Felszólalás adatai

Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről döntünk. Csak felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy szavazás következik továbbra is.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a médiaszolgáltatásokkal és sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 219 igen szavazattal, 75 nem ellenében, tartózkodás nélkül az előterjesztés egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztés T/6957. számon, az egységes javaslat pedig T/6957/17. számon a hálózaton elérhető.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság benyújtotta az ezekről elkészített ajánlását, amely T/6957/20. számon a hálózaton elérhető.

Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a záróvitát a benyújtott indítványokra az ajánlás 1-54. pontjai alapján, és megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez tipikusan az a törvény, amiről nem gondoltuk volna, hogy lesz zárószavazás előtti vita és módosító indítvány, hiszen ez a törvénytervezet nem másról szól, mint hogy a kormány, hozzáteszem, nagyon helyesen, felülvizsgálatot végzett a hatályos joganyagban, és kitakarította azokat a jogszabályokat, amelyek már jogi hatást nem kell hogy kiváltsanak. Ezáltal egyszerűbbé és kezelhetőbbé teszi a magyar joganyagot.

Az általános vitában a Szocialista Párt képviselői támogatásukról biztosították a kormányt ennél a tervezetnél, hiszen ésszerű és logikus, amit csinálnak, és erre szükség is van. Igen ám, de közben elindult a módosító indítványok sora, és a kormánypárti többség nem tudott elszakadni attól a gyakorlattól, amit már mondhatok bevett gyakorlatnak, hogy megpróbáltak mindent, ami éppen szembejött, és eszükbe jutott, belecsomagolni ebbe a deregulációs törvényjavaslatba.

Egészen elképesztő és extrém példa volt a módosító indítványoknál az, ami a budapestieket nagyon fölháborította, hogy a budapesti önkormányzatoktól egyszerűen államosították a Kossuth tér szobrait. Azt gondolom, jogállamban megengedhetetlen, talán rájöttek, hogy ez mennyire extrém dolog, és végül is a tartalmat magát sajnos más törvényben megtartották, de nem ebben a deregulációs törvényben.

Úgyhogy, tekintettel arra, hogy az eredeti céljától ez a törvényjavaslat messze eltér, attól az egyébként hasznos funkciótól, amiről az előbb beszéltem, messze eltért, és olyan dolgokat is belecsomagolt ebbe a törvénybe, aminek semmi köze nincs a deregulációhoz, aminek semmilyen helye nincsen itt, ezért a Magyar Szocialista Párt ezt a törvénymódosítást, ezt a törvényjavaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, mi sem gondoltuk, hogy nagy vita lesz ezzel a törvényjavaslattal, egy pontra mégis fel szeretném hívni a figyelmet, mert nagyon fontos a devizahitelesek életében is, hogy egy pontot, sajnos már nem most, de a jövőben pontosítani tudjunk, illetve hogy erre felhívjam a figyelmet.

(15.00)

Történt ugyanis, hogy felfedeztük, ez a törvény nemcsak deregulál, hanem - ha szabad így fogalmazni - vissza is regulál, tehát hogy bizonyos kivett passzusokat más törvényekbe átemel. Sajnos ezt a javaslatot - most a 15. pontról beszélek - csak a bizottság ülésén kaptuk kézhez, idő kellett, míg megfelelően átnézhettük, és Répássy államtitkár úrral ott helyben próbáltuk megfejteni. Nos, azóta összeállt a kép, ez az a rendelkezés, amit a 15. pontban látunk, amit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybe iktatnak be 234/i. és 234/j. ponttal (Nagy zaj.) , nevezetesen a vételi jogról beszélünk, arról az eljárásról, amelyben... Elnök úr, egy kicsivel nagyobb csendet szeretnék kérni.

ELNÖK: Igyekszem, de a zajszint az átlagos törökfürdőzajt most sem haladja meg (Derültség.), és ennél többet sajnos nem tudok elérni. De hát kérem, érjük el, hogy legalább az érdeklődők hallani tudják a képviselő úr felszólalását. Köszönöm.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Próbálom folytatni, hogy ebben a néhány percben legalább megértsék, pontosan miről van szó. Az egy nagyon helyes rendelkezés, ha próbáljuk védeni az úgynevezett opciós vételi jogos kölcsönszerződéseket kötő feleket, akikkel - jól tudjuk - gyakran közjegyzői okiratban aláíratják azt az adásvételt, amely majd akkor fog életbe lépni, ha nem tudják fizetni a hitelüket. Tulajdonképpen ilyen formában a végrehajtási eljárást megkerülve, nyomott áron tudják megszerezni az ingatlanukat.

