Felszólalás adatai

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő T/3739. számú törvényjavaslatot tárgyalja a tisztelt Ház, amely a személy- és tárgykörözésről szól. Nem nagy terjedelmű, tulajdonképpen technikai jellegű törvényről van szó.

A törvényjavaslat egy hiányt pótol, ugyanis a mai hatályos joganyagunk ezt a területet nem rendezi, nem szabályozza. A törvényeink közül egyedül a rendőrségi törvényben van szó, illetve szerepel a körözés elrendelésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. Ezen túlmenően azonban a rendőrség körözési tevékenységét jogszabály nem rendezi.

A személyek és tárgyak felkutatására irányuló eljárással kapcsolatosan tehát megállapíthatjuk, hogy jogszabályaink elvétve tartalmaznak rendelkezéseket. Ez a helyzet, mint ahogy a miniszter úr is mondotta, a jogállamiság és az ebből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartásával összefüggő állami kötelezettséggel kapcsolatban alkotmányos visszásságot okoz.

A körözés, valamint a személyek és tárgyak nyilvántartásának a létjogosultsága sem vitatható. A körözés elrendelése és nyilvántartása szükségképpen személyes, esetenként különleges személyes adatok kezelésével jár. Mindebből következően a személy- és tárgykörözés alapjait, illetve kereteit törvénynek kell szabályoznia.

Már a rendszerváltás hajnalán felmerült - a kilencvenes években - a körözés és azok adatai nyilvántartásának a fontossága. Az ismertté vált bűncselekmények számának növekedésével fokozott szerep hárul a rendőri munkát, a felderítést segítő tevékenységeknek, közöttük a bűnügyi körözési nyilvántartásoknak.

A kilencvenes évek közepén született meg a rendőrség körözési munkájának szabályzata. Ez a szabályzat tartalmazta és meghatározta az alapfogalmakat, a területi és időbeli hatályt, a hatáskört és illetékességet, valamint a személy- és tárgykörözés szabályait.

Tisztelt Ház! A személy- és tárgykörözésről szóló törvényjavaslat megszületésének mintegy katalizátora volt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának két esetben egy tárgykört érintő ügyben folytatott vizsgálata és a vizsgálatok eredményeképpen tett ajánlása. Az egyik esetben felhívta a figyelmet arra az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy a körözéssel kapcsolatos joganyag rendezetlen, és ajánlatot tett ennek megfelelő, a jogbiztonság követelményét is kielégítő szabályozásra.

A másik esetben az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárással kapcsolatban szorgalmazta, hogy kötelező legyen a körözés elrendelése az eltűnt személyek esetén, valamint igényelte azt, hogy a bírói utat is lehetővé tevő jogorvoslati rendszer kerüljön kidolgozásra.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat mindezeket a követelményeket is kielégíti. A törvényjavaslat meghatározza a személy- és tárgykörözéssel kapcsolatos alapfogalmakat, az eddig használt fogalmakat, amelyek nem voltak definiálva, tartalommal tölti ki. Meghatározza a rendőrség körözéssel kapcsolatos tevékenységét, rendelkezik a körözési információs rendszerről. Az adatigénylés menetéről is szól a javaslat, megjelölve az igénylésre jogosultak körét, továbbá tartalmazza a jogorvoslati eljárás menetét is.

Hogy mennyire hiányt pótló törvényről van szó, erre néhány példát szeretnék mondani. A korábbi joganyag nem adott választ többek között arra, hogy a terhelt körözését csak a büntetőeljárás nyomozati szakaszában vagy a vádirat benyújtását követően is jogosult, illetve köteles-e elrendelni a rendőrség.

Az eltűnt tárgyak körözhetősége is hasonló kérdéseket vet fel. Nem volt például meghatározva, hogy mely dolgok, bűncselekmény következtében eltűnt vagy elveszett tárgyak, illetve mindkettő tartoznak abba az eltűnt tárgy kategóriába, amelyek felkutatása érdekében a rendőrség körözést rendelhet el.

Bizonytalanságot jelent az olyan rendelkezés hiánya is, amely meghatározná, hogy tárgykörözés elrendelésére melyik eljárási szakban és mely nyomozóhatóság által folytatott büntetőeljárásban van lehetőség. Korábban egyetlen jogszabály sem határozta meg az eltűnt vagy elveszett tárgy fogalmát. Az sem volt szabályozva, hogy miként jut a körözés a körözésre hivatott hatóság tudomására, kinek a kezdeményezésére kerülhet sor az elveszett tárgyak körözésének elrendelésére, a hatóságokat és az állampolgárokat mindezekkel összefüggésben milyen jogok illetik, mely kötelezettségek terhelik.

A jelenleg hatályos Be. az ismeretlen tettesek, vagyis az olyan ismeretlen személyek körözésének a lehetőségéről, akik a bűncselekmény elkövetése után ismeretlen helyre távoznak, a hatóság elől elrejtőznek, egyáltalán nem rendelkezik. Erre tekintettel is szükséges, hogy az ismeretlen tettesek is körözhetők legyenek. Ugyanígy nem tartalmaz a büntetőeljárási törvényünk a tárgyak felkutatása vonatkozásában sem speciális rendelkezéseket. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hatályos büntetőeljárási törvény sem a személy-, sem a tárgykörözésről nem tesz említést.

Hiányos a jelenlegi szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy amikor a büntetőeljárás lefolytatása nem a rendőrség hatáskörébe tartozik, egyáltalán milyen jogalapon és milyen intézkedéseket lenne jogosult vagy köteles megtenni a körözés vonatkozásában. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyértelmű iránymutatást ad abban a vonatkozásban, hogy a körözés végrehajtása és a körözés nyilvántartás-kezelése a rendőrség feladata. Garanciális rendelkezése a javaslatnak az a szabály, hogy körözés elrendelésére személy esetén törvény, holttest és tárgy esetén jogszabály ad felhatalmazást.

A javaslat megállapítja az illetékességi szabályokat, valamint a nemzetközi körözés szabályait is, továbbá megteremti a körözött személyek és tárgyak nyilvántartásának törvényi alapjait is. A javaslat garanciális elemként rögzíti azt is, hogy a körözési nyilvántartás törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el. A javaslat megfelelő jogorvoslati rendszer biztosításáról is gondoskodik. Külön-külön biztosít jogorvoslati lehetőséget a körözést elrendelő határozat, a körözés végrehajtása és a körözési nyilvántartás ellen.

Tisztelt Ház! A javaslatban megfogalmazott módosítások érintik a hatályos büntetőeljárási törvényt, a rendőrségi törvényt, a polgári perrendtartást, az ügyészségről szóló törvényt, az idegenrendészeti törvényt, az egészségügyről szóló törvényt, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet. Az előbb említett jogszabályok módosítására az összhangba hozatal szempontjából van szükség, amelyet a javaslat el is végez.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és majdan elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)