Készült: 2024.05.16.05:03:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap, 52. felszólalás
Felszólaló Csepreghy Nándor
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 3:58

Felszólalások:  <<  52  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! En­gedje meg, hogy felvázoljak egy jelentős kü­lönb­séget a szocialisták által vezetett fejlesztéspolitika és a jelenlegi kormányzat által vitt fejlesztéspolitika között.

Két szempontból is meg lehet ezt ítélni. Az egyik az, hogy míg a 2007-ben induló ciklusban a ma­gán­érdek mindig felülírta a közérdeket, addig ez 2014-ben megfordult. A másik nagyon jelentős különbség, hogy a 2007-es fejlesztéspolitika felelősei, akik rész­ben még mindig itt ülnek a parlamentben, alap­vetően Brüsszel érdekét képviselték Budapesten, ahelyett, hogy Budapest és Magyarország érdekeit képviselték volna Brüsszelben. Amikor 2010-ben az Orbán-kormány mandátumot kapott, akkor a fej­lesz­téspolitika területén egy olyan helyzetet örököltünk, amikor a szocialisták lekötötték, odaígérték már a fejlesztési forrásokat, azonban a kifizetésekben még nem jeleskedtek, ami azt jelentette, hogy míg a forrá­soknak nagyjából a 70-80 százaléka le volt kötve, kevesebb mint ezermilliárd forint volt az a kifizetett összeg, amit a pályázók, az önkormányzatok és a kis cégek megkaptak Magyarországon.

Ezen kellett változtatni. Ezért 2010 tavaszán a második Orbán-kormány azt a vállalást tette, hogy a ciklus végére garantáljuk a teljes fejlesztésiforrás-keret hazahozatalát. Amikor tavaly a Magyar Ország­gyűlés elsőként egy vitanap keretében tárgyalta meg az európai uniós források felhasználását, akkor ez volt a legfontosabb vállalás és eredmény, amit meg tudtunk tenni. Lázár miniszter úr be tudta jelenteni, hogy Magyarország Kormánya teljes egészében felhasználta ezeket a forrásokat, sőt, ahogy azt ön is kiemelte, 8 százalékkal a saját költségvetési tar­ta­lékából tudott arra fordítani, hogy túlvállalja ezeket az európai uniós kereteket.

Miért kellett ezt megtenni? Azért, mert olyan vitákra is lehetett már akkor számítani, mint amit most látunk a 4-es metró kapcsán, a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet talán legfontosabb és legnagyobb korrupciós ügyét, ahol maga az Európai Bizottság mondja azt, hogy a szocialista és a szabad demokrata városvezetéshez és országvezetéshez köthető vállalkozások és cégek, illetve politikusok 166 milliárd forintot loptak el a magyar adó­fi­ze­tők­től, 166 milliárd forinttal rövidítették meg Magyar­ország európai uniós kasszáját.

A pénzügyi zárás tekintetében, ahogy ezt kép­viselő úr bizonyára tudja, idén március végéig kell leadnunk az utolsó záróelszámolásokat az Európai Bizottságnak. Amint ez megtörténik, várhatóan az Európai Bizottság azokat a forrásokat is ki fogja fizetni Magyarország számára, amelyeket a külön­böző vitás elszámolásokig visszatart lényegében egy­fajta garanciaként, és Magyarország Kormánya azt a jelentést fogja tudni letenni idén nyár elején a Magyar Országgyűlésnek, hogy azt a vállalásunkat, amit 2010-ben tettünk, maximálisan teljesítettük, tehát hazahoztunk minden olyan európai uniós forrást, ami Magyarországot megillette.

A legfontosabb kérdés azonban 2017-ben nem ez. 2017-ben a legfontosabb kérdés, hogy képesek leszünk-e arra, hogy a magyar fejlesztéspolitikát ne csak a pénzlehívás képességének tekintetében hoz­zuk versenyképes pályára, hanem abban a tekin­tet­ben is, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk föl ezeket a forrásokat, úgy, hogy azok igenis fi­gye­lembe veszik, hogy Magyarország az Európai Unió közösségének tagjaként nem mondott le a szuve­re­nitásáról, nem mondott le arról, hogy a régió meg­határozó gazdasági tényezőjévé váljon.

Ezért a jelenlegi forrásfelhasználás legfontosabb változása az volt, hogy a teljes forráson belül, ami nagy­jából 12 000 milliárd forintot tesz ki a vidék­fejlesztési pénzekkel együtt, a pénzek 60 százalékát a magyar vállalkozásoknak adjuk, ahelyett, hogy ezt az állam használná fel, és ezáltal is támogassuk azt, hogy 2020-ra a magyar gazdasági szereplők nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi összevetésben is való­ban versenyképessé válnak.

Ebben a munkában, azt gondolom, a kor­mány­zatra, a pályázókra egyaránt szükség van, ezért itt, ha eredményekről beszélünk, akkor mindenképpen köszönetet kell mondani a magyar vállalkozóknak, akik partnereink voltak 2010-ben is, és partnereink azóta is, hogy a magyar gazdaság valóban fejlődő pá­lyá­ra tudjon állni, Köszönöm megtisztelő figyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:  <<  52  >>    Ülésnap adatai