Felszólalás adatai

Ez azonban még mindig nem érdemi probléma; nagyobb ennél talán az, hogy a sok módosítással relativizálódik a törvény tekintélye. Ez általában is jellemzi a magyar törvényhozást, a törvényalkotási dömpinget, hogy egy törvénynek hovatovább a tekintélye igen-igen mérhetetlenné kezd válni, annyiszor nyúl hozzá a tisztelt kormánytöbbség, és ez a költségvetési törvényre is igaz.

A kisebbségi vélemény kapcsán hangoztattuk azt, hogy a jogalkotási törvény előírásainak nem tesz eleget ez a törvényjavaslat. A jogalkotási törvény elég egyértelműen deklarálja azt a követelményt, miszerint azokat a várható következményeket, gazdasági, költségvetési, társadalmi következményeket be kellene mutatni, amelyek a javaslat elfogadásával járnak, vagy azt a kockázatot is jelezni, ami akkor áll elő, ha nem kerül sor egy ilyen módosításra, mint amilyenre most sor fog kerülni. Én ezt annál inkább sérelmezem, mert az általános indoklás alig több, mint egy fél oldal, ugyanakkor a bizottság ülésén megjelent helyettes államtitkár úr jelezte, hogy a Költségvetési Tanács lényegesen több információt kapott, pontosabban sok információt kapott annak a véleménynek az elkészítéséhez, amit megismerhettünk. Nem értem ezt a diszkriminációt, államtitkár úr, itt előttem, hogy miért olyan spórolósak az információkkal, amikor a költségvetési bizottság tagjait kellene ellátni információkkal, hogy megismerhessék ennek a döntésnek a célszerűségét, ésszerűségét, a vele járó többletkiadásokat, nem utolsósorban azt, hogy itt nőni fog a hiány.

(19.50)

Ez nem ez a bizonyos ESA-hiány; ez a nemzeti számlák európai rendszere, a European System of Accounts. Azért probléma ez, mert a Számvevőszék elnöke is javasolja többször, hogy jó lenne megvizsgálni azt a tisztelt pénzügyi kormányzatnak, hogy nem kellene-e áttérni Magyarországon egy olyan számviteli rendszerre, amely a közszférában is érvényesíti az eredményszemléletű elszámolást; ez hiányzik. Mindig kétféleképpen kell beszélni: van az európai szisztéma szerinti hiány meg a pénzforgalmi hiány. Az előbbit nem veszélyezteti a kormány szerint ez a tranzakció, de a Költségvetési Tanács már jóval szkeptikusabb, jelezte Kovács elnök úr, hogy itt azért bizonyos kritériumok egységes számbavétele nem biztos, hogy megvan. Tehát majd eldől a vallatásnál, hogy ez a módosítás megváltoztatja-e netán az eredményszemléletű hiányt.

Azonban a pénzforgalmi hiányt is finanszírozni kell, államtitkár úr. 39 milliárd forintos hiánynövekedésről van szó, és az arra nem válasz, amit én kaptam a bizottság ülésén, hogy az Állami Adósságkezelő Központ felkészült, benne van a tervében, semmi probléma, pontosabban: megfelelő mennyiségű állami kölcsönpakettet fog kibocsátani, és majd felveszi a piacokról ezt a hiányt. Ennek az állampapírnak kamatai vannak, annak hatására tovább fog nőni az államadósság, tovább fognak nőni a kamatok, amelyeknek a mértéke - nem mondok titkot ezzel - ebben az esztendőben, pontosabban a jövő évnek a végén 100 milliárd forinttal lesz több, mint amennyivel átvették a kormányzást három és fél évvel ezelőtt. Ez mind elbagatellizált dolog, mert fel lehet venni ezt az összeget.

Nem kaptunk információt arról sem, hogy azt a plusz 3,5 milliárd forintot mire fogja a kormány költeni, amit úgymond odatesz a javaslat. Azt mondja, hogy: hatékony kormányzati lépéseket eredményezhet ez a 3,5 milliárd forint. Hát, adja Isten, eredményezzen hatékony kormányzati lépéseket! 3,5 milliárd forint csak úgy, hátha eredményez.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)