Felszólalás adatai

Első alkalommal még az alaptörvény negyedik módosításához nyújtottam be módosításra vonatkozó - tehát a polgári perrendtartásról szóló törvényhez - módosítási javaslatot, majd ezt követően önálló képviselői indítvány formájában terjesztettük a tisztelt plénum elé. Ennek az általános vitája a múlt hét hétfői napon megtörtént, illetőleg lezajlott. Akkor ellenzéki képviselőtársaim alapvetően három eljárásjogi kérdésben vetettek fel esetleges aggályt: egyrészt a tárgysorozatba-vétellel összefüggő kérdésben, másrészről hogy miért olyan fontos és sürgős ez a kérdés, a harmadik pedig az, hogy kikértük-e az Országos Bírósági Hivatal véleményét.

Mind a három esetben elhárítottuk az esetleges aggályokat, mind eljárásjogilag, mind a sürgősségre vonatkozóan megválaszoltuk. Ha már négy hete zajlik ennek a polgári perrendtartásról szóló módosításnak a vitája, azt gondolom, nehéz lenne azt mondani, hogy sürgősen kívánjuk elfogadtatni - ez az egyik ellenérvem. A másik pedig az, hogy nem kértünk a tisztelt plénumtól, parlamenttől kivételes sürgősségre vonatkozó, mondjuk úgy, hogy elbírálást vagy elbánást.

Nagyon röviden szeretném csak ismertetni, hiszen a múlt héten már ecseteltem ennek a módosítási indítványnak a szükségességét és fontosságát; nagyon röviden szeretném csak ismertetni. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egy nagyon stabil törvény, nyilvánvalóan a polgári törvénykönyv elfogadásával megérett az idő, megérik az idő arra, hogy egy önálló új kódex szabályozza a polgári peres eljárásról szóló normákat, de addig is fontosnak tartom, tartottuk képviselőtársammal, Vas Imrével, hogy tekintsük át egyes jogintézményeinek a problémás voltát, és így jutottunk el a beavatkozás jogintézményéhez.

A beavatkozás jogintézményének célja az azonos érdekű fél perben történő támogatása, pernyertességének elősegítése, ugyanakkor a beavatkozót nem saját jogon, hanem a támogatott fél jogán keresztül, ahhoz kapcsolódóan illetik meg az általa gyakorolható perbeli jogok és terhelik azoknak a kötelezettségei.

(15.30)

Azonban a gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatták - ez a bizottsági vitában is kiderült -, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával az eljárás segítése, ugyanis ez ellentétes joghatást váltott ki, mivel a jogintézményre vonatkozó eddigi rendelkezések alapvetően a rendeltetésellenes, visszaélésszerű joggyakorlást segítették vagy esetlegesen segítik elő.

A gyakorlati tapasztalatok azt is alátámasztották, hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányultak vagy irányulnak. Így számos ügyben évekig nem született meg az ítélet vagy nem születik meg az ítélet. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a legfontosabb cél a polgári peres eljárásoknál, hogy ésszerű időn belül gyors folyamatban történjen meg az ítélet meghozatala.

Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a beavatkozás elutasítása és a fellebbezési jogtól való megfosztása nem akadályozza meg a perbeli felet, hogy saját jogán önálló, mondjuk úgy, hogy kereshetőségi joggal keresse meg a bíróságokat, tehát azt gondoljuk, hogy a jogérvényesítés eszközét továbbra is biztosítani tudjuk, saját jogán ugyanis védekezési jog illeti meg, ezáltal semmilyen tekintetben nem sérülnek a jogosítványai. Mi erre tettünk indítványt a képviselőtársammal.

Arra kérem tisztelettel a Házat, illetőleg képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal majd támogassák az előterjesztésünket, a módosításainkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)