Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, várhatóan a következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Balatonvilágos község megyeváltási kezdeményezéséről szóló H/8594. számú előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, így részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról várhatóan jövő heti ülésünkön döntünk.

Most soron következik Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/9400. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9400/5. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Tájékoztatom önöket, hogy a bizottsági ajánlás szerint egy módosító javaslat az alaptörvény P) cikke (1) bekezdése, három módosító javaslat pedig a (2) bekezdése megváltoztatását kezdeményezi. Ezért javasoltam, hogy a részletes vitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret - figyelemmel arra, hogy alaptörvény módosítására irányul az előterjesztés - vitaszakaszonként 10-10 perc.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1. pontjára, s megkérdezem, kíván-e valaki ezzel kapcsolatban felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy alaptörvény valóban azokat a tételmondatokat kell hogy tartalmazza, azokat az irányokat kell kijelölje, amelyek egy társadalom működésének az alapfeltételeit szabályozzák. Azt gondolom, ilyen értelemben az alaptörvényben bizony helye lenne annak, amit a Balczó Zoltán, Gaudi-Nagy Tamás és képviselőtársai által beterjesztett előterjesztés tartalmaz, vagyis a termőföld védelmének, alkotmányos védelmének akkor teremtenénk meg igazán az alapjait, ha az erre vonatkozó tételmondat maga szerepelne az alaptörvényben. Sok jó tételmondat szerepel az alaptörvényben, ami ebbe az irányba segít bennünket, és valószínűleg maguk a sarkalatos törvények is segítenek ebben az irányban bennünket, mégis, ha maga az alaptörvényünk tartalmazná ezeket a tételmondatokat, akkor valószínűleg ez megalapozottabb lehetne.

Kétségtelen tény, hogy abban a közegben, amely Európát ma jellemzi, megváltoztak a viszonyok. Értelmes lenne ezért fölvetni európai szinten, hogy azok között a válságkörülmények között, ami kialakult Európában, vajon a termőföld kezelhető-e úgy, mint bármilyen más javak. És azt gondolom, hogy ha az alaptörvényben rögzítenénk egy ilyen elképzelést, amit itt a képviselő urak előterjesztettek, ez akár alapja lehetne egy ilyenfajta kezdeményezésnek Európában. Nem arról van tehát szó az én olvasatomban az előterjesztésben, mint hogyha meg kéne kérdőjeleznünk ennek a közösségnek a létét vagy a közösséghez tartozásunk alapelvét, hanem arról van szó, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelően érdemes lenne bizonyos kérdéseket - különösen a természeti erőforrásokra vonatkozó kérdéseket, azok megőrzésére, nemzeti hatáskörben tartására vonatkozó kérdéseket - akár európai szinten is fölvetni.

Úgy látom, hogy az európai nemzetek hasonló irányban kezdtek el gondolkodni. Nemcsak élelmiszer-önrendelkezésről beszélünk, hanem bizony az erőforrások megőrzése is komolyan napirenden van az európai nemzetek szintjén. Ebben a dologban is akár úttörő, kezdeményező lehetne Magyarország, hogy egy ilyenfajta átgondolását kezdeményezné ezeknek az erőforrásoknak, az európai szintű szabályozásnak.

Éppen ezért a magam részéről azért kértem egy rövid hozzászólásra lehetőséget, hogy ezt a gondolatot itt fölvessem, és a magam részéről támogathatónak gondolom azt az indítványt, amelyet Balczó Zoltán és képviselőtársai előterjesztettek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló a Fidesz-képviselőcsoportból Turi-Kovács Béla képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam is csak egy rövid fölszólást kívánnék ebben az ügyben tenni. Nem azért, mert az ügy nem érdemelne sokkal többet, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy ma itt, ebben az ügyben előrelépést aligha fogunk tudni tenni. Viszont nagyon fontos, hogy valamennyien értsünk egyet, hogy abban előrehaladást kellene elérni, úgy, ahogyan egyébként Ángyán képviselőtársam elmondta, hogy egy európai trend változzon meg ebben. El kell tudnunk érni azt, hogy a tőke szabad áramlása egy egészen más konstellációban jelenjen meg, mint ahogyan most azt az Európai Unión belül kezelik.

Meggyőződésem, hogy ez a magyar kormánynak is szándéka. Az is meggyőződésem, hogy mindennek az elérése csak egyfajta szövetségi rendszeren belül lehetséges. Akkor, ha nem mi egyedül, hanem a térségünkben legalább, de esetleg más térségekből is, az Unió más tagjai ugyanilyen gondolatok mentén igyekeznénk elérni, hogy ez a változtatás keresztülvezethető legyen. Nem elérhetetlen cél. Olyan, amelyben, ha kitartóan - és azt kell mondanom, hogy szükségszerűen -, az adott esetben tényleg a küzdelmet és harcot is hajlandók vagyunk vállalni, akkor ez a cél megvalósítható.

Csak emlékeztetnék rá, és újra meg újra kérem, hogy mások is tegyék ezt: az Európai Unió álláspontja e tekintetben nem volt mindig töretlen. Az Európai Unió álláspontja kezdetben vala még azt is megengedte, hogy az élelmiszer tekintetében legyen olyan kivétel, amely azt jelenti, hogy ez nem esik a tőke szabad áramlása alá. Innen jutottunk el idáig. Azt gondolom tehát, hogy itt az adott szituációban és helyzetben a javaslat olyan értelemben jó szándékú, hogy el kell indítani ezt a folyamatot, és ezt a folyamatot eredményesen végig kell vinni. Ebben - meggyőződésem szerint - mi, kisgazdák is a kormánynak, ami tőlünk telik, a támogatást meg kívánjuk adni. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik-képviselőcsoportból Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Történelmi pillanathoz érkeztünk, mert a termőföld kérdésének alkotmányos újraszabályozását kívánja biztosítani most a kormánytöbbségi előterjesztés, a kormány-előterjesztés. Ez történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy ami a tavaly, 2011-ben az alaptörvény vitája során benyújtott módosító javaslatunkkal történt, és az ezzel kapcsolatos elutasító döntéshozatal sokak számára nagyon gyászos jövőképet festett fel a magyar termőföld nemzeti kézben tartásával szemben, ezt most újragondoljuk. Miután most ez tulajdonképpen nem tekinthető másnak, az egyébként örök érvényűnek szánt alaptörvény mostani módosítási szándéka arra utal, hogy a kormányzat is úgy gondolja, újra kell gondolni ezeket az alapokat.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nagyon bízunk abban - mint ahogy elhangzott Ángyán József képviselőtársunktól és Turi-Kovács képviselőtársunktól is, mindketten támogatják alapvetően ezt a javaslatot, ezt az irányt -, hogy mindannyian majd számot tudnak vetni azokkal a lelkiismereti kérdésekkel, ami egy ilyen javaslat elutasítását jelentené. Nagyon remélem azt, hogy nem fognak ebbe az utcába még egyszer belemenni.

A bizottsági vitákban és a tegnapi általános vitában is nagyon sok érv elhangzott pró és kontra, sokszor elhangzik az, hogy az európai uniós csatlakozási szerződés egy olyan kényszerpályát jelent, amelyről nem térhetünk le, nem rendelkezhetünk nemzeti érdekeinknek megfelelően a termőföldről, hiszen a tőkejavak szabad áramlása fejezetkörébe került, ami azt jelenti, hogy a nemzeti rendelkezési jog, azaz a tulajdonlási viszonyrendszer sajátos meghatározása nem lehet számunkra lehetséges.

(13.00)

Ez megítélésem szerint egy téves felfogás, és abból a téves kiindulási pontból fakad, hogy eleve elrendeltnek tekinti a csatlakozási szerződés minden betűjét, minden mondatát, és a kényszerpályát elfogadja. Ez a kényszerpálya-elfogadás vezetett már a magyar történelemben számos esetben oda, hogy kompországként, utolsó csatlósként vagy bármilyen kényszerhelyzetben vergődő kiszolgáltatottként kellett a történelem viharaiban egyre súlyosabb veszteségeket elszenvedni. Azt látni kell, hogy a magyar termőföld a jelenlegi állapotában az egyik legértékesebb és legtermőképesebb föld Európában, nagyon sokan tudják ezt már, külföldiek is, akik már nagy erőkkel megkezdték a hosszú évekkel ezelőtt megindult folyamat során a zsebszerződésekkel történő felvásárlást.

Ez a rendelkezés teljes és egyértelmű, tiszta vizet önt a pohárba, és kimondja, hogy lehet ugyan a magyar termőfölddel kapcsolatban gazdálkodási elképzelése bárkinek, de egyet nem lehet megtenni, hogy a Szent Korona tulajdonát képező magyar termőföldet külföldiek tulajdonába átengedjük. Amennyiben ez a jelenség ugyanis 2014 májusától teljes egészében felszabadul, és az eddigi védelem lehetősége elvész, akkor világosan kell látnunk, hogy azok az értékviszonyok, amelyek a sok ígéret szerint, az európai uniós csatlakozás idején elhangzott ígéretek szerint meg kellett volna hogy változzanak, ki kellett volna egyenlítődjön a föld értéke, a magyar termőföld értéke a külföldi termőföldekkel, és egyáltalán fel kellett volna jönniük a magyar gazdálkodó rétegeknek, fel kellett volna kerülniük egy olyan tőkeerős helyzetbe, egy olyan jövedelem-viszonyrendszerbe kellett volna kerülniük, ideértve az összes magyar embert, aki magyar termőföldet szeretne szerezni, vagy gazdálkodni szeretne, hogy lehetőség nyíljon számukra a magyar termőföld megvételére, a gazdálkodásra, és ne nyíljon lehetőség arra, hogy lényegében a piaci erőviszonyok érvényesülésével az olcsó magyar földet tonnaszámra, hektárszámra vagy minden mennyiségben felvásárolhassák a külföldiek.

Márpedig most nagyon erre tartunk. Tehát ez az elképzelés, ami arról szólt, hogy a moratórium időszaka alatt a magyar mezőgazdaság meg tud erősödni, a magyar termőföld eléri a valós értékének megfelelő árviszonyrendszert, nem történt meg. A kiszolgáltatottság továbbra is fennáll, és azért, mert 2002-ben, amikor a tárgyalásokat vezető akkori kormány, az első Orbán-kormány időszakában nem próbálta meg a nemzeti elvárás elvét érvényesíteni, kiharcolni a magyar termőföldet, és ezt utóbb elfogadták azután az első Orbán-kormányt váltó szocialista-liberális kormányzat tagjai is, és utána aláírták a csatlakozási szerződést, ez nem jelentheti számunkra azt, hogy most a jövőnket, a magyar termőföldet át kellene adnunk, ki kellene szolgáltatnunk.

