Felszólalás adatai

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem mindazoknak a felszólalását, akik a vitában aktívan részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy általánosságban ez a köszönet a Magyar Országgyűlésben a kötelező udvariasság része, most azonban olyan helyzetbe kerültünk, hogy ez a köszönetnyilvánítás érdemi lehet, hiszen az ellenzék két pártja is úgy gondolta, hogy távol marad Magyarország legfontosabb jogszabályának, Magyarország első számú törvényének vitájától, így vitatkozni természetesen csak azokkal tudtunk, akik az érveiket el tudták mondani.

Az a szakasza az alaptörvény vitájának, amely most lezárul, még csak az általánosságokról folyó vitát zárja le, a módosító indítványok benyújtására a lehetőség mindenkinek nyitva áll; ezek után már konkrét vitákat folytathatunk arról, hogy a szabadságjogok vagy egyes jogintézmények szabályozása pontosan, megfelelően történt-e az előttünk fekvő tervezetben.

Általánosságban mégis rögzíteni szükséges azt, hogy aki nem él a részvétel lehetőségével, az a kritika jogát is elveszti. Úgy gondoljuk, azok a frakciók, amelyek arra nem voltak képesek, hogy ebben a nagyon fontos vitában a saját véleményüket, sőt választóik véleményét itt az Országgyűlésben megjelenítsék, elvesztik a kritika jogát az alaptörvénnyel kapcsolatosan.

Szeretném mindenkinek az emlékezetébe idézni azt, hogy amikor 2006-ban bizonyítottan hazugsággal nyert választást a Szocialista Párt, amikor az akkori kormánytöbbség hazugságban fogant, és amikor ezt követően az alkotmányos alapjogi védelmet élvező Fidesz-nagygyűlést vérbe fojtotta az akkori kormányzat, ezt követően a különösebb jelentőséggel nem bíró napirend előtti felszólalások során is mind a Fidesz, mind a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója képviseltette magát. Természetesen a képviselők már nem tisztelték meg azt a miniszterelnököt, aki ezt a tiszteletet nem vívta ki és nem érdemelte ki, de azt mind a két frakció biztosította, hogy a választópolgárok véleménye megjelenjen az Országgyűlés vitájában. Egy ennyire eltérő helyzetben is a parlamentáris demokrácia alapvető szabályait tiszteletben tartottuk.

Úgy gondoljuk ráadásul, az sem ad okot a távolmaradásra, hogy az ellenzéki pártok leghangosabb érve szerint nincs szükség új alkotmányra vagy nincs alkotmányozási kényszer. Nem szeretnék újra az ebben a vitában is többször már elhangzott érvekre hivatkozni, de mindenki számára legyen egyértelmű, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi Országgyűlés két kormánypártja a kétharmados felhatalmazást, ami egy új alaptörvény elfogadásához is elegendő, nem nyerte el a választópolgárok szabad akaratából, addig mindenki egyetértett abban, függetlenül attól, hogy MDF-, MSZP- vagy Fidesz-kormány volt Magyarországon, de mindenki egyetértett abban, hogy szükség van új alaptörvényre.

Ezért mindazokat a vitákat, amelyek az alkotmány szükségességével vagy az alkotmányozási kényszerrel kapcsolatosak, azzal tudjuk visszautasítani, hogy valójában ez egy demokráciafelfogásbeli probléma; öt választás eredményét a jelenlegi ellenzéki pártok vagy a most távolmaradó ellenzéki pártok elismerték, a mostani választás eredményét vitatják csupán. Mi úgy gondoljuk, teljesen természetes, hogy ennek a kormánytöbbségnek is joga és lehetősége van ugyanarra, amire egyébként valamennyi kormánynak eddig lehetősége volt. Hogy megfelelő képviselői létszámot is tud biztosítani az új alaptörvény elfogadásához, ez pedig a választók akaratából történik.

