Felszólalás adatai

DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás, illetve a vita utolsó szakasza három módosító indítványomra nyílt meg. Ez a három módosító indítvány a közjegyzőkről szóló törvény módosításához, az adótörvényben benyújtott módosítási javaslathoz kapcsolódik. Kérdezhetnénk, hogyan kerül a csizma az asztalra, az adótörvények kapcsán hogyan, miként beszélhetünk a közjegyzőkről szóló törvény módosításáról.

Az adótörvények közé rejtette el a kormány a közjegyzői törvény módosítását, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy az elkövetkező évben, tehát 2005. január 1-jétől a közjegyzői tevékenységet ezentúl társas formában, társas vállalkozásként is lehet végezni. Alapvetően ezzel a módosítási javaslattal, azt hiszem, mindannyian egyet kell hogy értsünk. A módosítási javaslat részletesen szabályozza azt, hogy egy közjegyzői irodának ki lehet, illetve ki nem lehet a tagja. Kizárólag közjegyző, illetve természetes személy alapíthat a jövő évtől kezdve közjegyzői irodát. A törvényjavaslat megfelelően körbebástyázza annak a lehetőségét, hogy kik azok, akik alapíthatnak, milyen feltételeknek kell megfelelniük a természetes személy tagoknak, akik nem közjegyzők. Ezek a módosítások, illetve az előterjesztésnek ez a része megfelelő.

Az a rész azonban, amelyik arról rendelkezik, hogy két vagy esetleg több közjegyző kizárólag abban az esetben alapíthat közös közjegyzői irodát, ha őket egy székhelyre, egy városba nevezték ki, azt gondolom, aggályos. A 198. ajánlási pontban előterjesztett módosításom arra irányul, hogy két vagy több közjegyző csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos megyében lévő székhelyre nevezték ki.

Ugyanis ha megnézzük, hogy az országban jelen pillanatban 283 közjegyzői státus létezik, de tudjuk azt, hogy ezen közjegyzői státusok száma 2005. január 1-jétől emelkedni fog, összesen 304 közjegyző működhet az országban, akkor azt kell tapasztaljuk, hogy 53 közjegyzőt diszkriminál a jogszabály. Ugyanis 53 közjegyző számára nem teszi lehetővé azt, hogy - ellentétben többi kollégájával - akár közjegyzővel is társulhat, akár közjegyzővel is alapíthat közjegyzői irodát. A módosító javaslat lehetővé tenné az 53 közjegyző számára is azt, hogy ne egy pékkel, egy gépkocsivezetővel, egy bankárral vagy bármilyen más foglalkozású emberrel legyen kénytelen közjegyzői irodát alapítani, hanem egy azonos megyében lévő, más székhelyre kinevezett közjegyzőtársával is megtehetné ezt.

A második, a 199. pontban szereplő javaslatom arra irányul, hogy a közjegyzői iroda alapító okiratában az iroda nevének, illetve székhelyének feltüntetése mellett abban az esetben, ha lehetővé tesszük a közjegyzők számára, hogy ne csak azonos székhelyre kinevezett közjegyzők alapíthassanak közjegyzői irodát, akkor a cégjogi szabályozásnak megfelelően az iroda fióktelepét is fel kelljen tüntetni.

Végül a 200. pontban szereplő módosító javaslatom arra irányul, hogy a közjegyzői iroda alapító okiratában a helyettesítés rendjét is meghatározzák a közjegyzők. Ez a lehetőség, azt hiszem, a jogkereső közönség érdekeit nagyban szolgálja, lehetővé teszi azt, hogy az adott esetben, különösen a nyári hónapokban jelentős gondot okozó közjegyzői helyettesítéseket a területi kamara bevonása nélkül meg tudják oldani a közjegyzők. Így az állampolgárok érdekei nem csorbulnak.

Végezetül engedjék meg, hogy néhány nemzetközi példát is említsek. Ugyanis ismereteim szerint a közjegyzői irodák e tekintetben történő korlátozása, mármint az, hogy két közjegyző is alapíthasson közjegyzői irodát, egyedülálló, hiszen a litván vagy a lengyel, de a 2005. január 1-jétől hatályba lépő cseh közjegyzői törvénymódosítás is lehetővé teszi azt, hogy különböző székhelyre kinevezett közjegyzők közjegyzői irodát alapíthassanak. Kérem, ezen módosító indítványaimat támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.