Ez az alkalom most tehát lehetőséget biztosít nekünk is arra, hogy amit Málta volt erős megtenni a tárgyalások ideje alatt, mi most újranyissuk ezt a fejezetet, és nemcsak az alaptörvény ezen fejezetét, hanem a csatlakozási szerződés ezen fejezetét, és ahogyan azt kezdeményeztük is, és a Ház elé terjesztettük több képviselőtársammal a javaslatunkat arra vonatkozóan, hogy végre a magyar kormány vállalja fel a magyar termőföldért a teljes, frontális küzdelmet az Európai Unióval. Nagyon sok tekintetben ütközött és ütközik a kormány az Európai Unióval, de úgy gondoljuk, ez az a frontvonal, amelyből semmilyen körülmények között nem lehet engedni. Tehát ha Málta el tudta érni, hogy a saját nemzeti érdekei szerint szabályozhassa a termőföld kérdését, és lényegében a külföldiek számára való hozzáférést kizárja, akkor Magyarország számára, ahogyan Ángyán professzor úr említette, ez a sarkalatos fő szabály adná a legfőbb garanciát arra, hogy a magyar termőföld ne vesszen el, maradjon magyar kézben, utána a részletszabályok tekintetében pedig nyilván olyan szabályokat kell biztosítani, hogy elsődlegesen a gazdálkodók és a helyben gazdálkodók élvezhessék azokat a lehetőségeket, amelyeket a termőfölddel gazdálkodóknak egyébként is kell hogy biztosítsunk.

Azonban ez a történelmi pillanat most itt van önök előtt. Én nagyon kérem, fontolják meg ennek a lehetőségét, és ne döntsenek a nemzet ellen, ne döntsenek a termőföld ellen, mert azt is látnunk kell, hogy az a sarkalatosnak szánt törvény, amely kedvéért tulajdonképpen most újra megnyitották az alaptörvénynek ezt a részét, minden garanciát és teljes körű garanciát nem biztosít arra, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően alakul a földfogalom hazánkban. Ennek a legmagasabb szintű alaptörvényi kereteit a Szent Korona szelleme, eszméje nevében is ez a rendelkezés biztosítaná. Ezt fel kell vállalni, ennek érdekében ütközni kell, mert más lehetőségünk nincs a megmaradás érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Üdvözlöm az Országgyűlés munkáját. Átvettem Latorcai alelnök úrtól az ülés vezetését. Két percre megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, Fidesz.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam hozzászólásához szeretnék reagálni. Számomra és számunkra is fontos a termőföld megvédése, hogy hazai tulajdonba kerüljön. Ez több lépcsőben lehetséges, de az az igazság, hogy egy földeladáshoz három személy kell: kell egy jogász, kell egy földtulajdonos és kell egy vevő. Tehát ebben az esetben az a legnagyobb gond, hogy nagyon sok esetben mind a Dunántúlon, mind az ország többi pontján is előfordul, hogy a földek idegen kézbe kerültek. De miért? Azért, mert az eladó úgy gondolta, hogy több pénzt kap a külfölditől, és volt egy segítőtársa, volt egy jogász, aki a szerződést aláírta. Tehát mint kormány, mint érdekképviselet, így fogalmazva, hiába harcolunk, hiába hozunk törvényt és törvényt, ha bizonyos körök, tehát fogalmazzak így: a jogászok körében, akik aláírják, akik hitelesítik a szerződést, azok minden szemrebbenés nélkül megteszik. Nem utolsósorban az is gond, hogy az eladók nagyon sokszor nem annak a helybeli gazdálkodónak adják el a termőföldet, aki gazdálkodik, hanem azt mondják, hogy idegennek.

A földforgalomról szóló törvény kapcsán sorozatban tapasztaltam, telefonon hívtak személyek, és szóvá tették, hogy ne próbáljuk, ne akadályozzuk meg, hogy másnak adják a földjüket, mint akiknek ők akarnák.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólás, Pócs János képviselő úr, Fidesz.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzék padsoraiból folyamatosan a tettek és a szavak nincsenek összhangban, ilyen jelzések érkeznek felénk, hiszen amikor az ellenzék arra kéri a kormányt, hogy frontális küzdelmet vállaljon fel a föld magyar kézben való megtartása mellett, akkor azt kérjük tisztelettel, hogy támogassák a földtörvényt. Ha nem akarnak bennünket azzal vádolni, ami nap mint nap elhangzik, hogy a kétharmados törvénnyel a Fidesz-kormány bármit keresztülvisz, akkor miért vannak felháborodva, ha vannak módosító törvények. Ha vannak módosítások, azért vannak, mert nem erőből, egy falu, egy nóta címmel viszi végig a földtörvényt a kormány, hanem meghallgatja az érintetteket, és ha úgy látjuk a vita folyamatában, hogy szükség van módosításokra, akkor a módosításokat a kormány befogadja. Az ellenzék padsoraiból azt tapasztaljuk, ha módosítást fogad be, az is baj, ha kétharmadba foglalja, az is baj, és ahogyan Gaudi képviselő úr felvetette, szerinte a frontális küzdelmet nem vállalta fel a magyar kormány a föld védelmében.

Képviselő úr, ettől nagyobb védelmet a magyar föld vagy a föld védelmében egyetlenegy ország nem vállalt fel, mint amit a magyar kormány felvállalt. Én azt kérem tisztelettel a képviselőktől, hogy támogassák. Ez az egyetlenegy kincse van még az országnak, amit nem pazaroltunk el, ez az egyetlenegy. Minél többet kritizálják, annál jobban forgácsolják ezt a törvényt, és kétségek között hagyják lebegni. Kérem, hogy ne tegyék! Önmagukkal konfrontálódnak, hogyha a módosító indítványokat kritizálják. Köszönöm, elnök úr.

(13.10)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik, kétperces.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kormánypárti képviselőknek mondanám, hogy két különböző dologról beszélünk. Amikor azt mondjuk, hogy például a csatlakozási szerződést módosítani lehetne, hiszen az Európai Unióról szóló szerződés, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján igenis lehetőség lett volna akkor, és megvan ma is, hogy a földet kivegyük a tőke szabad áramlása fejezetből és a tulajdonviszonyok... - mert az európai uniós csatlakozásunkkor és az alapszerződések is ezt megengedték volna, ragaszkodhattunk volna hozzá, hogy a földet egy speciális magyar tulajdonviszony-rendszerben helyezzük el, amihez egyébként meg is lett volna a lehetőségünk - ahogyan ezt Gaudi képviselőtársam elmondta - akár a Szent Korona-tan alapján levezetve, amelyet önök egyébként az alaptörvénybe is belevettek, már ami a történeti alkotmányosságot, a történelmi alkotmányunkat illeti. Ez természetesen helyes.

Az viszont nem helyes, hogy az ebből fakadó lehetőségeket nem használják ki. Gondolunk itt - ahogy elmondtam - arra, hogy erre hivatkozással bizony nem kellene, hogy a tőke körébe kerüljön a föld. Annál is inkább - és látják, ez az, ami miatt a szavakat és a tetteket sajnos különválasztva látjuk önöknél. Hiszen ha önök végigvinnék azt, amit az alaptörvényben leírtak, akkor nem tartanánk itt. És például, ha a csatlakozási szerződés módosítását kérnék, az lenne, még azt sem mondom, hogy konfrontáció, egyfajta jogi rendezése a helyzetnek vagy legalább annak a megpróbálása, hogy ha mi nem kérünk, akkor senki nem fogja azt mondani, hogy kedves magyarok, akkor helyettetek itt a lehetőség, és módosítjuk ezeket a szerződéseket.

A mi javaslatunk szerény keretek között abba az irányba próbál mozdulni, hogy a magyar föld nemzeti kézben maradjon. Sajnos, ehhez úgy gondoljuk, hogy kevés lesz az önök által beterjesztett földtörvény.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Turi-Kovács Béla képviselő úr, Fidesz.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már szóba jött, mert majdnem mindig szóba jön, hogy vajon milyen szerepet játszik a zsebszerződés ebben az egész témakörben, akkor a magam részéről hadd fejtsem ki ismételten sokadszor a saját kisgazda álláspontunkat.

Nekünk az volt az álláspontunk, és most is az, hogy minden olyan küzdelem során, amely jogilag szinte megfoghatatlan területeket próbál olyan ellenőrzés alá vonni, amely jogszerű ellenőrzést próbál ezeken a területeken megvalósítani, hatalmas küzdelmekkel is igen szerény eredményeket lehet elérni. Ezért az a javaslatunk, és ezt újra és újra meg fogom ismételni, ahányszor szót kérek, rendeljünk el egy világos és egyértelmű földbevallási kötelezettséget, amely mindenki számára kötelezővé teszi, hogy a tulajdonában és használatában lévő földeket vallja be meghatározott határidőn belül.

E tekintetben ettől kezdődően az a világos és egyszerű jogi álláspont következik be, hogy aki itt, ennél a bevallásnál megfeledkezik arról, hogy neki mondjuk, 20, 30, 100 vagy annál is sokkal több hektár földje van, akkor annak az nincs. Mert ugyebár, ha én nem tudok róla, és nincs ilyen termőföldem, és jogvesztő hatállyal nem is teszek róla bevallást, akkor ezek a termőföldek meggyőződésem szerint uratlanná váltak, az uratlan dolog pedig nyilvánvalóan az államhoz kell hogy visszaszálljon.

Ebből pedig az következik, hogy mindazokat a küzdelmeket, amelyeket én nagyra becsülök, egyszerűbbé kellene és világosabbá kellene tenni: meg kell teremteni a feltételét annak, hogy egyszer s mindenkorra Magyarországon tudjuk és biztosan tudjuk, hogy ki mennyi földet milyen jogcímen vall a sajátjának vagy vall a saját birtokának. Ettől kezdődően lehet, azt gondolom, világosan számolni.

ELNÖK: Ángyán József képviselő úr kétpercese, Fidesz.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahhoz a fölvetéshez azt hiszem, hogy talán egy gondolatot érdemes hozzáfűzni, amely arról szól, hogy olyan megkeresések érkeznének hozzánk, hogy az állam ugyan ne szóljon bele semmibe, vagyis egy szabad földpiac legyen, és semmiféle korlátozás ne érje ezt a területet. Azt gondolom, hogy ez az a fajta neoliberális elképzelés, aminek katasztrofális következményei vannak úgy a környezetre, mint a társadalomra, szétzilálja a közösségeket. Ha a közjó mentén az állam nem avatkozik be, ugyan ki más avatkozna be?

Tehát azt gondolom, és nem is vagyunk ezzel persze egyedül, bár a történeti alkotmányunk és a Szent Korona maga garantálja azt, hogy nincs is tulajdon, hanem tartós bérletre kapja az, aki rendeltetésszerűen használja ezt az erőforrást, ez egy korlátos erőforrás, és ez nem egyszerűen termelőeszköz, hanem a létünk alapja, a szuverenitásunk alapja. Éppen ezért ezt nem lehet ugyanúgy kezelni, mint bármilyen tőkejavat, nem egy ceruza, amit ha akarok, kihajítok az ablakon, hanem ez a közös vagyonunk, a nemzeti vagyonunk legfontosabb része. Nem véletlen, hogy a britek vagy Izrael Állam sem ad tulajdont, hanem hosszú távú tartós bérletet biztosít. Azok a közösségek, amelyek adnak magukra valamit, s azok az államok, amelyek komolyan veszik, hogy nekik a közjó szolgálata a dolguk, igen erősen beavatkoznak ebbe a piacba, olyannyira, hogy nemcsak a belső viszonyokat próbálják szabályozni, hanem ha lehet, nem engednek beleszólást kívülről az ilyen belső ügyeikbe, merthogy a megmaradásukról van szó.

