Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap ültünk itt közösen, amikor az Alaptörvény módosításáról volt szó, és konszenzus volt abban a Házban, hogy a közigazgatási bíróságokra vonatkozó korábbi alaptörvény-módosítást, a hetediket vissza kell vonni. Akkor arról beszéltünk többen, hogy bárcsak ez annak a jele lenne, hogy a kormány visszatért a józan ész útjára, visszatért a jogállam útjára, és arra törekszik, hogy a bírósági rendszert, az alapvető jogszolgáltatást, a jogállamot érintő döntések szakmai alapon, lehetőleg konszenzussal, az érintettek bevonásával és a jogállam erősítésére törekvő módon szülessenek meg.

(10.00)

Tudom, hogy a miniszter asszony szerint nincs is olyan, mint jogállam, elolvashattuk a sajtóban is ebbéli véleményét, de hát azért vannak néhányan, akik ezt nem pontosan így gondolják  mi ezek közé tartozunk , és ezért aztán azt kell mondanunk, hogy visszasírjuk már Trócsányi miniszter urat, akinek egyébként valóban volt szakmai koncepciója, rendkívül tiszteletre méltó elképzelése a közigazgatási bíróságokról, még akkor is, hogyha abba a javaslatba is berakták azokat az intézkedéseket is, amelyek alkalmasak voltak a bírósági szervezet és a bírók függetlenségének csorbítására. Akkor is azt mondtuk, hogy a közigazgatási bíróságok felállításának van értelme, csak nem azon a módon, ahogy azt önök megpróbálták. De ez a javaslat elvérzett, elvérzett amiatt, mert a Fidesz nemzetközileg olyan helyzetbe került, ahol tarthatatlan volt ez a fajta elképzelés (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.), és ennek következtében most megpróbálkoznak másfajta módon előhozni hasonló vagy ennél sokkal rosszabb elképzeléseket. A politikai nyomásgyakorlás szándéka megmaradt, ugyanakkor a szakmai tartalom lényegében eltűnt vagy silánnyá változott.

Mi a helyzet? Ezt a javaslatot azzal a csodálatos címmel nyújtották be, hogy az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosítása, de ennél a törvényjavaslatnál nemhogy a ló lába, hanem egyéb testrészei is bőségesen kilógnak. Ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, lényegében arról szól, hogy hogyan lehet a bírósági szervezetet különböző módokon a kormány ellenőrzése alá vonni. Ezt mutatja egyébként a beterjesztés módja is, ezt mutatja az, hogy miközben tegnap folytattunk itt vitát, ebben a parlamentben az igazságügyet érintő egyes törvények módosításáról jó sok pontban, ahol azt mindenki elismerte, hogy azért alapvetően érdemi szakmai változásokról van szó, ezek a javaslatok nem oda kerültek be, hanem egy teljesen más tárgyú törvényjavaslatba; nyilván azért, hogy azt lehessen mondani, vagy ki lehessen vonni abból a fajta egyeztetési eljárásból és szakmai vitából, ami ott zajlott. Ennek a javaslatnak nem volt érdemi szakmai vitája, nincs hatásvizsgálata, nem kapott megfelelő időt a parlament arra, hogy ezt tanulmányozza, és súlyának megfelelő hosszúságban vitát folytasson róla  mellesleg nem szerepelt a kormány törvényalkotási programjában sem, de ez már a legkevesebb.

Melyek ennek a javaslatnak a legkritikusabb pontjai? Az első ilyen pont a valódi alkotmányjogi panasz intézményének olyan kiterjesztése, hogy az állami szervezetek is fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. Ez praktikusan az állami szervezeteket érintő közigazgatási jellegű perekben a Kúria fölé rendeli az Alkotmánybíróságot, lehetővé teszi azt, hogy ha az állami szervezetekkel szemben hoz döntést a Kúria vagy más bíróság, akkor az állam, szegény, a védtelen, elszaladjon, és a jogainak a megsértését felpanaszolja az Alkotmánybíróságon.

Tekintsünk el attól, hogy ez egy jogi nonszensz, hiszen az alkotmányos panasz intézményét nem erre hozta létre az Alaptörvény és a jogalkotó vagy a joggyakorlat, hanem az állampolgárok jogainak a védelmére, pontosan arra, hogy az állampolgárok jogait megvédje az állammal és adott esetben akár a bírósági szervezettel szemben is, emellett azonban a javaslat politikai szándékai teljesen világosak. A Kúria és a rendes bírósági rendszer még viszonylagos önállóságot élvez önöktől  a későbbiekben majd tesznek erről , na, ezt az Alkotmánybíróságról nem lehet elmondani: az elmúlt tíz évben nem kerültek az Alkotmánybíróságba olyan bírók, akik mögött konszenzus, egyetértés lett volna. (Dr. Völner Pál közbeszól.) Ezek a bírók, akik ma az Alkotmánybíróságnak ülnek, az önök politikai kinevezettjei. Az Alkotmánybíróságnak azért adják meg ezt a jogosítványt, azt, hogy felülbírálja a rendes bíróságok döntéseit, és megvédje az államot a rendes bírósági döntésekkel szemben, mert ilyen módon politikailag képesek befolyásolni ezeket az ügyeket.

