Felszólalás adatai
275. ülésnap (2013.05.07.), 156. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kozma Péter (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:16 |
Felszólalások: Előző 156 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KOZMA PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem szeretnék, ahogy a képviselő asszony fogalmazott, rizsázni, ezért a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném - a normaszövegből kiindulva - elmondani álláspontomat.
Először is - ahogy azt a bizottsági vélemény ismertetésekor is elmondtam -, ebből a javaslatból egy hármas cél tűnik ki. Az első az eljárás ésszerű határidőn belüli lefolytatásának az érdeke, illetve célja. Azt hiszem, azzal valamennyien egyetértünk, hogy a jogviták mielőbbi eldöntése a bíróságokon az ésszerű határidőn belül - az ügyek bonyolultságára tekintettel is - mindannyiunk, valamennyi jogkövető polgárnak az érdeke. Azonban - mint ahogy képviselőtársam is említette - a beavatkozás jogintézménye során előfordult és előfordulhat, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétesen egy-egy beavatkozás ügyek elhúzódásához vezethet vagy vezet. Ez a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes. A benyújtott törvénymódosítás a beavatkozás esetére a jogorvoslati lehetőséget abban az esetben biztosítja, ha a perben hozott ítélet jogereje a jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed. És még egyszer mondom, ha kiterjed a jogerő az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyra, csak ebben az esetben biztosítja a jogorvoslati lehetőséget, és ezáltal a jóhiszemű joggyakorlás elve biztosított kell hogy legyen.
A törvénymódosítás másik iránya a Pp. 130. § (1) bekezdésére vonatkozik, ami a keresetlevél idézéskibocsátás nélküli elutasítására vonatkozik, és az (1) bekezdés g) pontját kiterjeszti a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó, személyhez fűződő jogokat sértő tevékenység esetére is, ahol a károkozás miatt a munkavállaló és nem a munkáltató ellen indítják a keresetet.
A szabályozás harmadik része pedig a tanúként szereplő bíró személyes adatainak védelmét szolgáló rendelkezéseket tartalmaz. Tehát, azt gondolom, e tekintetben is támogatható a törvényjavaslat.
Ugyanakkor én is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a benyújtott javaslat 9. §-a akként rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépését követően bejelentett beavatkozásra kell a rendelkezéseket alkalmazni. Tehát azt jelenti, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nincs visszamenőleges hatály. És az, hogy mely ügy mikor fejeződik be, az a független magyar bíróságra tartozik, illetve annak az ítélkezési folyamatnak az eredményeként mondható meg, és nem a jogalkotás oldaláról.
Mindezekre tekintettel tisztelettel javaslom a benyújtott képviselői indítvány elfogadását a tisztelt Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Felszólalások: Előző 156 Következő Ülésnap adatai