Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások, segélyek célja és feladata, hogy segítséget nyújtsanak a rászoruló személyeknek ahhoz, hogy saját és családjuk létfenntartását biztosítani tudják. Az ellátásokat a szociális törvény, továbbá a gyermekvédelmi törvény szabályozza.

(9.40)

Az elmúlt három évben a szociális ellátórendszer átalakításának fő célja a szociális, valamint a gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások újragondolása, a rendszer fő irányainak, alapelveinek kijelölése volt. Mindez történt annak érdekében, hogy megszűnjenek a szükségtelen párhuzamosságok, csökkenjen az ellátási rendszer széttagoltsága és ezáltal javuljon annak célzottsága és hatékonysága.

Az eddig végrehajtott intézkedések, elfogadott jogszabály-módosítások irányának meghatározásakor alapvető cél volt az ellátásban részesülők aktivitásának fokozása, illetve együttműködési készségük erősítése, így a következő lépéseket tettük meg.

2011. január 1-jétől a munkavégzésre alkalmas személyek csak akkor részesülhetnek az aktív korúak ellátásában, ha évente legalább 30 nap időtartamban aktívan közreműködnek saját helyzetük javításában, így közfoglalkoztatásban, képzésben, munkaerő-piaci programban vesznek részt, keresőtevékenységet vagy közérdekű önkéntes tevékenységet folytatnak.

A települési önkormányzatok számára 2011 óta nyitva áll a lehetőség arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás - korábbi elnevezései szerint rendelkezésre állási támogatás vagy bérpótló juttatás - esetében az ellátás folyósítását a lakókörnyezet rendben tartásától tegyék függővé.

2012-től a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó követelmény már a rendszeres szociális segélyben, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek részére is előírható.

Minimálisra csökkentettük az állam által biztosított ellátások munkavégzésre gyakorolt ellenösztönző hatását azzal, hogy a segélyek összege már nem éri el a munkával szerezhető legalacsonyabb bér, tehát a közfoglalkoztatási bér összegét.

A mélyszegénységben élőket sújtó uzsorajelenség visszaszorítása érdekében növeltük a természetben nyújtható ellátások körét, így 2011 szeptemberétől a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.

Az önkormányzatok 2012. január 1-jétől felhatalmazást kaptak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást - a rendszeres szociális segélyre vonatozó szabályozáshoz hasonlóan - részben természetben nyújtsák, ha a családban védelembe vett gyermek van.

2012. augusztus 1-jétől a települési önkormányzatok rendeletükben előírhatják, hogy a 10 ezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből 5 ezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában fizethetnek ki.

2012. október 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, évente két alkalommal nyújtott pénzbeli támogatás teljes összegét, 5800 forintot természetbeni ellátásként, szintén Erzsébet-utalvány formájában kell biztosítani, amely élelmiszerre, ruhaneműre és tanszerre váltható be.

A nemzeti együttműködés programja célul tűzte ki az erős és hatékony állam, közigazgatás kiépítését. E cél megvalósítását elősegíti az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése.

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program részeként került elindításra az egyszerűsítési program, amelynek keretében a kormány 2013 közepére összesen több mint kétszáz ügyben kívánja egyszerűsíteni az emberek életét.

Az egyszerűsítési programnak kiemelt jelentősége van a szociális ellátórendszer esetében, hiszen a szociális ellátások igénybevételéhez, az ellátások folyósításához, a jogosultság felülvizsgálatához kapcsolódó adminisztrációs terhek sokszor komoly kihívást jelentenek az önkormányzatok számára. A program keretében az állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében felülvizsgáltuk a családtámogatásokkal, a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, a fogyatékossággal és az egészségkárosodással összefüggő ellátások szabályozását.