Éppen ezért gondolom, még egyszer kapcsolódva a módosító indítványhoz, hogy amennyiben az alkotmányban rögzítenénk ezt az elvet, amit itt az 1. ajánlási pont megfogalmaz, ezen az alapon újra nekiindulhatnánk egy európai egyeztetésnek, és szövetségeseket kereshetnénk. Nagyon sok nemzet ma már ezt ugyanígy látja Európában, mint ahogy itt ez is megfogalmazódik.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Kormánypárti képviselőtársak részéről elhangzott Obreczán képviselőtársunktól, egyfajta fatalista álláspontként olvastam ki az elmondottakból, hogy tulajdonképpen úgysem tudunk mit csinálni, mindig van egy eladó, mindig van egy vevő, mindig lesz egy jogász, aki ezeket a szerződéseket megköti. És akkor ne tegyünk semmit? Tárjuk szét a kezünket, és mondjuk azt, hogy ugyan most el fogunk fogadni egy földforgalmazási törvényt, de meg sem kíséreljük? Itt a lehetőség, most nyílt meg az alaptörvénynek ez a része. Nem tudom, hogy miért mondanánk le arról a lehetőségről, és miért vitatja el tőlünk Pócs képviselőtársunk, hogy igenis, mi maximális igényekkel lépjünk föl. Nekünk az a lehetőségünk és eszközünk, hogy ezt követeljük és megalapozottan, jogi háttérérveléssel, és nyilván egy érdekrendszer-ütköztetést kell itt felvállalni. Ez az, amit frontális küzdelemnek neveztem. Ettől nem lehet eltérni, nem lehet félmegoldásban gondolkodni.

Ha annyi területen egyébként vállalta a kormány, és azt kell mondanunk, hogy voltak olyan területek, amelyekben tényleg joggal helyezkedett szembe, és valóban érdemi nemzeti érdekvédelmet vállalt az Európai Unió követelményeivel szemben s azzal a külföldi nyomással szemben, amely az országgyűlési döntések körét próbálja folyamatosan korlátozni, akkor ez az a terület, a termőföldvédelem, amiből nem lehet engedni, nem lehet kishitűen nekiállni.

A csatlakozási szerződés felülvizsgálata nyithatja meg egyébként az Ángyán képviselőtársunk által is jelzett összeurópai újragondolását a termőföldnek, mert ma már világos, hogy az a fajta kizsigerelő nagybirtokos rendszer, amelyet egyébként az Európai Unió pénzügyi támogatási rendszere is támogat, semmi jót nem hoz azok számára, akik egyébként életvitelszerűen akár a földből élnek, vagy egyszerűen a nemzet egész megmaradása szervesen kötődik össze a termőfölddel. Márpedig nálunk a magyar nemzet ilyen, és ezért kell kiállni ezért a módosításért is.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Még mindig a kétpercesek között Obreczán Ferenc képviselő úr, Fidesz.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársam talán félreértett engem. Én nem azt mondtam, hogy az állam ne tegyen semmit; sőt mi több, az államnak is meg kell tenni, maximálisan mindent meg kell tenni. De fogalmazzak egy kicsit durvábban: önöknek, jogászoknak is mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik ilyen üzletekben közreműködnek, közrejátszanak, kizárják köreikből. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás bólogat.) Tehát én erre céloztam, mert azt céloztam, hogy igen, volt egy jogász, aki az eladó és a vevő között hitelesítette a papírokat. És hiába küszködünk itt akármilyen módon az állam részéről, mindig csak utána tudunk lépni, megelőzni nem tudjuk. Ez olyan, mint a bűnüldözés: megelőzni nem tudjuk, hanem csak követni tudjuk. Újabbnál újabb trükkökkel jönnek elő a nyugati határszélen, de az ország különböző területein a földeladásokkal kapcsolatban.

Az államnak és nekünk itt, képviselőknek az a feladata, hogy igenis megakadályozzuk, hogy a föld külföldiek, idegenek kezébe kerüljön. A föld azé legyen, aki műveli, és ott, ahol az emberek élnek, hogy a vidék megtartóképessége megmaradjon, azoknak az embereknek ne kelljen a vidékről elköltözni. A mezőgazdaságra szükség van. Én azt mondom, hogy itt együttesen kell igen keményen fellépni ebben az ügyben.

Köszönöm szépen.

(13.20)

ELNÖK: Még mindig kétperces: Gaudi-Nagy Tamás, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Természetesen jogászként abszolút egyetértek a képviselőtársammal abban, hogy a jogászi eskühöz méltatlan és elfogadhatatlan, ha olyan jogászok működnek közre ilyen ügyletekben, akik révén valóban a tulajdonszerzések egyébként érvénytelenül és jogellenesen szeretnének teljesedésbe menni. Mi a magunk részéről azt tudjuk tenni nyilván, hogy az ügyvédi kar részére folyamatosan továbbítjuk ezt az igényt és ezt a megkeresést, viszont a szabályozásban igenis meglenne a lehetőség, mert a büntető törvénykönyvbe, amelyet idén fogadtunk el, belekerült a termőföld jogellenes megszerzésének a büntetését célzó törvényi tényállás, csak az jelenleg még nem hatályos, tehát hatályba kellene léptetni ezt a rendelkezést. Ez volt többször a követelésünk, hogy ne hagyjuk meg ezt a kiskaput, ne hagyjuk meg ezt a menekülő útvonalat, igenis már most váljon büntethetővé minden olyan cselekmény akár jogászként, akár közjegyzőként, akár bármilyen hatósági személyként.

Aki segédkezet ad zsebszerződések megkötéséhez, az súlyos börtönbüntetéssel kell szembesüljön, de ez csak egyik része a történetnek. A másik viszont az, hogy alaptörvényi szintre emeljük a termőföld kizárólagos magyar tulajdonban maradásának a fő szabályát, és ehhez képest kellene egyébként majd a most folyamatban levő és tárgyalt termőföld-forgalmazási törvénynek is a végleges formáját kialakítani, tehát szerintem az lenne a leghelyesebb, ha az alaptörvénnyel kapcsolatos döntés most megszületne a mi javaslatunk szerint, és utána ehhez igazítottan tárgyalná meg és fogadná majd el a termőföldet leginkább védő és a hasznosítást legjobban szolgáló törvényjavaslatot.

Ezúton szeretném megköszönni Ángyán József képviselőtársunknak, hogy annak idején a név szerinti szavazáskor igennel szavazott erre a javaslatra. Nagyon remélem, hogy sokan lesznek majd, többen leszünk majd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akik ugyanezt fogjuk tenni a szavazás során is. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszony, jegyző asszony, Jobbik, rendes, normális hozzászólóként - már hogy tízperces időkeretben.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Turi-Kovács Béla képviselőtársunkhoz szeretnék csatlakozni. Ami ötletet az előbbiekben felvetett, azzal kapcsolatban szeretnék elmondani valamit. Uratlan dolog van-e ma Magyarországon? Létezhet ma ilyen föld? Sajnos, azt kell hogy mondjam, sok alkalommal találkoztunk olyan helyzettel, amikor nem természetes személy volt a tulajdonosa a magyar földnek, nem is a magyar állam, nem is önkormányzat, avagy nem is egyház, hanem mondok egy konkrét példát.

A példa szerinti földnek volt ura: Szigetszentmiklós, 100 hektár. A Soroksári-Duna mentén helyezkedik el ez a 100 hektárnyi terület, méghozzá úgy, hogy pont mellette megy el az M0-ás autópálya. Ez a 100 hektár, aminek aranykorona-értéke van, egy Camfield nevű beruházó cég tulajdonában van. Ha megnézzük a cégadatokat - nyílvános cégadatokról van szó -, akkor ez a cég további két cég tulajdonában van. Az egyik a Seychelles-szigetekre van bejegyezve, a másik azt hiszem, talán Limassolba; teljesen mindegy, a világ végére két off-shore cég. Amikor megtettük e tekintetben is az ügyészség felé, tehát jogászok felé - mondanám Obreczán úrnak - a bejelentésünket, közérdekű bejelentésünket - tekintettel a 1085/2012. kormányhatározatra, amelynek a címét idézném: termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felülvizsgálatáról, illetve abban a 4. pont arról szól, hogy a kormányzat felkéri az irányítása alatt lévő ügyészséget, hogy hathatós intézkedéseket tegyen a tekintetben, hogy ilyen jellegű szerződések ne kerüljenek megkötésre, illetve ha megkötésre kerültek, akkor legyenek felülvizsgálva -, akkor minden esetben, így ebben az esetben is elutasítás lett a sorsunk. Úgy látszik, hogy 100 hektár magyar föld a magyar ügyészség számára semmit nem jelent. Attól tartok, hogy sok-sok száz hektár végeredményben majd 93 ezer négyzetkilométert fog kitenni.

Majdnem biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben is, nem akarok előre ítélkezni, de azt gondolom, hogy ha az ügyészség ezt valóban alaposan kivizsgálta volna, akkor megtalálta volna azt a kiskaput, pontosabban kiskapuk sorozatát, amit ez az off-shore cég már megtalált egyszer, és aminek kapcsán ő 2007-ben juthatott magyar termőföldhöz, még egyszer mondom, aranykorona-értékkel bíró termőföldhöz.

De számtalan további példát is tudnék említeni. Mondok egy másikat: Somogyország, 7 ezer hektár van a Drava Bt. tulajdonában. Tudjuk, hogy annak idején abban a nagyon rövid időszakban, amikor Magyarországon megszerezhetett gazdasági társaság földet, akkor a jelenlegi tulajdonosok jogelődje már megszerezte ezt a 7 ezer hektárt, pontosabban, akkor még csak 5 ezret szerzett meg, azóta zsebszerződésekkel kicsit feljebb ment ez az arány, összesen most már 7 ezernél tartunk, tehát jelenleg az olasz tulajdonosoknak 7 ezer hektár földjük van Magyarország területéből.

Úgy gondolom, hogy e tekintetben is lenne a magyar ügyészségnek tennivalója, és ezt nem nekünk, ellenzéki képviselőknek kellene folyamatosan ostorozni itt a parlamentben, hanem egyszerűen meg kellene tennie a magyar ügyészségnek azt, amit ez a kormányhatározat is megkövetel tőle. Miért? Azért, mert most csak két példát említettem, de nagyon sokat tudnék említeni, és nemcsak a nyugati határszéltől, mint ahogy ez a szigetszentmiklósi sem onnan volt, hanem Budapest közvetlen környezetéből - vagy a somogyországi sem.

Most már nyugodtan mondhatjuk, hogy Kelet-Magyarország ugyanebben a helyzetben van, ugyanolyan fertőzött helyzetben, és észre kell venni, kedves képviselőtársaim, hogy egyfajta minta alapján történik majdnem minden alkalommal ez a tulajdonszerzés. Nevezetesen, itt például az agglomerációban teljesen nyilvánvalóan leírható a minta. 100-150 hektár egy egység. Nekik a 150 hektár az az egység, amire már el lehet képzelni akár egy kistelepülést is, aminek van külterülete. Nagyon sok esetben, de inkább javítok, nem nagyon sok esetben, hanem minden esetben van vagy közvetlen vízkapcsolat, vagy olyan vízvételi hely, ami nagy mennyiségű iható víz kitermelésére alkalmas. Minden esetben jól védhető területekről van szó. Minden esetben olyan szituációban lévő területről van szó, ahol van már kiépített infrastruktúra, jellemzően még kötött pályás közlekedési infrastruktúra is.

