Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnék köszönetet mondani a bíróság minden egyes dolgozójának, minden bírónak, titkárnak, fogalmazónak, igazságügyi alkalmazottnak, ügyintézőnek, ügykezelőnek, tisztségviselőnek, aki áldozatosan, nagy felelősséggel dolgozott a 2016. évben és dolgozik ott ma is. Nyilván az igazság érvényre juttatásáért dolgoznak, és azért látják el a felelősségteljes munkájukat, tehát az első szavam mindenképpen a köszöneté.

(13.10)

A következő, amiről szeretnék beszélni, az a bírói függetlenség kérdése, amelyet minden előttem felszólaló érintett, és elnök asszony is központba helyezte beszámolójában a bírói függetlenség kérdését. Nemcsak az Alaptörvényünknek egy sarkalatos pontja a bírói függetlenség, de azt gondoljuk, az igazságszolgáltatás legalapvetőbb alapelve, alfája és ómegája az, hogy független‑e a bíróság vagy sem.

Itt viszonylagos ellentmondásokat lehetett felfedezni a 2016-os évben, jó néhány képviselőtársam említette már, illetve ellenzéki oldalon minden képviselőtársam említette már a vezető tisztségviselők kinevezésével kapcsolatos ellentmondásokat. Ezekre én is szeretném felhívni a figyelmet, mert bizonyos szempontból, úgy érzem, a bírói függetlenséget mindenképpen befolyásolja az, amikor jogalap vagy megfelelő indokok nélkül kerülnek elutasításra pályázatok. Ilyen esetekben ugyanis ez egy üzenet a bírók számára. Üzenet: ha nem azt az irányvonalat fogadod el, amelyet én elvárok tőled, ha nem úgy viselkedsz, ahogy én elvárom tőled, akkor nem léphetsz feljebb azon a bizonyos ranglétrán, nem tölthetsz be tisztségeket. Tehát ez mindenképpen üzenetet jelent, és ennek nagyon rossz üzenetértéke van. Szerintem ez mindenképpen befolyásolja bírói függetlenséget.

De beszéljünk pozitív dologról is! Szeretném kiemelni, hogy ami nekem nagyon tetszett 2016-ban az elnök asszony munkájában, az az volt, amikor a kormány előállt azzal a tervvel, hogy egy új közigazgatási bírósági rendszert fog létrehozni, és teljesen átreformálja az eddig működő közigazgatási bíróságok rendszerét, akkor bizony az OBH következetesen kiállt a bírói függetlenség mellett. Szembemenve a kormánnyal, olyanfajta kis tanulmányt készített, amelyben igencsak cáfolták ennek az új bírósági rendszernek a felállítását, és arra is rámutattak, hogy sok esetben a bírói függetlenség, bizony veszélybe kerül. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok nagyon komoly ellenállást tanúsítottak ebben az ügyben, és mivel kétharmados törvényről van szó, ezt nem is sikerült megvalósítani, és nem is sikerült felállítani. Tehát ebben pozitív dolgot is láttam a bírói függetlenséggel kapcsolatban.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mióta parlamentbe került, folyamatosan szívügyén viseli a bírói függetlenséget. Mi vagyunk talán az egyetlenek, akik már akkor is törvénymódosító javaslatokat adtunk be, még 2010-ben, amikor az új Alaptörvény került elfogadásra. Mi már ott szerettük volna szabályozni, hogy semmilyen módon a törvényhozás ne befolyásolhassa a bírósági fejezetet, ne tudjon hatni a bírói függetlenségre. Ezt mi abban láttuk volna leginkább megalapozottnak, ha az Alaptörvényben szabályozzuk azt, hogy milyen költségvetési juttatások illetik meg a bíróságokat, amihez nem lehet hozzányúlni, nem az adott Országgyűlés összetételétől és a kormányzati akarattól függ az, hogy a bíróság fejezete mennyi pénzt fog kapni. Jobb lett volna, ha ezt szépen az Alaptörvényben szabályozzuk, és akkor nem tudja az adott kormány olyan módon befolyásolni, hogy adott esetben valamilyen irányba szorítsa a bíróságokat.

