illetményét 2013. január 1-jétől növelné, míg egyes településeken és településtípusok esetében pedig csökkentené. Ez a változás, a jelen törvényjavaslat a főpolgármester kivételével kitolja a 2014. évi általános önkormányzati választások napjáig. Ennek célja, hogy minden önkormányzati vezető olyan összegű illetményt kapjon a ciklus végéig, amely illetmény ismeretében elvállalta feladatát, és amilyen összegű illetmény ismeretében megválasztották őt a tisztségre.

A törvényjavaslat a háznagy javadalmazásával kapcsolatban is tesz javaslatot, mert az előterjesztőknek feltűnt, hogy ha a háznagy egyben képviselő is, akkor a háznagyként járó javadalmazása mellett a képviselőknek járó javadalmazást is megkaphatja. Azonban mivel a Belügyminisztériumnak is feltűnt ez a törvénybeli zavar, egy másik törvénybe belefoglalták, ezért lesz olyan módosító, amely ezt a koherenciazavart kiküszöböli, és egy törvényben fogja rendezni a háznagy fizetésének kérdését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadva azt, hogy az általános vita után lesz jobbító módosító javaslatuk, mint ahogy most is érkezett már be módosító javaslat, bízom abban, hogy önök is egyetértenek abban, hogy ez a törvényjavaslat egyszerű, követhető, és kiszámíthatóságot, jogbiztonságot szolgál. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák szavazataikkal majd a törvény végszavazását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek az abszolút korrekt és szakmai hozzászólásokat, és én abban bízom, hogy valóban a jobbító szándékú módosítókkal együtt el tudunk fogadni egy olyan törvényjavaslatot, ami jobbá és könnyebbé teszi a szabályozást 2014-ig, illetve 2014 azon hat hónapjában, amit Pál képviselő úr mondott, a tavaszi országgyűlési és az őszi önkormányzati választások között.

Többen feszegették - és ez mindig egy kicsit mosolyra késztet -, hogy mi indokolja a főpolgármester úr kivételét. Az késztet mosolyra, hogy annyit foglalkozik a főpolgármester személyével az ellenzék, különösen az LMP meg az MSZP, és annyi feltevést tesz, hogy éppen a főpolgármester személyével meg a kerületek és főváros között meg egyébként mi történik, hogy tulajdonképpen tényleg az ember nem érti, hogy nincs saját problémájuk meg saját gondjuk meg saját ötletük, tehát mindig a másikat kell kitalálni, hogy éppen mit akar, meg a szájába adni olyanokat, amire ő nem is gondol, és egyáltalán semmi köze nincs a témához?

(19.30)

Képviselő úr, higgye el, abban, hogy a főpolgármesterrel kivételt tettek az előadók, egyszerűen csak annyi van benne, hogy valóban a főpolgármester, akit egyébként 2010-ben 322 ezer ember választott meg közvetlenül, és most már azt mondhatjuk, hogy egy közel kétmilliós világvárost irányít, annak minden nyűgével, ráadásul, engedje meg, és anélkül, hogy itt politikai pufogtatásokba bocsátkoznék, mert ezt önök sem tették meg, és ezt köszönöm, de nyakába kapta a Hagyó-Demszky-korszak összes örökségét, és abból próbálja kipucolni a fővárost; igen, azt gondoljuk, hogy ez van akkora munka, van annyi elfoglaltság és van annyi energia, hogy az ő esetében, mivel egy egészen speciális helyzetben van, ez alól az általános szabály alól kivételt tehetünk. Egyszerűen ennyi az oka.

Nagyon szépen kérem önöket, inkább a fővárosban legyenek konzekvensek bizonyos kérdésekben, ott támogassanak jó ügyeket, és ne támogassanak rossz ügyeket. Ez az LMP-re is vonatkozik. Ne állandóan azzal foglalkozzanak itt a parlament falai között, hogy vajon ki kinek mit mond és miért. Szerintem ez méltatlan. Egyébként foglalkozzanak a saját csapataikkal a fővárosban. Szerintem ráférne egyébként önökre, hogy kicsit rendbe szedjék ott magukat.