És még egy nagyon jellemző - többet is tudnék mondani, ami jellemző -, hogy ezeknek a tulajdonosai rejtőzködő életformát folytatnak bizonyos tekintetben, mint például itt ezek is, Camfieldék. Két off-shore cég van mögöttük, aztán menjen el az ember a Seychelles-szigetekre vagy a limassoli cégbíróságra, és próbáljon utánanézni, hogy valójában kikről is van szó. Persze, meg lehet tenni ezt itt Magyarországon is, nem olyan bonyolult a dolog. Tessék megnézni, hogy kik szerepelnek kézbesítési címként feltüntetve! Bizonyos cégadatokból igenis le lehet vonni következtetéseket, hogy ez a cég milyen további beruházásokban, ingatlanfejlesztésekben vett részt. Meg kell hogy mondjam, mi ezt megtettük. Megdöbbentő! Megdöbbentő a végeredmény: azt kell hogy mondjam, hogy a magyar ingatlanbefektetések, ingatlanfejlesztések 95 százaléka kapcsán izraeli hátterű cégekről van szó. Tehát ha ilyen off-shore cégekről is beszélünk, akkor is sok tekintetben igenis a valódi érdekeltségnek utána lehet menni, és fel lehet térképezni.

Ezért fontos a magyar föld védelme, mert hogy visszatérjek a beszédem elejére, igen, ez nemzetbiztonsági kockázat összességében. Ha nem tudom, hogy kit jelent igazából, ki az az ember, hiszen a cégadatokból egyértelműen rögtön nem derül ki számunkra, hogy kié az a 100 hektárnyi szigetszentmiklósi föld, akkor beszélhetek itt valódi nemzetbiztonságról? Nem volna-e itt valami dolga ezeknek a bűnüldöző szerveknek, hogy ezt a dolgot is kivizsgálják, utánamenjenek, megnézzék, és adott esetben igen, már csak azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelent például e cég magyarországi tevékenysége, felfüggeszteni e gazdasági szervezet tevékenységét?

(13.30)

Én azt gondolom, hogy ha a Balczó Zoltán és képviselőtársaink által jegyzett javaslatot a Ház elfogadja, akkor az egy komoly alapot jelenthet arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló, már tulajdonban lévő cégeknek is szó szerint kihúzzuk a lába alól a talajt. Kérem, hogy támogassák ezt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Éppen át akartam térni a részletes vita második részére, de közben kétperces hozzászólási igény jelentkezett. Pócs János képviselő úr, Fidesz.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, hogy az utolsó pillanatban jeleztem a hozzászólási szándékomat, csak úgy gondolom, hogy Hegedűs Lorántné képviselő asszony némely megjegyzése mellett nem mehetünk el szótlanul. Olyan történeteket mesélt most ebben a percben, mintha ezek az események manapság zajlanának az országban; azok az események, amiket elmondott, 2007-ben történtek.

Tisztelt Képviselő Asszony! 2007-ben nem ez a kormány volt, nem ennek a kormánynak kell a szemére vetni. Ha önöknek bármilyen információ van a birtokában, akkor tegyék meg a feljelentéseket! Képviselő asszony, meg kell tenni a feljelentéseket! De én úgy gondolom, azt sugallni, hogy itt ön vagy bármelyik más képviselő megüzeni az ügyészségnek, hogy mit kell csinálni, nem biztos, hogy jó lenne. Véleményem szerint, ha a feljelentések megérkeznek, akkor az ügyészség tudni fogja a dolgát. Volt már olyan időszak, amikor az ügyészségnek megmondta egy országgyűlési képviselő, hogy mit kell csinálni, de nekem az a véleményem, hogy ezt az időszakot ne sírjuk vissza.

Szerintem nagy kár volna belemenni azokba a további megbélyegzésekbe az önök padsoraiból, hogy ki mikor miért jelent nemzetbiztonsági kockázatot az ország számára, mert előbb-utóbb akkor megint a kulákok, a gazdák meg a családi gazdaságok lesznek a listázások végén. Úgy gondolom, hogy egy dolgot kellene egyöntetűen meghatároznunk: mindnyájunknak ragaszkodni ahhoz a tényhez, hogy Magyarországon a termőföld magyar kézben maradjon, és szerintem ebbe nemzetbiztonsági kockázatokat meg egyéb dolgokat nem kellene belevinni, mert az csak kontraproduktív.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Magyar Zoltán képviselő úr, kétperces, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Pócs képviselőtársam hozzászólására vagyok kénytelen reagálni. Azzal, hogy a képviselőtársam által felvetett ügyek egy jelentős része nem az önök kormánya alatt történt, nem tudok vitatkozni, hiszen ezek több évre visszanyúló visszaélések, ugyanakkor önök sem tettek sok mindent annak érdekében, hogy ne következhessenek be ilyen visszaélések a jövőben. Erre is fel kívántuk hívni a figyelmet, illetve arra, hogy az az egymillió hektár - amiről általánosságban beszélünk mint zsebszerződéssel fertőzött terület - jelenleg is fennáll, tehát itt egyáltalán nem oldódott meg azzal a probléma, hogy önök kormányra kerültek. Másrészt pedig ennek a módosító javaslatnak az európai uniós csatlakozási szerződéssel kapcsolatos szembemenésére mint korábban felmerült érvre is reagálnom kell. Erre is letettük a javaslatunkat, csak el kellett volna fogadni a csatlakozási szerződést módosító javaslatunkat, hogy egyáltalán beszéljünk erről a problémakörről, mert önök is látják, hogy ez probléma, csak nem tudom, hogy miért nem tudják venni a bátorságot, hogy végre elővegyük ezt a témát, és őszintén beszéljünk ezekről a kérdésekről.

Az ügyészséggel kapcsolatban is reagálnék néhány gondolatban. Több esetben tettünk feljelentést, és meg tudom önnek mutatni, hogy az ügyészség milyen válaszleveleket küldött ki; egészen elképesztőek is vannak közöttük. Nem az ügyészséget akarom bántani, tudom, hogy nem kaptak meg hozzá elég felhatalmazást - ami, ha minden igaz, akkor a jövőben talán változhat néhány jogszabály-módosítás következtében -, de akkor sem fair arra hivatkozni, hogy forduljunk az ügyészséghez. Meg kellene teremtenie a kormánynak minden olyan eszközt, hogy az ügyészség el tudjon érdemben járni ezekben az esetekben. Ehhez természetesen kell költségvetési támogatás és jogszabályok is, úgyhogy inkább ezekkel kellene foglalkozni ahelyett, hogy azzal próbál védekezni, hogy ezek a szerződések, amelyeket most éppen felhozott képviselőtársam, 2007-ben köttettek. Na és? Most is élnek, most is fennállnak ezek a problémák; próbáljuk meg őket megoldani!

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik, kétpercese.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Pócs Képviselőtársam! Valóban, a tulajdonszerzés nem az önök kormányzása alatt történt meg, viszont azok a büntetőfeljelentések, közérdekű bejelentések, amiket megtettünk az ügyészségnél, mostanában történtek meg, pontosan az önök kormányzása alatt. És igen, én is meg tudom mutatni önnek - csakúgy, mint Magyar Zoltán képviselőtársam -, hogy mit válaszolt e tekintetben minden alkalommal az ügyészség. Minden alkalommal! Ez egy döbbenetes és képtelen dolog.

Majdnem minden alkalommal, amikor ilyen problémákat felhozunk, az államtitkár úr is azt mondja, hogy forduljunk az ügyészséghez. Megtesszük; az a probléma, hogy miután megtettük, az ügyészség gyakorlatilag széttárja a kezét, és nem csinál semmit. Azt gondolom, hogy nem íróasztal mellől kellene ezeket az ügyeket eldönteni, hanem adott esetben el kell menni oda a helyszínre, és meg kell nézni az ügyész uraknak is a saját szemükkel, hogy valójában mi a helyzet, és igen, tényfeltáró, nyomozati munkákat kell végezni azért, hogy a valóságot pontosan megismerhessék.

Még egy mondatot azért a nemzetbiztonság kapcsán engedjen már meg nekem. Azért az egy nagyon rosszízű dolog, hogy az egykoron kulákoknak bélyegzett magyar parasztságot össze meri hasonlítani ön egy Camfield nevű off-shore céggel! Én azt mondtam, hogy igen, ma Magyarországon ezek az off-shore cégek, amelyek - sajnálatos módon - kiskapuk sorozatát kihasználva magyar földet tudnak birtokolni, igen, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Melyik az a fideszes képviselő, aki engem ebben meg mer cáfolni? Jelentkezzen!

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Ángyán József képviselő úr, kétperces.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz a Somogy megyei példához szeretnék kapcsolódni, amit Hegedűs Lorántné képviselő asszony volt szíves idehozni. Valóban döbbenetes: egy bekerített, hatalmas terület, átjárhatatlan az egész határ, a településen élők nem tudnak átjutni a szomszéd településre, oly mértékben vette azt át az a tulajdonos.

Egy problémára szeretném felhívni a figyelmet. Ugyan a tulajdonszerzés valóban akkor keletkezett, amikor volt egy olyan rövid, néhány hónapos időszak, amikor cégek is vásárolhattak földet Magyarországon - ez azért több tízezer hektárt jelent ám Magyarországon ma is, ilyen cégek tulajdonában lévő földterület -, de azt hiszem, hogy nagy a felelősségünk a tekintetben, hogy milyen földforgalmi törvényt fogunk elfogadni. A beterjesztett normaszöveg ugyanis, ami itt fekszik előttünk, azt tartalmazza, hogy ha ezek a cégek, amelyek ebben a rövid időszakban meg tudták szerezni a tulajdont, átalakulnak vagy szétválnak, ezt a tulajdonjogot továbbviszik. Ez már a mi felelősségünk lesz, ha ehhez is hozzájárulunk.

Ezért egy kicsit megelőlegezve a februári majdani vitánkat, de idetartozik ehhez a kérdéshez: szó nem lehet arról, hogy ha törvény, ráadásul sarkalatos törvény kimondja azt, hogy természetes személyek, úgynevezett földművesek szerezhetnek földet, hogy bármilyen módon ugyanez a földtörvény legalizálja a cégek valamikor szerzett tulajdonát átalakulás vagy szétválás jogcímén. Azt hiszem, hogy erre is érdemes lesz majd figyelnünk, ha valóban kétharmados lesz a földtörvényünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban, valamint a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Dorkota Lajos képviselő úr, kétperces.

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy a Jobbik képviselői és a Fidesz hozzászólásai is ugyanazt állítják: a földet magyar kézben kell tartani. Ugyanakkor azt hiszem, valamiről megfeledkeznek: teljesen mindegy, hogy a szerzés 2007-ben vagy 2011-ben történt, gyakorlatilag a zsebszerződéseknek pontosan az a lényege, hogy nem kerülnek be a földhivatalhoz, mert pontosan az a lényege, hogy a közreműködők megpróbálják eltitkolni, valótlan adatokat tüntetnek fel.

