Készült: 2024.04.29.19:18:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2001.03.07.), 97. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:05


Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat a személy- és tárgykörözésről csak látszólag technikai jellegű kérdés, valójában azonban fontos része nemcsak a bűnüldözéssel és igazságszolgáltatással foglalkozó szervek munkájának, hanem érinti az állampolgárok személyes szabadságjogait is.

A most említett személyes szabadságjogok érvényesülése és a közérdek megkívánta intézkedések mindig is központi kérdései, illetve korlátai voltak a rendvédelmi szerveknek adott felhatalmazásoknak. Mit és mennyit engedjen a törvényhozó? Mi és hogyan biztosítja a bűnüldözés vagy az államigazgatás, vagy éppen a közegészségügy céljainak elérését? Mi garantálja egyben az állampolgárok és az érdekükben működtetett különféle intézmények jogait? Mikor lehet valaki fényképét és személyes adatait közszemlére tenni és bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani a nagy nyilvánosság előtt? Mikor lehet valakit közérdekből az országhatáron lekapcsolni?

Nos, többek között ezek az aggályok, kérdések is felmerültek akkor, amikor az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotásra került. Ha a kérdéseket tovább soroljuk, eljuthatunk odáig, hogy érezzük az eltűnt személy hozzátartozóinak félelmét, a kimondatlan, elgondolni sem mert kérdéstől, vajon az eltűnt hozzátartozó életben van-e még, és vajon a hatóság megtesz-e mindent a felderítés érdekében. Ez az a kérdés, amely mindig megfogalmazódik a személyek eltűnése esetén, de felvetődik például a hosszú évek munkájával összespórolt gépkocsi eltűnésekor is. Érdekeltjei és szenvedő alanyai is lehetünk tehát a személy- és tárgykörözésnek. A kérdés nem az, hogy a javaslatra szükség van-e, mert ez egyértelmű, a nézetek különbözősége a szabályozás mikéntjében mutatkozik meg.

 

(17.10)

 

Az MSZP kormányon is és most, ellenzékben is fontosnak tartotta a biztonság kérdését. Fontos számunkra a létbiztonság, a szociális biztonság, de a szabályozási tárgykör okán most a közbiztonság fontosságáról van szó, mert a most vitatott törvényjavaslat szabályozási tárgyát ez képezi.

Ezért mondjuk azt, hogy a tervezet megszületése fontos lépés volt a közbiztonság erősítésében, és mondjuk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Kritikai észrevételeinket a részletes vitában mondjuk el, vagy módosító indítványainkban fogalmazzuk meg. Leszögezzük, éppen ideje volt megalkotni ezt a törvényt, amely hiánypótló jellegű, rögzíti a napi rutint és az évek során kialakított gyakorlatot.

Fontosnak tartom, hogy a rendőrségen kívül más szervek körözéselrendelési jogát is rögzíti a tervezet, ugyanakkor nem szabályozza az állampolgári bejelentések esetén követendő eljárást, holott az idevonatkozó szabályozás külön fejezetet érdemelne. Fontos érdek szól amellett, hogy a szabályozás rögzítse, ki dönt a körözés elrendeléséről, ki hajtja végre, és milyen eszközök állnak rendelkezésre a végrehajtáshoz. Ezt a társadalmi érdeket, illetve igényt megalapozza, hogy 1999-ben 25 586 személyt köröztek, ebből 21 498 fő ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, és több mint négyezer eltűnt személyt keresett a rendőrség.

Tisztelt Ház! A tervezet öt törvényt módosít, amelyek közül a leglényegesebb módosítás a rendőrségi törvényt érinti. Az előbb, amikor a körözés teljesítőjének rendelkezésére álló eszközökről volt szó, meg kellett volna említenem, hogy a körözés teljesítése során kifogásolandónak tartom, hogy a rendőrség a kiskorúakkal vagy a fiatalkorúakkal szemben poligráfot alkalmazzon; ez azért túlzás. Ugyancsak tisztázatlan marad az a kérdés, hogy mi az eljárás azokkal a személyekkel kapcsolatosan, akiknek a felkutatása eredményes volt. Melyek az ő jogaik, hozzá kell-e járulniuk ahhoz, hogy a tartózkodási helyüket közöljék az őket keresőkkel?

A 17. § (3) bekezdése szerint a körözési információs rendszer törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el. Az információs rendszer ki- és bemenő alapegységei ugyanakkor a kapitányságok és a főkapitányságok. Emiatt az lenne indokolt, hogy a szabályozás a törvényességi felügyelet ellátásával az ügyészséget bízza meg. A 26. § szövege nem értelmezhető teljesen egyértelműen. A kérelemben megjelölt tárgy esetében - amennyiben a nyilvántartásban szerepel - az adatigénylő jogosult megismerni a tárgy további egyedi, azonosító ismérveit is. Ez jelentheti a tulajdonos nevének, esetleg más személyes adatainak megismerését. Azt javaslom, legyen egyértelmű a szabályozás, a tulajdonos adatait nem ismerheti meg az adatigénylő. Nem lehet törvényalkotói cél az, hogy a rendőrség személyes adatokat adjon ki a tulajdonosról. A 28. §-t indokolt lenne kiegészíteni azzal, hogy az itt megállapított díj az adatszolgáltatást végrehajtó rendőri szervet illeti meg.

A most említett néhány hiányosság - mint már jeleztem - módosító indítványokkal kiküszöbölhető. Ami viszont alapvetően hiányzik a tervezetből, az az eltűnt személyek felkutatására vonatkozó szabályozás. Azok, akik az eltűnt személyek, többnyire hozzátartozók felkutatása miatt a rendőrséghez fordulnak, előtte már általában kimerítették a saját lehetőségeiket a keresésben. Ezért indokolt lenne, hogy a körözés elrendeléséről a bejelentés után nyomban döntsön a rendőrség. Amennyiben a körözés elrendelésre került, a bejelentéstől számított 24 órán belül a körözés legyen benne a körözési információs rendszerben. Az állampolgári bejelentések, amelyek tipikusan az eltűnésekre vonatkoznak, élvezzenek elsőbbséget, ezzel is kifejezésre juttatva a rendőrség szolgáltató jellegét. A szabályozásnak fel kell törnie a rendőrségen meglévő bűnügyi érdekeltségű felfogást, és a hatóság számára is legyen fontos mindaz, ami a családok számára fontos, vagy az eltűnéseknél tragikus.

Ehhez természetesen eszközök kellenek. Adjon pénzt a költségvetés arra, hogy az adminisztráció ne nyomja agyon a különböző okból elrendelt személyi körözésekkel foglalkozó rendőröket; teremtsen olyan helyzetet, hogy a személyi, technikai háttér, akár titkosszolgálati eszközökkel, bevethető legyen egy-egy eltűnt kisgyerek, fiatal lány vagy éppen idős ember felkutatásához. Ez az a fejezet, tehát az eltűnésekkel kapcsolatos eljárás szabályozása, amely hiányzik a törvényből. Fontos lenne, mivel kézzelfoghatóvá tenné az adófizető állampolgár előtt, érdemes a rendőrségre költeni, mert ha a hozzátartozót baj éri, még akkor is, ha nem bűncselekményről van szó, a rendőrség megad minden segítséget a megtalálásához.

Tisztelt Ház! Az előzőekben már mondtam, az MSZP általános vitára alkalmasnak tartja a tervezetet. Reméljük, hogy módosító javaslataink és az eltűntek felkutatását szorgalmazó fejezet be fog épülni a tervezetbe.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai