Felszólalás adatai

Az 1. ajánlási pontban mindjárt Román István képviselőtársamnak van egy módosítása, amelyet érdekes módon sem az alkotmányügyi bizottság, sem az emberi jogi bizottság nem támogatott. Nekem nem tetszik, hogy nem támogatják. Ez szerintem egy szimpatikus javaslat. Miről van szó? Az szja 1 százalékának felajánlásáról. Sokan ismerik nyilván az életből, már egyre többen alkalmazzák, ha jól tudom, növekvő számban; ha jól tudom, 2,5-3 millióan, de még mindig nagyon sokan nem élnek egyébként az adójuk 1 százaléka feletti rendelkezés jogával, ami a civil kurázsi még mindig nem teljes jelenlétére utal a társadalomban. Márpedig tényleg úgy erős egy társadalom, ha minél öntudatosabb polgárai vannak, a kormányok jönnek-mennek, a civil társadalom erős és marad, legalábbis ideális esetben így van.

Az 1. javaslatnál Román István képviselőtársunk azt mondja, hogy alapvetően az 1 százalékról történő rendelkezés fő szabály szerint anonim, tehát a jelenlegi rendszerben nem tudja meg a kedvezményezett szervezet, hogy ki és milyen összeget rendelkezett a javára. Ez adatvédelmi szempontból bizonyos értelemben érthető, ugyanakkor meg praktikus szempontból nagyon nem jó. Ugyanis számos civil szervezet nyerhetne támogatót, stabil partnereket úgy, ha valaki az adóbevallás előtti pillanatokban hirtelen beleszalad egy civil szervezetbe és azt mondja, hogy őt akarom támogatni, akkor szépen rendelkezik az adója 1 százalékáról, viszont ha anonim marad a rendszer, soha nem fogja megtudni az adott civil szervezet, hogy ki volt az a jólelkű ember, aki az adójának 1 százalékát az ő javára utalta.

Román István képviselőtársunk ötlete az, hogy az adózó rendelkezhessen úgy, hogy nevét, postai és elektronikus levelezési címét a kedvezményezettel közöljék. Ez szerintem egy jó ötlet. Egyszerűen így lehet erősebbre fonni a civil társadalom hálóját. Így lehetőség nyílik arra, hogy az ismeretlenségből pénzesővel esetleg megajándékozott civil szervezet megtudja, ki volt a jólelkű adományozó. Hozzáteszem: sokszor van az, hogy amikor az adományozó kitölti az 1 százalékos nyilatkozatot, utána már tulajdonképpen nem megy tovább és nem ír egy levelet a szervezetnek arról, hogy jaj, de jó, én így döntöttem. Magyarul, megfosztódik a civil szervezetek számos része attól, hogy ilyen gyümölcsöző, hosszú távú, akár támogatói kapcsolatra leljen. Ez szerintem nem jó. Arra kérem tehát a kormány tisztelt képviselőjét, hogy támogassa Román István képviselőtársunk javaslatát.

Azután itt van a 2. ajánlási pontban egy olyan módosítási javaslat, amely arra irányul, hogy mely szervezet javára lehessen 1 százalékos felajánlást tenni. Ez egy fontos dolog, garanciális szabály. Van több feltétele, többek között két éve történő működés akár alapítvány, akár egyesület esetében, és a jelenleg hatályos megfogalmazása az szja-törvénynek úgy szól, hogy belföldi székhelyű és a magyarországi közösség, illetve a határon túli magyarság érdekében működik, továbbá az alapszabálya megfelel a civiltörvény feltételeinek, azaz rögzíti, hogy semmilyen formában nem támogat pártot, nem fogad el párttól támogatást.

Ez a jelenlegi megfogalmazás viszont egy mérlegelést lehetővé tevő megfogalmazás, és szerintem nem helyes, ha az adóhatóság illetékesei döntik el egy szervezetről, hogy az a határon túli magyarság érdekében vagy a magyarországi közösség érdekében működik. Sokkal helyesebb, ha egy normatív megjelölés történik, a civiltörvény meghatározott pontja szerinti közcélú tevékenységet végez valaki. Tehát ne lehessen ezt így rábízni az adóhatóságra. Már csak azért sem, mert éppen ma írtunk alá többen, ellenzéki képviselők egy olyan vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó javaslatot, amely arra irányul, hogy vizsgáljuk meg, hogy a NAV-nál milyen gyakorlat folyik, azaz megfelel-e a valóságnak az az állítás, amit egy volt NAV-munkavállaló nemrégiben közzétett, hogy bizonyos nagy cégek, elsősorban multicégek egyfajta kedvezményes lehetőséget vagy mentességet élveznek, vagy egyfajta mentelmi jog alatt állnának, és őket nem veszi elő az adóhatóság. Igenis, sajnos vannak ilyen jelenségek. Nem tudjuk, még nem került bizonyításra ez az egész, csak egy állítás van, de mindenesetre elgondolkodtató.

Magyarul, csökkenteni kellene az adóhatóság mozgásterét. Éppen ezért ezt a 2. ajánlási pontban szereplő módosítási javaslatot támogatni javaslom, függetlenül attól, hogy Lendvai Ildikó jegyzi ezt a javaslatot. Tehát nem gondolom, hogy nekünk minden esetben azt kell nézni. A Jobbiknak az a filozófiája, ezt mindig is képviseljük, hogy nemzeti érdeket szolgáló javaslatról van szó vagy sem. Jelen esetben ez a konkrét javaslat, úgy gondolom, szolgálja a polgárok érdekét. Most kivételesen van ilyen. Sajnos, nem erről ismerszik az MSZP frakciója, nem ilyen javaslatokat szokott előterjeszteni. Az előbb is dühödten védekeztek a közüzemi számlák megregulázása és normálisabbá tétele érdekében. De ez egy jó javaslat.