Az ügyészség felé tett feljelentések büntetőjogi eljárásokat kezdeményezhetnek, és az ügyészség nem a kormány alá rendelt szerv, utasítani őket ebben nem lehet. Az más dolog, hogy a társadalmi nyomás valóban arra irányul, hogy a fiktív szerződéseket lehetőleg semmissé kell tenni, fel kell mondani, és vissza kell szerezni a földeket. A kormány egyébként ezt megteszi ott, ahol polgári jogi igénnyel tud fellépni, és éppen Somogy megyében van egy ilyen ügy, ahol a jó erkölcsbe ütköző szerződést - mivel bagóért jutottak hozzá a bérleti díjhoz, pontosabban a bérleti díj aránytalan a föld értékéhez képest -, polgári jogi igényben a szerződés semmissé nyilvánítása érdekében fellép. Nem kell tehát azt mondani, hogy nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt. Nyilvánvalóan lehetne még többet tenni, de jogállami keretek között a polgári pereket kezdeményezzük ott, ahol feltűnő aránytalanság, jó erkölcsbe ütközés van, valamint az ügyészség büntetőeljárást kezdeményez. Valamennyien tudjuk, akik jogászok vagyunk vagy voltunk, hogy a bizonyítási teher, a bizonyítási lehetőség roppant csekély és korlátozott. Ebben kérném azért képviselőtársaim megértését, és a célunk azonos: a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell művelni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.40)

ELNÖK: Magyar Zoltán képviselő úr normál hozzászólásra kért szót. Tessék!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány szóban szeretnék reagálni a képviselőtársam által elmondottakra.

Azért azt erős túlzásnak érzem, hogy a zsebszerződéseknek az egy általános jellege lenne, hogy nem utolérhetők, nem buktathatók le az érdekelt felek. Az esetek döntő többségében nem bízik annyira a strómanban az a külföldi vásárló, vagy legyen magyar spekulációs célú vásárló, teljesen mindegy, hogy annak ne lenne nyoma. Tehát a széljegyzeten majdnem minden esetben valami nyomra lehet bukkanni. Egy olyan példát mondanék önnek, amelyben feljelentést is tettem. 300 hektárról van szó, amiben egy müncheni lakos felé van eladósodva egy tatabányai illetőségű hajléktalan több száz millió euróval. Ebben az esetben igenis el lehetne járni. Létre kell hozni ennek egy általános menetét a kormány támogatásával, hogy ezeket az ügyeket sorozatban lehessen vinni. Gondolom, egy erre specializált ügyészségi egységre lenne szükség, és ezeket gyorsított eljárásban fel lehetne göngyölni. Így sem végeznénk 2014 májusáig, de több tízezer vagy akár százezer hektár is megmenthető lenne. Ezek az esetek csak azok, amiknél állítom, hogy utolérhető minden érdekelt fél.

A másik, hogy még egy példát hozzak ide, ez sem az önök kormányzása idején kezdődött, de számtalan írásbeli és szóbeli kérdésem elhangzott ebben az ügyben, még a minisztériumba is behívtak egyeztetésre ezzel az üggyel kapcsolatban, mégsem történt két és fél év óta előrelépés, ez pedig a Fertő tó ügye. 2006-ban a szocialista érdekeltségeken keresztül egy SZDSZ közeli vállalkozó a komplett Fertő tavi nádast megszerezte magának, örökös ingyenes nádaratási joggal. Azóta felveszi az Európai Uniótól a nádaratási támogatást, a Fertő tó rohad, pusztul az élővilága, tönkrementek a helyi vállalkozók, akik sok generáció óta nádaratásból éltek, a világörökség részeként pusztul el ez a terület, nem beszélve arról, hogy ez az úriember semmiféle nádaratási tevékenységet nem végez. Hiába maradt a magyar állam a tulajdonos, olyan szerződést kötöttek vele 2006-ban, amely, úgy érzi, feljogosítja őt arra, hogy jogtalanul vegye fel gyakorlatilag a támogatásokat, illetve a tónak az ökológiai igényeit egyáltalán nem veszi figyelembe.

Önök két és fél éve vannak kormányon, nekem már megígértek ezzel az üggyel kapcsolatban fűt-fát, mégsem történt semmi. A helyi vállalkozók közül ismerek olyat, aki most már az öngyilkosságot fontolgatja, mert el kellett adnia már a sok generáció óta felépített vállalkozásának az alapjait is - ezekkel a problémákkal kellene foglalkozni. Arról meg már nem is mesélek, hogy ez a világ egyik legjobb minőségű nádja, ami ezen állapotok miatt most szépen kicsúszott a kezünkből, és tönkrement. Azt is idehozhatnám, hogy 600 embert foglalkoztatott ez a cég, ma 6 alkalmazottja van, ebből 4 budapesti ügyvéd, 2 pedig a helyi biztonsági őr. Tehát ilyen dolgokkal is foglalkozzunk, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk. Lehet visszamutogatni, hogy 2006-ban kötötték ezt a szerződést, de elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a szerződés megállná a helyét a magyar bíróság előtt. Az én megkereséseimet - teljesen mindegy, hogy kormány vagy ügyészség - folyamatosan elutasítják; ezt a kétharmados erőt erre is kellene használni. Ez is csak egy apró példa arra, hogy rávilágítsunk arra, hogy ennél sokkal többet is lehetne tenni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Turi-Kovács Béla képviselő úr kétpercese következik.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt hiszem, félreértettek, vagy nem értették némelyek azt, amit én nem ötletként, hanem már javaslatként mondtam el, és amire a tárca maga is fogékonynak bizonyul.

Arról van szó, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzuk: olyan jogi fogalom, hogy zsebszerződés, nem létezik. Az, hogy zsebszerződés, sem a Ptk.-ban, sem más helyen jogilag megfogalmazva nincs, nem is lehetséges. Itt nem másról van szó, mint arról, hogy burkolt megállapodások vannak emberek között, és ezek a burkolt megállapodások sehol nem tűnnek fel, ahol a tulajdonjogot nyilvántartanák. Következésképpen azok a kutatások, amelyeket elvégzünk - a földhivatalnál és különböző hivataloknál -, igen kicsi és csak nagyon részleges eredményekhez vezetnek. Ezért mondom én, hogy el kell készíteni azt a törvényjavaslatot, amely világossá teszi, hogy mindenkinek, akinek Magyarországon tudomása szerint tulajdona van, legyen az külföldi vagy belföldi, tegyen egy önbevallást, és ebben az önbevallásban tüntesse fel az összes ingatlanát, a tulajdonhoz jutás jogcímével együtt. Ez esetben teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy kinek milyen jogcímen milyen terület van a tulajdonában.

Nem csak külföldiekről van itt szó, kedves képviselőtársaim. Egy ilyen fölmérés azt is egyértelművé teszi, hogy a jelenleg is hatályos földtörvény szerint kik és milyen mértékben lépték túl azokat a földtörvényben meghatározott térmértékeket - akár sokszorosan -, amelyeknél világosan lehet látni, hogy birtokban tartja az illető, nincs haszonbérbe adó, nyilvánvalóan tulajdonosként szerepel ott, valamilyen strómannal a háttérben, de ha van egy önbevallás, nyílt szímen kell megmondania, hogy az övé a föld vagy nem az övé. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És én azt gondolom, hogy ezt végre kell hajtani. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az első részét a részletes vitának ezennel lezárhatom.

Átlépünk a második szakaszra, az ajánlás 2., 3. és 4. pontjaira. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Először Ángyán József képviselő úr, Fidesz.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 2. pontjához szeretnék hozzászólni mindenekelőtt, amely érinti egyúttal a 4. pontot is, de alapvetően a 2. ponttal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, illetve érvelni a mellett a módosító indítvány mellett, amelyet én nyújtottam be az alaptörvény módosításához.

Talán onnan érdemes elkezdeni, hogy amikor nagy lelkesedéssel nekiálltunk egy teljesen új alaptörvény megalkotásának, akkor a tárcánál és különböző műhelyeket bevonva megfogalmazódtak azok az elképzelések, amelyeknek megítélésünk szerint a saját területünkről szerepelnie kellene az alaptörvényben. Jó néhány elem, hadd mondjam el, be is került ezek közül. Ilyen volt például a GMO-ügy, amit nagyon fontosnak tartottunk, és ahol egy kifejezett háttérbirkózás zajlott a tekintetben, hogy az a multinacionális érdekkör, amely ezt be akarja hozni, és helyi csatlósai vajon ki tudják-e irtani az alaptörvényből a GMO-ügyet vagy sem. Az utolsó pillanatban, a zárószavazásnál dőlt el, hogy bekerült, és ez nagy öröm volt számunkra. Maga a P) cikk is számos olyan elemet tartalmaz, amit fontosnak gondolunk, és ami valóban megalapozhatja a természeti erőforrásaink megvédését és nemzeti hatáskörben tartását. Ugyanakkor abban a fázisban jó néhány dolgot nem sikerült behozni az alaptörvénybe. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy ha valóban végiggondoljuk, hogy milyen sarkalatos ügyek vannak az agrárium területén, négy törvény az, ami egy néppárti agrár-, vidékpolitikának a jogi alappilléreit adja.

(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Tiba István váltja fel.)

Ez elsősorban a földtörvény, bevallom, szélesebben értelmezve, mint a jelenlegi úgynevezett földforgalmi törvény, ugyanis itt nemcsak a föld forgalmáról van szó, bár értem én, hogy bizonyos befektetői körök számára elsősorban a forgalom a lényeges kérdés, de a föld esetében mint természeti erőforrás esetében nemcsak a forgalomról kell hogy szóljon egy földtörvény, hanem a használat mikéntjéről és a védelem, a megőrzés mikéntjéről kell hogy szóljon egy tisztességes, széles körű földtörvény. Ez volt a fejünkben.

Másrészt idetartozik, miután deklaráltuk, éveken keresztül deklaráltuk, egészen onnan, hogy az első Orbán-kormány fogalmazta meg először a családi gazdaságokkal kapcsolatos joganyagot... - és valóban előremutató, korszerű volt, amit a társadalom széles rétegei támogattak, hogy ebbe az irányba menjünk, szembe a szocialisták tőkés társaságokat támogató nagybirtokrendszerével, azzal a monokultúrás, primitív gazdasági formával, amire nem való a Kárpát-medence, itt nem tömegtermékeket kell néhány növénnyel előállítani. Szóval, valóban előremutató és korszerű volt, kezdve tehát az első Orbán-kormány erre vonatkozó intézkedéseivel, amit sajnos nem tudott végigvinni annak idején, mert 2002-ban az a baleset történt, ami aztán nyolc évig tartott, hogy egy elképesztő nyolc évet élt meg a magyar társadalom, és benne a magyar vidék és agrárium, egy szocialista-liberális kormányzást, ami katasztrofális következményekkel járt.

Jogosan várta és várja, gondolom, a szavazóközönség, Magyarország népe azt, és az én olvasatomban erre kaptunk felhatalmazást, hogy ezt a fajta családi gazdasági modellt és az ahhoz kapcsolódó szövetkezeti modellt mint európai alapmodellt vigyük tovább, ahogy ezt elkezdte az első Orbán-kormány.

