Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilvánvalóan nem szeretném megismételni az általános vitában megtett állításaimat, ugyanakkor igyekeztem teljesen jóhiszeműen, annak ellenére, hogy az előterjesztés irányaival nem értek egyet, módosító indítvánnyal élni. Teljesen felfoghatatlan, hogy a Gazdasági bizottság milyen kivetnivalót talált benne, hiszen semmilyen politikai érdeket nem sértettem, mindössze próbáltam volna egy nagyon picit szakmaibb alapokra helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek jelen pillanatban egy kicsit felszínesen voltak szabályozva. Sajnos, ez sem került támogatásra, ez irányú törekvéseim is meghiúsultak a részletes vitában.

(19.50)

Egyvalamit kell egyértelműen tisztázni: az Európai Unión belül egyedül Magyarország az a hely, ahol 2010 óta nem épült szélkerék, Magyarország az egyedüli az egész Unióban, egyszer. Kétszer: 2010 óta a szomszédos Románia meghatszorozta a szélenergiából származó bevételét. Jelenleg másfélszerese a Paksi Atomerőmű által megtermelt áramnak az, amit román szomszédaink meg tudnak termelni. De nemcsak erről van szó, nyilvánvalóan Európa összes többi országára is kitekinthetnénk, Németországra, Dániára, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni, és erre jön fideszes képviselőtársam, és azt mondja, hogy racionalitási szempontokat is figyelembe kell venni, és ezt is mondta: természeti adottságait. Miért, uránbányánk van? Tudjuk kezelni? Gyakorlatilag lehetetlen az, hogy Magyarország jelen pillanatban atomerőművet fenntartható módon tudjon üzemeltetni. Teljesen fals irány, és sajnos Orbán Viktor atomhoz köti az országot, ami elfogadhatatlan a XXI. században, hiszen gyakorlatilag Európában nincs másik olyan ország, amelyik ebbe az irányba menne, egyedül Magyarország az, aki teljes mértékben visszafogja.

Az, hogy a napenergiára történtek támogatási rendszerek, ez nyilvánvalóan ténykérdés, hiszen több operatív programból volt ilyen jellegű támogatás, ennek ellenére Magyarország itt is a sereghajtó leghátul, és ebben sem történt érdemi előrelépés.

Arra, hogy melyik a racionális, nyilvánvalóan hallottunk már államtitkár uraktól különböző okos válaszokat, egyik, hogy nem süt a nap, a másik, hogy nem fúj a szél. Nyilvánvalóan erre azért kellett hogy reagáljunk, mert csakis a Kárpát-medence természeti adottságainak megfelelő, alkalmazkodó, illeszkedő, adaptív energiaellátási rendszerekre van szükség. Magyarország déli megyéi, ahol 2000 fölött van a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan alkalmasak arra, hogy a napenergia-ellátásban előrelépések történjenek, de ugyanúgy Magyarországnak egy jelentős része alkalmas arra, hogy szélenergia-termelésre történjenek törekvések. Nem nagy részről, néhány százalékról beszélünk, ott viszont gyakorlatilag egy fenntartható, hosszú távú rendszert lehetne kiépíteni, és alapvetően meg lehetne teremteni azt, hogy az Európai Szélenergia Szövetség auditált adatait figyelembe vegyük, hiszen az EU-ban létesült összes energiatermelő kapacitás több mint 80 százaléka megújuló energia, főleg nap- és szélenergia volt. Magyarország az egyik olyan elhibázott irány, ami teljesen eltérő irányba megy, és sajnos a módosító indítványommal a részletes vitában nem sikerült meggyőznöm önöket arról, hogy nagyon-nagyon negatív és elítélendő az, amit Magyarország energetikai jövőképével kapcsolatban megtesznek.

Csak az EU-ban 2015-ben összesen 28,9 gigawattnyi kapacitás épült be a rendszerbe, aminek 44 százaléka, tehát 12,8 százalék gigawatt szélerőmű volt, 30 százaléka, 8,5 százalék gigawatt pedig naperőmű, és ezenkívül látható volumenben csak gáz- és szélerőműveket építettek szinte kizárólag Kelet-Európában, atomerőmű pedig már sokadik éve sehol sem készült.

A szélenergia egy közös lehetőség, ez nem politikai kérdés, hogy ki a szélenergiapárti. Ha bölcsen és fenntarthatóan gondolkozunk Magyarország ener­getikai jövőképéről, akkor egy sokkal előretekintőbb, sokkal inkább a XXI. századhoz illeszkedő energiarendszerre lenne szükség, amelybe nem az államnak kell befektetni. Paks a magyar adófizetők pénzéből épül. A szélenergia-ellátási rendszerekbe minden további nélkül nemcsak befektetőket lehet bevonni, helyi közösségeket, hiszen erre számos európai példa van, hogy hogyan tudtak helyi önkormányzatok, helyi vállalkozások, helyi farmerek részt venni az ilyen jellegű energiaszövetkezetekben. Hogy­ha nem lépünk erre az irányra, akkor hosszú táv­ra garantáltan az atomhoz kötjük az országot, és ez az, amiből nagyon-nagyon nehezen lesz az energiaellátási rendszerek specialitásaiból adódóan kilépés.

Arra kérem a kormányt, hogy újfent gondolja meg sorsát, és próbáljon meg arra az európai útra lépni, amelyet nem véletlenül választott az európai uniós tagállamok túlnyomó többsége, beleértve a tőlünk keletre fekvőket is, mert a XXI. században csak ez az irány jelenthet biztosítékot arra, hogy utódainknak, a következő generációknak olyan energiaellátási rendszereket adjunk át, amelyek nem veszélyeztetik megélhetésüket a jövőben. Erre kérem a kormányt és kormánypárti képviselőtársaimat. Köszönöm a szót, elnök úr.