Természetesen egy alaptörvény elfogadása különleges felelősség is, ezért minden olyan módosító javaslatért, amelyet nem kellő megfontoltsággal utasítunk el, a mi felelősségünk is megállapítható. Ezért azt tudom ígérni mindenkinek, hogy a módosító javaslatokat meg fogjuk fontolni, és nem akarjuk politikai alapon elutasítani.

(16.20)

Vannak olyan kérdések - és ez a vitából is kitűnt -, ahol világos értékkülönbség vagy véleménykülönbség áll fenn a jelenlévők között. Ebben az esetben meg fogjuk védeni a saját véleményünket. De olyan jellegű technikai vagy tartalmi észrevételek, amelyek az új alaptörvény által létrehozott államszervezetet jobbá vagy hatékonyabbá tehetik, számíthatnak a kormánypártok támogatására.

Volt néhány konkrét kérdés is, amire érdemes kitérni. Az egyik nagy vitapont, ami többször is itt felmerült, és röviden én is ebben a kérdésben már véleményt nyilvánítottam, az a gyermekek után járó szavazati jog. Úgy gondoljuk, hogy lehet ez ellen érvelni, sőt súlyos érvek szólnak ez ellen, de emellett is. De ezt etnikai alapon, cigányokkal kapcsolatosan elutasítani nem szabad, nem indokolt. Ennek a javaslatnak a pozitívuma éppen az, hogy egy olyan társadalmi réteget juttatna választójoghoz, amelynek ma semmilyen beleszólása a közügyek intézésébe nincsen, és ahol egyébként azok a szülők, akik gyermekeket vállalnak és gyermeket nevelnek, többlet-hozzájárulást nem kapnak a közügyek intézésében. Ennek ellenére vannak ennek a javaslatnak technikai nehézségei, ráadásul annyira szétfeszíti azokat a kereteket, amelyekben ma az ország polgárai gondolkodnak, hogy egy masszív ellenállással szemben, támogatás nélkül egy ilyen javaslatot vélhetően nem lehet megvalósítani.

Ezért elképzelhető, hogy ez módosító indítványok formájában kikerül a tervezetből, de nem lennék meglepve, ha Európa jelenlegi népesedési helyzetében ez a kérdés vagy ehhez hasonló kérdés, hasonló problémát megoldani képes kérdés újra és újra felmerülne a következő évtizedekben. Ezért még ha kikerül a törvénytervezetből ez a szakasz, akkor sem volt hiábavaló a vita.

A nemzeti jelképekkel kapcsolatosan is számtalan felvetés hangzott el. Úgy gondoljuk, hogy az alaptörvény-tervezet e tekintetben kiállta a próbát. Az a lehetőség, amelyet ez a tervezet tartalmaz, megőrzi a jelenlegi és évszázadokra visszatekintő - és ebben az esetben a koronás címernél természetesen indokolt a különbségtétel, de a magyar nemzeti hagyományokat tekintve ott is igaz, hogy évszázadokra visszatekintő - nemzeti jelképeinket, de lehetővé teszi azt, hogy sarkalatos törvényben meghatározottak szerint más módozatban is használhatóak legyenek ezek a jelképek. Úgy gondoljuk, hogy ez rendkívül fontos, mert nem honosodott meg egységes használat a hivatalos címerrel, illetve a zászlóval kapcsolatosan.

Ez a sarkalatos törvény egyértelműen lehetővé fogja tenni például, hogy a címerrel gazdagított zászló is védelmet élvez, és ugyanígy egyértelművé fogja tenni, hogy a magyar címernek más használata - akár az angyalos címerhasználat, akár a babérkoszorús címerhasználat - elfogadható, és sarkalatos törvény védelmét élvezi. Úgy gondolom, nem baj az, ha többféle címer is használható. Természetesen az alkotmánnyal szemben joggal támaszható követelmény, hogy legyen egy egységes és meghatározott zászló és címer. E tekintetben a javaslat kitart a mostani meghatározás mellett, de ettől eltérő használati módokat is megenged.