Látjuk, hogy márpedig ez megtörtént az elmúlt időszakban, hiszen azt láttuk, hogy amikor Orbán-kormány volt Magyarországon, a bírák fizetését nem emelték. Most van egy kis időszak, amikor már annyira tarthatatlan volt a helyzet, amikor már eljutunk oda, hogy olyan munkakörben, amelyhez nem is kell adott esetben egyetemi, főiskolai végzettség, többet keresnek, mint a bírák, akkor egy nagyon minimális szinten hozzányúl ehhez a kormány, és végre 14 év után emeli a bírák fizetését, bár, mint mondom, majd erről még beszélek, nevetséges módon, illetve nevetséges összegben.

A tavalyi vezérszónoki felszólalásomban egy komoly fejezetet szenteltem annak, hogy mennyire felháborító az, hogy az igazságügyi alkalmazottaknak milyen kevés és megalázóan kevés a bére. Beszéltünk arról, hogy a Tescóba mennek el árufeltöltőnek, mert sokkal több pénzt kapnak ott, és bizony ehhez hozzá kell nyúlnia a kormánynak. Erre vonatkozóan jobbikos képviselőtársaimmal költségvetés-módosító javaslatot is adtunk be mind a tavalyi, mind az idei évben. Minden évben adunk be ezzel kapcsolatban, és komoly, minimum 30 százalékos bérfejlesztést javasoltunk ebben a szférában. Nagyon örülünk annak, hogy végre ez most eredményre vezetett, és az igazságügyi alkalmazottaknál egy komolyabb bérfejlesztésre került sor, amellyel már valóban versenyképes a bíróság abban a tekintetben, hogy talán nem fognak elmenni árufeltöltőnek azok, akik évtizedek óta dolgoznak, már megfelelő tapasztalatokkal, tudással rendelkeznek, és szakmailag valóban kiválóan tudják segíteni az ott dolgozó bírók munkáját. Ezzel nincs is baj. A másik résszel van baj, mégpedig a bírói fizetésekkel, amelyekhez megint, ismételten nem nyúlt hozzá a kormány. Mi valamennyi évben adtunk be módosító javaslatot a költségvetési törvényben, amelyben minimum 30 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő. Jelen pillanatban három ütemben 5-5-5 százalékos bérfejlesztésekre kerül sor, 10 százalék ebből megvalósult, 5 százalék pedig meg fog valósulni.

Azt is elmondtam már többször a parlament nyilvánossága előtt, hogy erre vonatkozóan készültek komoly felmérések, hogy hol áll Magyarország az Európai Unióval, illetve az európai országokkal összehasonlítva. Azt látjuk, hogy az Európai Unióban a legkevésbé megfizetett bírák Magyarországon vannak; tehát itt vannak a legkevésbé megfizetett bírák. Hogy miért alakult ez így, nem tudom. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag 2003 óta nem volt olyan bérfejlesztés, amely a bírákat megillette volna. Tudjuk nagyon jól, hogy milyen komoly infláció volt ezen időszak alatt. Úgy emlékszem, tavaly elnök asszony hivatkozott arra, hogy 42 százalékos volt a bíráknál a reálbércsökkenés a 2003-2004-es év óta. Ez egy nagyon-nagyon komoly reálbércsökkenés, amikor pedig a kormány arról beszél, hogy meg kell őrizni a bérek reálértékét, amikor arról beszél, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. Azt is látjuk azonban, hogy az Orbán-kormány sajnos a bíróságokat teljesen mostohagyermekként kezeli, a bírákat ellenségnek tekinti. Egyébként ez nagyon-nagyon jól látszik azokból a nyilatkozatokból, amelyek itt elhangzottak. Például nyilván tűrhetetlen az, hogy valaki egy bizottsági ülésen, főleg igazságügyi bizottsági alelnökként lekomcsizza az egész bírói kart. Ebből látszik az a hozzáállás, amit a kormányzati többség képvisel a bírákkal szemben. Ennek köszönhető az, hogy Magyarországon a béka feneke alatt vannak a többi európai uniós országhoz képest a fizetések. Ha megnézzük, azt látjuk, hogy még ezzel a majdani megvalósuló 15 százalékkal is utolsó helyen lesznek a magyar bírák fizetései, hiszen talán Bulgáriát fogják utolérni, és holtversenyben fogunk velük együtt „száguldozni” leghátul az Európai Unióban.

