Felszólalás adatai

KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy hozzászólásomat egy kicsit távolabbról kezdjem.

Alapvető kérdés, hogy kinek szól, kiről szól és mit szabályoz ez a törvény. Mint minden esetben, a törvény a törvénytisztelő polgárok számára jelent korlátozást, és a fegyverhasználattal kapcsolatos bűncselekmények megtörténte után a nyomozó és az igazságügyi szervek számára jelent igazodási pontot, értékelési alapot. A törvényhozás nem tudta és ez a törvénymódosítás sem tudja érdemben befolyásolni a törvényeket nem tisztelő, sőt az azok megsértésére szövetkező illegális csoportok munkáját, tevékenységét. Ez az ellentmondás az előttünk lévő, népszerű nevén: fegyvertörvény-módosítás minden egyes pontjában fellelhető. Szigorú szabályokat állít a törvénytisztelő polgárok elé, miközben a törvényeket nem tisztelő csoportok mozgásterét, lehetőségét lényegében nem érinti.

Az új fegyvertörvény hosszú idő alatt alakult ki a mai változatára. Talán ennek is köszönhető, hogy maradtak benne rendezetlen, az előző változatokból maradt elemek, például a 28. § (7) bekezdése visszautal az (1) bekezdés a-d) pontjára, a d) pont pedig valamelyik kanyarban elfogyott.

A javaslat formálódásában a szakmai szervezetek véleményezési lehetőséget kaptak. Ezek után érthetetlen, hogy a tervezet kizárólag a Magyar Sportlövők Szövetségét ismeri el különböző jogosítványokkal felruházott szervezetként. Ez azt jelenti, hogy a törvény tervezete a Magyar Sportlövő Szövetségen keresztül teszi lehetővé, hogy például a Magyar Öttusa Szövetség lövészetszervező tevékenységét folytassa. Ez nyilvánvalóan nonszensz, és a kizárt hat legnagyobb szövetséggel szembeni bizalmatlanság jele.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hosszú idő alatt formálódó törvényjavaslat végül is a korábbi egyeztetett változatokhoz képest gyökeresen eltérő tartalmú. Az csak egy felvetés, hogy a tervezet meg kívánja szüntetni a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, parlamenti képviselők, minisztériumi főosztályvezetők és polgármesterek e tisztséggel együtt járó alanyi jogát a lőfegyver tartására. Meg is értem ezt az intézkedést, hiszen ilyen megbízhatatlan társaság számára nagy könnyelműség lenne önvédelmi fegyvert alanyi jogon engedélyezni. Nagyobb hiba, hogy a törvénytervezet a vagyonvédelem terén csak az értékszállítóknak, és ezeknek is csak bizonyos érték feletti szállítás esetére engedélyezi a fegyvertartást. Azt is mondhatnánk ezután, hogy a rablásra készülőnek csak azt kell figyelnie, visel-e fegyvert a vagyonőr, mert ha nem, akkor minimális zsákmányra számíthat, ha igen, az oldalán csüngő fegyver egyezményes jel arra, hogy komoly értéket szállít.

A törvénytervezet a sportlövészet vonatkozásában is szigorít. A saját sportfegyver megszerzésének követelményét harmadosztályú minősítési szintre emeli fel. Magam saját kedvtelésemre veszek részt a helyi lövészegyesületben, de tanúsíthatom, hogy a lövészettel barátkozó kisfiam tízéves kora óta maximálisan fegyelmezett amatőr résztvevője a gyakorlásoknak és a háziversenyeknek. Lehet, hogy lesz belőle sportoló, lehet, hogy nem. Ezt én a magam részéről a feltételek biztosítása oldaláról nyilvánvalóan csak elősegíthetem. Ezt akkor is meg kell tennem, ha tudom, hogy a sportlövő a legritkább esetben éri el azonnal a harmadosztályú minősítést. Tehát a törvénymódosítási javaslat életbe lépése után a tehetséges fiatal lövészek nem kaphatnak saját fegyvert, csak akkor, ha már harmadosztályú minősítéssel rendelkeznek, azt pedig könnyű belátni, hogy a harmadosztályú minősítés megszerzése lényegesen könnyebb saját fegyverrel, mint az egyesületek mindenki által használt eszközeivel.

