A felszólalás szövege:
TÓTH GÁBOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az 1998. december 16-ai ülésén a temetőkről és a temetkezésről szóló T/548. számú előterjesztést megvitatta, és ahhoz az alábbi ajánlást nyújtja be:
A temetkezési eljárásban - gondolunk itt az elhunytak eltemetésére - teljes egészében tilttassék meg a nem lebomló anyagok, műanyagok, műanyag alapanyagú szivacsok használata. A jelenlegi technológiában halottainkat a majdan ötezer év alatt lebomló műanyagokba helyezzük el, és ezzel minden egyes temetésnél egy-egy újabb környezeti aknát hagyunk utódainkra.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a környezetvédelmi bizottság előadójaként felhívni a figyelmet a temetőinkben egy-egy jelesebb kegyeleti ünnep után felhalmozódó, országosan csak tonnákban mérhető koszorúra - sok ezekből műanyag - és egyéb dekorációs anyagokra, melyek néhány nap elteltével a környezetünket terhelő szemétként jelennek meg. Javasoljuk, hogy a törvény kötelezze a temetők üzemeltetőit rendszeres, éves, esetleg egyéb időszakos nagytakarítások elvégzésére, az időszakosan keletkezett temetői szemét szelektált begyűjtésére, annak megfelelő megsemmisítésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elgondolkodott-e már azon valaki, mekkora környezeti kárt jelent a temetőinkben egyre nagyobb méretekben megjelenő műkő-, illetve márványmonstrumok majdan 25-30, esetleg 50 évvel ezutáni eltüntetése? Tisztelettel javaslom képviselőtársaimnak, illetve a törvény-előkészítőnek elgondolkodni azon, hogy nem kellene-e ezen - nem mindig a jó ízlés határain belül maradó - kőmonstrumok méreteit, tömegét a törvényben meghatározott kereteken túl esetleg egyfajta termékdíjjal, adóval sújtani, és inkább a zöldfelületű temetőket támogatni.
A bizottság a fentieket az előterjesztő figyelmébe ajánlja, és megfontolásra javasolja a törvényjavaslat vitája és a kormányzati szintű részletes szabályozás során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
TÓTH GÁBOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Gönczöl Katalin és általános helyettese, dr. Polt Péter intézményük tevékenységéről 1999. május 17-én a környezetvédelmi bizottság részére részletes beszámolót adott J/858. szám alatt.
Ez volt az első alkalom, hogy a környezetvédelmi bizottság elé került a beszámolójuk. Mint Gönczöl Katalin elmondta, sok, egyre több környezetvédelemmel kapcsolatos ügyben dolgoznak, mintegy 500 ügyben hivatalból indítottak vizsgálatot. Ezekben az ügyekben még lakossági panaszok nem érkeztek, de érzékenyek a problémákra, már a médiahírekből érzékelik, és adott esetben, ahol baj van, ott elindulnak. A hivatalból indított eljárásoknál lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő környezetvédelmi ügyek, mint más emberi jogi dolgokkal kapcsolatos ügyek. Pont azért, mert itt a lakosságot még érzékenyebbé akarják tenni arra, hogy odafigyeljenek a környezetükben lévő dolgokra, így már az első jelzésre, ami a médiában megjelenik, elindulnak és eljárást kezdeményeznek. Munkatársaik között sok olyan szakértő, környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozó jogász, független környezetvédő van, illetve civil szervezetekkel is tartják a kapcsolatokat, akik ezekben az ügyekben hathatós segítséget, szakvéleményt tudnak részükre nyújtani. Mint elmondták, az egyedi ügyekkel kapcsolatos eljárásaik hatékonysága 80 százalékos, a jogszabályokkal kapcsolatosaknál pedig 60 százalékos eredményességet tudtak elérni. Mindezt a munkát 42 jogász végezte.
Beszámolójában dr. Gönczöl Katalin, az országgyűlési jogok biztosa, valamint helyettese, dr. Polt Péter kitartó és állhatatos munkájáról részletekre is kiterjedő, teljes képet nyújtott a bizottság számára. Ezt is jelzi az, hogy a környezetvédelmi bizottság 17 tagja egyhangú támogatásával a beszámolót elfogadta és általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
TÓTH GÁBOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1999. május 17-én a környezetvédelmi bizottság J/860. szám alatt dr. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolóját meghallgatta.
Ez volt az első eset, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésének vendége lehetett azóta, hogy 1995-ben a magyar parlament megválasztotta az adatvédelem és az információk szabadsága ombudsmanjának. Hatásköre, vizsgálati jogosultságai az információs szabadság oldaláról kapcsolódnak a környezetvédelmi bizottság szakterületéhez, mivel az állam átláthatóságához a környezeti adatok megismerésének joga szervesen kapcsolódik. Az esetek bizonyos jogok konfliktusával kapcsolatban kerülnek az adatvédelmi biztoshoz.
