Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Jó az a cél, amelyet a javaslat maga elé tűz, nevezetesen a közbiztonság javítása. De rossz a törvény, mert ezzel a tervezettel a közbiztonság nem javítható.

Arról van szó, hogy az elmúlt tíz évben a civileknél lévő, engedéllyel tartott maroklőfegyverekkel alig követtek el bűncselekményt. Ismereteim szerint egy ilyen eset volt. Ez a törvénytervezet pedig az engedéllyel tartott maroklőfegyverek számának drasztikus csökkentését kívánja elérni. De a bűncselekmények elkövetéséhez nem ezeket, hanem az illegálisan szerzett és tartott fegyvereket használják fel. A törvényjavaslatban egyetlen olyan rendelkezés sincs, amely az illegális fegyvercsempészetet, a belföldi illegális fegyverkereskedelmet vagy az illegális fegyvertartást próbálná korlátozni vagy meggátolni. Pedig igazából ennek lenne a közbiztonságot javító hatása. Mivel ilyen rendelkezést nem tartalmaz a tervezet, elsősorban ezért nem tartjuk elfogadhatónak.

A hatályos, még az Antall-kormány időszakából származó, fegyvertartásra vonatkozó szabályozás tartalmaz egy bizonyos alanyi kört, akik önvédelmi fegyverre jogosultak. Azzal egyetértünk, hogy az alanyi jogosultság megszűnjön, azt azonban meg kell jegyezni, hogy nem az országgyűlési képviselők, illetve polgármesterek köre az a személyi kör, amelytől a közbiztonságot elsősorban félteni kellene. A kiváltságok megszüntetése azonban, érintsen ez bármilyen foglalkozási ágat, helyeselhető. A rendőrség döntse el, hogy fennáll-e valamiféle veszélyeztetettségi állapot a kérelmezőnél, és ha igen, adja meg a fegyver tartására vonatkozó engedélyt, vagy ha nem lát ilyen okot, tagadja meg azt.

A tervezet bizottsági vitája során kormánypárti képviselőktől hallani lehetett olyan érveket is, hogy rendet kell tenni az engedéllyel tartott maroklőfegyverek területén. De hát rend van! A Belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott jelentésekből az derült ki, hogy a tartásra vonatkozó szabályozás és az önvédelmi fegyverek tartásának gyakorlata garantálja a biztonságot. Nem látható be igazából, hogy mi is indokolja ezt a szabályozást, amely a jelenlegi gyakorlathoz képest átesik a ló túlsó oldalára.

Az értékőrzés és az ingatlanőrzés területén is problémákat fog felvetni a tervezet elfogadása. Például a vízművek a veszélyeztetett vízbázisaikat jelenleg fegyveres őrökkel őriztetik. Ha a törvény hatályba lép, bekövetkezik náluk is a teljes leszerelés. Óhatatlanul felmerül a kérdés, mi a nagyobb társadalmi érdek, a vízbázisok biztonságos őrzése, vagy az, hogy az őröknél ne legyen pisztoly. A válasz, azt hiszem, egyértelmű. Bajban lesznek a bankok is, mivel a tervezet nem biztosít számukra elég időt ahhoz, hogy a beléptetőrendszereiket ki tudják alakítani, hiszen valamiféle védelemre mindenképpen szükségük van. Vannak honvédségi feladatok, amelyeket civil őrök is elláthatnak, ilyen például a fegyverraktárak őrzése.

(14.00)

Itt is fel lehet tenni a kérdést, hogy mi a nagyobb érdek: az, hogy a fegyverraktárakat biztonságosan őrizzék, vagy az, hogy ne legyen pisztoly az őröknél. A törvény különbséget tesz tulajdonőr és tulajdonőr között. Az egyik őrnek megengedi a fegyverviselést, a másiknak nem. Ez nem szerencsés.

Az elmúlt tíz évben a civil biztonsági őrzéssel foglalkozó szervezetek száma megnőtt, szolgáltatásaikat igénybe vették, volt és van megrendelésük az általuk nyújtott szolgáltatásokra. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságnak, a társadalomnak van erre igénye. Kérdés: ki fogja ezt az igényt kielégíteni a jövőben?

Tisztelt Ház! Megismétlem, amit az elején mondtam: a törvényhozási cél jó, a konkrét jogszabálytervezet azonban nem alkalmas a kitűzött cél elérésére.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)