Elmondtuk már 3-4 évvel ezelőtt, hogy 30 százalékos bérfejlesztés kellett volna, de ma már ez sem elég. Akkor is csak az utolsóelőtti helyre léptünk volna, akkor megelőztük volna Bulgáriát. De mit várhatunk így? Hogyan várhatunk bírói függetlenséget, hogyan várhatjuk el, hogy a bírói kar legyen a szakma csúcsa a jogászi szakmában, hogy a legjobb ítéletek Magyarországon szülessenek, hogy megalapozottak legyenek az ítéletek, hogy gyorsak legyenek az eljárások? Hogyan várhatjuk el, hogy a legtehetségesebb jogászok, a szakma legjobbjai a bírói testületbe kerüljenek be? Nyilván ez így nem fog bekövetkezni.

Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a bírói hivatás egy olyan hivatás, ahol másodállást gyakorlatilag nem lehet vállalni, ahol politikai szerepet sem lehet vállalni. Nagyon sok mindenből ki vannak zárva. Ezt valamilyen formában meg kellene becsülni, jobban meg kell becsülnie az államnak, nem beszélve arról, hogy önálló hatalmi ágról van szó. Annak, hogy ön­álló hatalmi ág, azonban nem csak abban kell megnyilvánulni, amit Turi-Kovács Béla képviselőtársam is mondott, hogy milyen szép új épületeik vannak s a többi. Nyilván ez is egy része, de meg is kell becsülni; bár ‑ és ezt köszönöm ‑ Turi-Kovács Béla azt is elmondta, hogy meg is kell becsülni a bírói kart, és ő mindezt támogatja.

Azt viszont szeretném elmondani, ha már Turi-Kovács Béla képviselőtársamat megemlítettem, hogy ön Staudt Gábort bírálta. Én ezt szeretném visszautasítani. Én hallgattam Staudt Gábor képviselőtársam felszólalását. Azt gondolom, abban semmifajta fenyegetés, burkolt fenyegetés sem valósult meg, illetve mi nem is szoktunk ilyet tenni a felszólalásainkban. (Pócs János: Ó!)

Az elnök asszony jelentésében láttam, hogy 2015-ös adatokkal összehasonlítva 23 százalékkal nőtt meg az ügyérkezés. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy 2016-ban az ügyérkezés száma növekszik vagy csökken, vagy stagnál. Azt láttam ebből a jelentésből, hogy tovább növekedett az ügyérkezés száma, így elsősorban bizonyos területeken, a közigazgatási és munkaügyi bíróságon, a törvényszéki ügyekben, másodfokú ügyekben, ítélőtábla előtti ügyekben egészen a 3,2 százaléktól 8,7 százalékig nőtt az ügyiratforgalom. Ez azt jeleneti, hogy a két évvel ezelőttihez képest minimum 26-27 százalékos ügyiratforgalom-növekedésről lehet beszélni. Ahogy ismerem ezeket az ügyeket, illetve ahogy a bíró ismerősöktől hallom, azt is látom, hogy az ügyek bonyolultsága nagyon nagy fokon megnőtt. Ma már nagyon kevés az egyszerű ügyek száma, az egyszerű jogi megítélésű ügyek száma, nagyon bonyolult ügyek vannak, különösen bonyolult ügyek vannak. Ha ez azzal párosul, hogy körülbelül negyedével több ügyet kell elbírálni, ez azt is jelenti, hogy bizony a bíróságon nemcsak bérfejlesztésre lenne szükség, hanem létszámkeret-növelésre is.

Mindemellett nagyon pozitív, amit elnök asszony a jelentésében arról írt, hogy az ügyirathátralékot milyen mértékben sikerült feldolgozni, és évente körülbelül 10 százalékos csökkenése van az ügyirathátraléknak. Ez mindenképpen pozitív, de én mellé tenném az érem másik oldalát is, hogy ez mivel jár, milyen pluszmunkával, pluszfeladatokkal jár. Azt látom a környezetemben, hogy úgy járnak haza a bírák, hogy esténként hatalmas szatyrokban cipelik haza a húszkilónyi iratkötetet főleg hétvégére, szombatra-vasárnapra, azt látom, hogy nem 8 órát dolgoznak a bírók a hét öt napjában, hanem a hét hét napjában 10-12 órát dolgoznak.

