Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, a menedékjogról, a határőrizetről és a határőrségről, valamint a magyar állampolgárságról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokkal egy jelentős törvényalkotási csomag fekszik előttünk.

(11.20)

Nemcsak azért, mert terjedelmes és vaskos, hanem azért is, mert az európai uniós csatlakozás szempontjából jelentős előrelépést jelent a jogharmonizáció terén. A javaslatok végleges kidolgozását megelőzően az Európai Unió szakértői vették górcső alá a tervezeteket, azért, hogy azok mennyiben felelnek meg a jelenlegi hatályos uniós rendelkezéseknek. Az általuk tett észrevételek és javaslatok beépítésre kerültek a törvényjavaslatba, majd többszörös hatpárti egyeztetésre is sor került.

Ezek az egyeztetések nem elsősorban a kétharmados szavazati arányok miatt voltak szükségesek, hanem a közös cél, az uniós csatlakozás minél jobb feltételrendszerének kialakítása miatt. Abban, úgy gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy az Unióba történő belépéshez közeledve, majd a belépést követően még inkább Magyarország vonzereje egyre inkább fokozódik, ezért nem halasztható a védelmünket is szolgáló döntések meghozatala.

Az előzetes politikai egyeztetéseken nem kérdőjeleződött meg a javaslat szükségessége és időszerűsége. Azóta viszont, a bizottsági üléseken történtekre utalnék, többen korainak vélik a törvényjavaslat előterjesztését. Az a véleményük, hogy az Unióhoz való csatlakozásunk időpontja nem olyan közeli, hogy a közösségi joggal való összhang már most előre megteremthető lenne. Ráadásul olyan rendelkezések fogalmazódnak meg már most a törvényjavaslatokban, amelyek majd csak a csatlakozáskor lépnének hatályba.

Véleményem szerint ez az érvelés, mely szerint az utolsó pillanatig ki kell várni a törvényhozásnak az uniós szabályokhoz igazodó jogszabályok meghozatalát, nem helytálló. Hiszen itt gyakorlatilag az utolsó időszakban kellene a törvényalkotóknak döntést hozni és nemcsak ezekben az ügyekben, hanem más ügyekben is; ez szinte fizikailag lehetetlen, még ha a sokat vágyott heti és éjszakai folyamatos ülésezés is megvalósulna. Ráadásul a javaslatokban a megváltoztatni kívánt szabályok egy része nem jogharmonizációs kötelezettség, nem beszélve arról, hogy már most meg kell érteniük és fel kell készülniük a magyar köztisztviselőknek, a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak az európai uniós követelmények teljesítésére a jelenleg hatályos uniós rendelkezések alapján.

A leendő, megváltoztatni kívánt uniós szabályok pedig ma még a tervezet szintjén sem fogalmazódtak meg, a célkitűzésekből pedig az olvasható ki, hogy a joganyagban gyökeres változás nem igazán várható.

Ezért tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt javasolja a törvények megalkotását az előzetesen eltervezettek szerint.

Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr expozéjában beszélt a négy törvény fontosabb tartalmi elemeiről. Szó esett azokról a változásokról, amelyeket a nemzetközi migrációs jelenségekre, a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalataira alapozva a most előttünk lévő jogszabályoknak tükrözniük kell. A magyar kormány a bel- és igazságügyi együttműködési joganyag átvilágítási tárgyalásain - screening - vállalta, hogy a csatlakozás idejére az Európai Bizottságnak átadott kormányzati álláspontnak megfelelően - ez a position paper - megteremti a teljes körű összhangot a közösségi joganyag és a magyar jogszabályok között. A célok, a teendők, sőt a kihívások is mindannyiunk előtt ismertek, már csak a feladat megvalósítása van hátra, tisztelt képviselőtársaim.

Ma kevesen kérdőjelezik meg azoknak az intézkedéseknek a szükségességét, amelyek a magyar államhatár védelme, a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében születtek. Az idegenrendészeti újraszabályozással kapcsolatosan ugyanakkor alapvetően kétféle szakmai és társadalmi elvárással találkozhatunk. Az egyik szerint a lehető legszigorúbban kellene szabályozni a külföldiek beutazását, és határozottabban kellene fellépni a jogsértő külföldiekkel szemben. Mások egyenesen attól tartanak, hogy az országban élő külföldiek növekvő arányával a nemkívánatos jelenségek száma is növekszik majd. Ugyanakkor hallatják magukat azok a hangok is, amelyek több, az emberi jogok védelmét garantáló szabályt szeretnének viszontlátni a külföldiekkel kapcsolatos jogi szabályozásban.

Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk lévő idegenrendészeti törvényjavaslatot - valamennyi szempontnak megfelelve - nevezhetjük az egyensúly törvényének is.

Tisztelt Országgyűlés! Nem tételezhető fel komoly csatlakozási szándék egy olyan országról, amely nem törekszik arra, hogy minél előbb hozzáigazítsa jogszabályait a közösségi joghoz, az aktuális közösségi joghoz. A külföldiekkel, a nem tagállambeli állampolgárokkal kapcsolatos uniós szabályozás ma már a Közösségen belül igen határozottan kialakult, meglehetősen kevés szabadságot adva a tagállami szabályozás számára. Ilyen terület például a vízumszabályozás, ahol még a vízumbélyeg adattartalma és formátuma is egységes. Nem adhatunk ki még egységes schengeni vízumot, de rendszerbe állíthatunk egy majdnem olyat, hasonló tartalommal és biztonsági jegyekkel, ugyanúgy, mint Szlovéniában, amely már korszerű, és a schengeni biztonsági követelményeknek és adattartalomnak megfelelő vízumbélyeget alkalmaz.

Nem halogathatjuk azoknak a szabályoknak a kiteljesítését sem, amelyek a jogellenes beutazást vagy tartózkodást elősegítő személyek felelősségének megállapítására vonatkoznak. Az embercsempészettel, a jogellenes határátlépőt szállító fuvarozóval, a törvénysértően itt tartózkodó külföldit engedély nélkül foglalkoztató munkáltatóval szemben már ma is sokkal határozottabban kell fellépni.

Hatékonyabb idegenrendészeti szervezeti struktúra, ellenőrzési rendszer kiépítése akkor is égetően fontos lenne, ha ez nem volna számunkra jogharmonizációs megfelelési igény. A hatékonyabb idegenrendészeti szervezeti struktúra, ellenőrzési rendszer - mint ahogy mondtam - rendkívül fontos, mert enélkül nem tudunk előbbre lépni.

Ugyancsak fontos - és azt gondolom, talán a legfontosabb - az emberi jogok védelme, a személyes szabadság korlátozásának a legrövidebb időtartamra való leszűkítése. Szintén fontos egy sor, a külföldieket érintő nemzetközi egyezmény, így például a menekültek helyzetéről szóló genfi egyezmény betartása is.

Tisztelt Ház! A hazáját elhagyó külföldi célja általában az, hogy a fejlett ipari országok valamelyikében új otthonra, megélhetésre találjon. A menekülésnek számos oka lehet, amelyek közül a genfi egyezményhez csatlakozott államok a politikai, vallási okból, a nemzeti, nemzetiségi hovatartozás miatti üldöztetést értékelik olyannak, amely nemzetközi védelmet igényel. A menedékjogi kérelem célja minden országban ugyanaz: a tartózkodás jogának elismertetése. Az a jellemző, hogy a menekülő nem rendelkezik egyébként a jogszerű beutazás feltételeivel. A genfi egyezmény részes államaiba történő beutazásra a menekültkénti elismerés iránti kérelem benyújtása biztosít "szabadjegyet".

Éppen ezért nehéz megtalálni az egyensúlyt annak érdekében, hogy a menedékjogi kérelem érdemi elbírálását is garantálni tudjuk, ugyanakkor megakadályozzuk a menedékjogi eljárással való visszaélést és az úgynevezett gazdasági menekültek beáramlását, amely próbára tenné egy ilyen kis ország, mint a miénk - nem beszélve a most aktuális árvízről - teherbíró képességét, és a társadalomnak az idegenekkel kapcsolatos - beszéljünk róla nyugodtan - toleranciáját is.

A menedékjogról szóló törvény '98. március 1-jén lépett hatályba. Akkor és ma is a genfi egyezmény alkalmazásával kapcsolatos értelmezés és egységes fogalomrendszer megteremtése jellemzi az Európai Unió tagállamait is. Ezért a menedékjogi törvény módosítása nem terjed ki másra, mint az Európai Unió kormányközi együttműködése során létrejött, és a közösségi vívmányok részét képező követelményekre, amelyek mindegyik tagállam számára relevánsak. Amikor a menedékjogi törvény jogharmonizációs felülvizsgálatáról beszélünk, feladatunk kétirányú: mindenekelőtt pótolni kell a törvényben azokat a jogintézményeket, amelyek ma még hiányoznak. Nem vette, mert még nem vehette figyelembe a hatályos törvény a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó tanácsi határozatot, nem alkalmazta a családegyesítésre vonatkozó uniós normákat sem. A javaslat most e tekintetben pozitív irányú változásokat hoz.