A már elfogadott jogszabály-módosítások célja, hogy az ügyintézési határidők lerövidítésével, az eljárások dokumentációs igényének csökkentésével, az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatásával átláthatóbbá és emberközpontúbbá tegye az ellátórendszert.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a krízishelyzetben adható ellátások esetében tartalmazza az egyszerűsítésre vonatkozó javaslatokat. A krízishelyzetben nyújtható ellátások célja, hogy azonnali segítséget nyújtsanak a válsághelyzetbe került személyek, családok részére. Az ilyen jellegű ellátásokra vonatkozó szabályozás kialakításakor elsődleges szempont a gyors eljárás lehetővé tétele, illetve az, hogy az egyéni ellátás az egyéni, sokszor speciális élethelyzetekre megfelelően tudjon reagálni.

A krízishelyzetek esetén biztosítandó ellátásoknál a törvény jelenleg is csak a keretszabályozást tartalmazza. A települési önkormányzatok rendeleteikben rögzítik - a helyi sajátosságoknak megfelelően - az ellátások szabályait. Ezzel teszik lehetővé a krízishelyzetben az azonnali, pontos segítséget, a környezet, a személyes körülmények értékelését.

Jelen javaslat három ellátás összevonását célozza. Az átmeneti segélyre és a temetési segélyre vonatkozó szabályokat a szociális törvény, míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályozást a gyermekvédelmi törvény tartalmazza.

Az ellátások összevonását rendeltetésük, működési mechanizmusuk, szabályozásuk hasonlósága teszi indokolttá. Így mindhárom ellátás kérelemre állapítható meg; a kérelmező, illetve családja krízishelyzetének kezelésére szolgál; az ellátásokat a helyi önkormányzatok nyújtják a törvényi keretszabályozás alapján alkotott önkormányzati rendeleteikben meghatározott jogosultsági feltételek alapján.

Az ellátások hasonlóságára tekintettel nem indokolt külön támogatási formaként való fenntartásuk. Az ellátórendszer átláthatóbbá tétele érdekében javasolt a válsághelyzetek kezelésére szolgáló ellátások összevonása. Az összevonást követően kialakítandó önkormányzati segély célja az lesz, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére segítséget nyújtson.

Az összevonás előnyei. A szabályozási háttér áttekinthetőbbé válik, és hatékonyabban nyomon követhető az egy családnak nyújtott ellátások összege is.

Csökkennek az ügyfelek adminisztrációs terhei, nem lesznek külön-külön igénylési nyomtatványok az egyes támogatási formákra.

Az állampolgárnak csak egyszer kell kérelmet benyújtania, és egy eljárásban születhet meg a döntés.

Az intézkedés az adminisztrációs terhek csökkentése és a gyorsabb segítségnyújtás mellett lehetőséget nyújt az önkormányzatok számára a krízissegélyekre biztosított források racionalizálására.

Az összevonással érintett ellátások 2013. évi fedezete - a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan - egy forrásból kerül biztosításra. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok ugyanabból a forrásból biztosíthatják 2014. január 1-jétől a kialakítandó önkormányzati segélyt, mint jelenleg a három különböző ellátást, így az ellátások összevonása a finanszírozás összmértékét nem befolyásolja. Ugyanakkor az önkormányzatoknak lehetőségük lesz a rendelkezésükre álló pénzügyi keretet a helyi viszonyoknak megfelelően hatékonyabban felhasználni.

A kialakítandó önkormányzati segély odaítélése a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a települési önkormányzat képviselő-testületének hatásköre marad, az ügyfél egyéni körülményei alapján. Az új önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve, az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével került kidolgozásra. Az újonnan kialakítandó ellátás szabályait a szociális törvény tartalmazza majd.

Az ellátások összevonása - bár a támogatási jogcímek száma csökken - önmagában nem érinti hátrányosan az érintett jogosultsági kört. Egyrészt mivel a módosítás nem szabályozza a támogatási alkalmak, illetve a támogatási összeg maximumát, így a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén a jövőbeli keretek között is nyújthat az önkormányzat a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő mértékű pluszjuttatást.

(9.50)

Másrészt továbbra is a képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik majd annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatók az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az ellátás biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereteken belül.

