Felszólalás adatai

Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előbbi két felszólalásban Apáti úr és az MSZP tisztelt képviselője pont azt vetette egyfelől a szemünkre, hogy miért van az, hogy a kétharmados felhatalmazásnál a kormány mégis bizonyos kérdésekben nem erőből politizál, miközben a másik felvetés arról szólt egyébként, hogy miért van, mondjuk, egy módosító indítványnál ott az illetékes miniszter egyéni képviselői aláírása, ami egyébként - az, hogy a miniszter és az államtitkár aláírása rajta van a módosítókon - ezeknél a módosítóknál semmi mást nem mutat, mint azt, hogy valóban az önök által állandóan hiányolt munka folyik, valóban egyeztetés folyik a kormány és a képviselők, a szakbizottságok között. Ilyen módosítókkal végül egy olyan törvénytervezeti forma jön be, amelyet, azt gondolom, a legjobb lelkiismeretünkkel tudunk támogatni, és amelyben egy megállapodás született, és nem egyik vagy másik fél alkuk árán a saját akaratát érvényesítette.

Tehát én úgy gondolom, hogy ez a törvény tipikusan megfelel annak, amit anno még az általános vitában Lamperth képviselő asszony is oly sokszor kért tőlünk, hogy egy megegyezéses és a felek bevonásával részletesen egyeztetett törvényt fogadjon majd el a parlament. Én úgy gondolom, hogy ezek a szabályok, amelyek itt vannak, és amelyek valóban megfelelnek annak, hogy egyfelől az állam lásson el olyan feladatokat, amelyeket hatékonyan egységesítve és jobban meg tud oldani, mint ha szétaprózzuk, másfelől pedig az identitásképző, a helyi ügyeket és a helyi helyzetet ismerő, szakértelmet kívánó feladatok maradjanak ott helyben, mert ott lehet a leghatékonyabban és az állampolgárok számára a leginkább követhetően végrehajtani ezeket.

Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítók közül az alábbiakat kiemelve - ami számomra még fontos egyébként - megemlítsem, hogy a telephely-engedélyezéssel kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatok helyben maradnak, és olyan, valóban a település és a városok életében ma már nagyon fontos kérdések, mint a parlagfű elleni védekezés vagy a zaj- és rezgésvédelem, mind ott maradnak helyben. Mert azt gondoltuk, és ez a módosítóknak és a bizottsági módosítónak is a lényege, hogy ezek mind olyanok, amelyek közvetlenül, direkt, a mindennapokban érintik a településen élőket, és ott lehet a leghatékonyabban ezeket a kérdéseket kezelni.

Úgy gondolom, hogy a szociális kérdések is úgy dőltek el valóban, hogy mik azok a szociális feladatok, amelyek leginkább a helyi ismereteket, a helyi környezettanulmányokat igénylik, mert szerintem a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély vagy a temetési segély mind ebben a kategóriában vannak és maradnak is a helyi döntéshozóknál, illetve a helyi ügyintézőknél.

Még egy dolgot engedjenek meg, hogy kiemeljek a módosítók közül, amelyeket, mondom, én kifejezetten jónak tartok, hogy együtt adhattunk be egyéni képviselőként az államtitkár asszonnyal, illetve a miniszter úrral, ezzel is a kormánynak a tárgyalóképességét és kompromisszumkészségét kiemelve, ez pedig a budapesti módosító. Ez arról szól, a sajtóban is megjelent hosszas viták után, érvek és ellenérvek szóltak mindenfajta elképzelés mellett, hogy végül, mivel a járási vagy - mondjuk, egy fővárosban nevezzük úgy - körzeti, több kerületet egységesítő hivatalnak nem volt soha hagyománya, és úgy ítéltük meg vagy úgy gondoltuk többen budapesti képviselők, polgármesterek, hogy a kerületi rendszerek mára már beálltak, nemcsak politikai, de államigazgatási szinteken is, és a leghatékonyabban tudják az átlagban 70-80 ezer lakosságszámú kerületeket és azoknak az ügyeit képviselni, ezért a körzeti hivatalok kerületi hivatalok lesznek. Tehát Budapesten közös megegyezéssel 23 ilyen kerületi hivatal lesz, ez is egy megállapodás, és azt gondolom, az ésszerűség is annak az irányába mutatott, hogy volt megállapodási hajlam és együttműködés a kormányzatban.

Én összességében annyit szeretnék mondani mint bizottsági elnök, hogy szerintem ez a törvény jó irányba ment el, és nyilván van még helye egy-két pontosításnak, de biztos vagyok benne, hogy egy olyan jogszabályt fogunk elfogadni, amely valóban hatékony és működőképes lesz a jövőben, és segíti egyébként a kitűzött célokat, az olcsóbb és szakszerűbb államigazgatás létrehozását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)