És még egy, Pál képviselő úr. Volt '94 és '98 között kétharmad ebben a parlamentben. Az egyik párt a Magyar Szocialista Párt volt, a másik pedig a Szabad Demokraták Szövetsége. Ott volt négy év kétharmad, ott lehetett volna ezeket a törvényeket megváltoztatni, csak a precizitás kedvéért, mert ön azt mondta, hogy soha nem volt erre lehetőség. De. Volt négy év, amikor önök kormányoztak ebben az országban, és akkor számos olyan törvényt meg lehetett volna változtatni, amelyeken akkor is látszott, hogy a '90-es rendszerváltás után egy kicsit korrigálásra szorulnak.

Azzal meg nem tudok egyetérteni, hogy nagyon nagy a létszám, de ne kapjanak pénzt érte, mert azzal vagyon demokrácia településenként. Szerintem ez demagógia. Azt gondolom, hogy azok a képviselők, akik ott ülnek az önkormányzatokban, és ezt ön is tudja, mert ön is képviselő, bizony hetente több napot azzal töltenek, hogy utánamennek az ügyeknek, hogy részt vesznek a pályázatkiírásokban, valójában foglalkoznak a település mindennapi ügyeivel, valamifajta ellenszolgáltatást igenis kell hogy kapjanak érte. Ha lehetne és lenne az országnak most lehetősége egyébként, én ezt még növelném is. Mert azt gondolom, hogy aki tisztességesen csinálja, és a döntő többség tisztességes, az nagyon sok energiát öl ebbe a munkába. De a nagy bázisdemokráciákban nem hiszek. Tehát nem hiszem, hogy minden héten falugyűlést kell tartani ahhoz, hogy egy település élete egyről a kettőre menjen, naprakész legyen, és gyorsan, gördülékenyen tudja intézni a dolgokat. Ezzel egyébként kifejezetten nem értek egyet, képviselő úr.

Hegedűs Lorántné asszonynak azt tudom mondani, amit a bizottságban. Teljesen egyetértünk abban, hogy az alkotmánybírósági döntés hátrányosan érint minket. Teljesen egyetértünk abban, hogy meglepő módon, de azok, akik például a főváros területén illegális árusítással keresik kenyerüket és mások kenyerét, úgy néz ki, hogy a CD Jogtár Komplexet nézik 24 órában, mert nagyon gyors reagálású csapatok. Sajnos ennek nyilván megvan a racionális magyarázata is, tehát ezek ugyanolyan szervezett árusítók, és az egész közterületi rend zavarása ugyanolyan szervezetten folyik, mint oly sok ilyen bűncselekmény Magyarországon. És tökéletesen egyetértek, hogy ez-e a jó mód, de azt gondolom, meg fogjuk találni. Én nagyon szívesen megnézem a módosítót, és ha támogatható, támogatni is fogom. De arra, hogy mielőbb és még idén, és erre Tállai államtitkár úrtól ígéretet kaptunk egyébként, kidolgozunk olyan jogszabályt, amely visszaad jogosítványokat az önkormányzati közterület-felügyelőknek arra, hogy ilyen esetekben eljárjanak, egészen biztosan szükség van, és ezt egészen biztosan meg is fogjuk tenni. Ezt én ígérhetem képviselő asszonynak.

Szilágyi Péter képviselő úr, az a baj, hogy az LMP nevében mindig mondanak olyan dolgokat, amelyeket szerintem nem ildomos mondani. Már csak azért sem, mert mondjuk, az LMP-nek azt mondani, hogy a polgármesteri bizalmat visszaszerezni, hogy az emberek újra bízzanak?! Képviselő úr, felvilágosítom önt. Általában a magyar politikai életben még mindig a legnagyobb bizalom a helyi polgármesterek iránt van. Az egy dolog, hogy az LMP-nek nincsenek polgármesterei, és ezért az LMP mindig egy elegáns kívülállóként kritizál és beszél, mondjuk, a polgármesterek nevében is, meg az ő bizalmuk nevében úgy, hogy valójában soha nem volt ott a terepen.