Tisztelt Ház! Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a kialakítandó segély részletszabályait az önkormányzatok rendeleteikben szabályozzák majd, miért szükséges az ellátásra vonatkozó szabályok törvénybe iktatása. Az önkormányzati segély biztosításának kötelezettségét törvényben szükséges rögzíteni annak érdekében, hogy a szociális ellátások ezen utolsó láncszeme minden településen elérhető legyen a válsághelyzetbe kerülő személyek számára. A szociális biztonság garantálása érdekében szükséges annak törvényi előírása is, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat. Ilyen jellegű előírás hiányában lehetőség nyílna irreálisan alacsony jövedelemhatárok meghatározására az önkormányzati rendeletekben, amellyel a támogatás célja kiüresedne, hiszen egyetlen kérelmező sem lenne képes megfelelni a jogosultsági feltételeknek. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az önkormányzat rendeletében nem lehet alacsonyabb a nyugdíjminimum 130 százalékánál, azaz 30 050 forintnál.

A javasolt módosítás szerint egységesítésre kerül a család szerkezete alapján differenciált jövedelemhatár, és a törvény egységesen határozza meg az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott legalacsonyabb mértékét. Az általános öregségi nyugdíjminimum 130 százalékban rögzített minimum jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintettük az összevonásra kerülő segélyek funkcióját, jogosulti körét és az önkormányzatok ellátásokra vonatkozó hatályos szabályozását is. Ennek során megállapítást nyert, hogy a gyermekes családok részére nyújtható egyéb ellátások esetében általános a 130 és a 150 százalékos jövedelmi küszöb alkalmazása. E szint biztosítása a hátrányosabb helyzetű, rendszerint gyermeket nevelő családok esetében az egyedi élethelyzetek kezelése érdekében továbbra is feltétlenül indokolt, így a családos segélyezettek esetében a jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékára emelkedett, a korábbi szabályozás szerinti 100 százaléka helyett.

Az egyedül élő személyek esetében az egy főre jutó jövedelemhatár szintén az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékában kerül rögzítésre. Korábban az egyedül élő kérelmezőkre vonatkozó jövedelemhatár mértéke az öregségi nyugdíjminimum 150 százaléka volt. Az új érték meghatározása semmiképpen nem jelenti azonban automatikusan e személyi kör esetében sem a jogosultsági feltételek szigorítását, mivel a törvényben meghatározott jövedelemhatár csak az önkormányzatok számára szab korlátot rendeletalkotásuk során. Azt jelenti tehát, hogy ennél alacsonyabb jövedelemhatárt nem szabhatnak meg. Azonban az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékánál magasabb jövedelemhatár rögzítésére bármely önkormányzatnak lehetősége van, tehát továbbra is biztosítható az ellátás a korábbi jogosultsági feltételeknek megfelelően.

Tekintettel arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek érdekeire tekintettel a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekének védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható volt, az önkormányzati segély esetében is lehetőséget biztosít a törvényjavaslat az ellátás hivatalból történő megállapítására.

Mivel a kialakítandó ellátás a kérelmező, illetve családjának válsághelyzetét hivatott mérsékelni, ezért a mielőbbi segítségnyújtás érdekében a hatósági eljárások lefolytatására általánosan irányadó 30 napos határidő 15 napra csökken.

Rögzítésre kerül, hogy a korábban természetben is nyújtható átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátások összevonásával létrejövő önkormányzati segély is biztosítható természetbeni ellátásként. A természetbeni ellátások formáinak felsorolását kiegészítettük a tanszervásárlás támogatásával, illetve a tandíj kifizetéséhez nyújtott támogatással. Ezek a támogatási formák a gyermekvédelmi törvényből kerültek átemelésre, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segélybe olvasztása következtében.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elhangzottakat összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat további költségvetési kiadásokat nem generáló módon biztosítja a szociális ellátásokra rászoruló embertársaink ügyeinek hatékonyabb, gyorsabb elintézését, a szociális ellátórendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét. A törvényjavaslat ugyanakkor megtartja azokat a garanciális szabályokat, amelyek az ügyfelek jogainak érvényesítéséhez, a tisztességes eljárás biztosításához szükségesek.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)