Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Két ajánlási ponthoz, két indítványhoz szeretnék a részletes vitában hozzászólni, illetve indoklást, magyarázatot hozzátenni.

Az első az 5. szám alatt Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak által megtett indítvány, melynek lényege, hogy az államháztartásról szóló jogszabály akképpen módosulna, hogy a jövőben a kormány csak olyan költségvetési törvényjavaslatot nyújthat be az Országgyűlés számára, amelynél az elsődleges hiány nem lehet negatív szám, tehát nincs deficit az elsődleges hiányban.

A kormányzat már a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot is részben egy középtávú kitekintéssel nyújtotta be. A törvényjavaslat szövegének 2. §-a az elkövetkezendő néhány évre éppen ezt az úgynevezett elsődleges hiányt, tehát a központi költségvetésben keletkező hiányt - bár az elsődleges hiány egészen pontosan a kamatkötelezettségek nélküli hiány - 2008-ban éppen nullára irányozza elő; 2009-ben azonban már 0,9, 2010-ben pedig 1,1 százalékban pozitív, tehát többletet jelentő mértékű állománnyal rendelkezne a GDP arányában.

Ez tehát a törvényjavaslat konkrét rendelkezése, azonban többször felmerült - ez részben ismert a költségvetési problémák, a tervezés és a végrehajtás tekintetében is látható többlethiányok tekintetében -, hogy egy úgynevezett szabályozott költségvetési tervezés és éppen ezért a hiány kézben tarthatóságának érdekében jogszabályi szinten, esetleg magasabb jogszabályi szinten kerüljön szabályozásra ez a kérdés.

Magánvéleményem szerint a legjobb helye ennek egy olyan törvényben volna, amely legalább kétharmados országgyűlési támogatást kívánna. Mivel az alkotmányban nincs jelen költségvetési fejezet, tehát amikor majd az alkotmányon gondolkodunk, akkor praktikusan ennek is meg kell találni ott a helyét. Ott például el lehet olyan típusú, egyetértést jelentő szabályozást helyezni, ami hosszú távon, tartósan biztosítja a költségvetés tervezésének és aztán a költségvetés teljesítésének ilyen megoldását.

Rövidebb távon, a most jobban belátható jövőben két technika fordulhat elő. Az egyik természetesen még a Házszabályra vonatkozó megoldás, amikor jelen pillanatban ugyan csak országgyűlési határozat szintjén, de kétharmados többséggel ott is szabályozhatnánk ezt a kérdést. A javaslat, a módosító indítvány egyelőre egy feles törvény, tulajdonképpen a mai államszámvitelt jelentő jogszabály keretei között rendezné el ezt a kérdést, amikor is kötelezővé tenné azt az eljárást, hogy a kormány törvényjavaslatot csak ilyenformán nyújthat be.

A másik ajánlási szám a 37., amelyhez szeretnék néhány rövid megjegyzést fűzni. Szintén Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársam jegyzik a módosító indítványt, a társadalombiztosítási járulék, illetve a jogosulti kör szabályozásával összefüggésben tesznek javaslatot. A törvényjavaslat eredeti szövege azt tartalmazza, viszonylag egyszerűen megfogalmazva, hogy az alapvetően biztosítási elvre helyezkedő, helyeződő társadalombiztosítási nyugellátás csak azok számára érhető el, csak azok részesedhetnek belőle, akik a biztosítási jogviszonyt létrehozzák, tehát magyarul járulékot fizetnek.

(18.20)

Természetesen a kormányzat, az állam bizonyos körben átvállalja ennek a járuléknak a megfizetését. Például a tanulók esetében képződik, képződhet ilyen fizetési lehetőség, azonban a törvényjavaslat hatására néhány, de nagy létszámú lakossági kör kiesne, érintetté válna ebben a kérdésben; például olyanoknak is, akik ma már nyugdíjaskorban vannak, ha igénybe szeretnék venni az ellátásokat, akkor járulékot kellene fizetniük.

Ezért a helyzet ilyen értelmű hirtelen változását észlelve a képviselőtársaim javasolják, hogy a megváltozott munkaképességűek, akik nem jogosultak egyéb ellátásra, tehát 50 százalékot legalább meghaladó mértékű a munkaképesség csökkenése, az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával azt tudják verifikálni, igazolni, azoknál ez a kötelezettség ne keletkezzen.

Hasonló formában, és ez főleg a vidéki lakosság körében fordulhat elő gyakrabban, a már nyugdíjaskorú, de nyugellátást nem szerző, esetleg más jövedelemmel rendelkezők köre jön számításba. Ebben a tekintetben a javaslat azt indítványozza, hogy azok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt vagy azok közeli hozzátartozója vagy élettársa, és a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt már betöltötték, és a jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, azok tekintetében szintén ne álljon be az a kötelezettség, amit az alap-törvényjavaslat előírna.

Úgy gondolom, hogy bizonyos körben kedvező vállalása ez a módosító indítványnak, éppen ezért kérem, hogy képviselőtársaim és a kormányzat is támogassa ezeket az indítványokat.

Elnök úr, köszönöm a szót.