Dr. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolóját, amely tevékenységére részleteiben is kiterjedt, és munkájáról teljes képet nyújtott, a környezetvédelmi bizottság tizenhét jelen lévő tagja egyhangú döntéssel elfogadta, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz). Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miután azt hiszem, a kérdésemre ön fog válaszolni, ezért önnek teszem fel a kérdést. Tehát kérdezem: igaz-e, hogy a miniszter úr olyan belső utasítást adott ki szóban a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársai részére, miszerint országgyűlési képviselők részére semmilyen információt nem adhatnak ki?
Szeretném idézni az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága előtt 1999. december 1-jén a Képviselői Irodaház 567. számú hivatalos helyiségében az egyik helyettes államtitkár úr által jegyzőkönyvbe mondott részt: "Van egy házon belüli szóbeli, tanúk előtt elhangzott miniszteri rendelkezés, az elmúlt egy hónap után, hogy nem kommunikálhatunk országgyűlési képviselőkkel."
Bízom benne, hogy ez csak valami félreértés lehet, mert amennyiben nem, s a miniszter úr ezt valóban komolyan gondolta, abban az esetben komoly gond van. A képviselők jogállásáról szóló törvény alapján "az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."
A képviselők jogállása keretében biztosított jogunk megsértése részemről még talán csak a kisebbik probléma. A nagyobb gondnak azt tartom, hogy az a több ezer - esetenként több tízezer - választópolgár joga sérül, akik minket demokratikusan megtartott választásokon delegáltak a magyar parlamentbe, azzal, hogy legjobb tudásunk szerint próbáljuk az ő érdekeiket képviselni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy a miniszter úr, illetve a helyettes államtitkár úr által a tárca hivatalos álláspontját hallottuk-e, avagy pedig csak írói munkásságának részeként tudhatjuk ezt be, s lesznek-e ennek a kijelentésnek következményei, konzekvenciái. Előre is köszönöm megnyugtató válaszát. (Szórványos taps.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretnék olyan tudományos síkra elfutni, mint Pap János képviselőtársam, én csak egy egyszerű tényt szeretnék valamilyen szinten itt önök előtt leszögeni, ez pedig a következő: négy évvel ezelőtt megközelítőleg én magam is ezzel a kettő szememmel láttam, amikor az akkor éppen aktuális miniszterelnöke a köztársaságnak, Horn Gyula, azt mondá a Magyar Televízió 1-es csatornáján, miszerint ha a Szocialista Párt és partnerei maradnak hatalmon, az esetben ők - szó szerint idézem - liberalizálják Magyarországon a földkérdést.
Az akkori ismereteim szerint spiccen álltak spanyol, francia, és - urambocsá' - olasz befektetők, részben a banki szféra részéről, melynek értelmében az utolsó négyzetméter földig kivásárolták volna alólunk a termőföldet. Tehát a zsebszerződések kapcsán, én azt hiszem, konzekvens módon kellene mindenkinek gondolkodnia, hol és milyen módon generálódtak ezek a fajta dolgok, és ezen egy kicsit el kellene gondolkodnunk.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálatos tényként kell megállapítanom, hogy a környezetvédelem ügye alulfinanszírozott a Magyar Köztársaságban. Aki egy kicsit is érintett, az tudja. Tehát jogos az igény, hogy megfelelő forrásokat teremtsen a környezetvédelem részére. Az EU-csatlakozással kapcsolatos vállalásunk szerint 2005 júliusáig el kell érnünk, hogy a keletkező hulladék legalább 50 százaléka hasznosításra kerüljön. Jelenleg a programgazdákon keresztül a rendelkezésemre álló adatok alapján ez összességében mintegy 35 százalék. Tehát van még tennivalónk bőven.
Néhány szót szeretnék szólni a mostani konkrét témánkról, a termékdíjról. Terveink szerint mintegy 2,5-3 milliárd forint többletbevétel várható a KAC számára, ami látszólag nem tűnik nagy összegnek, de ha azt vesszük figyelembe, hogy az összeg a KAC 10 százaléka, akkor az már nem is olyan elhanyagolható összeg.
A környezetvédelmi bizottság, pártállástól függetlenül, már három éve szorgalmazza a termékdíjak markáns megjelenítését, de eddig nem túlzottan nagy sikerrel. A gazdaság szereplőinek bizonyos része még parlamenti szinteket is elérően fejt ki ellenlobbi-tevékenységet a környezetvédelmi termékdíjak és hasonló, adónak sejtett vagy annak aposztrofált dolgok bevezetéséről, törvénymódosításokról. A termékdíjak így is a lehető legalacsonyabb szinten lettek megállapítva. A festékek, lakkok, a többi érintett termék esetében sem generál olyan mértékű áremelést, amely, mint ahogy a miniszter úr is mondta, akár a kis- vagy a közepes vállalkozók esetében egyfajta ellehetetlenülést okozna.