Erre egy jó védelmi mód, ha meghatározzuk azt az árat vagy a törvény meghatározza azt az értéket, ami alatt nem lehet ezeket az ingatlanokat értékesíteni, illetőleg azt az árat, amelynek a különbözetét meg kell téríteni annak a részére, akit így megpróbáltak kijátszani. Nagyon jó, hogy ez a passzus bizonyos formában már rendezett egy korábbi törvényben, és az is jó, hogy át akarják emelni a hitelintézeti törvénybe, viszont annak, hogy benne hagyják, és nem megfelelő előkészítés miatt ez csak a 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésekre vonatkozik, semmi értelme nincs, mert ha benne szeretnék tartani ezt a szabályozást - ami egyébként nagyon helyes és gyakrabban kellene alkalmazni, és az emberek figyelmét is fel kellene rá hívni -, akkor ezt a jelenleg kötött vagy a jövőben megkötendő szerződésekre is ki kellene terjeszteni, s nemcsak a 2010. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre. Így tudna ez hatékony védelmet adni a jövőbeni visszaélésekkel szemben is.

Úgy gondolom, ez egy olyan passzus, amelyet a minisztériumban, vagy ahol elkészült - a bizottság előtt biztos nem, mert akkor lett ez beterjesztve, amikor ott ültünk a bizottsági ülésen, még meleg volt a papír, amikor megkaptuk; nyilván arra irányul ez a törekvés, hogy a jövőben is megakadályozható legyen az ilyen értékesítés, de ez ebben a formában sajnos nem lesz erre alkalmas. Ezért azt szeretném kérni a minisztérium jelen lévő képviselőitől és a kormány jelen lévő tagjaitól, hogy ezt a passzust módosítsák, vegyék ki belőle az értelmetlen évszámi megkötéseket. Illetve amikor ez 2009-ben elfogadásra került, akkor még volt értelme annak, hogy 2010. január 1-je került bele, de így utólag, és főleg úgy, hogy egy másik törvénybe emelik be, az eredeti célt már nem tudják vele elérni, vagy csak korlátozott mértékben. Kérem, hogy legalább az erre a hibára való rávilágítás után tegyék meg azokat a lépéseket, amelyekkel a jövőben majd a hitelesek, illetve olyan emberek, akiket megpróbálnak kijátszani, mindenféle hitellel rendelkező és az ingatlanukat felajánlott emberek életét nemcsak megkönnyíthetjük, hanem megelőzhetjük, hogy a lakásmaffia kijátssza őket a jövőben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Schiffer András, az LMP képviselője.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miközben én is szeretnék csatlakozni ahhoz, hogy kicsit értetlenül állunk az előtt, hogy miért csak a 2010. január 1-jét megelőzően létrejött ügyletekre lépteti hatályba a hitelintézeti törvényben ezt a fogyasztóvédelmi szabályt a javaslat, szeretnék visszatérni ennek a törvénynek az eredetére.

Az Országgyűléshez beérkezett egy előterjesztés deregulációs célú törvénymódosításról. Mi ezt a törvényjavaslatot tulajdonképpen még üdvözöltük is, hiszen a jogrendszer áttekinthetőségét, kiszámíthatóságát nagymértékben javítja az, ha időszakonként egy-egy deregulációs törvénycsomag megtisztítja azoktól a jogszabályokból, amelyek akár a közigazgatás, más jogalkalmazók vagy akár az egyszerű emberek számára is áttekinthetetlenné teszik a jogrendszert. Ennek azért is van jelentősége, mert az ország, a magyar nemzetgazdaság hitelessége szempontjából sem mindegy az, hogy mennyire áttekinthető egy országban a jogrendszer, mennyire uralkodik kiszámíthatóság egy országban a jogrendszert illetően.

Önök beterjesztenek egy ilyen törvényjavaslatot, majd rögtön, még a részletes vita előtt beérkezik egy átfogó módosító csomag egy polihisztor képviselőtől, Zsiga Marcell úrtól, akiről kiderült, hogy minden jogterülethez ért, minden területen kompetens, de az általa beterjesztett javaslatoknak közük nem volt semmiféle deregulációhoz. Hogy az előttem szólót idézzem, ezek nem deregulációs, hanem regulációs törvények voltak; a honosítástól kezdve az ingatlan-nyilvántartáson át egészen az iparjogvédelemig Zsiga Marcell úr számtalan jogterületet érintett kiapadhatatlan tudásával és kezdeményezőkészségével.