Tisztelt Ház! Mit jelent ez praktikusan? Praktikusan azt jelenti, hogy innen kezdve azokban az ügyekben, amelyek önöknek fontosak  mondok néhány ilyen példát: választási ügyekben, gyülekezési joggal kapcsolatos ügyekben, információszabadsággal kapcsolatos ügyekben , ha a bíróságok kedvezőtlen döntést hoznak, akkor azt önök, azaz a magyar állam, elküldhetik a haverjaikhoz az Alkotmánybíróságba, hogy bírálják felül ezeket a döntéseket. Ez azt jelenti, hogy nagyon jelentősen korlátozzák a végrehajtó hatalom törvényi, tehát jogalkotáson, jogszolgáltatáson keresztüli ellenőrzését és korlátozását. Ez azt jelenti, hogy innen kezdve az állampolgárok jogait nem vagy csak sokkal korlátozottabban tudja megvédeni a bíróság önökkel szemben. Majd Handó Tünde lesz az, aki alkotmánybíróként megítéli azt, hogy egyébként az államnak van igaza vagy a vele szemben döntést hozó bíróságnak.

S ha már Handó Tündénél tartunk, még egy hely van, ahol csúnyán kilóg a lóláb: ez a javaslat lehetővé teszi azt, hogy az alkotmánybírók megőrizzék bírói szolgálati viszonyukat, s lehetővé teszi azt, hogy lényegében bármilyen eljárás, pályázat, szakmai feltételek megléte nélkül odakerüljenek a Kúriára, és kúriai bírók, sőt tanácsvezetők lehessenek. Csöndben jelzem, hogy ez többek közt azt is jelenti, hogy az alkotmánybírók némi átmeneti idő után akár a Kúria elnökének is pályázhatnak  nem tudom, hogy vane ilyen szándék; emlékszünk arra, hogy a közigazgatási bíróságoknál is voltak ilyen folyamatok. Nehéz eltekinteni attól a gondolattól, hogy ez a javaslat lex Handó is, vannak mögötte olyan személyi, személyzeti szándékok is, amelyek más módon vonnák politikai ellenőrzés alá a bíróságokat.

Említsük meg még néhány elemét ennek a javaslatnak! A miniszter asszony is beszélt arról a fajta elképzelésről, amely indoklási kötelezettséget írna elő a bíróságoknak vagy a bíróknak, ha eltérnek a Kúria jogértelmezésétől  ez legalábbis aggályos. Én értem az ön elveit, csak egy olyan bírósági rendszerben, ahol már fegyelmit adnak azért, hogyha valaki él azzal a jogosítványával, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, ami egyébként Magyarországnak alapszerződésben vállalt kötelessége, ott minimum aggodalmat kelt egy olyanfajta intézkedés, amely újabb adminisztratív ellenőrzést és adminisztratív igazodási kötelezettséget ír elő a bíróknak.

Hasonló a helyzet a nemzetbiztonsági ellenőrzés kiterjesztésével. Nem tudjuk, hogy hogyan, kikkel szemben fognak élni ezzel az eszközzel a bírói szervezeten belül. Szintén ilyen probléma az áthelyezési rend bizonytalanabbá válása vagy az áthelyezési rend bizonytalanná válása; és valóban  képviselőtársam is említette, én is szeretném ezt megerősíteni , miközben néhány hónappal ezelőtt, sőt még tegnap este is azt hallottuk, hogy milyen csodálatos szakmai javaslat volt a közigazgatási bírósági rendszer megerősítése, önálló bírói ágként való megteremtése, most éppen ennek a megszüntetése van napirenden, megszüntetik a közigazgatási bíróságokat.

Azt kell önöknek mondanom, hogy nyilvánvaló a gyakorlat célja: ez újabb lehetőség arra, hogy az eddigi közigazgatási és munkaügyi bírókat olyan bizonytalan helyzetbe hozzák, ahol az áthelyezés rendjével, majd az új bírósági rendszerbe való betagolódással el lehet választani a tiszta búzát az ocsútól, lemondásra lehet kényszeríteni, el lehet üldözni azokat a bírókat, akik önöknek nem megfelelő ítéleteket hoznak. Hozzáteszem: természetesen mindennek, ennek a folyamatnak a kárvallottjai is a polgárok lesznek, a jogkereső polgárok, akik eddig egy jól működő szakbírósági rendszerben kaphattak jogorvoslatot közigazgatási és munkaügyi pereikben, mostantól kezdve pedig egy sokkal bizonytalanabb helyzetben, egy másfajta bírói szervezetben kell ezt megkeresniük.

