Felszólalás adatai

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvénytervezet-csomag négy egymással összefüggő törvényjavaslatból álló csomagjának előterjesztését több körülmény is indokolja. Egyfelől az Európai Unió illetékeseitől megkaptuk azokat a közösségi normákat tartalmazó listákat, melyeket be kell építenünk a hazai szabályozásba. A másik körülmény, mely a törvénytervezetek parlament elé való terjesztését indokolja, a szervezetfejlesztés, mely a tárgykörhöz tartozó területeken hazánkban már korábban elkezdődött, és jelenleg is folyamatban van.

(11.50)

A törvények célja, hogy a migrációt szabályozott mederben tartsa, az illegális migrációt és a munkavállalást visszaszorítsa, a külső határok biztonságos őrzését erősítse, és nem utolsósorban a menedékjogi védelmet az arra méltó kérelmezőknek biztosítsa.

A törvénytervezet-csomag tárgya széles kiterjedésű, sok összetevőjű, számos tekintetben érzékeny kérdésköröket érintő, új elemekben bőséges és részletekben gazdag dokumentum. Ennek okán is a megkülönböztetett figyelmet méltán érdemli meg.

A törvénytervezet-csomag bizottsági szinteken lefolytatott vitája, és a mostani általános vita során az előterjesztés időszerűségével kapcsolatosan ellenérv is elhangzott. Eszerint a menekültügyekkel kapcsolatos szabályozás változtatása azért időszerűtlen, mert az európai uniós szabályok változása ma még nem egyértelműen meghatározott irányba megy, aminek érdekében a jól működő, egyébként az EU szabályozásával több szempontból harmonizáló hazai szabályozásunkat nem érdemes most megváltoztatni.

Úgy gondolom, hogy a felvetéssel szemben, bár nem logikátlan, mégis néhány ellenérvet fel lehet hozni. Először is azt, hogy mindazok a szabályozási elemek, amelyek most kerültek be a törvénytervezetekbe, a közösségi szabályoktól függetlenül saját nemzeti érdekeinkkel is egyirányúak. Ilyenek például a családi egység védelmét vagy a kísérő nélküli kiskorúak fokozottabb védelmét célzó rendelkezések.

A másik ellenérv az lehet, hogy értesülésem szerint nagyon gondos és körültekintő kidolgozómunka előzte meg a tervezetek elkészítését, amely során folyamatos egyeztetés volt az EU-szakértőkkel. Ezért is a tervezet készítői, elmondásuk szerint, messzemenően figyelembe vették azokat a tervezeteket is, amelyekből az Európai Unió közép- és hosszabb távú törekvései jól nyomon követhetők. Ezért az előttünk fekvő dokumentumokban nagy változás akkor sem várható, ha valamely európai célkitűzés közösségi normaként jelenik majd meg.

Harmadszor, amennyiben az Európai Unió szabályai változnak, abban az esetben azok a tagok felé kötelező érvényű rendeletben jelennek meg, következésképpen ilyen formában automatikusan beépül a magyar jogrendbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben a törvénytervezet-csomag egészével, különösen annak időszerűségével kapcsolatos általános megjegyzéseim után néhány rövid megjegyzést szeretnék tenni az egyes törvénytervezetekkel kapcsolatosan; mndenekelőtt a legterjedelmesebb, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénytervezetről. Új elemként jelenik meg e tervezetben a beutazás feltételeinek azon előírása, amely szerint a külföldi beutazása nem veszélyeztetheti a közrendet vagy a nemzetbiztonságot. Úgy gondolom, hogy az illetékesek, de mindenekelőtt a tervezet előterjesztője, a Belügyminisztérium elegendő tapasztalatokat szerezhetett az elmúlt időszakban e feltétel szükségességéről.

Ugyancsak új a vízumok négy típusának bevezetése, amelyeket nehéz szívvel, de el kell hogy fogadjunk. Mivel jelentős szigorítást is jelenthet a határokon túl élő magyaroknak, megértjük az aggodalmukat. Életszerű és ezért helyes, hogy az új szabályozás a jövőben csak kétféle tartózkodási jogcímet határoz meg, a tartózkodási és a letelepedési engedélyt. Az Európai Közösség igényével harmonizál a külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok módosítása. Az adatkezelésre vonatkozó szabályok tekintetében az élet által felvetett, s ezért helyeselhető pontosítások szerepelnek.