A környezeti kérdésekkel kapcsolatosan részben elhangzottak elismerő állítások. Elhangzott az, hogy ez az alaptörvény-tervezet mindazokat az európai megoldásokat átveszi, amelyek a fenntarthatóság kérdésére, a környezeti fejlődés kérdésére az elmúlt két évtizedben válaszként Európában vagy a világon máshol születtek. Ugyanakkor elhangzott véleményem szerint jogos kritikaként, hogy az egészséges környezethez való jog államcélként való definiálása a jelenlegi gyakorlathoz képest visszalépést jelentene, ezért ebben a kérdésben mindenféleképpen a korrekció indokolt.

Ezzel is összefüggő kérdés az ombudsmani rendszer jelene és jövője. Úgy gondoljuk, hogy attól, hogy egy jelenleg még önálló ombudsmanként működő zöldombudsman vagy akár nemzeti kisebbségeket védő és felügyelő ombudsman helyettesként látja el ugyanezt a feladatot, amennyiben biztosított az, hogy ezzel a területtel ő foglalkozik, nem kell attól tartani, hogy e területek képviselete gyengülni fog. Viszont egy egységes szervezeti rendszer hatékonyabb jogvédelmet jelent.

Nem tudok egyetérteni azokkal az álláspontokkal, amelyek szerint ma a magyar állampolgárok, a panaszosok pontosan tisztában lennének azzal, hogy jogsérelmük esetén melyik állampolgári jogi biztoshoz kell fordulni. Én úgy gondolom, ezért aztán indokolt az, hogy egy egységes ombudsmani ügykezelés legyen. Meg lehet, sőt meg is kell tartani kiemelt területként, helyettesi reszortként ezeket a most önálló ombudsmanként létező területeket, viszont indokolt egy egységes ügykezelés, indokolt egy hatékonyabb ügymenet, és indokolt az, hogy az ombudsmani hivatalon belül ne csak vitákról halljunk. Ráadásul, ha megnézzük az ügyterhet, azt látjuk, hogy a különleges, egyes területeket felügyelő biztosoknak néhány száz, míg az általános biztosnak több ezer ügye van. Ezért azt is indokoltan lehet felvetni, hogy a saját területtel kapcsolatos panaszok elbírálásán túl még helyettesítési jogkörben más panaszokat is elbírálhatnának ezek a helyettes ombudsmanok, így aztán ez az ő esetükben még akár jogkörbővítésnek is nevezhető.

Szintén úgy gondoljuk, hogy az európai elvárásoknak, de a magyar érdekeknek is megfelel az, hogy a személyes adatok védelmét, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságát, az információszabadságot egy külön hivatal felügyelje. Az ezzel kapcsolatos átalakításokra is kétharmados törvényben kerülne sor, de a cél, az irány egyértelmű.

Úgy gondoljuk, hogy a választójog kérdésében kapott kritikák azért nem alaposak, mert korábban is azt mondtuk és azt ígértük, hogy a választójog kérdését véglegesen a választójogi törvényben kell rendezni. Miután a választójogi törvény sarkalatos törvény volt és marad, ezért gyakorlatilag alkotmányi szintű garanciát jelent az ott történő meghatározás. Ismételten el kell mondjam, hogy az a határozott szándéka a kormánypártoknak, hogy az egységes magyar nemzetből következőleg az állampolgársággal valamilyen formában a választójog együtt jár. Arról, hogy milyen formában, érdemes és lehet tárgyalni, de ezek olyan részletszabályok, amelyek már nem biztos, hogy az alkotmányba tartoznak.

Itt egy másik kritikára is, engedjék meg, hogy röviden reagáljak! Korábban több esetben felmerült egy magalkotmány gondolata. Ennek a magalkotmánynak is lehetett volna létjogosultsága, ebben az esetben az alapvető rendelkezéseket követően szintén alkotmányos erejű jogszabályok határozhatták volna meg az államszervezet különböző részeinek működését. Nem így döntöttünk.