Önök még nem jutottak el abba a szakaszba, hogy legyenek olyan erősek bárhol az országban, hogy érdemben egyszer vezessenek, érdemben egyszer felelősségük legyen. Önök mindig outsiderek, és az egész politikájuk, a fővárosi politikájuk is mindig arról szól, hogy két-három emberrel vagy egy emberrel - vagy szerencsés helyeken nincs bent LMP-s - hogyan tudnak kívülről esetleg a mérleg nyelveként, ha mondjuk, olyan helyzet van, bizonyos dolgokba beleszólni, helyi alkukat kötni. De sosem volt a vállukon még a vezetés felelőssége, ugyanakkor tesznek ilyen kijelentéseket, hogy a polgármestereknek vissza kell nyerni a bizalmat.

Volt néhány rossz példa Magyarországon, egyébként úgy gondolom, hogy leginkább a Szocialista Párthoz köthetően, akár a fővárosban is, amiről beszélünk, de a döntő többség, 3200 önkormányzatról beszélünk, tisztességesen dolgozik, beleértve a polgármestereket is. Nézze meg azokat a felméréseket, amikor a politikusokat elemzik, hogy kiben van még mindig meg a legnagyobb bizalom a településeken élő emberekben: még mindig a helyi vezetőjükben van, akiket egyébként közvetlenül választanak, teszem hozzá, például az önök nagy többségében listás képviselőihez képest. Úgyhogy kérem szépen, megfelelő korrektséggel álljunk ezekhez a kérdésekhez hozzá.

Baracskai képviselő úrnál pedig egy picit olyan érzésem volt, hogy nagy lendülettel megérkezett erre az ülésre, de előtte nem volt idő végigfutnia a törvényjavaslatot, főleg a közben beérkezett módosítókat. De ezért én elnézést kérek, hiszen képviselő úr nem tagja az önkormányzati bizottságnak, ahol én ezt már megemlítettem. Valóban jól látta, hogy az indoklás teljesen egyértelmű, úgy gondolom, tehát a jogalkotó szándéka teljesen egyértelmű, azonban a normaszöveg paragrafusmódosításainál történt hiba. Ezt már a Fidesz-frakció, az alkotmányügyi bizottság Vas Imre képviselő úr módosítóján keresztül orvosolta. Tehát meg szeretném erősíteni, képviselő úr, hogy mindenkinek, a polgármestereknek, közgyűlési elnököknek és alpolgármestereknek, helyetteseknek és mindenkinek 2014 őszétől fog változni. Valóban, kivétel ez alól kizárólag a főpolgármester úr, de a főpolgármester-helyettesek már nem. Nekik ugyanúgy 2014-től lép életbe.

Még két kérdés. Jelen pillanatban a 2011-ben elfogadott Magyarország önkormányzati törvénye konkrét 90 százalékot írt elő az alpolgármestereknél és helyetteseknél. Nem választ nullától. Ezt tettük most 70 és 90 közé, pontosan azért, mert úgy gondolom, ahogy az előbb itt mondtam, hogy attól függően, hogy milyen feladatra hány alpolgármester van esetleg, milyen pénzügyi lehetősége van az önkormányzatnak, valamifajta mérlegelés kell a testületnél. Nyilván azt nem kell megengedni, hogy a testület esetleg a polgármestert valamilyen szinten sakkban tarthassa, és mondhasson 0 százalékot is fizetésnek. Ezt nem tartom jónak. De hogy mérlegelhessen a testület, ezt fontosnak tartom. Ezért visszatettük, illetve betettük ebbe a javaslatba.