Ezek után beterjesztenek önök egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely terjedelmében megint csak vetekszik az eredeti törvényjavaslat terjedelmével. A probléma az, és ezt elmondtuk decemberben is, amikor lehetővé tették, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat intézményével immáron házszabályszerűen vissza lehessen élni, hogy ez nagymértékben nemcsak rontja a jogalkotás minőségét, de lehetőséget teremt arra is, hogy az átláthatatlanság miatt különböző pénzügyi megfejtők, oligarchák gyakoroljanak nyomást a jogalkotásra. Az történik, hogy önök egy zárószavazás előtti módosító javaslattal beterjesztik, mondjuk, a hitelintézeti törvény módosítását, egyébként egy nagyon progresszív javaslatot, amely nem eléggé progresszív, hiszen csak a 2010. január 1. előtt megkötött ügyletekre vonatkozik, de ezt a módosító javaslatot például nem látja a fogyasztóvédelmi vagy a gazdasági bizottság. Tehát még a parlamenti eljárás szintjén is megkerülik azokat a fórumokat, ahol megfelelő szakmai, képviselői kontroll lehet az egyes módosító javaslatokon.

A zárószavazás előtti módosító javaslat intézménye annak idején azért került be a parlamenti jogba, hogy a zárószavazás előtt, amennyiben koherenciazavar van, azt ki lehessen küszöbölni. Ehhez képest önök a zárószavazás előtti módosító javaslat intézményét visszaélésszerűen arra használják, hogy egyrészt a teljesen kaotikus jogalkotás miatt próbáljanak valamiféle rendet vágni a maguk által sem átlátott jogalkotási viharban, másrészt arra használják, hogy különböző érdekcsoportok nyomásának megfelelően, a nyilvánosságtól elzárva, a szakbizottságokat megkerülve toljanak át különböző javaslatokat.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Arra szeretném kérni, hogy két év kormányzás után vágjanak végre rendet, kezdjenek el tisztességgel kormányozni, és fejezzék be azt a módszert, hogy önálló képviselői indítványokkal helyettesítik a kormányt. Fejezzék be azt, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatok tömkelegével zilálják szét a jogalkotást, mert ez nagyon sokba kerül az országnak! Amikor önök is sokszor egy-egy javaslat elfogadása után egy héttel rádöbbennek arra, hogy hiba van a gépezetben, hiszen a zárószavazás előtti módosítókkal megszórt törvényjavaslatokra aztán már önök sem ismernek rá, akkor itt lenne az ideje annak, hogy ráébredjenek, az a káosz, amit itt önök a jogalkotásban művelnek, nagyon sokba kerül az országnak, rontja a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Ezért azt kérem, tisztelt miniszterelnök úr, hogy ezt a fajta kormányzást fejezzék be, érezzenek felelősséget a magyar jogrendszer kiszámíthatóságáért, átláthatóságáért, a magyar emberek jogbiztonságáért.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni. Jelzi, hogy nem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét támogatja az előterjesztő.

Arra figyelemmel, hogy a T/6957/20. számú ajánlás 1., 2., 27., 40., 41. és 43. pontjának a 75. § (1) bekezdését módosító része, valamint 45. pontja minősített többséget tartalmazó rendelkezéseket módosít, ezért a támogatott indítványokról két részletben döntünk.

(15.10)

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő minősített többséget igénylő módosító javaslatait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 269 igen szavazattal, 40 nem szavazat ellenében, 25 tartózkodás mellett a minősített többséget igénylő módosító javaslatokat elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokról döntünk a T/6957/20. számú ajánlás további pontjai alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 272 igen szavazattal, 40 nem szavazat ellenében, 24 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 83. §-a tartalmazza a sarkalatossági záradékot. Az ebben felsorolt törvényjavaslati rendelkezések elfogadásához minősített többségű határozathozatal szükséges. Az Országgyűlés iménti határozathozatalával új 84. §-t fogadott el, amely a 79. § (1) bekezdését a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősítette. Az előterjesztő tájékoztatása alapján az egységes javaslat 72. §-ában a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása szerepel, amelynek elfogadása szintén minősített többséget igényel. Mindezekre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e a T/6957. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat szövege szerint, az imént ismertetettek alapján.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében, 28 tartózkodás mellett a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e a T/6957. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 55 nem szavazat ellenében, 27 tartózkodás mellett a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A jegyzők befejezték a név szerinti szavazás összesítését.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokkal és sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló visszaküldött törvény minősített többséget igénylő részeit 258 igen szavazattal, 93 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/6590. számon, az egységes javaslatot pedig T/6590/59. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság benyújtotta az ezekről elkészített ajánlásait, amelyek T/6590/61. és 66. számon a hálózaton elérhetők.

Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a záróvitát a benyújtott indítványokra, amelyeket az ajánlás 1-21. pontjai, valamint a második ajánlás 1-11. pontjai tartalmaznak.

Megadom a szót elsőként Lukács Zoltánnak, az MSZP képviselőjének.

Felszólalások:   122   122-130   130      Ülésnap adatai