(13.20)

Ha ez azzal párosul, hogy körülbelül negyedével több bűnügyet kell elbírálni, ez azt is jelenti, hogy bizony a bíróságon nemcsak bérfejlesztésre lenne szükség, hanem létszámkeret-növelésre is lenne szükség. Mindemellett nagyon pozitív, amit elnök asszony a jelentésében arról írt, hogy az ügyirathátralékot milyen mértékben sikerült feldolgozni, és évente körülbelül 10 százalékos csökkenése van az ügyirathátraléknak. Ez mindenképpen pozitív, de én mellétenném az érem másik oldalát is, hogy ez mivel jár, milyen pluszmunkával, pluszfeladatokkal jár, amikor azt látom a környezetemben, hogy úgy járnak haza a bírák, hogy esténként hatalmas szatyrokban cipelik haza a 20 kilónyi iratköteget, főleg hétvégére, szombatra-vasárnapra, amikor nem 8 órát dolgoznak a bírók a hét 5 napjában, hanem a hét 7 napjában 10-12 órát dolgoznak.

Ha ezzel párosul ez, akkor azért valahol a mérleg serpenyőjét nézni kell. Nyilván szükség van erre, de akkor anyagilag is jobban meg kell őket becsülni, ha ilyen munkaterhet várunk el tőlük, ha ilyen formában helyezzük rájuk a súlyt, akkor a másik oldalon pedig ezt fizessük meg. Nyilván ez nem az elnök asszonynak a kompetenciájába tartozik, én ezzel tisztában vagyok. Bár annak örültem, hogy a korábbi években elnök asszony mindig hangsúlyt fektetett arra és nagyobb hangsúlyt a felszólalásában itt, hogy a bírói fizetések ‑ nyilván ez a 15 százalék nem alkalmas arra, hogy ezzel rendet tegyünk ezen a területen. Tehát ezért jobban ki kellene állni.

Elektronikus ügyintézésről szeretnék még egy-két szót mondani. Ezt minden évben szoktam bírálni, amikor az elnök asszony jelentése van. Ezzel mindig sok probléma van. Nagyon sok esetben az elektronikus ügyintézés nem segíti, hanem hátráltatja az ott dolgozó bírókat, illetve az igazságügyi alkalmazottakat is. Nagyon sok bosszúságuk van, amiket, azt gondolom, hogy nagyobb odafigyeléssel ki lehetne javítani, és erre törekedni is kellene. Jobban oda kellene figyelni a központnak arra, hogy milyen jelzések érkeznek fel az alsó szintről. Ezeket össze kellene gyűjteni, eljuttatni a megfelelő helyre.

Nagyon sokat lehetne segíteni az ott dolgozó emberek munkájában mind időben, mind energiában, mert nagyon sokszor ezek a programok nem jól működnek, nem jól vannak programozva, pici alakítással jóvá lehetne őket tenni, nincsen, ahova bejussanak ezek az információk, hogy milyen problémák vannak ezzel. Nincsen, aki ezeket megfelelően koordinálja. Tehát én azt látom, hogy ezzel folyamatosan vannak problémák, és folyamatosan érkeznek hozzám a jelzések ezzel kapcsolatban. És nagyon remélem, hogy egyszer csak eljut odáig, hogy meghallják mindenfelől az illetékesek, és ezen is lesz valamiféle változtatás.

A jelentésben azt is láttam, hogy az első fokon meg nem fellebbezett ítéletek száma, aránya egy picit csökkent, 79,1-re a korábbi 79,5-ről. Ebben olyan túl nagy dolog nincsen, nagyon kevés, 0,4 százalékos rom­lásról beszélhetünk. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen jó szám. Azt jelenti, hogy az emberek alapvetően elégedettek a bíróságok munkájával, ezért is megilleti a köszönet azokat, akik ott dolgoznak.

Másrészről azt is látni kell, ebben is van egy tendencia, hogy a budapesti, fővárosi bíróságoknak nem ennyire jó a megítélése, hiszen ott sokkal nagyobb a megfellebbezett ítéletek aránya. Azt gondolom, vidéken nagyobb a bíróságok tisztelete, a szakmai tudásnak a tisztelete, nagyobb, mint a fővárosban, ezért ott jobb az elfogadottság.

Ha tehetem, még a fél percben kiemelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve nyilván a Nyíregyházi Törvényszék és a bíróságok illetékességi területén levők munkáját, hiszen ott a legnagyobb az elsőfokú ítéletek elfogadottsága, ha jól emlékszem, 86,1 százalék. Tehát alig több, mint 13 százalék az, aki megfellebbezi az elsőfokú ítéleteket. Ez mindenképpen az ott folyó jó munkát minősíti; és úgy látom, az időm lejárt. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)