Amit az összeférhetetlenségről mondott az önkormányzatokon belül, az a probléma, hogy közös hivatal lesz. Azt lássa be, lehet, hogy a másik faluban testületi tag a férj, tételezzük fel, de most már egy hivatal lesz annak a 3 vagy 4 testületnek. Ugyanúgy az ő testületének fog tulajdonképpen munkát végezni a hivatalban ülő hozzátartozó. És azt gondolom, ezt semmiképp nem követhető. Ezért vezetjük be ezt az összeférhetetlenséget. Ennek ez az oka.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még egyszer nagyon szépen köszönöm, hogy ezen a késői órán itt voltak, és érdemben vitatkoztak velem, illetve velünk, és feltették kérdéseiket, illetve megtették észrevételeiket. Továbbra is azt kérem, hogy a módosítók után és a részletes vita után támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha megengedi, elnök úr, akkor valóban a módosítók pontosítása miatt kértük ezt az időpontot, a ma 12 órát, de mivel sikerült mindent rendbe rakni, ezért mint előterjesztő vagy mint frakcióvezető-helyettes kérném, hogy zárjuk le a vitát, mert azt hiszem, összeállt minden.

Meg szeretném köszönni képviselőtársaimnak a módosító indítványokat. A módosító indítványok nem nagy száma is jelzi, hogy egyébként egy átlátható, követhető és a jogalkotást megkönnyítő képviselői indítványról van szó, amelynek szerintem támogathatóságát egyik frakció sem tagadta, vagy egyik frakció sem jelezte, hogy nem lehet támogatni.

(10.50)

Most a vitában elhangzottakra csak nagyon röviden szeretnék reagálni. Apáti képviselő úrnak azt szeretném jelezni, hogy nem a Gyöngyösi-ügy váltotta ki egyébként azokat a módosítókat vagy azt a módosítót, amelyet ön jelez. Ez régóta napirenden szerepel. Kétségtelen, hogy a Gyöngyösi képviselő úr vállalhatatlan szavai felgyorsították ezt a folyamatot. (Mirkóczki Ádám: Melyik képviselő?) Azt látjuk, hogy a Jobbik nem tud megküzdeni ezzel a problémával, ami azóta előállt a sorokon belül is (Dr. Apáti István: Le van zárva a vita!), de nem mindenki mindennap csak ezzel foglalkozik, erre felhívnám azért a képviselő úr figyelmét.

Az pedig, amit elmondott, hogy számtalan rossz példa van az elmúlt években, ebben igaza van, képviselő úr, csak ha van rossz példa szerintem, nem jó, hogyha mi is rosszat teszünk és erre hivatkozunk. Tehát azért, mert a múltban voltak rossz példák, attól még szerintem igyekezzünk, különösen e Ház falai között, a jövőben elkerülni ezeket a rossz példákat. Hozzáteszem önnek, hogy számtalan olyan példa van, amit sorolt, aminek, ahogy az elnök úr is jelezte önnek, semmi köze nincs egyébként a parlamenthez. (Szilágyi György: Miért ne lenne köze hozzá? Kettős mércével...) Tehát nem a Parlament falai között zajlott le. Én hallgattam önöket úgy, hogy nem szóltam át, tehát megtisztelne, ha ugyanezt megtenné. Köszönöm.

Kiss Sándor úrnak pedig teljesen igaza van a módosítójában, egyet is értünk, csak arra hívnám fel a képviselő úr figyelmét, hogy az új Ötv., amely az eltolt rendelkezéseket kivéve 2013. január 1-jével hatályba lép, 71. §-a szabályozza a polgármesteri összeférhetetlenségeket és a megyei közgyűlési elnök összeférhetetlenségét. A 79. § pedig azt mondja, hogy az alpolgármesterek, az elnökhelyettesek osztják a polgármester jogállását. Tehát magyarul, az az összeférhetetlenség, amit ön (Mirkóczki Ádám közbeszól.) kér, az benne van a 2013. január 1-jével életbe lépő Ötv.-ben, ezért úgy gondolom, hogy bár teljesen jogos, amit elmondott, csak ezért ennek a módosítónak így pluszban nincs értelme.

