Felszólalás adatai

Az átláthatóságot szolgálja az Új Széchenyi-terv keretében elkezdődött fejlesztés is, ami egy egységes nyilvántartási rendszer kialakítását célozza, ami által láthatóvá válnak az egyének által kapott támogatások.

Az önkormányzati segély, célját tekintve elsősorban krízishelyzetek kezelését szolgálja. Válsághelyzetbe nem csak a különösen rossz anyagi helyzetben élők kerülhetnek, indokolt ezért annak biztosítása, hogy ne csak a legrászorultabbak, tehát az alacsonyabb jövedelmi értékhatárhoz kötött szociális ellátásokra, például aktív korúak ellátására jogosultak, hanem a kicsivel magasabb jövedelmi határon élő, de szintén szűkös anyagi forrásokkal rendelkező személyek, családok is részesülhessenek rendkívüli esetekben segélyben.

A segély adható lesz eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra, havi rendszerességgel. Az önkormányzati segély esetében is lehetőséget biztosít a törvény az ellátás hivatalból történő megállapítására, és az önkormányzati segély is biztosítható természetbeni ellátásként. Az általános törvényi minimum jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintésre került az összevonásra kerülő segélyek funkciója, jogosulti köre és az önkormányzatok ellátásokra vonatkozó hatályos szabályozása.

Az egy főre jutó jövedelmi értékhatár, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékban történő meghatározása azt vetíti előre, hogy az ellátottak száma nem fog változni, és a jelenleg akár mindhárom ellátásra is jogosult család a jövőben egy ellátás kérelmezésére lesz jogosult. Mivel az ellátás a kérelmező, illetve családjának válsághelyzetét hivatott mérsékelni, ezért a mielőbbi segítségnyújtás érdekében indokolt a hatósági eljárások lefolytatására általánosan irányadó 30 napos határidő 15 napra csökkentése.

A jelenleg hatályos szabályozás is biztosít lehetőséget az átmeneti segély esetében az ellátás kamatmentes kölcsön formában történő biztosítására. E rendelkezésen a javaslat nem változtat. Mivel az átmeneti segély funkcióját a jövőben az önkormányzati segély veszi át, szakmai szempontból feltétlenül indokolt azon lehetőség fenntartása, hogy a segélyt az önkormányzat kamatmentes kölcsönként is nyújthassa. E forma biztosítására kerül sor például akkor, ha a kérelmező a tél elején nem tudja saját forrásból megvásárolni a tűzifát, ezért kölcsönt kap az önkormányzattól, a tartozást pedig hónapokra elosztva téríti meg.

Az összevonással érintett három ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait a hatályos rendelkezések szerint is önkormányzati rendeletek tartalmazzák. Ezért nem szükséges kormányrendeletben szabályozni, ahogy azt egyébként a jobbikosok sérelmezték.

A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel biztosíthatóak az egyes ellátások. A bevezetendő önkormányzati segély finanszírozása alapvetően az önkormányzatok saját bevételeiből történik. A központi költségvetés ehhez lakosságszám és segélyezési mutatók alapján elosztott, szabadon felhasználható állami hozzájárulással járul hozzá.

Bízom benne, hogy a módosítás hatékonyabbá teszi a rászorulók támogatását, és kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)