Készült: 2024.09.18.23:12:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2013.02.26.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:34


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A következő napirend előtti hozzászólásra Tarnai Richárd képviselő urat kérem fel, a KDNP frakciójából. "A járások" címmel hangzik el az ötperces napirend előtti.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Meglehetősen nehéz egy olyan napirend előtti hozzászólás után beszélni, amikor szocialista képviselőtársam kifejti, hogy miért nem jó az általános, mindenkire nézve alkalmazandó rezsicsökkentés, de hát különbözőek vagyunk. Úgyhogy én egy másik történetet szeretnék elmondani, szintén az emberek mindennapjait érintő és mindennapi problémáikon segítő dologról szólnék.

Történt az sok-sok évvel ezelőtt, amikor a szocialisták kormányoztak éppen, és amikor nem a rezsicsökkentés volt az ő irányuk és az ő elképzelésük, hanem egyre több terhet raktak az emberek vállára, no ebben az időben igyekeztem az adóbevallást időben leadni. Kicsúsztam a határidőből, és az utolsó pillanatban, az utolsó napon szerettem volna föladni az adóbevallást. Budapesten egyetlenegy olyan hely volt, egyetlenegy olyan postahivatal volt, ahol ezt este 8-ig meg lehetett tenni, és végül is sikerült a jogszabályi kereteken belül, a jogszabályoknak megfelelően leadni az adóbevallásomat. Azóta pontosan tudom, hogy mennyire fontos az, hogy legyenek olyan helyek, ahol az ember mindennapi fontos, bár talán a mindennapok forgatagában aprónak tűnő ügyeit el tudja intézni.

Az egész közigazgatás átalakítása arról szól, hogy a mindennapi, hivatalokkal, állammal, ügyintézéssel kapcsolatos ügyeinket minél gyorsabban és minél praktikusabban tudjuk elintézni. Erről szólt 2011 januárjában a kormányhivatalok létrejötte, amikor az addig külön-külön működő szakigazgatási szerveket - földhivatal, nyugdíjbiztosítás, OEP s a többi - egyetlenegy helyre, a kormányhivatalba vontuk össze, növeltük a hatékonyságot - ugyanannyi pénzből sokkal több feladatot és sokkal magasabb minőségben tudtunk ellátni -, és erről szól az idén január 1-jén elinduló járási rendszer.

Két hónappal vagyunk a járások elindulása után. Két hónap alapján már tudunk mérleget vonni, a tapasztalatokról be tudunk számolni. Azt kell hogy mondjam, az első két hónap alapján az önkormányzatoktól átvett okmányirodák tekintetében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom száma, tehát magyarul, az ügyfelek nemhogy elpártoltak volna az okmányirodától, nemhogy bizonytalanság lett volna a rendszerben, hanem sokkal többen és több ügyben keresték meg az okmányirodákat. Már most látszik, hogy az a feladat, amelyet 20 éven keresztül ilyen-olyan okból, de az önkormányzatok nem tudtak ellátni - tehát az ügyfélbarát nyitva tartásra gondolok elsősorban -, azt most két hónap alatt sikerült elérni.

Ma Magyarországon minden megyeszékhelyen létezik egy olyan okmányiroda, ami reggel 8-tól este 8-ig tart nyitva. Különösen fontos ez akkor, hogyha arra gondolunk, hogy korábban szabadságot kellett valakinek kivenni, ha mondjuk, jogosítványt szeretett volna elintézni, gyerekek utáni ellátásokat, vagy egyéb hivatali ügyet intézni. Most munkaidő után megtehetik, hiszen este 8-ig várják őket minden megyeszékhelyen. Van olyan hely, például Pest megye, ahol nemcsak egy helyen, hanem minden járásszékhelyen, tehát Pest megyében mind a 18 járásszékhelyen már reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket.