Hadd tegyek egy óvatos mondatot a bírók bérezéséhez is! Mert önmagában ez az intézkedés pozitív és támogatandó, csak éppen láttuk azt, hogy mi történt a pedagógusokkal, a kormánytisztviselőkkel és sok mindenki mással. Amikor önök keresztül akarnak nyomni egy olyan szaktörvényt, amely egyik vagy másik szakmában jelentős módon korlátozza az adott területen dolgozók autonómiáját, önállóságát, megsérti szakmai ethoszát, akkor ezt azzal próbálják eladni, hogy de egyébként adunk hozzá egy klassz fizetésemelést  persze azt megkapják az ügyészségen is az önök haverjai, de ez rendben van , majd aztán a fizetésemelés lassan elinflálódik, a korlátozó jogszabályok pedig maradnak.

Úgyhogy miközben ezt a javaslatot támogatjuk, helyesebbnek gondolnánk és tartanánk  egyetértek Varga László képviselőtársammal , ha nem kevernénk össze a kettőt egymással. Egyébként tárgyaltuk itt a költségvetést, akkor ez még nem volt fontos, és még mondhatnám tovább az összes többi ilyen pontot, ahol lett volna mód erre, lett volna mód arra, hogy ezt önök szakmailag tisztességes módon előterjesszék. Azt kell mondanom, hogy ez a méz a madzagon, csak ezeknek a technikáknak az a problémája, hogy a méz előbb-utóbb elfogy, a madzag meg megmarad.

Végül azt szeretném mondani, hogy ha már egyszer azt a címet adták a törvényjavaslatnak  mert nyilván nem merték azt a címet adni, hogy a bíróságok függetlenségének korlátozásáról és az állampolgárok jogainak elvonásáról , hogy az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról, maga ez a szakmai javaslat is ébreszt kételyeket.

Különösen azért, mert nem ismerjük, nem látjuk azt, hogy ez a hivatali teherelosztásban és más típusú ügyekben  tudom, hogy általában csökkenti, de egy csomó áthelyezés és egyéb módosítás is van  milyen hatással jár, illetve itt is komoly kétséget ébreszt az, hogy a korábbi kétfokú eljárásban módja volt arra az ügyfélnek, hogy egy számára hátrányos döntés esetén viszonylag egyszerűen jogorvoslatot keressen. Ha a hivatali vezetők tisztességesen látták el a feladatukat  volt ilyen időszak is a magyar történelemben , akkor ez valódi jogorvoslatot jelentett, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy az állampolgár egy egyszerű eljárásban találjon magának megfelelő jogorvoslatot, és más oldalról pedig módot kínált, módot adott arra egyébként, hogy a hivatali vezetők maguk is értékeljék az első fokon eljáró hatósági szervezetek teljesítményét.

(10.10)

Összefoglalva tehát azt szeretném mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek a törvényjavaslatnak a politikai szándékai faék-egyszerűségűek. Elbuktak azzal a fajta elképzelésükkel, amely a közigazgatási bírósági rendszer megteremtésén keresztül olyan módon, ahogy ezt önök akarták, azzal a fajta jogi szabályozással vonta volna el az ügyek jelentős részét a bíróságoktól, és hozott volna létre egy függő bírósági szervezetet. Ez megbukott elsősorban azért, mert a nemzetközi porondon is világossá vált, hogy mi a javaslat szándéka. Most azt teszik, hogy hülyének nézik a közvéleményt, és hülyének nézik az európai partnereinket. Azt gondolják, hogy ha úgy nem ment, akkor hátha majd így nem veszi senki észre, hogy mit csinálnak valójában. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem így van, figyelünk, értjük.

A Demokratikus Koalíció ezt a javaslatot sem részleteiben, sem egészében nem támogatja. Most szólok, csak hogy ne legyen meglepetés, mint ahogy szóltunk a közigazgatási bíróságoknál is: ez a javaslat nem fér össze az Európai Unió alapértékeivel, ez a javaslat nem fér össze a jogállami alapelvekkel. Ebből újabb súlyos nemzetközi tekintélyvesztés, botrány és minden valószínűség szerint újabb csúfos bukás lesz. Azt javaslom, hogy még most vonják vissza. Jobban járnak önök is, és ami ennél sokkal fontosabb, sokkal jobban jár az ország is.

Köszönöm szépen. (Taps a DK és az LMP soraiból.)