Az alaptervezet teljesen egyértelművé teszi, hogy egy kellően részletes államszervezeti szabályozást is magában foglaló alaptörvényt terjesztettünk elő. Ebből pedig az következik, hogy a korábbi szabályozási szint mélységét fenn kell tartani. Úgy gondoljuk, hogy ennek ez a tervezet, ez a törvényjavaslat eleget tesz. Eleget tesz azért, mert egyrészt tartalmában sem rövidebb semmivel a korábbinál, és a szabályozás mélysége is legfeljebb az igazságszolgáltatás terén nem éri el azt a szintet, ami a korábbi alkotmányt jellemezte. Részben még talán az önkormányzatnál ez felvethető, de minden más területen vagy hasonlóan részletes, vagy még részletesebb, például az Alkotmánybíróságnál egyértelműen részletesebben tartalmazza a hatásköröket.

Ez egyben cáfolata annak a kritikának is, ami azzal vádolta a jelenlegi kormánykoalíció pártjait, hogy az ördögöt a részletszabályokban, a sarkalatos törvényekben kívánják elrejteni. Mi egyértelművé tettük azt, hogy milyen szabályozási céljaink és szándékaink vannak, egyértelművé tettük azt, hogy milyen formában szeretnénk az államszervezet jövőbeni működését elképzelni.

Még egy fontos új intézményt hoz létre az alaptörvény-tervezet, ez pedig az adósságfék és adósságkorlát. E tekintetben a szocialisták távolmaradása nem tette kevésbé színessé a vitát, mert úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben ők kellő szégyenérzet miatt amúgy se szólalhatnának meg. Nyilvánvaló, hogy ha az elmúlt húsz év alkotmányos berendezkedése jogos kritikával valami miatt illethető, akkor az éppen az, hogy alaptörvény nem volt alkalmas arra, hogy az állam ilyen mértékű eladósodását megakadályozza.

Miközben gyakran halljuk azt, hogy na de Európában más országok is hasonlóan adósodtak el, azt érdemes tudni, hogy Magyarországon ehhez a magyar állampolgároknak is egy jelentős adóssága társul. Tehát míg olyan országokban, mint például Belgium, ahol akár még magasabb is az államadósság, ott ezt az államadósságot a saját állam polgárai finanszírozzák. Nálunk ez nem így van, mert nálunk az állampolgárok is el vannak adósodva, és innentől kezdve az, hogy az államadósság ne legyen jelentős mértékű, az az állami szuverenitás kérdése. Tehát itt nem csupán egy közgazdasági szabály bevezetéséről van szó, hanem egy fontos, szuverenitást védő, az állami önrendelkezést védő szabály is lesz gyakorlati működése során az adósságkorlát.

Fölmerült az összeférhetetlenség kérdése is több esetben. Miután itt az én szavaimat is a héten többen többféleképpen interpretálták, még személyes érintettség címén is szólhatok. Soha nem használtam azt a szót, hogy álláshalmozás. Egész egyszerűen azért nem, mert úgy gondolom, hogy amíg a jogszabály megengedi azt, hogy valaki polgármester és képviselő vagy más hivatás gyakorlója és képviselő egyidejűleg legyen, addig a polgármesterek akkor tudják a legjobban a saját településüket képviselni, ha országgyűlési képviselők is. Ezért ez nem róható fel.

(16.30)

Arról érdemes tárgyalni, hogy indokolt-e a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok módosítása, indokolt-e azt kimondani, hogy polgármester ne lehessen képviselő, illetve akkor más hivatások gyakorlóinál ez joggal szintén felvethető. De amíg ez a szabály nem változik, és erről szerintünk a képviselők jogállásáról szóló törvény során kell tárgyalni, addig felróni hivatalban lévő önkormányzati vezetőknek azt, hogy úgy tudják a saját településük érdekeit a legjobban érvényesíteni, ha az ország Házában és egyébként a választóik bizalmából jelen vannak, nagyon nagy tévedés. Tehát lehet más összeférhetetlenségi szabályt elfogadni, ennél az összeférhetetlenségi szabálynál lehetséges az, hogy polgármester ne lehessen képviselő, de akkor innentől egyenlő esélyekről beszélhetünk, és akkor innentől indokolt ez a különbségtétel. Jelen pillanatban ez az interpretáció téves.

