Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/17781. számú törvényjavaslat, ahogy államtitkár úr is mondta, Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás kihirdetéséről szól, tehát egy már létező, jó gyakorlatot visz tovább. Praktikusnak és célszerűnek tetszik, hogy a határon található infrastruktúra üzemeltetésének a terheit a két ország megossza egymás között, azt is mondhatnám, hogy józan paraszti ésszel átgondolva.

Magyarország három Ipoly-hidat, egy Boldva-, két Ronyva- és egy csatornahidat üzemeltet 5 kilométernyi határútszakaszon túl. Szlovákia három Ipoly-hidat, a választókerületemben például itt található abaújvári Hernád-hidat, egy Ronyva feletti átkelőt és két csatornahidat, a Duna felett átívelő közúti hidak közül pedig kettőt Magyarország, kettőt pedig északi szomszédunk üzemeltet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő nemzetközi szerződés megalkotásának az egyik oka az, hogy a közös tulajdonban lévő átkelők száma az elmúlt években, hál’ istennek, folyamatosan növekedett. Az új utak, új hidak építése Magyarország két fontos célkitűzését vagy átfogó célját szolgálja: egyrészt a határon túli magyarsággal történő kapcsolat megkönnyítését, másrészt pedig a határ menti térségek közötti kapcsolat javítását is szolgálja.

Jól tudjuk azt, képviselőtársaim, hogy a beruházásokkal érintett területek sok esetben a határ mindkét oldalán perifériára szorultak, zsáktelepülések garmada jött létre akár Magyarországon, akár Szlovákiában, mert elveszítették a korábbi természetes térségi központjaikat. Például Abaúj központja Magyarországon mindig is Kassa volt, ez 1920-ban levágásra került, és így sajnos elvesztették a hagyományos piacaikat az abaúji községek. Bizony ez a térség hátratételét okozta.

De már önmagában az is nagy segítség lehet, hogyha megvan a lehetőség az átjárásra, a kapcsolattartásra. De az ilyen hidak építése valójában csak a kezdete annak a folyamatnak, amit a magyar kormány nem olyan régen elindított. Már, hál’ istennek, a Felvidéken is elindult az a gazdaságfejlesztési program, amelyet a szomszédos országokban elsőként a Délvidéken és Kárpátalján indított el a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

(15.20)

A kapcsolatok szorosabbra fűzésére egyre több területen látunk példát, ám szeretném hangsúlyozni, hogy semmilyen eseményt nem várhatunk akkor, ha ehhez az infrastrukturális feltételek nem adottak. Addig csak szó marad a szó, és semmi a gyakorlat.

Tisztelt Ház! Szijjártó miniszter úr szavait szeretném idézni, amikor arra utalok, hogy az átkelők sűrűsége, egymás közti távolságának az átlaga még mindig nagyon-nagyon magas, ezért sokat kell még tenni azért, hogy további átkelők építésével ez a távolság lecsökkenjen. Meggyőződésem, képviselőtársaim, hogy ez az egyezmény arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az Ipoly-hidak építése sajnálatos módon lelassult, pedig az előkészítés alatt álló néhány átkelő mellett még mindig tucatnyi helyet tudnánk felsorolni, ahol korábban híd állt. Még mindig vannak olyan pontok például a választókerületemben, Zemplénben és a Bodrogközben is, ahol bizony kívánatos lenne a természetes vagy történelmi összeköttetést a szomszédos települések között visszaállítani. Például Dámóc és Bély, Karcsa és Kiskövesd, Pácin és Örös vagy Alsóregmec és Széphalom között is erősítené a kapcsolatot egy olyan út, amely nemcsak gyalog, hanem kerékpárral is átjárható. Az ilyen utak, hidak építésekor bizonyosak lehetünk abban, hogy az előttünk fekvő szerződés révén az államhatáron fekvő műtárgy üzemeltetése és gondozása jogilag rendezett lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az abaújvár-kenyheci híd megépítését lehetővé tévő nemzetközi szerződés módosításakor már volt módom felsorolni azokat a számadatokat, amelyek azt bizonyították, hogy milyen haszna van egy ilyen műtárgynak. Úgy hiszem, most is fontos elmondani a szerződéssel kapcsolatban, hogy valaminek az elősegítését segíti elő, hogy úgy mondjam.

Azonban arra is rá kell világítanom, hogy nem szabad csak szigorúan a számokra tekinteni, egyfajta profit szemüvegén keresztül nézni, mert ezek az utak és hidak fontos átfogó célokat szolgálnak, annak ellenére, hogy van olyan terület, ahol kevésbé kihasználtak, de hál’ istennek van olyan is, amelyet, mint például az abaújvár-kenyheci hidat a forgalom egyre inkább igénybe veszi.

Azt is mondhatnám, hogy az első világháborút követő békerendszer hatásait bizony lépésről lépésre ilyen pótlólagos eszközökkel tudjuk csak valamelyest enyhíteni, mint az ilyen nemzetközi szerződések. Még akkor is kiemelten kell kezeljük a kapcsolati lehetőségek sűrűsödését, ha az új határátkelőket nem egyformán veszi igénybe hazánk és északi szomszédunk lakossága. Azok a magyarországi területek ugyanis, amelyek a jelenlegi megyecentrumtól nagyobb távolságra fekszenek, mint amilyen közelségben a határ túloldalára került korábbi megyeszékhely van, abból is előnyt tudnak kovácsolni, ha szolgáltatásaikkal, adottságaikkal válnak versenyképessé a határ túloldaláról érkezők számára.

A helyzet azonban fordítva is igaz, sok esetben ugyanis az ilyen átkelők az államhatáraikon belüli kapcsolatok javítását is szolgálhatják. A helembai híd megépítésével a nyugat-börzsönyi településekről könnyebben lehetne a párkányi Mária Valéria hídon keresztül például Esztergomba jutni. Az átkelők számának növelése tehát közös érdek ugyan, de az erkölcsi felelősségünk, úgy hiszem, azt diktálja, hogy akkor is vállaljuk ezt a terhet, ha a szomszédos állam oldaláról valamilyen részletkérdésben nincs kellő nyitottság. Bizony ennek gyakran voltunk tanúi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a régi megállapodás végrehajtását, illetve a szöveg áttekinthetőségét segítő módosítási javaslatok az eltelt idő óta nagy számban kerültek elő, ezért a felek nagyon helyesen megállapodtak abban, hogy a régi megállapodás egyszerű módosítása helyett egy új megállapodás el­fogadása szükséges. Az államaink között fennálló jó kapcsolatoknak köszönhetően ezt a feladatot is gördülékenyen abszolváltuk, így tehát nincs más hátra, mint hogy az Országgyűlés e törvénnyel is felhatalmazást adjon a megállapodás elismerésére. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.