(13.50)

Most ezért gondoltuk, hogy az alaptörvénybe a földtörvény mellett a családi gazdaságokról szóló törvényt kell sarkalatos törvényként beemelni. Ezért gondoltuk, hogy a szövetkezeti törvény maga egy ilyen, mint egy modell; nem egy vállalkozási forma a szövetkezet, hanem ez egy modell, egy szervezőerő, ami a kis mozaikokból építkező gazdaságszerkezetben versenyképessé teszi a kicsiket, mert amikor a piaccal kapcsolatba kerül, akkor produkálja azt a méretet, ami a versenyképességéhez kell. De jelzem, a szövetkezet nemcsak termelésszervezéssel foglalkozik, hanem számos egyéb dolgot is koordinál a közösségben, erősíti a helyi gazdaságot, a helyi társadalmat.

Ott van nekünk a klasszikus Hangya-modellünk, vagy ott van az európai szövetkezeti modell, ami hasonlóképpen működik. És létre lehet ezekből a szövetkezetekből hozni egy másodlagos szövetkezeti rendszert is, ami az egész országot meg tudja jeleníteni. Nézzétek meg a dánokat: a dánok a szövetkezeti modellre építették föl és a családi gazdaságokra a gazdaságokat, és nem lehet azt mondani, hogy versenyképtelen lenne a dán mezőgazdaság, egyáltalán nem.

Szóval, azt gondoltuk, hogy a földtörvény, a családi gazdasági törvény, a szövetkezeti törvény és az úgynevezett üzemszabályozási törvény a negyedik pillér, ami megmondja, hogy ki milyen térmértékkel és hány gazdaságot, milyen feltételekkel tarthat a kezében. Európában általában egy gazdaságról van szó, és korlátozott térmértékkel.

Tehát mi azt gondoltuk, hogy ha Európához csatlakozunk és a saját tradícióinkra akarunk építeni, akkor ez a négy alappillér, a jogi alappillérek azok, amikre ezt a fajta új modellünket fel tudjuk építeni, és jogfolytonosan továbbvisszük az első Orbán-kormány által elkezdett folyamatot. A nemzeti vidékstratégia ezt megfogalmazza. A birtokpolitikai irányelvek, amiket 2010-ben az NFA-törvénnyel kapcsolatban megfogalmaztunk, tartalmazzák; a kormányprogramunk tartalmazza. Sajnos, akkor nem került be első körben az alaptörvénybe, de egyetértve azzal, hogy ezek súlyos kérdések, súlyos joganyagok, azt gondoljuk változatlanul, hogy ezeknek az alaptörvényben helye van.

Magam is meglepetéssel tapasztaltam ezek után, hogy két elem ebből a négy alappillérből kikerült, és helyette valami elképesztő dolog került be. Egy teljesen más modellnek egy idegen eleme került be ide a földtörvénybe, ez pedig az integrált mezőgazdasági termelésszervezés. Kérem, éveken keresztül a néppárti politika mentén amellett érveltünk, hogy nem szabad nagy integrátorokat felülről rátelepíteni a magyar mezőgazdaságra és a vidékre, mert az lesz a profitcentrum, és kiszívja a forrásokat az alapegységektől. A szövetkezetnél meg visszaosztódik a teljes vertikum eredménye, így lehet 50 hektáron Franciaországban megélni. Ez egy teljesen más modell.

Én azt gondolom, és úgy feltételezem, hogy a nemzeti vidékstratégia kapcsán, amelyet márciusban fogadott el kormányhatározattal megerősítve és hozott nyilvánosságra a magyar kormány, ha azt akarjuk, hogy ezt a vidékstratégiát meg tudjuk valósítani, akkor nekünk vissza kell térni ahhoz a szerves folyamathoz, ami az első Orbán-kormány óta világosan megfogalmazódott, és amiben jogosan bíztak azok, akik ránk szavaztak. Én úgy fogalmazom meg ezt, ez az én feltételezésem persze, hogy a kétharmadban nagy szerepe volt annak, hogy ezt a fajta modellt mutattuk fel vidéken, és hittek az emberek abban, hogy ezt a modellt valósítjuk meg, amely alulról építkező, kis mozaikokból álló, a szövetkezetekre építő, korlátozott egyéni tulajdonlás, használat és üzemszabályozás keretei közötti, és családi gazdasági modellről beszéltünk.

Talán azért mondtam el ezt egy picit tágasabban, mert innen talán érthető, hogy miért gondolom azt, hogy ha az agrár-, vidékpolitika pilléreit valóban be akarjuk emelni az alaptörvényünkbe, nagyon helyesen, akkor miért nem az integrátorproblémát kell ide beemelni, hanem helyette miért a családi gazdasági és szövetkezeti modellt, mint egymással is összefüggő modellt.

Azt hiszem, hogy ezzel csak erősödhet az alaptörvény, hogyha egy ilyenfajta változás történik. Nagyon-nagyon rossz üzenete lenne, hadd mondjam, kedves képviselőtársaim, hogyha a családi gazdaságok és a szövetkezetek elképzelése helyett egy régiókra osztott ország, régiónként rátelepített tőkés társasági integrátor elképzelés bármilyen módon felmerülne. Én ettől óvnám magunkat, ez nem visz sehova. Ez kiüríti a vidéket, és kiszívja a forrásokat. És tönkremennek azok az alapegységek, amelyeket így fűzöl föl, ha nem maguk az alapegységek hozzák létre ezt a szervezőerőt, ami a szövetkezeti modell.

Ezért azt javaslom, és tisztelettel kérem, hogy támogassanak, és azért mondom, hogy a 4-eshez is kapcsolódik, mert Turi-Kovács Béla képviselőtársam a 4. sorszámú módosító indítványban ezt a részt ugyancsak megerősítette, hogy egy másfajta modell kell, és nem ez az integrátormodell kell. Tisztelettel kérem, hogy támogassák, támogassátok a 2. sorszámú módosító indítványomat, hogy tehát az integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó utalás kerüljön be az alaptörvényünkbe, mint ahogy az integrátorokra vonatkozó megjegyzés kapcsán, azt hiszem, Turi-Kovács képviselő úr el is fogja mondani az ő érveit is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Magyar Zoltán képviselő úr következik, Jobbik, ugyancsak 10 perces időkeretben.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 2. és 4. pontjához szeretnék hozzászólni, mindkét módosító indítvány kormánypárti, és mind a kettőről esett már szó.

A Jobbik is tudja támogatni ezt a két módosító indítványt, ahogy ezt a bizottsági ülésen már meg is tette. Sőt, a 4. indítványnál majdnem meg is lett a többségünk, talán egy vagy két képviselőn múlott, tehát ott a kormánypárti padsorokban a saját módosítójukhoz is nagyobb arányban csatlakoztak, nem csak az ellenzékiek.

Abba a jogelméleti vitába nem szeretnék belemenni, ami kialakult az előterjesztő és néhány képviselő között, hogy most szép dolog-e az, hogy megismerjük a törvények címét vagy inkább a jogterület jellegét, amit sarkalatossá kíván tenni. Anélkül kellene ezt megszavaznunk, hogy ismernénk a tartalmát a legkisebb mértékben is, leszámítva a földforgalmi törvényét. A többinek a tartalmát még csak közel sem ismerhetjük. Hogy ez a helyes út, vagy az a helyes út, amit mi gondoltunk, hogy legalább megkaphatnánk ilyen vázlatszerűen vagy elképzelésszerűen, hogy mit akar a kormány például az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel, mit ért ez alatt, és hogy ennek a megismerése után tudnánk dönteni arról, hogy támogatnánk ennek a sarkalatos mivoltát; gondolom, ez egy ilyen jogelméleti vita, hogy melyik út lenne a helyesebb. Én ez utóbbit tartottam volna elfogadhatóbbnak, de lehet, hogy ez az ellenzéki mivoltomból fakad.

Azon is kialakult egy komolyabb vita, hogy mi jelent tágabb értelmet: a szövetkezet mint kifejezés, vagy ez az integrált mezőgazdasági termelésszervezés. És itt is inkább az előterjesztővel szemben foglalnék állást, miszerint szerintem a szövetkezet igenis tágabb fogalom, sokkal szélesebb lábakon áll, és több területet érint, mint az integrált mezőgazdasági termelésszervezés, nem is beszélve azokról az érvekről, amik ma már itt elhangzottak, nem ismételném meg, hogy valóban mi is veszélyesnek tartjuk azt, hogyha az lesz emögött, amit sajnos sejtünk.

A családi gazdaságokra vonatkozó részt én is indokoltnak tartom beemelni, hiszen ahogy már elhangzott, a nemzeti vidékstratégia gyakorlatilag erre épült, hogy megpróbáljuk megerősíteni hazánkban a családi gazdálkodókat is, és ez a Jobbik vidékfejlesztési koncepciójának is teljes mértékben az alapjait képezi, hogy ezekre az egységekre építsük fel a teljes agráriumot, és a vidék megtartóképességének a növelését sem tudjuk elképzelni a családi gazdálkodók megerősítése nélkül. Tehát ezért is tudjuk támogatni a javaslatot.

Hogy az előterjesztőnek a szövetkezet rész nem tetszett, mivel másféle szövetkezettípusok is léteznek, lakásszövetkezet, bankszövetkezet, akármi, egyéb, úgy gondolom, lehet, hogy el lehet fogadni, de akkor azt módosítsák egy egyszerű hozzárakással; akár egy szóösszetétellel is egyértelművé lehet tenni, hogy itt kifejezetten milyen szövetkezetekre gondolunk. Szerintem ez nem lehet akadálya annak, hogy ezt a módosító indítványt el tudjuk fogadni.

De már az is egy előrelépés lenne egyébként, hogyha az integrált kifejezést kivennénk. Ez is egy fokkal jobb lenne a jelenlegi javaslatnál, hiszen a mezőgazdasági termelésszervezés már talán kevésbé tűnik ellenszenvesnek számunkra.

A másik, áttérve a 4. pontra, ahogy említettem már, a Jobbik szintén támogatta és ezúton is támogatja ezt a javaslatot. Itt a korlátainál az "elégséges" szó szerintem nem olyan lényeges, nem tartom ezt égetően problémásnak.

(14.00)

Az integrált mezőgazdasági termelésszervezés kivételét - ahogy már az előbb is elmondtam - mindenképpen támogatnánk, illetve az alapvető szabályokat is érthetőnek és elfogadhatónak érzem, hogy be kellene oda helyezni. Tudom, hogy az előterjesztő nem támogatja, azzal érvelve, hogy ezáltal szűkül a lehetősége azoknak a területeknek, amiket a sarkalatos törvénybe be tudunk helyezni. Én pont fordítva gondolom, hiszen ha az alapvető szabályokat használjuk, akkor mindenki tudja, az azt jelenti, hogy a sarkalatos törvényekbe a legalapvetőbb, legfontosabb működését szabályozó dolgokat belehelyezzük, és természetesen a végrehajtási rendeletekben majd a részleteket fogjuk szabályozni. Így viszont ha az alapvetőt nem tesszük be, akkor esetleg az Alkotmánybíróság abba is beleköthet, ha bármilyen részletszabályozást akár végrehajtási rendeletbe szeretnénk később behelyezni. Nyilván ez majd a kormány problémája lesz, de ezzel is azt szerettem volna alátámasztani, hogy Turi-Kovács Béla módosító indítványa is megfelelő, megállja a helyét, és nagyban javítana a jelenleg előttünk fekvő javaslaton. Röviden ezeket szerettem volna elmondani.