Sok eldöntetlen kérdés is van még, de úgy gondoljuk, hogy ez egyáltalán nem baj. Az sem baj, hogy egyes kérdésekben a kormánypártok között, illetve a kormánypártok képviselői között is voltak viták - ilyen a gyermekek után járó szavazati jog kérdése is, de más egyéb területeket is meg lehet nevezni.

Szintén felmerült még kritikaként az, hogy a törvénytervezet a nemzetiségi jogokat csorbítja. Úgy gondolom, Magyarországnak ebből a szempontból a pozíciója és az érdeke világos. Az az érdekünk, hogy ugyanolyan szabályozást biztosítsunk és ugyanolyan lehetőségeket, esélyeket biztosítsunk a velünk élő nemzetiségeknek, mint amelyeket mi a határon túli magyaroknak joggal követelünk. Ezért a nemzeti kisebbségek képviselőivel több közvetlen személyes egyeztetésre is sor került, és ennek megfelelően az alkotmány erre vonatkozó rendelkezései módosulni fognak olyan formában, hogy az a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek számára is elfogadható legyen, sőt előremutató, a jelenlegi jogokat még egyértelműbben kifejtő vagy jogokat bővítő szabályozás váltsa fel a hatályos alkotmányban megismert szabályozást.

Mindezeket összefoglalva szeretném én is annak a jelentőségét kiemelni, hogy mindenki köszönettel tartozik a feljebbvalónak azért, hogy akkor lehet a Magyar Országgyűlés tagja, amikor egy új alaptörvényt készülünk elfogadni. Úgy gondolom, hogy az a Nemzeti hitvallás, az a preambulum, az a bevezető része az alaptörvénynek, amely Magyarország múltjának értékeiről, nemzeti dicsőségeinkről szól, jól összefoglalja azokat az értékeket, amelyekre Magyarországnak a jövőben is támaszkodni kell.

Úgy gondolom, ha volt nagy hiányossága az elmúlt két évtizednek, ha volt az alapvető és mély politikai vitáknak oka, akkor az egyik ilyen ok az volt, hogy az értékválasztás kérdésében nem volt világos iránytű. Úgy gondoljuk, hogy az a Nemzeti hitvallás, amelyet ez az alaptörvény tartalmaz, egyáltalán nem kirekesztő - mindenkire vonatkozik, minden magyar a sajátjának érezheti. Aki nem kifejezetten rosszindulattal olvassa a Nemzeti hitvallást, annak el kell ismernie, hogy olyan nemzeti értékeket jelöl meg, amelyek Magyarország fennmaradásához hozzájárultak, és arra pedig, amit kiemel a történelmünkből, minden magyar egységesen lehet büszke. Természetesen ez a része is javítható az alaptörvénynek, tökéletes szöveget nem lehet alkotni. De azt, hogy bármiféle kirekesztő szándék, esetleg még ennél is rosszabb motiváció vezérelte volna a Nemzeti hitvallás szerzőit vagy a két kormánypárti képviselőcsoport előterjesztőit, visszautasítjuk, és teljesen alaptalannak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy a Nemzeti hitvallás már a jelenlegi formájában is olyan, hogy minden magyar büszke lehet erre.

Végül engedjék meg, hogy miközben még egyszer megköszönöm a vitában való részvételt, jelezzem azt, hogy abban bízunk, hogy ha ezt az alaptörvényt Magyarország a sajátjának érzi majd - és ennek az a feltétele, hogy az Országgyűlés elfogadja -, akkor néhány évtized múlva azok a teljesen méltatlan és indokolatlan politikai viták, amelyek a baloldali ellenzék pártjaitól nap mint nap különböző formában érkeznek, csak egy lábjegyzetet jelentenek majd az alkotmány elfogadásának történetében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)