Az időkeretem hat percen túli ebben az esetben?

(21.10)

Bocsánat, hadd kérdezzem meg az elnök úrtól. Összevont vita, ugye, nem szakaszonkénti van, tehát akkor tudom még egy szakaszban folytatni.

Az emberi jogi bizottságban és az alkotmányügyi bizottságban is tárgyaltuk azt a javaslatot (Közbeszólás a Jobbik részéről.), így van, amelyik a 10. ajánlási pontban szerepel, Schiffer András módosító javaslata, amely az adózási eljárásról, adózási rendről szóló törvény, az Art. módosítására irányul. Miről van itt szó? Látszólag ez egy egyszerű dolog, nem egy világrengető történet, csak mégis jól mutatja, hogy az államnak el kéne mozdulnia az egyszerűsítés felé. Jól emlékszünk azokra az ígéretekre - én például emlékszem -, amelyek arról szóltak, hogy egy söralátéten elfér majd az adóbevallás. Hát, jó nagy korsó sörnek kell annak lennie manapság, amelynek az alátétjére úgymond ráfér egy adóbevallás jelenleg.

Itt arról van szó ebben a módosító javaslatban, hogy egy olyan egyesület vagy egy olyan civil szervezet, amelyik egy adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor neki ne kelljen a szabályszerű társaságiadó-bevallást kitölteni hatvan oldalon keresztül nullákkal, hanem legyen egy egyszerűsített bevallás, és tegyen egy nyilatkozatot ez a szervezet, ez a civil szervezet arról, hogy én nem végeztem ebben az évben tevékenységet, ez kerüljön föl utána az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásába. Ez szerintem egy jó javaslat. Meglepődtem, hogy a tárcát képviselő államtitkár úr az emberi jogi bizottságban sem és az alkotmányügyi bizottságban sem támogatta ezt a javaslatot, arra hivatkozva, hogy ez alapot ad arra, hogy kibújjanak a kötelezettségeik alól a szervezetek, amit nem értek, mert senki nem azt akarja, hogy kibújjanak, hanem csak annyit akarunk, hogy ez a vállalkozási tevékenységi nyilatkozat egy egyszerűsített A/4 papíron történjen meg, és ne 25 oldalas adóbevallási nyomtatványon, tehát szerintem ez tényleg egy nagyon megfontolandó, jó javaslat.

Aztán itt van a 13. ajánlási pontban szereplő javaslat, szintén Schiffer András képviselőtársam javaslata, amely arról szól, hogy a civiltörvénybe kerüljön bele egy olyan garanciális elem, hogy közhasznú minősítést pályázati feltételként előírni csak törvényben vagy más jogszabályban lehet. Ha ezt végiggondoljuk, szerintem ez egy szimpatikus és támogatható javaslat. Egyébként a válasz az volt mind az emberi jogi, mind az alkotmányügyi bizottságban a tárca képviselője részéről, hogy bízzuk rá ezt a pályázatkiírókra, ami elvileg jól hangzik, de a gyakorlatban nem ez a tapasztalat, és sajnos ez átívelő jelenség a kormányokon. Tehát nem azt mondom, hogy most itt ez a kormány egy nagyon-nagyon szubjektív gyakorlatot folytat civil szervezetek pályáztatása területén, ez 23 éve így van, sőt hozzáteszem, korábban is így volt, akkor a Hazafias Népfront és minden más egyéb, a párt lenini hajtószíjára felfűzött tömegszervezet kapta különböző módozatokkal a pénzeket; aztán erről Szávay István képviselőtársam sokat tudna mesélni a pályázati gyakorlat átláthatóságáról, korrektségéről, mondjuk, a határon túli magyar ügyekben.

Igenis úgy gondolom, hogy közhasznú minősítést pályázati feltételként csak törvény vagy jogszabály írhasson elő, vagy legalábbis ilyen felhatalmazást adhasson meg, de nem jó, mert egyszerűen a közhasznúsági kritérium nem egy olyan többletelem, ami rosszabbá tesz egy civil szervezetet. Tehát nem rosszabb egy civil szervezet, amelyik nem közhasznú, ez nem azt jelenti, hogy értéktelenebb, alkalmatlanabb, kizárható bizonyos pályázati lehetőségekből. A közhasznúság csupán annyit jelent, hogy egy civil szervezet azt mondta, hogy én vállalom a közhasznúsággal kapcsolatos nyilvánossági kritériumokat és egy kicsit nagyobb odafigyelést, de egyébként egyáltalán nem jelenti azt, hogy rosszabb lenne bármely civil szervezet.

Itt tényleg egy példaként szeretném mondani, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom mint civil szervezet nem közhasznú szervezet, de miért lenne, mondjuk, kirekeszthető egy határon túli magyar fiatalokkal kapcsolatos pályázatból, önkényesen csak azért, mert nem akarják, hogy a HVM részt vegyen a pályázatban. Tehát jó lenne az ilyen önkényességi elemeket kirostálni a rendszerből, és ezért kérem a 13. ajánlási pontban szereplő javaslatot támogatni.

A többi módosító javaslat kitér a civil tanács összeállításával kapcsolatban, én ebbe most nem mennék bele.

Nagyon remélem, és kérem államtitkár urat, hogy tényleg ezekre a felvetésekre tételesen válaszoljon, és ha esetleg jó híre van valamelyik módosítási javaslat támogatásáról, akkor azt is ossza meg velünk. Bízom benne, hogy így egy olyan törvényjavaslat születhet, amely valóban szolgálja a civil társadalom érdekét.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)