Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Húsz év után búcsúzik frakciónk, hiszen senki nem indul közülünk a választásokon, s tevékenységünk közvetlen folytatói egy ideig bizonyosan nem lesznek itt, mert SZDSZ néven vagy elképzeléseinkkel most nem indul politikai alakulat.

Tudjuk, a választók akaratából dolgozhattunk itt. Ezért köszönjük mindenkinek a bizalmat, akármiért, bármikor szavazott az SZDSZ-re. Húsz éve azt mondtuk, a demokrácia nem azért jobb, mint az autokratikus rendszer, mert itt szükségszerűen okosabbak a politikusok, jobbak a kormányok, hanem azért, mert választások révén leválthatók. Aki ezt komolyan vette, annak számolnia kellett azzal, hogy nem az általa helyesnek vélt nézetek mögött áll a többség, sőt ez a politikai pályafutás végével is járhat. Anélkül, hogy mostani elköszönésünk okait értékelném, annyi belefér a keretekbe, hogy jelezzem: volt, amikor tudatosan képviseltünk olyan álláspontot, amely nem volt népszerű; volt, amikor olyan kompromisszumba mentünk bele, amelyről azt gondoltuk, hogy a rosszabb változat helyett választjuk, de híveink egy része az eredményt egymásnak is ellentmondó elképzelések miatt elfogadhatatlannak látta. És persze olyan is volt, amikor melléfogtunk, egyszerűen rosszul döntöttünk. Egészében véve azt tettük azonban, amire felesküdtünk: legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint hazánk, a Magyar Köztársaság érdekeit képviseltük. Nincs okunk szégyenkezésre, sőt sok mindenre büszkék is vagyunk. Ha szomorúságot érzünk, nem elsősorban politikai pályánk lezárulása és még csak nem is az SZDSZ történetének vége miatt érezzük ezt, hanem sokkal inkább egykori ideáink és a mai valóság közti szakadék miatt.

Ma a Magyar Köztársaság állapota igen távol áll attól, amit húsz éve más pártok képviselőivel együtt szerettünk volna elérni. Ebben természetesen van felelősségünk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hát nem kevés!) De ha nagyvonalúan átlagos parlamenti arányunk, mondjuk, kétszeresére kalibráljuk ezt a felelősséget, ez akkor is meglehetősen szerény. Rossz ízű lenne, ha most mások felelősségét taglalnánk, vagy bölcs tanácsokat adnánk nálunk sikeresebb pártoknak. A laikus állampolgárság határán csak reméljük, hogy a meghatározó erők tudatában vannak: érdemi változtatások nélkül, amelyek elkerülhetetlen társadalmi konfliktusokkal is járnak, nem vihetők tovább az ország ügyei.

Önmagában nem az a baj, hogy nem látjuk azokat a pártprogramokat, amelyek a mai gondok meghaladását garantálnák. Az igazi probléma az, ha az ígéretek és a ráutaló magatartás nyomán a magyar társadalom megint úgy jut túl a választásokon, hogy csak azt hallja: ha minket választasz, több pénzt adunk, mint az ellenoldal, mert azok ok nélkül akarnak sanyargatni.

(14.20)

Ezzel, félő, bármilyen parlamenti többség is kevés ahhoz, hogy a választók jelentős része ne érezze magát megint átverve, és ne folytatódjék a politikából történő kiábrándulás. Annál, ha nem szeretik a politikusokat, kellemetlenebb következmény, hogy így sokakat a demokratikus berendezkedés ellenfeleinek karjába lehet kergetni, mert tovább erősödik a bizalmatlanság az állam, a politika intézményeivel szemben, amelyektől amúgy is olyasmit vár el a magyar társadalom jelentős része, amire ezek nem hivatottak, hogy ugyanis ezek gondoskodjanak nap mint nap személyes gyarapodásukról.

Amíg ez a kettősség határozza meg a közgondolkodást, aligha lehet széles társadalmi támogatottsággal érdemi változtatásokba belefogni. Pusztán a jó szándék hangoztatásával vagy éppen a gyűlölködéssel nem kerülhető meg e gond, mert az ország nem tudja függetleníteni magát a gazdaság működését meghatározó, nevezzük így, természeti törvényektől, mert nem megoldás, ha az önképnek megfelelő leleményesség egymás körkörös átverésében mutatkozik meg, és nem a világgazdasághoz való alkalmazkodásban. Mint ahogy az sem megoldás, ha a határokon kívüli magyarság érdekeinek hirdetése helyettesíti a határokon belüli politikai nemzet kohéziójának erősítését, egyebek közt a cigányság társadalmi integrációját.

Hatalmas feladat áll tehát az új Országgyűlés előtt. Jó munkát hozzá a leendő képviselőknek! (Taps.)