Még egyszer köszönöm szépen, hogy foglalkoztak a javaslattal, és támogató javaslattal, módosítókkal éltek, és arra kérem önöket, hogy a végszavazásban támogassa ezt az előterjesztést a parlament.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igyekeztem hallgatni mindenkinek az érveit ezzel a beadvánnyal kapcsolatban, hát kevés ilyet hallottam, talán Hegedűs Lorántné asszony volt, aki a szakmával foglalkozott. Staudt képviselő úrnak pedig - aki nem állja meg, ha meglát, hogy valami személyes megjegyzést ne tegyen - fel szeretném hívni a figyelmét, hogy az önkormányzati bizottság elnökeként, ha megengedi, attól függetlenül, hogy egy budapesti kerület polgármestere vagyok, azért éltem egy beadvánnyal, amely valóban a törvényben - ahogy egyébként ön a végén fogalmazott a 2. §-sal kapcsolatban - helyre tesz egy olyan szabályozást, ami most négy helyen törvényileg, egyébként a jogalkotó szándékával ellentétben megakadályozza a közös hivatal létrejöttét. Ha megengedi, akkor egy ilyen beadványt a saját nevemmel is jegyzek a parlamentben.

De ha innen indulunk ki, úgy tudom, ön se nem polgármester, se nem képviselő egyetlenegy 7000 vagy az alatti településen sem, tehát ilyen alapon akkor nem kellett volna hozzászólni a kérdéshez, képviselő úr, hiszen hát akkor milyen jogon szólt ehhez hozzá. Szerintem ez egy rossz út, amit itt elkezdett, hogy ki adhat be beadványt meg ki nem, ne ezt folytassuk. Beszéljünk arról egyébként, ami tulajdonképpen a mai napirend lenne, ez a konkrét törvénymódosítás. Köszönöm szépen.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Nem szeretném a szerda délutánt ezzel a párbeszéddel tölteni, képviselő úr. Annyit engedjen meg, hogy - visszatérve - az, hogy valamelyik település nagyságánál fogva gazdag-e vagy nem, az szerintem megint egy leegyszerűsítése a kérdésnek. Szerintem nem ettől függ egyébként, hogy milyen anyagi helyzetben van jelen pillanatban egy település.

Egyébként pedig, ha engem mint II. kerületi polgármestert kérdez, akkor természetesen kizárólag a II. kerülettel foglalkozom, de itt mi mind parlamenti képviselők vagyunk, és azt gondolom, az egész ország - speciel most ebben a témában - önkormányzati rendszerével és az ország minden önkormányzatával a dolgunk foglalkozni. Tehát ebben a státusomban, ha megengedi, akkor ezt tenném továbbra is. Természetesen várom szeretettel a Mechwart ligetben bármikor, és kizárólag a II. kerület ügyeiről fogunk beszélgetni.

Köszönöm.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Több mint negyven éve, 1971-ben épült meg a Margit körúton az a nyolcemeletes, vasbeton szerkezetű irodaház, amely mára megoldatlan problémát jelent Budapest II. kerülete és lakói számára.

A szocializmus építészeti remekműve az idők folyamán korszerűtlenné vált, egyre kevésbé felel meg a mai kor igényeinek. A kerület évek óta küzdött azért, hogy a kívül-belül elhasználódott épület helyén a közösség számára hasznos, élhetőbb környezetet biztosító létesítmény jöjjön létre. Az épület elbontása a városképi szempontokon túlmenően környezetvédelmi és egészségügyi okokból is indokolt, ugyanis a Hűvösvölgyből érkező szél a minisztériumi épület hatalmas tömbje miatt nem jut el a Margit körútra, így a folyamatos közúti forgalom okozta károsanyag-kibocsátásnak nincs természetes mérséklője. Az épület rossz állapotának köszönhetően csak harmadrészben kihasznált, amely egy ilyen jelentős csomópontnál elhelyezkedő épület esetében közel sem nevezhető ideálisnak. Az is tény, hogy az ingatlanon álló két épület, az úgynevezett melegpörgető, valamint a Kis Rókus utcai irodaszárny műemléki védettség alatt áll, noha ennek okát máig nem sikerült megértenünk. Esztétikai szempontok biztosan nem tették ezt indokolttá.