A termékdíjak megfelelő mértékű bevezetése a következő ciklusra is forrásokat teremthet a környezetvédelmi beruházásokra, illetve a környezetvédelmi támogatásokra, bár ezen felül is nagyon komoly pénzeszközöket kell egyéb forrásokból a környezetvédelemre fordítani; csatornaprogramra, hulladéklerakókra, egyebekre gondolok.
A környezetvédelem ügye mindnyájunk ügye, pártállás nélkül; lelkiismereti kérdés kell legyen, hogy mit hagyunk magunk után, és nem a következő kormányra vagy kormányokra gondolok, hanem a gyermekeinkre.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sajnálatos módon a címben feltett kérdésemre ma nemmel kell válaszolnunk. Ma Magyarországon számos olyan cég van, amely hulladékot termel, amit aztán illegális lerakóhelyeken helyez el, szennyezve ezzel a környezetet, veszélyeztetve az élővilágot és az illegális lerakóhelyek közelében élő emberek egészségét. Ez az az állapot, ami tarthatatlan, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk is megköveteli, hogy keményebben lépjünk fel a környezetszennyezés minden formájával szemben.
A magam részéről korábban tettem egy olyan javaslatot a tárcának, mely elősegíthetne egy hatékonyabb fellépést. Ennek lényege, hogy létre kell hoznunk egy olyan környezetvédelmi úgymond kommandót, speciális csoportot, mely a tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófahelyzetekben a rendvédelmi szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal együttműködve azonnali beavatkozási jogosultsággal rendelkezne, időveszteség nélkül intézkedhetne a katasztrófa helyszínén a károk elhárítása vagy mérséklése és a felelősök felelősségre vonása tekintetében. Ehhez természetesen fel kellene szerelni megfelelő eszközökkel, például kamionokkal, illetve biztosítani kellene az egység részére, hogy szükség esetén bizonyos együttműködő szervek helikoptert bocsássanak rendelkezésükre.
A katasztrófahelyzeteken túl, úgymond békeidőben ez a kommandó, speciális csoport rendelkezne egy mozgó laboratóriummal is, és váratlanul, rajtaütésszerűen ellenőrzést tarthatna a hulladékot termelő cégeknél, esetleg röviddel az ellenőrzés megkezdése előtt értesítve erről a környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket. Az ellenőrzés során megvizsgálhatná, hogy rendelkeznek-e a megfelelő vonatkozó engedélyekkel. Egy számítógépes nyilvántartást is vezetne a hulladékot termelő cégekről, amelyek kötelesek lennének neki bejelenteni, milyen hulladékot és hova szállítanak, így nyomon követhetné a hulladék útját az országon belül. A szervezetnek tagjai lennének vámjogosítványokkal rendelkező szakemberek, környezetvédelmi szakemberek és rendőrhatósági jogkörrel rendelkezők, hogy egy-egy súlyos visszásság, például határérték-túllépés esetén a jogsértést megállapítva azonnal intézkedhessenek, adott esetben felfüggeszthessék az illegális módon hulladékot termelő vagy elhelyező cégek működését.
Kérdezem ennek megfelelően a miniszter urat, van-e szándék a tárcánál egy ilyen jellegű szervezet létrehozására a környezet- és természetvédelmi előírások maradéktalan betartása érdekében, különös tekintettel a közelmúltban elhíresült olasz vadászok magyarországi viselt dolgaira.
Köszönöm, és várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a válaszát, miniszter úr, természetesen elfogadom a jobbító szándék jegyében, bár a kisördög azért csak bujkál bennem, és most momentán van egy aktualitása a dolgoknak. A sportcsarnok bontásától hová tűnt el az azbeszt? Nem tudjuk, mert akinek a számlája erről szól, arra a telepre elvileg jogszerűen beszállítani nem lehetett.
Tehát a válaszát elfogadva, fenntartván magamnak azt a jogot és lehetőséget, hogy a későbbiekben ezt a dolgot még valami úton-módon beszéljük tovább; mert van egy nem kis preventív, tehát megelőző jellegű olyan dolog abban, amit szándékunkban áll létrehozni a speciális csoportban, ami, úgy hiszem, nagymértékben elősegíthetné adott esetben a természet- és környezetvédelmet, a védett madarainkat is pusztító tisztelt külhoni uraknak a viselt dolgai kapcsán is.
Köszönöm megtisztelő válaszát, miniszter úr.