A módosítás másik irányát azok a rendelkezések jelzik, amelyek az úgynevezett dublini egyezményhez, azaz a menekültkérelem elbírálásáért felelős állam meghatározását érintő eljárási szabályokhoz kötődnek. Ezek a szabályok és az ezekhez kapcsolódó adatkezelési rendelkezések csak a csatlakozásunkat követően lépnek hatályba. Véleményem szerint a menedékjogi törvény szorul az uniós szabályok átvételében a legkisebb korrekcióra. A módosítás ellenzői mondhatják azt is, hogy nincs és még nem is lehet egységes közösségi normarendszer, hiszen a tagállamoknak erre még négy évük hátra van az amszterdami szerződésben megállapított öt évből.

Ez igaz, de a tamáskodóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy a jogharmonizáció azért általában nem a teljes jogterület újraszabályozását követeli meg, és mindig egy adott pillanathoz igazodik. Természetesen elképzelhető az is, hogy az Unió menedékjogi szabályozása a jövőben lendületet vesz, és netán más irányba tart, mint ahogy ezt mi ma hisszük.

(11.30)

Akkor kell majd az újraszabályozás gondolatával foglalkoznunk. Addig viszont igazítanunk kell az 1997-ben elfogadott törvényen. A szabályozás egyértelmű irányát ma még csak feltételezni lehet. A menedékesekkel kapcsolatos közösségi rendelettervezet például két éve nem nyert elfogadást, a tagállamok ma is több lényeges kérdésben keresik még a megoldást. Nekünk viszont addig is előbbre kell lépnünk, ugyanúgy, mint 1997-ben, amikor a parlament jelentős arányban szavazta meg a törvényt.

Tisztelt Országgyűlés! A határőrizetről és a határőrségről szóló törvény módosítása esetében a jogi szabályozás oldalát tekintve talán a legkönnyebb helyzetben vagyunk. Azt is mondhatnánk, hogy ez a törvénymódosítás már csak hab a tortán, amelyet az évek óta tartó informatikai és technikai fejlesztés, a határőrállomány szakmai, idegen nyelvi képzése és felkészülése előzött meg. Az is igaz, hogy ma a határőrség létszámhiánnyal küzd, de úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendőkben a hiányzó létszám feltöltésre kerülhet, és a kiképzésük megtörténhet. Így a határőrizet erősítése, a technikai lehetőségek megteremtése elemi érdekünk kell hogy legyen. Nem árt tehát szem előtt tartanunk, hogy a csatlakozásunkat követően is csak akkor kerülhet sor a belső határok lebontására és a határellenőrzés megszüntetésére, ha ezzel egyidejűleg az Unió megfelelőnek tartja a külső határok védelmét. Formálisan ez azt jelenti, hogy az Unió külön dönt abban a kérdésben, hogy Magyarország mint tagállam, a schengeni végrehajtási egyezményben foglaltakat alkalmazhatja-e.

Állandó bizottság jött létre arra vonatkozóan, hogy vizsgálja és értékelje a csatlakozni kívánó államokban a felkészülést. Később, mint ahogy a schengeni végrehajtási egyezményt már ma alkalmazó államoknál történik, abból a szempontból tartanak vizsgálatot, hogy a végrehajtás mennyire megfelelő és hatékony. A schengeni vívmányokat és az azok alapján hozott intézkedéseket olyannak kell tekinteni, amelyeket valamennyi csatlakozni kívánó államnak teljes egészében, tehát mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén teljesíteni kell.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy gondolja, mint ahogy az elején is mondtam, hogy a javaslat elfogadása szükségszerű és időszerű is. Köszönöm a figyelmüket, és javasolom, hogy közös munkánkkal teremtsük meg azt a lehetőséget, hogy a jogharmonizációs kötelezettségünknek, a külföldön élő magyar állampolgárok jogainak elismertetése tárgyában is mindent tegyünk meg, hogy ez sikerüljön minél hamarabb.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmüket. A törvényjavaslatokat érdemi és eredményes vitára ajánlom önöknek, és javasolom azok elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)