Az év végére fog kialakulni az a kormányablakrendszer, aminek pontosan az lesz a lényege, hogy több száz helyen, közel háromszáz helyen az országban minden, állammal kapcsolatos ügyet el lehet intézni. Nem kell szabadságot kivenni, nem kell fölöslegesen rohangászni, és ami nagyon fontos, nem az állampolgárnak kell, nem az ott élő embernek kell a papírokkal különböző hivatalokba menni, hanem leadja egyetlenegy helyen, a kormányablakban az intézni kívánt ügyet, és az ügyiratok fognak utazni, nem pedig az ügyfél fog utazni.

Én azt gondolom, hogy ez az a kérdés, amiben mindannyian egyetértünk. De hát az előbb elhangzottak alapján, amikor egy 10 százalékos rezsicsökkentésben sem tudnak egyetérteni az ellenzéki (Dr. Józsa István közbeszól.) szocialisták velünk, akkor azt gondolom, hogy leányálom lenne azt gondolni, hogy ebben egyet fognak érteni. Az elmúlt hónapokban pont itt a parlamentben vitatkoztunk arról, hogy jó-e az az embereknek, hogyha reggel 8-tól este 8-ig tudják az ügyeiket intézni, jó-e, hogyha megszűnik a röghöz kötöttség, és a kormányablakrendszeren keresztül bárhol az országban leadhatják az igényüket, és bárhol az eredményeiket megkaphatják. Szerintünk jó, és az egész közigazgatás átalakítása, amit a 2010-es kormányváltás után megkezdtünk, most ebben fog kiteljesedni.

Szerintem abban nem lehet vita köztünk, bár sajnos azt tapaszalom, és az elmúlt hónapok is azt mutatják, hogy önök ezzel nem értenek egyet, tehát elvileg nem lehetne vita abban, hogy jó-e az az embereknek, ha reggel 8-tól este 8-ig bemehetnek egy okmányirodába, jó-e az, hogyha sok-sok időt megspórolnak azzal, hogy nem kell az ügyiratokkal rohangászni, hanem egyetlenegy helyre kell elmenni. Én azt gondolom, hogy a tapasztalat fogja megmutatni, hogy igenis jó, és a kormányzat ennek a programnak a célegyenesében van.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni a napirend előtti hozzászólásra. Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezik. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban nagyon sokan mondták, hogy nem fog sikerülni 2013. január 1-jén a járási rendszer kialakítása, és emlékezhetünk, hogy voltak ennél kisebb közigazgatás-átalakítási próbálkozások is, amelyek kudarcra vezettek. Emlékezzünk a magyarorszag.hu 2.0-ra, ami, azt hiszem, három órát élt meg a szocialista közigazgatás-fejlesztési program keretében. De ettől függetlenül itt egy jól előkészített, nagyon sok ember összehangolt munkáját igénylő vállalkozás vezetett végül is sikerre.

Ne feledjék el, hogy ez már sokadik állomása a közigazgatás átalakításának. Kezdődött 2010. szeptember 1-jén a közigazgatási hivatalok újbóli felállításával, ezáltal visszaállt az alkotmányos, törvényes rend a közigazgatás rendjében, amely korábban a Gyurcsány-időszak alatt megszűnt a magyar közigazgatásban az Alkotmánybíróság döntései nyomán. Folytatódott 2011. január 1-jével, amikor 14 hivatalból létrejöttek a megyei kormányhivatalok. 2012. január 1-jétől az intézményfenntartóvá váltak a megyei kormányhivatalok, majd most, 2013. január 1-jével létrejött vidéken 175 járás, a fővárosban 23 kerületi hivatal, ezáltal fejeződött be a közigazgatás-átalakítási munkának a dandárja.