Összefoglalva: a Jobbik sem érti, hogy ez az integrált mezőgazdasági termelésszervezés hogyan került ide a semmiből, nem hallottunk róla korábban a kormányzat részéről. Mi is azokat az alappilléreket ismerjük, amiket Ángyán képviselőtársunk már elmondott, hogy a nemzeti vidékstratégia ezekre épül, ezeket fogja a kormány a következő években kibontani. A mezőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt már megismerhettük, azzal kapcsolatban elmondtuk a kritikáinkat, és gondoltuk, hogy valamilyen törvényalkotási menetrend szerint a ciklus vége felé majd eljutunk odáig, hogy megismerhetjük az összes alappillért teljesen kibontva. Ezzel szembemenve most valami teljesen új fogalmat látunk ide bedobva. Lehet, hogy mi vagyunk túl aggályoskodók, és emögött feleslegesen látunk valami rossz szándékot, de ezt nagyon könnyen meg tudná oldani a kormány, álljon ki elénk, és legalább néhány mondatban mondja el, hogy ez miről szól. Tudom, hogy még nincs teljesen kész, mert azt is elmondta az előterjesztő, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy erről minket tájékoztasson, de higgye el, hogy sok kételyt el tudna oszlatni, ha itt most valaki a kormányból garanciát vállalna arra, hogy e mögött az új kifejezés mögött nem valami alantas szándék áll.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Turi-Kovács Béla képviselő úr!

TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. és ezzel összefüggésben a 2. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Azt hiszem, egyetértünk abban mi, jelenlévők, talán minden oldalon, hogy amikor az alaptörvényben a P) cikk megjelent, annak valamennyien örültünk. Mi, kisgazdák azonban kezdettől fogva azt mondtuk, nagyszerű az, hogy a P) cikk benne van, mert szükséges, de nem elégséges az a szabályozás, ami itt megjelent. A P) cikk gyakorlatilag azt mondja ki - s azt hiszem, nem árt, ha most felidézzük -, hogy a természeti erőforrásokhoz tartozó - nem olvasom fel az egészet - termőföld valójában a nemzet közös öröksége, és mint ilyen, védelmet és a fenntartás biztosítását kell hogy élvezze. Azonban a védelem feltételeit, a védelemhez szükséges eszközöket és az ehhez szükséges egyéb és iderendelt jogszabályi lehetőségeket a P) cikk nem tartalmazza. Ezért a magam részéről a kormány által előterjesztett módosító indítványnak azzal a részével, amely kifejezetten ezt pontosítja - és ez nem más, mint a beterjesztett javaslat (2) bekezdése, azaz magának az alaptörvénynek a (2) bekezdéséről beszélünk, amely azt mondja, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit sarkalatos törvényekkel kell biztosítani -, ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni, egy kevés kivétellel és kiegészítéssel.

Némelyek meglepődtek, hogy ugyan miért kellett betenni ide azt, hogy elégséges. Ennek két alapvető oka van. Az egyik az, ami az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, de ez egyezik meg az alaptörvényünkkel is, nevezetesen hogy sarkalatos törvények sem sérthetnek alapjogokat. Márpedig a tulajdonhoz fűződő jog alapjog. A tulajdonjogot tehát csak szükséges mértékben és arányosan lehet korlátozni. Ha ez ettől eltér, akkor azt kell mondanom, hogy a szabályozás - legyen az akár sarkalatos is - sérti az alapjogot. Ezért erre mindenképpen ügyelni kell, és azt gondolom, hogy a módosításnál ezt figyelembe kell venni.

(Z. Kárpát Dániel elfoglalja jegyzői helyét.)

Ami engem meglepett - erről már többen is szóltak -, erre a módosításra azért kerül sor, azért került elénk ez a javaslat, mert a földforgalomról szóló törvénynél garanciális elemeket kíván a törvényhozó beemelni bizonyos szakaszokhoz és feltételekhez. Komoly zavarokat okozott, hogy kezdettől fogva némelyek részéről és némely helyről az hangzott el, hogy maga a törvény legyen sarkalatos. Ez teljes abszurditás lenne, ennek a törvénynek ugyanis számos olyan szakasza és része van, amely lehet, hogy jövőre, lehet, hogy fél év múlva, de lehet, hogy két év múlva mindenképpen módosításra szorul, hiszen olyan, a termeléssel összefüggő rendelkezések vannak a törvényben szükségszerűen, amelyek a gyakorlatban majd kiderülnek, hogy milyen mértékben kívánnak módosítást. Ilyen szakaszokat és ilyen részeket nyilvánvalóan nem lehet sarkalatos törvénybe foglalni és ezzel kétharmados szabály alá helyezni, azaz a módosításokat gyakorlatilag egy esetleges kormányváltást követően megakadályozni. E tekintetben tehát kezdettől fogva az volt az álláspontunk, hogy itt óvatosan kell elbánni mindazzal, amit majd sarkalatos törvénynek kívánunk nyilvánítani.

Ehhez képest az én számomra, meg kell mondanom, hogy több volt mint meglepetés, megdöbbentő volt, amikor két teljesen új elem - hadd tegyem hozzá, hogy gyakorlatilag a földforgalomról szóló, amely tulajdoni és használati szabályokat kell vagy kellene hogy elsősorban tartalmazzon - valami egészen mást és idegen területet hozott be ebbe az alaptörvény-módosításba. Én az integrált mezőgazdasági termelésszerkezettel kapcsolatban azt, amit Ángyán képviselőtársam elmondott, lényegileg osztom, hozzá kell azonban tenni, úgy osztom, hogy nem tudom még, milyen integrált törvényről beszélünk, a kormány elképzelései szerint egyáltalán miféle integráció lesz az, ami majd törvényesen megjelenik. Az azért alapvetően elvárható egy képviselőtől, de nemcsak egy képviselőtől, hanem bármely polgártól is, hogy mielőtt valamire igent mond, úgy nagyjából-egészében sejtse, hogy mi az, amire igent kellene mondania.

Ami pedig a második részét illeti, a mezőgazdasági üzemre vonatkozó és szintén az itteni szabályok beemelése a sarkalatos törvények közé, ezzel nagyjából-egészében ugyanaz a bajom, mint az előzővel, hogy üzemtörvényt sem láttunk még, bár erről azért több sejtésünk van, mint az előzőről, de még ilyet sem láttunk. Ami ezzel kapcsolatban megint különösen zavaró, hogy amíg a kormány a szükséges korlátokat, azt kell mondanom, nagyon okosan beépítette a tulajdon és a haszonélvezet esetében, a mezőgazdasági üzemre vonatkozó megállapításoknál az sem jelenik meg, hogy vajon milyen mértékben kerülne ez kétharmados szabály alá. Az én meggyőződésem szerint ilyen formában el sem dönthető, hogy mi az, amit kívánnának tőlünk, hogy ilyen módon megszavazzuk.

E tekintetben én kezdettől fogva azt mondtam, mi arra törekszünk, legalábbis kormányoldalon, hogy olyan földforgalmi törvényt fogadjunk el, amely két alapvető célnak megfelel. Az egyik alapvető cél az, amiről ma nagyon sok szó esett, hogy a külföldiek, mindenekelőtt a külföldi tőke behatolását a termőföld megszerzésénél törvényi úton, lehetőleg alkotmányos garanciák és biztosítékok mellett akadályozzuk meg. Ez közös nemzeti érdek. De én azért mindig hozzáteszem, hogy van még egy hasonló erősségű, vagy talán éppen ilyen erősségű igény: hogy megakadályozzuk, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy Magyarországon kialakuljon egy olyan birtokszerkezet és egy olyan birtokvalóság, amely a falvakat elsorvasztja, amely olyan helyzetet teremt, kényszerű módon - ezért használtam a felszólító módot az adott esetben -, mert nem tesz mást, mint hogy olyan helyzetet teremthetne, ahol egy faluban lehetne két-három, esetleg négy nagygazda, és abban a faluban ezt követően már nem lehetne más, csak olyan ember, aki oda dolgozik vagy oda próbál dolgozni.

(14.10)

Ez nem lehet a célunk. Biztos vagyok abban, hogy a kormánynak sem ez a célja. Itt egészen másról van szó.

Itt arról van szó az adott helyzetben és az adott esetben, hogy nem kellő körültekintéssel kerültek bizonyos dolgok meghatározásra a földforgalmi törvényben. De ha így van, nem közösen kell kijavítani? Elsősorban azoknak kell kijavítani, akik egy oldalon állunk, és ugyanazokat a célokat kívánjuk szolgálni. Ha így van, akkor azt kell mondanom, hogy magánál az alaptörvény-módosításnál is egy igazi szempontunk lehet, hogy szolgálja azt, hogy a következőkben egy olyan földforgalmi törvény jöhessen létre, amely a két célnak egyenlő arányban meg tud felelni. Lehetséges ez? Azt gondolom, hogy igen.

Azt remélem, hogy ha nem is nagymértékben, de ezek a módosítók ebbe az irányba próbálják elmozdítani a lehetőségeket. Fölvetettem és ismét fölvetném, célszerű lenne, és talán az lenne a legjobb megoldás, ha összefogva mindazt, amit eddig megismertünk, egy bizottsági módosító indítvánnyal, kormánykezdeményezésre előkerülő bizottsági módosító indítvánnyal olyan egységes javaslat kerülhetne be, amely már nem a mi módosítóinkat helyezné előtérbe, hanem azt tenné lehetővé, hogy ezt az egységes módosító javaslatot valamennyien jó szívvel meg tudjuk szavazni. Amit elmondtam, lehet, hogy túl kompromisszumkésznek tűnik, de én soha nem voltam az, aki ha benyújtottam egy módosítót, akkor annak valami olyan szülőatyjának képzeltem magam, hogy azon aztán semmi ne változtasson. Dehogynem, változassunk, ha lehet, jó irányba, de akkor olyan irányba, amely ezeket a célokat szolgálja, és amely mögé oda tudunk állni valamennyien, és azt tudjuk mondani, hogy ezt támogatjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkező képviselőt. Kérdezem, hogy lezárhatom-e a vitát. (Nincs jelzés.) Ebben az esetben - úgy látom, a monitoron nem jelent meg senki - lezárhatom a vitát. A vita egészét is le tudom zárni, nem csak ezt a szakaszt.

Megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra most. Az államtitkár úré a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, tegnap este is néhány órát itt végigültem, és hallgattam az általános vita során elhangzó érveket, és nem igazán azok a dolgok kerültek napvilágra, amik lényegében az egész alkotmánymódosítást, az alaptörvény módosítását indokolttá teszik.

Azt gondolom, hogy Turi képviselőtársammal sok mindenben egyetértek abban, amit elmondott - nemcsak itt, a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is mi már ezt sokszor megvitattuk egymással -, de azt gondolom, az, hogy bizonyos részei a földforgalmi törvénynek sarkalatosak vagy kétharmados többséget igényelnek, pontosan azt igazolja, hogy kell hogy legyen a törvényben egy olyan konkrét irányvonal, ami egy kiszámíthatóságot, egy biztonságot, egy tervezhetőséget ad azoknak a gazdálkodóknak vagy gazdaságoknak, akikre ez az egész jogszabályi környezet vonatkozik. Valóban, abban is sok igazság van, amit a képviselőtársam elmondott. Ezzel, megmondom őszintén, én is mint a - nem is a zsebszerződéseket, hanem - jogellenes szerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság elnöke szembesültem, hogy valóban nincs egy olyan földnyilvántartás ma Magyarországon, és ha van, akkor nem tudunk hozzájutni, ahol meg tudnák mondani az adott hatóságok, a földhivatalok, hogy egy magánszemélynek, egy gazdasági társaságnak - mert vannak ilyen gazdasági társaságok, ugye, '94-ben volt néhány hónap, amikor a gazdasági társaságok meg tudták szerezni a termőföld tulajdonjogát - mekkora földterület van a használatában, a tulajdonában.