Európai uniós törekvéseink vannak, ezért minden törvénytervezetet erről az oldaláról is indokolt vizsgálni. Ez a tervezet meglehetősen távol van minden európai normától, lényegesen szigorúbb szabályokat tartalmaz; a csatlakozás után, ha elfogadjuk ezt a törvényt, megint mi leszünk saját hazánk másodrendű polgárai. Az uniós államok hazánkba látogató polgárai a saját, lényegesen szabadabb körülmények között megszerzett lőfegyverükkel bejöhetnek az országba, miközben mi itthon is korlátozva vagyunk.

(16.40)

Némi rosszindulattal azt is mondhatom, hogy Don Vittorio szabadon jöhet saját engedélyes pisztolyával Szicíliából üzleti tárgyalásra, mi meg bólogatunk hozzá.

A következő érdekessége a módosításnak, hogy az alanyi jogosultak köréből kivették a fegyveres testületek tagjait. Velük szemben pedig elvárás, hogy a szolgálati idő után is védjék a közbiztonságot, helyezzék magukat szolgálatba, lépjenek fel a törvénytisztelő polgárok érdekében, a törvényeket megsértőkkel szemben. Attól tehát, akitől elvárjuk, hogy védjen meg bennünket még civil ruhában is - holott sok esetről tudunk, amikor az egyenruhás szolgálat sem volt képes védelemre -, az ehhez a szükséges önvédelmi fegyvert megtagadjuk.

Ugyanakkor a törvényjavaslatban az is szerepel, hogy a fegyveres testületek tagjának parancsnoka engedélyezheti a szolgálati fegyver szolgálat utáni viselését is. Aki azonban tudja, hogy a szolgálati fegyver zömében a P-63-as típusú fegyver, azt is tudja, hogy ez igazából csak akkor veszélyes, ha a bűnöző után dobva sikerül azt fejen találni. Magam katonakoromban az RPG mellé kaptam pisztolyt is, innen tudom, hogy katonatársaim 90 százaléka nem találta el az álló alakot ezzel a fegyverrel. Nem értem, ha egy pénzügyőrnek, akinek szolgálati ideje lejárta után is számolni kell személyes bosszúval, és komolyan veszi azt, hogy neki kötelessége van szolgálati idő után is a rendvédelem terén, miért ne tarthatná magánál saját pénzből vásárolt, elfogadható minőségű önvédelmi fegyverét.

Nagyon jó javaslatokat is kaptam a szigorítás logikus elemeire is. Például racionális meggondolás lenne az is, hogy az önvédelmi fegyvert, megvásárlásától számított egy héten belül lőpróbára kelljen vinni az ezzel foglalkozó hivatalos intézményhez, mely intézmény e lőpróba után a hüvelyt és a magot - mint a fegyver ujjlenyomatát - nyilvántartásba vegye. Természetesen minden csőcsere után ezt a nyilvántartásba-vételi eljárást meg kellene ismételni.

Az érdekeltek számára elfogadható, hogy legyen szigorúbb az ellenőrzés és a megszerzés feltételrendszere. Nem fogadható azonban el az, hogy a fegyelmezett állampolgárokat fosszák meg az önvédelemhez való jogtól, miközben a bűnözők felé semmiféle korlátozó intézkedéssel nem állít újabb akadályt a törvénymódosítás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki már részt vett szigorú előírások betartása mellett lövészeten, az nem téveszti össze a vidámparki mutatványosok és a lőterek szigorú szabályait. A fegyver fegyelmez is, elsősorban gazdáját fegyelmezi. Aki tisztában van fegyverének lehetőségével, az tisztában van saját felelősségével is.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)