A fentiek fényében nagy örömünkre szolgál, hogy a kormány március 19-én hozott egy határozatot, amely az épület lebontását és a területén közpark létrehozását rendeli el. A közpark jelentősen csökkentené a légszennyezettséget, különös tekintettel arra, hogy a budai szélcsatorna újra megnyílhatna, és északnyugatról hozhatna friss levegőt a Margit körútra. Amennyiben a felszín alatt tervezett mélygarázs építése is megvalósul, az átalakítás a tágabban értelmezett belváros számára is komoly előnyökkel járna.

Látható, hogy az épület lebontása és a terület funkcióváltása egy összetett problémakör megoldását jelentené, amelyet mind Bel-Buda lakói, mind pedig a Körutat nap mint nap használók régóta várnak. A fokozott környezeti terhelés csökkentése régóta elérni kívánt célunk, amely a márciusban elfogadott kormányhatározatnak köszönhetően a volt Gazdasági Minisztérium épületének lebontásával a közeljövőben megvalósulhat, és ezzel új szelek fújhatnak majd a Margit körúton.

Tisztelt Miniszter Úr! A fentiekre való tekintettel kérdezem öntől: milyen ütemben halad az épület kiürítése, illetve mikorra várható a volt Gazdasági Minisztérium épületének lebontása, a bontás megkezdése?

A válaszát előre is köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Igen tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Külön köszönöm, hogy ilyen figyelmes volt irányomban. Engedje meg, hogy én is gratuláljak önnek, és megköszönjem, hogy ilyen fontos családi események után (Felzúdulás és taps az MSZP padsoraiból. - Taps a Fidesz padsoraiból.) személyesen válaszolt. (Dr. Józsa István: Folyosón lehet! - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Szép volt! - Gratulálok!) Kicsit sajnálatos, hogy az ön mögött ülőknek az udvarias stílus ilyen furcsa.

Nagyon szépen köszönöm a válaszát. Elfogadom, és bízom benne, hogy mielőbb megkezdődik a Margit körút végleges rendbe tétele. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Dr. Józsa István: Ha tetszik, akkor minek kérdeztél?)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy tisztelettel hallgatom mindig Hegedűs Lorántné asszonyt, mert nagyon megalapozott és logikus véleményt szokott mondani. Csak most egy pillanatra itt elbizonytalanodtam, hogy biztos, hogy a múltkori vitán, a szavazáson itt volt-e, és hallgatta-e Szilágyi György képviselőtársának a törvénnyel kapcsolatos érvelését, aki hosszasan fejtegette, hogy tulajdonképpen Budapesten el kell mindent venni a főváros javára, és ez a törvény is kiváló, de csak első lépés. Sőt, módosítója is volt, hogy még lennének területek, amelyeket elvennének.

Egyébként pedig a Jobbik támogatta az eredeti törvényjavaslatot, semmilyen aggályuk akkor nem volt érdekes módon az üggyel kapcsolatban, sem alkotmányügyi, sem egyéb aggályok, hanem úgy gondolták, hogy kiváló a javaslat. És most ennek a totális ellenkezőjét mondta el képviselő asszony a Jobbik színeiben. Félre ne értsen, amit mondott, az teljesen logikus volt, és nagyon tudom tisztelni a véleményét ismételten.

(12.10)

De szerintem akkor kéne a frakcióval is beszélni erről, hogy most tulajdonképpen akkor ezzel a törvénnyel kapcsolatban a Jobbiknak mi az álláspontja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Schiffer képviselő úr! Önnek abszolút nincs igaza, egyébként nem is ért az önkormányzatisághoz, de legalább ezt nem tagadja. Az 1990 óta fennálló kétszintű budapesti önkormányzati rendszer egyébként működőképes lenne, egyetlen dolog miatt tart itt Budapest, hogy az elmúlt időszakban 2010-ig szociálliberális vezetése volt a fővárosnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj, de gyenge vagy!) Azért tart itt, nem a rendszer rossz. Az új Ötv. igenis működőképes (Dr. Harangozó Tamás: Működik, működik, de hogyan!?), és be is bizonyítjuk, hogy működik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)