Amikor ez a helyzet kristálytiszta lenne, akkor el lehetne kezdeni gondolkozni, hogy milyen jogszabályokat tegyünk ezek mögé a dolgok mögé. Sajnos, most abban a helyzetben vagyunk, ahogy a tárcaközi bizottság végzi a munkáját, most szeretnénk az ingatlan-nyilvántartásról törvényt módosítani, mert adatvédelmi szempontok alapján nem tudjuk behatárolni azt a kört, amely ilyen jogellenes szerződéssel szerzett tulajdont, mert nincs bejegyezve a földhivatalba. Be van jegyezve használat, haszonélvezet, opció és bármilyen jogcím, amely alapján ma ezt a földterületet tulajdonolja a valóságban, de egyébként csak használója annak a területnek.

Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság, a biztonság, az állandóság az alapvető üzenete ennek az egész dolognak. Nagyon sokszor lefolytattuk ezt a vitát a jobbikos képviselőtársaimmal azzal kapcsolatban, hogy a termőföld bekerült a tőke szabad áramlásába, és hogy akkor ezt módosítani kéne meg felül kéne vizsgálni. Én még mindig azon az állásponton vagyok, hogy belső hatályos jogszabályokkal, azt gondolom, ha ezek jól vannak összerakva, akkor teljes mértékben meg lehet akadályozni, hogy külföldiek termőföld tulajdonjogát megszerezzék. Azt gondolom, hogy ezen dolgozunk.

Ebben a kérdésben már a Jobbik Magyarországnak is nyújtottam kezet. A kéznyújtás olyannyira nem sikerült, hogy Magyar Zoltán arra nem vette a fáradságot, hogy egy kihelyezett bizottsági ülésre Mosonmagyaróvárra eljöjjön - abba a városba egyébként, ahol ő él -, és elmondja, hogy mik azok a nagyon fontos dolgok, amiket a Jobbik fontosnak tart, hogy fölszámoljuk az ilyen jogellenes szerződéseket.

A képviselő asszonynak azt tudom mondani, aki azt mondta, hogy el kell menni a helyszínre, és meg kell nézni, hogy valójában mi a helyzet ott: képviselő asszony, én voltam az Őrségben, elmentem, megnéztem, hogy melyek azok a területek, amelyek ilyen jogellenes szerződéssel érintettek, és mi megtettük azokat az intézkedéseket, amelyekről nem nagyon tesznek említést. 1000 hektár területet a magyar állam kisajátított, illetőleg első körben vételt ajánlott azoknak az osztrák gazdálkodóknak, illetőleg két gazdasági társaságnak az Őrségben, amikről egyébként önök is tudnak. Miután nem voltak hajlandóak a vételi ajánlatot elfogadni, a magyar állam élt azzal a jogával, hogy ezeket a területeket, amelyek védett területeknek minősülnek, és amelyeket ezek a gazdasági társaságok vagy természetes személyek jogellenesen szereztek meg, kisajátította. Azt gondolom, hogy a kormány erre több mint egymilliárd forintot biztosított. Azt is elismerem, hogy sokkal több pénz kéne erre, sokkal nagyobb területet - közel 100 ezer hektár nagyságú területet - kéne így visszaszerezni, de azt gondolom, hogy a következő költségvetési év számait ismerve, a kormány megint egy jelentős forrást biztosított arra, hogy a nemzeti parkok területén ezeket a zsebszerződéssel érintett területeket visszavásároljuk.

Tehát lehet kritikát megfogalmazni, lehet nagyon hangzatos, politikai kommunikációban jól hangzó dolgokat elmondani, de valóban az kéne, amit Pócs képviselőtársam mondott, hogy a tetteknek meg a szavaknak valahol végre találkozni kéne a jobbikos képviselőtársaimmal. Én továbbra is nyitott vagyok, Magyar Zoltánt ezek után is, amikor az Őrségben fogjuk a bizottsági ülést tartani, meg fogom hívni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy esetleg akkor a Jobbik rendelkezik-e már olyan konkrét javaslatokkal, hogy milyen irányba menjünk el.

Azt gondolom, hogy 2014. május 1-jére a belső jogi környezettel meg lehet teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldiek... (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Bocsánatot kérek, képviselő asszony, én nagyon nyugodtan, türelmesen végighallgattam önt. (Magyar Zoltán: Ez a baj. - Szilágyi György: Ez a baj. Vitatkozni kellett volna. - Az elnök csenget.) Én akkor tudom elmondani a véleményemet, képviselő úr, amikor szót kapok, ellentétben önnel, aki akkor is elmondja, amikor nem kap szót. (Novák Előd közbeszól.)

ELNÖK: Az államtitkár úrnak adjuk meg a lehetőséget arra, hogy befejezze.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Novák képviselő úr, ha nem szólt hozzá a vitához, akkor maradjon csöndben, megkérem. Jó? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úr, tessék folytatni, majd én kezelem a többi problémát.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, csak Novák úr azt hiszi, hogy a téren van megint.

ELNÖK: Ne Novák úrral foglalkozzon, hanem nyugodtan fejezze be a témához illő felszólalását.

(14.20)

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tehát, képviselő úr, azt gondolom, hogy önöknek megvan a lehetősége arra, hogy ezt a javaslatot letegyék. Sajnos lehet kiabálni a hátam mögött, de egyetlen javaslatot nem tettek le, tehát továbbra is nagy tisztelettel várjuk a javaslatot. (Novák Előd: Nem igaz, hazudik, mint a vízfolyás!)

ELNÖK: Novák urat megkérem, hogy tartsa meg a megjegyzéseit frakciótársainak.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnézést, erre már nem akarok reagálni, mert nem nagyon érdemes.

ELNÖK: Nem is kell hogy reagáljon rá, nyugodtan folytassa a hozzászólását.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Valóban, azt gondolom, hogy azért lehet így konkrét ügyeket is mondani ebben a kérdéskörben. Önök megint elfeledkeznek arról, hogy például a Hubertus Bt. tekintetében közel 8 ezer hektár ilyen terület kapcsán folyik jelen pillanatban egy büntetőeljárás. A magyar állam perli ezt a gazdasági társaságot Magyarországon is, illetve Bécsben a választottbíróságon is, és azt gondolom, hogy jogállami keretek között igyekszünk ezt a földterületet visszaszerezni a magyar állam javára, és több ilyen pert folytat egyébként a magyar állam, hogy az ilyen területeket visszaszerezze.

Azt gondolom, hogy azért nem minden esetben van igaza önöknek abban, hogy az ügyészség nem tesz meg mindent ebben a körben. Nekem nem tisztem megvédeni az ügyészséget, hogy milyen eljárásokat folytat, de az ügyészség nagyon sok olyan eljárást folytat jelen pillanatban is, ami ezekre az ügyekre vonatkozik. Ha Magyar Zoltán képviselőtársam Mosonmagyaróváron ott lett volna, akkor hallhatta volna a megyei főkapitányság tájékoztatóját, hogy hány ügyben folytatnak jelen pillanatban büntetőeljárást zsebszerződésekkel kapcsolatos jogügyletek miatt. Tehát azt gondolom, nagyon jól hangzik, hogy eljövünk ide a parlamentbe, a nyilvánosság előtt elmondjuk a véleményünket, és akkor azt mondják, hogy a Jobbik hogyan küzd a magyar föld védelméért.

Képviselőtársaim, konkrét intézkedéseket, konkrét javaslatokat várunk önöktől, és ezekre a javaslatokra, azt gondolom, én eddig is nyitott voltam, ezután is nyitott leszek. Én az önök frakciójából több képviselővel már egyeztettem több kérdésben, nem hiszem, hogy elzárkózom önök elől, hogy nem vagyunk vevők ezekre a dolgokra. Önök pedig folyamatosan a jelenlegi kormány nyakába próbálnak varrni olyan dolgokat, amelyekért nem ez a kormány a felelős, képviselő úr.

Ugyanis önök egy dologról elfeledkeznek. Az első Orbán-kormány már nagyon komoly kísérleteket tett arra, hogy a jogellenesen vagy zsebszerződés útján megszerzett területek tekintetében konkrét intézkedéseket hozzanak. Fölállt az a bizottság 2001-ben, és a Medgyessy-kormány első intézkedései között megszüntette ezt a bizottságot, és eltelt úgy nyolc év, hogy ebben a kérdésben az előző, Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyetlen lépést nem tett. Mi pedig ebben az elmúlt másfél évben, képviselő úr, azt gondolom, jelentős eredményeket értünk el, és 2014-re pedig egy olyan jogszabályi környezet fog létrejönni Magyarországon, hogy a moratórium lejártát követően, akik ilyen módon szereztek tulajdont, ne tudják a tulajdonjogot bejegyeztetni a földhivatalban. Azért, képviselő úr, elfeledkeznek önök arról, hogy a büntető törvénykönyvbe csak belekerült az a törvényi tényállás, amely az ilyen jellegű szerződések vonatkozásában nagyon komoly szankciókat helyez kilátásba. És, képviselő úr, amikor ott volt az előző bizottsági ülésen - nem a mosonmagyaróvárin, hanem azt megelőzően -, ön hallhatta, hogy milyen konkrét jogszabály-módosításokat kezdeményeztünk a KIM-nél abban a körben, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudjunk fellépni az ilyen szerződések ellen. Tehát, képviselő úr, köszönöm a kritikát, én bírom a kritikát, veszem a kritikát, de az kritizáljon, aki valamilyen konkrét lépéseket tett ebben a kérdéskörben.

Képviselő asszonynak pedig azt szeretném mondani - úgy gondolom, képviselő asszonytól hangzott el vagy Gaudi képviselő úrtól, igen, bocsánat, Gaudi képviselő úrtól, hogy mi nem folytatunk frontális küzdelmet az Európai Unióval a magyar föld védelme érdekében. Képviselő úr, ennél frontálisabb küzdelmet nem lehet folytatni, ezt higgye el nekem. Javaslom önnek, hogy nézze már meg az osztrák és a német sajtót, hogy Magyarország ilyen jellegű intézkedéseit milyen mértékben támadják az osztrák és a német sajtóban; milyen mértékben kerül napirendre egy találkozón, egy osztrák politikussal való találkozás során, hogy mi miért diszkrimináljuk az osztrák gazdákat és miért lépünk föl ilyen határozottan a magyar föld védelmében. Képviselő úr, az a kérésem, hogy tájékozódjanak, mert azt gondolom, hogy alapvető információk hiányában vannak, és ezen információk hiányában jönnek ide a parlamentbe és fogalmaznak meg olyan kritikát, amely jogtalan a jelenlegi kormánnyal szemben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   89   89-144   145-187      Ülésnap adatai