A törvénytervezetben minden eddigi szabályozásnál sokkal differenciáltabb és rövidebb időtartamú személyesszabadság-korlátozási lehetőségek vannak. Szemben a most generálisnak tekinthető 18 hónapos határidővel, e törvényjavaslatban 30 napra szűkül le az őrizetben tartás, a személyes szabadság korlátozási ideje minden olyan esetben, amely leginkább a menedékjogért folyamodókat érintette eddig, s a legtöbb kritika forrása volt.

Fontos eleme a törvénytervezetnek, amely az új idegenrendészeti szervezeti rendszer kialakításáról rendelkezik, és amely ráépül a 2000. január 1-jétől létrehozott BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra. Ezzel kapcsolatosan indokolt és helyes a területi és helyi szinteken ma még széttagoltan működő, migrációval foglalkozó szervezetek koordináltabb kialakítása.

A menedékjogról szóló törvénytervezet fontos eleme, hogy kétfokúvá válik a menedékjogi rendszer. A változtatás összefügg azokkal a többnyire jogos kritikákkal, amelyeket az egyes eljárások elhúzódása miatt tettek az érintettek. Ezért helyes és támogatható az előterjesztőnek az a szándéka, hogy megadja a kiutasítás jogkörét a menekültügyi hatóság számára, ami viszont feltételezi a kétfokú eljárást, hiszen az ezzel szemben benyújtott jogorvoslat nem alakulhat másképp, mint az idegenrendészeti eljárásban. A kétfokú rendszer a külföldi jogának a védelmét is szolgálja.

A határőrizetről és a határőrségről szóló törvénytervezettel kapcsolatosan elsősorban a szemléletmód-változást emelném ki. A tervezet ugyanis megfogalmazza, hogy a cél nemcsak a saját államhatár ellenőrzése, hanem a teljes uniós térség biztonságának óvása. Azt gondolom, hogy ez az egészen más szemlélet jó, és jól van ez így.

A törvénytervezetek mindegyikében, így a határőrizetről szóló előterjesztésben is egy sor új tartalmat hordozó új fogalom használatának bevezetésére kerül sor. Ilyen például a belső és a külső határ megkülönböztetése. Korszerűek a megfogalmazások, korszerűsítő szándékkal vannak benne. Ilyen például a határrend elhagyása, és annak határforgalom-ellenőrzésre való átcserélése. Azt gondolom, hogy nemcsak fogalmi és formai kérdések ezek, komoly szemléletbeli, gondolkodásmódbeli változást is jeleznek.

Értéke az előterjesztésnek, hogy egy sor, gyakorlati élet által produkált eset jött be a rendszerbe, ilyen például - most csak egyet említek - a kényszerleszállás szituációja.

Maximálisan egyet lehet érteni a határátkelőhelyek kialakításával kapcsolatos követelményrendszer kialakításával, a minőségi szempontok előtérbe állításával. Helyes törekvés, hogy a mi határátkelőhelyeink is egyre inkább legyenek olyanok, mint amilyeneket Nyugat-Európában szoktunk látni, nemcsak külsőségeikben, hanem bánásmódban is. Számomra nagyon szimpatikus az, hogy itt elmozdul ez az anyag bizonyos intézmények, testületek határon átívelő, korábbiaknál szorosabb együttműködése irányába. Ez megint egy érzékeny terület lesz majd, hogy milyen intézkedéseket lehet majd az egyik ország szerveinek a másik országában foganatosítani. Azt gondolom, hogy nincs más lehetőség, ebbe az irányba kell lépni.

A magyar állampolgárságról szóló törvénytervezet más fontos módosulásai mellett különösen egyet lehet érteni azon részeivel, amelyek az állampolgársági vizsga, állampolgárság visszavonásával kapcsolatos javaslatokat fogalmazzák meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakat összefoglalva, az előterjesztett törvénytervezet-csomag összességében és külön-külön is szinkronban van az európai és hazai igényekkel, törekvésekkel, ezért a benne foglaltak bevezetése nemcsak szükségszerű, hanem időszerű is. Elfogadása ismét egy lépéssel közelebb visz bennünket az európai uniós tagsághoz. E fontos szempontoknak való megfelelése okán a törvénytervezet elfogadását, természetesen a szükséges kisebb korrekciók beépítésével együtt támogatom és támogatásra ajánlom önöknek is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)