(9.30)

Igyekeztünk az átmenetet problémamentessé tenni, önök is emlékeznek, hogy akár a most már járási hivatalok által fenntartott intézmények keretében a bérkifizetéseknek a rendezésére is külön törvénymódosítást vezettünk be, hogy mindenki pontosan megkapja, a telefonos és internetes ügyintézési időpontok foglalásait pedig továbbra is meg tudták tenni az állampolgárok, tehát ebben sem volt semmifajta fennakadás. Sőt, külön siker egy hónap után, hogy február 1-jétől szinte minden megyében van már olyan okmányiroda, amely a kormányhivatalok nyitvatartási idejéhez hasonlóan reggel 8-tól este 8 óráig tart nyitva. Tehát egy hónap telt el, és máris sikerült azt elérnünk, amit Tarnai Richárd képviselő úr is mondott, hogy az embereknek ne az ebédszünetet kelljen meghosszabbítani és így a munkából kimaradni, vagy ne külön szabadságot kelljen kivenni ahhoz, hogy ügyet intézzenek, hanem el tudnak menni munka után, este 8-ig várják őket.

Azért volt ennyire zökkenőmentes a járási rendszer átalakítása, mert előtte nemcsak ütemezett volt az állami feladat, hanem konzultáltunk is a szervezetekkel, a Megyei Jogú Városok Szövetsége vagy a Települési Önkormányzatok Szövetsége mind-mind partnerek voltak az egyeztetésben, és segítették a munkánkat. Ezek alapján született meg 2760 megállapodás a járási hivatalokhoz tartozó személyi állománynak, illetőleg infrastruktúrának az átvételéről. Nem hiszem, hogy a korábbiakban bárki tudott mutatni az elmúlt 23 év magyar jogállami történetéből olyan időszakot, amikor megállapodások a két fél egybehangzó akaratával, határidőre szinte minden esetben létrejöttek, és csak három településsel - kettővel technikai, eggyel politikai ok miatt - nem született meg a megállapodás. De 2760 esetben mind megszületett, és nagyon sok település volt, százas nagyságrendben, amely anyagi áldozatot is vállalt azért, hogy a járási kormányhivatal ki tudjon alakulni.

175 járás viszonylag soknak mondható, hiszen ha megnézzük a korábbi adatokat, 1950-ben 140 járás volt, 1983-ban, tehát pont 30 évvel az új, modernkori járások kialakulása előtt pedig csak 83, tehát a mostani 175-höz képest kevesebb, 140 és 83 járás működött az 50-es, illetve a '80-as években. Ebből is látható, hogy igyekeztünk az emberekhez minél közelebb hozni a döntéshozatalt, minél kisebb közösségeknek már járási lehetőséget és kisebb településeknek járási rangot adni.

A mostani járásszékhelyek 44,5 százaléka, tehát összesen 78 település olyan, amely '50-ben és '83-ban is járásszékhely volt, további 28,5 százalék '50-ben volt járásszékhely, de '83-ban nem, tehát ők visszakapták a járási rangjukat. Van 44 olyan település, amely korábban nem volt járásszékhely, és 11 olyan, amely korábban az volt, de mostanra elveszítette ezt a funkcióját. Ebből jól látható, hogy ezek modernkori járások, nem pusztán az egykori történelmi hagyományok alapján alakultak ki, hanem az azóta megváltozott közlekedési, infrastrukturális, ipari, kulturális és egyéb tömegközlekedési viszonyokhoz igyekeztünk alakítani, hogy mindenki számára a legoptimálisabb legyen.

A kinevezett járási hivatalok vezetői a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapták meg a megbízásukat, ők büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év gyakorlattal rendelkező szakemberek, ugyanakkor bár a minimumkövetelmény 5 év volt, de átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek a járásihivatal-vezetők, és kétharmaduk jogász végzettségű, hatvanan pedig a járási hivatalba a jegyzői munkakörből kerültek. Szintén fontos adat, hogy 52 százaléka nő a járásihivatal-vezetőknek, tehát jól látható, hogy ahol már érdemi hétköznapi munkát kell szívósan és kitartóan végezni, ott a nők kezdenek többségbe kerülni. A járási hivatal pedig számtalan egyéb funkciót is átvett, amiről, bízom benne, a későbbiekben még lesz módom beszámolni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai