Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is meg kell erősíteni az MSZP korábbi pozícióját, miszerint a digitális-online ügyintézés kiterjesztése alapvetően kívánatos, fontos az állampolgári hozzáférés szempontjából, hiszen csökkenti az indokolatlanul hosszú ügyintézésre fordított időt, másrészt fontos az állam számára is, hiszen költségcsökkentő hatása van, ráadásul csökkenteni tudja a közigazgatási szervezetrendszerben meglévő emberierőforrás-hiány által okozott fennakadásokat is.

Ugyanakkor  ahogy a digitális állam megvalósítását célzó korábbi javaslatok kapcsán már kifejtésre került  ez a javaslat is számos helyen utal kormányrendeleti szintre olyan szabályokat, amelyek eddig törvényben kerültek rendezésre. Ilyen például az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosításában az adattovábbítási szolgáltatások kapcsán a javaslat 44. §-a, vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény esetében, ahol ezentúl kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kikötik azt, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy a törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni; ez a javaslat 212. §-a. A szabályozás tartalmára tekintettel ez valójában adattovábbításra és adatkezelésre való felhatalmazást is jelent egyben, vagyis azt, hogy a szolgáltatást nyújtó szerv számára ezeket az adatokat továbbítani fogják, akinek ráadásul joga van ezeket az adatokat további igénylők számára is szolgáltatni. Itt DK-s képviselőtársam már elég plasztikusan elmondta, hogy ez akár az államigazgatási rendszeren kívüli szereplőknek való eljuttatást is jelentheti, piaci szereplőknek is gyakorlatilag a külön felhatalmazásunk, tudtunk, beleegyezésünk nélküli adattovábbítást is jelenthet.

A 15/1991. AB határozat szerint azonban az adattovábbítás önmagában kiszolgáltatja az adatalanyokat, átvilágíthatóvá teszi magánszférájukat is, továbbá egyenlőtlen kommunikációs helyzetet eredményez, amelyben az érintett nem tudja, hogy az adatfeldolgozó mit tud róla. Az eredeti összefüggésekből szükségképpen kiragadott adatokból összeálló úgynevezett személyiségprofil a személyiségi jogokat különösen sérti, ennek elkerülése az egyes adatfeldolgozások jogszerűsége megítélésénél alapvető szempont, a széles, de határozatlan gyűjtőkörű adatfeldolgozás velejárója. Mindezekért az ilyen adatfeldolgozás az emberi méltóságot sérti  mondja az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően pedig nem talált olyan alkotmányos jogot vagy érdeket, amely az alkotmány 59. §-ában garantált információs önrendelkezéshez való jognak a határozott cél nélküli adatfeldolgozásból a fentiek szerinti szükségképpen folyó korlátozását elkerülhetetlenné tenné, vagy amely a sérelemmel arányos lenne. Az államigazgatás hatékonysága különösen nem lehet ilyen érdek, mert nem bizonyítható, hogy az információs önrendelkezési jog súlyos sérelmével járó adatfeldolgozási mód az egyedül lehetséges útja a hatékonyan működő államigazgatásnak. Az Alkotmánybíróság tehát a meghatározott cél nélküli, készletező adatfeldolgozó rendszert alkotmányellenesnek tartja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentieket összefoglalva tehát az mondható el, hogy a javaslat alapján az állampolgár valójában folyamatosan bővülő minden adatát egy profilban összegezve tárolja és kezeli egy jelenleg még állami cég, az IdomSoft Zrt. Ezeknek az adatoknak a köre bővülhet oly módon, hogy a vonatkozó adatok körének jogszabályi szintű meghatározása hibás, törvényi szint helyett kormányrendeleti szint. Az adatok meghatározásának nem megfelelő szintű jogszabályi kezelése alaptörvény-ellenes.

Ezen a ponton kell utalni a jogalkalmazás körülményeire is. Az esetleges személyes adatokkal való visszaéléseket az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felügyeli, melynek elnöke a Pegasus-kémszoftverbotrány kirobbanásakor inkább elment nyaralni, majd az általa lefolytatott vizsgálat alapján rendben találta a megfigyeléseket annak ellenére, hogy a Pegasust konkrétan politikai okokból a Fidesz politikai ellenfeleivel szemben is bevetették, erről ténymegállapítások vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan fontos és nyilvánvalóan még csak nem is elkerülhető, hogy egy kormány a digitális állampolgárság irányába komoly lépéseket tegyen. Minden ország eldöntheti, hogy ebben a témában milyen útra lép. Két út van a mi meglátásunk szerint. Az egyik az, amit Kínában látunk. Aki ismeri, hogy a kínai állam a Kínai Kommunista Párt vezetésével milyen  általában a szabad világból tekintve csak a „digitális póráz” vagy még ennél is durvább kifejezéseket szoktak használni  digitális állampolgársági szintet ért el, egy picit is tisztában van vele, hogy milyen módon van Kínában minden egyes állampolgár 100 százalékosan kiszolgáltatva a mindenkori hatalomnak a jelenlegi digitális állampolgársági rendszer mellett, az szerintem épeszű módon Magyarországon ezt senkinek nem kívánhatja, sem saját magának, sem egy következő kormánynak vagy bárkinek, aki hatalmon van, hogy a saját állampolgárait ilyen szinten, 100 százalékig kiszolgáltassa a mindenkori hatalomnak. A magánszférát, az egészségügyi adatokat, a fizetést, a szabadságolás minden egyes mozzanatát, a tartózkodást, mindent digitálisan kontrollálnak. És van a digitális állampolgárságnak egy másik útja, ezt járja Európa és az Európai Unió, az Európai Unió tagállamai.

Mi azt kérjük önöktől, hogy azon fontos célok elérése érdekében, amelyeket a javaslat egyébként kitűz magának, hogy az állampolgárok ingyenes és digitális ügyintézési körét még hatékonyabbá meg még szélesebb körűvé tegyük  ez támogatható , legyenek kedvesek ebből a javaslatból kiirtani azokat a szabályokat, amelyek a garanciális hátterét az állampolgári jogvédelemnek megadják, tudniillik tessék kivenni ebből a javaslatból azt, hogy az adatkezelést kormányrendeleti meg rendeleti szintre rakják.

(11.00)

Onnantól kezdve a valódi törvényes garancia és az átláthatóság nyomát is elveszti ez, s a mindenkori kormány kénye-kedve szerint fogja tudni azt úgy alkalmazni, ahogy akarja. S innentől kezdve teljesen egyértelmű, hogy csak a politikai szándék fogja meghatározni, hogy arra a bizonyos kínai útra lépe a digitális állampolgárság, vagy megmarad azon az úton, amit mi szeretnénk, hogy hatékony, ingyenes, gyors államigazgatás legyen digitálisan, de minden egyes állampolgárunk legalapvetőbb, az önök által elfogadott Alaptörvényben is garantált önrendelkezési jogai ne sérülhessenek.

Akkor fogjuk támogatni ezt a javaslatot, ha ezeket a kormányrendeleti utalásokat kiveszik a szabályból. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.